Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-08 / 186. szám, szerda

ÚJ szú .5 1984. VIII. 8. Él és emlékezik Beszélgetés a Kelet-szlovákiai Knb alelnökével A környezetvédelemben is a cselekvés a fontos Ján Trebul’a mérnökkel, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság nemrég beiktatott alelnökével a kerület államigazgatási szerveinek egyik fontos feladatáról, a környezetvédelemről beszélgettünk. A Szlovák Nemzeti Felke­lés központjából, Banská Bystricá- tól mindössze néhány kilomé­terre fekszik Prie­chod, az örök­zöld hegykoszorúkkal övezett par­tizánközség. A falu fölé emelkedő hegyre érkeztek meg a nemzeti felszabadító harc előestéjén az el­ső szovjet partizánok, s a későbbi­ek során még számos más fontos esemény is fűződött a mintegy ezer embert számláló település nevéhez. Priechodon a legelsők között fogott fegyvert a falu teljes felnőtt lakossága. A németek szin­te teljesen elpusztították. Azon a szomorú februári 16-i napon 182 lakóépület közül 176-ot égetett porrá tehetetlen dühében az ellen­ség. Ezt követően a tizenhat és hetven év közötti férfi lakosságot összefogdosták, majd koncentrá­ciós táborokba hurcolták, s közü­lük többen soha nem, vagy csak megrokkanva, a végsőkig meg­gyötörve, megkínozva tértek haza. A község védelme során a felke­lők oldalára átállt egyik magyar század harcosai is kitűntek, közü­lük negyvenen vesztették életüket a közeli Háj térségében. Új élet a romok felett A felszabadulás után a hegyi rejtekhelyekből és táborokból ha­zakerült lakosság siralmas álla­potban találta a községet. Hallat­lan lelkesedésükre élni akarásuk­ra jellemző, hogy szinte puszta kézzel, a semmiből láttak az újjá­építéshez. Nemcsak az ideiglenes lakóházak szaporodtak gomba módra, hanem elsőként a felsza­badított hazában átadtak egy új közlétesítményt, a négytantermes új iskolát is. A faházak helyén az elmúlt közel négy évtized alatt ta­karos családi házak épültek. Üz­letközpont, művelődési ház, óvo­da, bölcsőde is épült több millió korona ráfordítással és a lakosság aktív hozzájárulásával.- A mostani választási időszak­ban az ivóvízellátás gondját oldot­A plzeňi Škoda Művek reak­torokat gyártó üzemében a vállalati szabadság idején sem szünetel a munka. Tovább dolgoznak a Jas- lovské Bohunice-i, a duko- vanyi és a paksi (Magyaror­szág) atomerőmű megrende­lésein. A képen: Václav Kiin­ger (baloldalt) és Pavel Hon- zík szocialistamunkabrigád- vezető szerelömunka köz­ben. (Jin Vlach felvétele - ČTK) tuk meg - tájékoztatott Jozef Cha- ban, a hnb elnöke, aki a helyi szövetkezet elnöke volt hosszú éveken keresztül. - Még egy böl­csődét is építettünk, hiszen nálunk annyi a fiatal dolgozó mama, hogy erre volt a legnagyobb igény. Ugyancsak az utóbbi években korszerűsítettük a sporttelepet, s a kényelmes öltözőkön és szo­ciális helyiségeken kívül, mintegy ezer néző befogadására alkalmas lelátó is épült. Azt már mi tesszük hozzá, hogy pazar környezetben, szinte a ter­mészet lágy ölén. Nem csoda, hogy A Dukla Banská Bystrica labdarúgói előszeretettel járnak ide hét közben gyakorolni, ellen­szolgáltatásként részt vesznek az évenként megrendezendő Felke­lési Kupa labdarúgótornán. Persze, amint vendéglátóim el­mondották, gondjaik is vannak, hi­szen a jelen pillanatban 47 lakás- építési kérelem fekszik a nemzeti bizottság elnökének íróasztalán, beépítésre alkalmas területtel vi­szont már alig rendelkeznek a szi­gorú földalapvédelmi korlátozások miatt. A másik gond a szemét elhelyezésével kapcsolatos, hi­szen az Alacsony-Tátra csodálato­san szép, védett erdőiben nem lehet lerakodóhelyet találni a kö­zelben, a városi szeméttelepre pe­dig túl drága lenne a hulladékot szállítani. Virágzó mezőgazdaság Az egykori nadrágszíjnyi szán­tóföldek, a hegyvidéki törpegazda-’ ságok helyén ma korszerű mező- gazdasági nagyüzem működik, melyben a lakosság túlnyomó ré­sze tisztes megélhetésre talált. Priechodban még 1959-ben ala­kult meg a közös, mely azóta több átszervezést is megélt. Jelenleg a Selcei Efsz egyik gazdasági ud­varát képezi, s eredményeire mél­tán büszkék a helyi lakosok. Az egyesült szövetkezetek ma 5400 hektárnyi mezőgazdasági terüle­ten gazdálkodik, ebből mintegy 1300 hektárt tesz ki a szántóterü­let, melynek nagy részén takar­mányt termesztenek. Dominál azonban a rét és legelőgazdál­kodás.-Az extern ív termelésről az utóbbi években áttértünk az inten­zív rét és legelőgazdálkodásra- mondja a szövetkezet aielnöke.- Ennek lényege a gondos keze­lésben, tápanyagellátásban és a gyors betakarításban van, így az 1700 hektárnyi rét nagy részét évente kétszer is kaszáljuk. Az első kaszálás napjainkban is tart, s elmondhatom, hogy ez nálunk nemcsak a szövetkezeti dolgozók ügye, hanem szinte minden lako­sé. A munkálatokba az ipari üze­mek és intézmények dolgozói is bekapcsolódnak. A legolcsóbb ka­szálást azonban állataink ,, vég­zik“, hiszen mintegy háromezer hektáron legeltetünk kora tavasz­tól késő őszig. A fagyásmentes időszakban nemcsak a növendék­állatainkat, hanem a fejóstehene­Az idén az első félévben Szlo­vákiában 10 225 közlekedési bal­eset volt, ami 550-nel több mint az előző év azonos időszakában. A-balesetek során 177 személy vesztette életét, ami 14-gyel keve­sebb mint tavaly. 768-an súlyos sérülést, 2324-en pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Az anyagi kár csaknem 51 millió korona volt. A legtöbb baleset a nyugat­szlovákiai kerületben volt - 3012, a kelet-szlovákiaiban 2895, a kö­zép-szlovákiaiban 2775 és Brati­slavában 1543. Valamennyi kerü­letben nőtt a balesetek száma. A statisztika szerint Szlovákiá­ban minden 58. baleset követel emberáldozatot, míg a CSSZK- ban minden 103. Eszerint Szlová­kiában a közutakon veszélyesebb a közlekedés. A balesetek okai változatlanok. A legtöbbet a helytelen vezetés okozta. További ok - a megenge­dett sebesség túllépése 69 ember halálát és 934 sérülését okozta. inket is kihajtjuk, s a szellős nyári istállókban naponta három alka­lommal fejjük. Az eredmények maguk helyett beszélnek. A közel kétezres állománytól napjainkban is átlag több mint 12 litert értékesí­tünk, s szinte bizonyos: határidő előtt eleget teszünk tejeladási kö­telezettségünknek. Hús, gyapjú, és juhsajt-eladási tervünket is tel­jesíteni tudjuk. Nem akadt egyet­len szűk esztendő sem az utóbbi tíz esztendőben, a korábban dotá­ciókból élő gazdaság minden év­ben jelentős nyereséggel zárja az esztendőt. Az adottságoknak megfelelő irányítási rendszer A gazdaság egyéb jövedelem- forrásai iránt is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy az évi mintegy 100 millió koronás termelési érték 35 százalékát, azaz mintegy 35 millió koronát a melléküzemágak érnek el. A szövetkezet építőcso­portja főként tetőfedő és bádogos munkát vállal, s nemcsak a kör­nyéken, hanem távol eső helye­ken is. Új utakat kerestek a jutal­mazás és a munkaszervezés illet­ve az irányítás terén is. Tekintettel a hatalmas kiterjedésű gazdaság­ra, a közvetlenebb irányítás érde­kében négy termelési központot hoztak létre, amelyekben a veze­tőket elnöki hatalommal ruházták fel. Tehát nem egyes ágazatok szerint szakosították az udvaro­kat. A hejdáknak nevezett közpon­tokon belül jól lehet alkalmazni a csoportos elszámolási és jutal­mazási rendszert, mely kezdetben nem volt népszerű, napjainkban viszont a lógáshoz, kocsmázás- hoz szokott embereken kívül min­denki dicséri. A nyolcórás munka­idő ugyan megszűnt, a munkaidőt - akárcsak hajdanán - ismét az évszak és az időjárási viszonyok határozzák meg. A rugalmas mun­kaidő előnyeit is hamar felismerték a tagok, keresetük a nyári dolog­időben eléri az öt-hatezer koronát is. Ezzel a fejlődési irányzattal lé­pést tart a szociális gondoskodás is. Alkalmazkodik a hosszúra nyúlt munkanapokhoz az üzemi kony­ha, ahonnan naponta két, sőt há­rom alkalommal, a szélrózsa min­den irányában útnak indítják a me­leg ételt. Persze nem csupán a közvetlen termelésben részt ve­vők munkáját becsülik, hanem a technikusokét és más szakem­berekét is. Jelenleg 27 agrármér­nök dolgozik a szövetkezetben. A községben gondoskodnak a dolgozók gyermekeiről, s lakás­gondjaikat is nagyon rövid időn belül megoldják. A falu jól működő tömegszervezeteiben ki-ki tartal- masan töltheti szabad idejét, a pi­henés óráit. Nem csoda, hogy a fiatalok nem vágynak a városba. Priechod, az egykor porrá égett partizánfalu alig negyven évvel a sok vért és áldozatot követelő események után ma tartalmas, teljes életet él. Él és emlékezik. HACSI ATTILA Sajnálatosan sok balesetet okoz a gépkocsik követési távolságá­nak meg nem tartása, összesen 1028 baleset okaként szerepelt. A községekben 7294 baleset történt, az autópályákon 53. Az értékelt időszakban a gyalogosok 703 közlekedési balesetet okoz­tak, amelyek során 24 személy életét vesztette, 656 megsebesült. A gyermekek 330 balesetet idéz­tek elő, öten életüket vesztették. Az elemzések tanúsága szerint a gépkocsivezetőknek lelkiismere­tesebbeknek kellene lenniük, hi­szen az ő fegyelmezetlenségük okozza a legtöbb balesetet, összesen 8862 baleset írható a számlájukra, ami 495-tel több mint tavaly. A szeszes italok fogyasztása 1042 esetben, vagyis a balesetek 10,2 százalékában játszott szere­pet. Az ittasság okozta balesetek száma is növekedett: A kelet-szlo- vákiai kerületben 19-el több bal­esetet okoztak az ittas vezetők,-A környezet védelme fontos és felelősségteljes munkaterület, tulajdonképpen össztársadalmi feladat. Nem mondhatom, hogy kerületünkben rózsás a helyzet ezen a téren. Kelet-Szlovákia ro­hamos iparosításával párhuzamo­san egyre több gond merült fel. a hatalmas ipari központok kör­nyékén szennyeződött a levegő, a föld és a víz, a városokban megnövekedett a zaj. Csupán tá­jékoztatásul megemlítenék né­hány példát kerületünk szennye­zettségéről. A szakemberek által végzett mérések szerint 1982-ben egy négyzetkilométerre a Kelet­szlovákiai Vasmű körzetében 409 tonna, a Szlovák Magnezitművek kassai (Košice) üzeméből 334, jolsvai (Jelšava) üzeméből 517, a Vasércbányák rudňanyi üzemé­ből 292, Nižná Slaná-i üzeméből 518 tonna, Kassa város körzeté­ben 359 és Prešov vidékén 502 tonna szennyező anyag szóródott. Tekintettel erre a helyzetre, az SZSZK kormánya elrendelte a környezetvédelem javítását, mindenekelőtt Jolsva Kassa és a Közép-Szepesség térségében.- Milyen intézkedéseket hoztak ennek érdekében?- Az SZSZK kormