Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-20 / 196. szám, hétfő

úxszú 3 1984. VIII. 20. Hatvanas szövetkezet Négy falu - Megyercs (Calo- vec), Violin, Gadóc (Hadovce) és Keszegfalu (Kameničná) - szövet­kezete egyesült 1971-72-ben a keszegfalusi Steiner Gábor Egy­séges Földművesszövetkezetben, s így összterületük 2600 hektárra növekedett, melyből 2350 hektár a szántóföld. Sűrűn vetett gabonát termelnek, kukoricát, ez mintegy 55-60 százalékát teszi ki az össz­területnek, továbbá évente mint­egy 90-100 hektáron hagymát, a 95 hektáros gyümölcsösben al­mát, 30 hektáron sárgarépát és petrezselymet (egyedül a járás­ban), fólia alatt 2-3 hektáron pap­rikát, 100 hektáron cukorrépát és negyedik éve - egyedül az or­szágban - a Steiner Gábor szö­vetkezet a szójatermesztés rend­szergazdája. Az értékes, fehérje­dús növénynek, nagy jövője van. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy 1 kg szója 58 darab tojás, 2,5 kg hús vagy 7,5 liter tej tápértékével egyenlő. A szövetkezet a gabonater­mesztésben évek óta a hatvana­sok között van, tavalyelőtt elnyer­ték a járási vándorzászlót. Erős az állattenyésztés is (az arány fele­fele), főleg a törzstenyészetben- a sertéseknél - érnek el jó eredményeket. Tavaly az 57 de- kás napi súlygyarapodáshoz az 1 kg sertéshús kitermelésénél 3,85 kg takarmányt használtak fel. Varga Kálmán negyedszázada áll a szövetkezet élén. Mivel ma­gyarázza ő a jó eredményeket?- Jó adottságaink vannak a nö­vénytermesztéshez, jó a talaj. S nem utolsósorban jók az öntö­zési lehetőségeink. Körül vagyunk véve folyókkal: a Kis- és Nagy- Dunával és négy kisebb kanális is szeli a határunkat. Azonkívül ha jó az állattenyésztés, s a gazdaság elegendő mennyiségű szerves trágyával rendelkezik, az a nö­vénytermesztésben is megmutat­kozik. A terület 25-27 százalékát trágyázzuk évente, s ez már ma­gában sokat jelent. Műtrágyát pe­dig szükség szerint használunk. A szövetkezet nyerstermelése tavaly elérte a 63 millió koronát, s ezt csak növénytermesztéssel és állattenyésztéssel. - Nálunk nincs melléküzemág! Nem is lesz!- szögezi le az elnök. - Azt tartom, hogy a mezőgazdasági dolgozó azért van, hogy gabonát termel­jen, cukorrépát, zöldséget, gyü­évenként megrendezendő nyugdí jastalálkozókra gondolok, meg a 3-4 napos kirándulásra, amit teljesen ingyen kapnak, arra, hogy részt vehetnek (és vesznek) a gyűléseken, tagjai a képviselő­testületnek, ott vannak a szövet­kezet vezetőségében is; hogy ét­kezhetnek a szövetkezet üzemi konyháján - Gadócon. Keszegfaluból Gadócra járni ebédre fárasztó, vetem ellen. De megtudom, hogy a szövetkezetnek két autóbusza van, rendszeres já­ratok közlekednek nemcsak a négy faluba, hanem Kolárovóba is-mert 30 tagúk odavalósi (annak idején alapították a szövetkezetei Gadó­con, s aztán maradtak). Reggel Nyáron mindig megcsappan a mozi és könyvtárlátogatók szá­ma. - Az embereket nevelni kell a kultúra befogadására - mondja Nagy Gyula -, s mi elég nehéz körülmények között tesszük ezt, mert a faluban csak alsótagozatos iskola működik, a gyerekek ötödik­től Komáromba járnak. Valami­lyen módon el kell érni, hogy a fia­talok ne szakadjanak el a falutól. - Úgy látszik, ez sikerül, mert az utóbbi időben sok fiatal jelentke­zett a szövetkezetbe. Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke, ismert munkabírásáról: reggel korán ott a munkahelyén és szombatonként is bejár. Fontos? A tizenkétezer kötetes könyvtár vezetője Nagy Gizella mölcsöt. Persze mi könnyen be­szélünk, mert megvannak az adottságaink. Nemcsak nyáron, télen is tud­nak munkát adni a tagoknak: a gyümölcsösben a fametszést, fatisztítást végzik, a klimatizációs raktárban a zöldséget, gyümölcsöt válogatják, s a kertészetben szint­úgy dolgoznak, ugyanis az üveg­házban már januártól nevelik a pa­lántákat. Ha melléküzemágat léte­sítenének, valaminek a rovására menne. ötszáz dolgozója van a szövet­kezetnek, a nyugdíjasokkal együtt - akikre főleg a szezonmunkák idején van nagy szükség - hét­száznegyven. A nyugdíjasokat kü­lönösen becsülik itt. Nemcsak az a traktorosokat hozzák munkába, aztán a gyerekeket viszik óvodába- amit szintén a szövetkezet üze­meltet -, iskolába, délben ebédre viszik a tagokat Gadócra...- Borzasztóan megterheli ez a szövetkezetet!- Kibírjuk. Ez szociálpolitika. Az 1940 lakosú Keszegfalva központi község, a szövetkezet itt az elsők között alakult, még 1949- ben. Nagy Gyula, a Steiner Gábor Efsz üzemi pártszervezete legna­gyobb alapszervezetének, a 60 tagú falusi pártszervezetnek elnö­ke, s egyúttal a falu népművelője. A szövetkezet irodája, ahol be­szélgetünk, avarkori temetórend- szer helyén épült. Ezt Nagy Gyu­lától tudom meg, aki ismerője a fa­lunak, a falu múltjának. A forradal­mi hagyományok szobájában- a szövetkezet irodaházában ka­pott helyet - új és régi dokumentu­mok idézik a közelmúltat és a rég­múltat: magas pártküldöttségek látogatását megörökítő fényképe­ket, Ludvík Svoboda köztársasági elnök fényképét, mert ó is járt a szövetkezetben; a századfordu­ló idejéből újságkivágások adnak hírt a keszegfalusi árvízről; egy régi-régi pecsét felnagyított fény­képét (maga az értékes tárgy va­lahol elkallódott) amelyen egy ke­szeg látható; elismerő okleveleket, kitüntetéseket, a kommunista párt jelölőlistáját 1923-ból, amikor To­kár János személyében kommu­nista bírót kapott a falu. Számom­ra a legérdekesebb dokumentum 1926-ból való: a hatóságok jelen­tése a felsőbb szerveknek, hogy a keszegfalusi kommunisták köve­telik, miszerint Csehszlovákia is­merje el a Szovjetuniót.- Megnézhetnénk a kultúrhá- zat? - kérdezem a pártelnöktől, de kijavít: nem kultúrházról, hanem kultúrközpontról beszélünk. Nem­csak kulturális tevékenységre, ha­nem művelődésre, színház- és mozilátogatásra, szórakozásra (a játékteremben tekepálya és biliárd van) van itt lehetőség. Nagy Gyula sorolja az első fél­év mérlegét: tíz színházi előadás, rendszeres teadélutánok, hetente háromszor filmvetítés, a könyvtár, szintén ott kapott helyet, minden nap látogatható. - Tizenhat évig egy öreg épületben voltunk, mond­ja - Nagy Gizella a könyvtár vezető­je. Jelenleg összehasonlíthatatla­nul jobb körülmények között dol­goznak, a 12 ezer szabadpolcos kötet jól áttekinthető.- kérdezem. Mindig akad tenniva­ló, feleli. Sok idejét elveszik az utazások: havonta kétszer utazik Bratislavába (a kerületi nemzeti bizottság képviselője), és 5-6 he­tenként Prágába, mert a Földmú- vesszövetkezetek Országos Ta­nácsa Elnökségének tagja. Sem­miféle lazaságot nem tűr: elkép­zelhetetlen például, hogy a veze­tőség tagjai közül a szabadságát nyári csúcsmunkák idején vegye ki valaki. És az is elképzelhetetlen, hogy a hagymaföldjét az elnök ne ka­pálja meg. Mindenkinek egyfor­mán kimérik a hagymát - az idén huszonöt ár jutott egy tagnak -, s azt mindenki köteles megmun­kálni. - Ha van elég gyomirtó, nem nagy probléma. Ha megmondjuk, hogy szombaton hagymakapálás vagy gyomirtás van, az alól az elnök sem kivétel. - Kézzel szedik fel a hagymát, és aki nem veszi igénybe a nagy teljesítményű hagymaosztályozó gépet, hanem kézzel válogatja, jobban jár: 25-65 koronát fizetnek mázsájá­ért. Jól jár a tag, és a szövetkezet­nek is megvan a haszna. Táblarendszert vezettek be - nagyon régen - a hagymánál, a cukorrépánál, a sárgarépánál, petrezselyemnél, fóliáspaprikánál s a kertészeti csoportnál. A táblára felírják az elvégzett munkáért fele­lős személy nevét. Másképpen nem .lehet - mondta az elnök. A hagymaföld mentén az egyik táblán az ő neve is rajta áll. KOPASZ CSILLA A kombájnok búgása már nem hallatszik a határból. A termés egy részét a mezőgazdasági vállalatok saját raktáraikban tárolják, más részét a Mezőgazdasági Anyagel­látó és Felvásárló Vállalat átvevő központjaiba szállították. Egy kis lélegzethez jutottak most a terme­lők és a felvásárlók. Pár nappal ezelőtt bizony nem ilyen volt a helyzet. A betakaritóknak és a tárolóknak se éjjelük, se nappa­luk nem volt, ünnepnapi pihenés­ről pedig szó sem lehetett. így értékeli az aratást és a fel­vásárlást Imrich Klučka, a galántai (Galanta) felvásárló üzem igazga­tója. A Mátyusföld jóval többet ter­mett a tervezettnél. A tárolási le­hetőségek pedig nem nagyon ja­vultak. Még szerencse, hogy a Sládkovičovói Agrokémiai Válla­lat hatezer tonna gabonát befoga­dott csarnokaiba. Más ipari válla­latok is enyhítették a tárolási gon­dokat, igy nem túl sok gabona maradt hosszabb ideig a szabad ég alatt. Igaz, a legjavát gyorsan elszállították a közép-szlovákiai és a közép-csehországi kerületbe. A prágai malmok is az ő búzájuk­ból őrölték az első lisztet. Hát igy valahogy jó helyre került a ga­bona. Sorolja a gabonatermesztés­ben legjobb eredményeket elért vállalatokat. Az átlagos hektárho­zam 6,15 tonna volt. A Vágsellyei (šaľa) Efsz-ben 7,04, a Deáki (Dia- kovce) Efsz-ben 7,01, a Sóksze- lőcei (Selice) Efsz-ben 7 tonnát takarítottak be hektáronként. Ilyen termésre nem számítottak. A ter­ven felüli mennyiség elhelyezése okozta a legnagyobb gondokat. Még arra is ügyelniük kell, hogy a minőségi mutatókat is teljesít­sék. Mert nem mindegy, hogy mit szállítanak a feldolgozó vállalatok­nak. A sütőipari búzát nem hagy­ták az ég alatt egy óráig sem, hogy megőrizzék sikértartalmát, és ma­lomipari szempontból is megfelelő legyen. Amint az igazgató han­goztatta, ezt a búzát a legjobb raktárakban tárolták, hogy még a nedves levegő se tegyen benne kárt. Mert a tapasztalatok szerint jó búzából süthető a jó kenyér. A szakszerű gondozásért elisme­rést is kaptak a vezérigazgató­ságtól. Gyorsan, rugalmasan ment az idei felvásárlás. Igaz, a vágsellyei és a felsőszeli (Horné Saliby) át­vevő központban átmenetileg meghibásodtak a berendezések, de a szerelők azokat gyorsan kija­vították. Az emberek igazán helyt­álltak. Danajka Lajos, a felsószeli, Botlik Lajos, a nagyfödémesi (Veľ­ké Úľanv) és Hrotkó Károly, a ga­lántai átvevőközpont vezetője iga­zán színvonalasan irányított és ru­galmasan szervezett. Tapasztalt felvásárlók, jól összehangolják a munkát a mezőgazdasági dolgo­zók vezetőivel és nem tűrik a mu­lasztást. Jutalmaznak és egyben követelnek is. A munkának men­nie kell. Hrotkó Károllyal - aki már a 33. felvásárlási idényben dolgozik- munka közben beszélgettünk a szervezés fortélyairól. Elmon­dotta, legfontosabb az emberekkel való szoros kapcsolat. Elsősorban az üzem dolgozóival kell szót érte­ni. Meg kell velük értetni, hogy a szokásosnál többet kell dolgoz­ni, akkor amikor veszélyben a ter­més. Később már egy kicsit lazít­hat. A szó termőtalajra talált. A be­takarítás kezdete óta három mű­szakban dolgoztak. A vezetővel együtt naponta többen 18 órát is dolgoztak. Velük együtt éjszakáz­tak a mezőgazdasági vállalatok vezetői is. Horváth István, a Hi­daskürti (Mostová) Efsz elnöke úgyszólván alig aludt, amig a fel­vásárlás tartott. Pontosan mege­gyezett az üzem vezetőivel, mikor mennyi búzát, sörárpát szállítsa­nak. Nem is volt torzsalkodás, és a járműveknek sem kellett sokáig várakozniuk a garat előtt. Az átla­gos átvevői idő öt perc volt. Ennyi idő alatt a minta alapján meg kel­lett állapítani a laboratóriumban a gabona nedvességtartalmát is. így dolgoztak a galántai és más átvevőközpontokban is. Ezért si­került az állami felvásárlási tervet már augusztus 6-án 100,07 szá­zalékra teljesíteniük. Most tisztít­ják, tovább kezelik a gabonát. Ké­szülnek az újabb hajrára. Mert a gabona után fel kell vásárolniuk a napraforgót, később pedig a szemes kukoricát. Bizony- amint a vezetők mondogatták- jó pár hétig még nem lesz meg­állás BALLA JÓZSEF Történelmi események krónikája 1944. AUGUSZTUS 20-26 A mai számunktól hetente ezen a helyen rövid áttekintést közlünk a második világháború végkifejlödésének legfonto­sabb eseményeiről. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy olvasóink időrendben is bepillanthassanak hazánk és más európai országok további sorsát döntően befolyásoló negy­ven esztendeje történt eseményekbe. > augusztus 20 - Jasi - Kisi- nyov térségében megkez­dődött a 2. és 3. ukrán front hadseregeinek hadművele­te, amely megnyitotta a szovjet hadsereg útját a balkán országok felszaba­dításához - az angol-ameri­kai légierő bombázta a du- bovai kőolajfinomitót > augusztus 21 - Dumbarton Oaks amerikai városban összeültek a Szovjetunió, USA, Nagy-Britannia és Ki­na képviselői, október 8-ig a világ háború utáni elren­dezéséről tárgyaltak. Javas­latot fogadtak el egy egyete­mes nemzetközi szervezet megalapítására, amely ké­sőbb az ENSZ Alapokmá­nyának alapja lett. Sklabiňa községben kitűzték a csehszlovák állami lobo­gót és a nemzeti bizottság elsőként kihirdette a Cseh­szlovák Köztársaság felújí­tását (augusztus 21-23 - befeje­ződött a normandiai csata, amely a szövetséges csapa­tok júniusi partraszállásával kezdődött Franciaország nyugati partvidékén > augusztus 22 - Londonban csehszlovák-francia megál­lapodást írtak alá, amely ha­tálytalanította a müncheni szerződést és felújította a francia-csehszlovák szö­vetségi megállapodást augusztus 23 - Romániá­ban fasisztaellenes felkelés tört ki, amely megdöntötte Antonescu tábornok fasiszta diktatúráját- Dolný Kubinban egy szá­zad szlovák katona átállt a partizánokhoz. Éjjel a Ve- licskov által vezetett M. R. Štefánik partizánbrigád el­torlaszolta a Strečno és Krá- l'ovany melletti vasúti alagu- takat a Žilina-Košice vo­nalon ' augusztus 24 - a 3. ukrán front csapatai felszabadítot­ták Kisinyovot, a Moldovai SZSZK fővárosát. Románia hadat üzent Németor­szágnak augusztus 25 - a harmadik ukrán front csapatai felsza­badították Ismailt, Leovot és más Duna menti területeket augusztus 26 - a második ukrán front csapatai felsza­badították Romániában Ba- caut és Onestit. A 8. brit hadsereg Olaszországban átlépte a Meturo folyót-tm­ív jMm--•iwsb?: :. Y v .•:mw Nagy Gyula, pártelnök Még nincs megállás... öt perc volt az átlagos átvevési idő Az új kultúrközpont (A szerző felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom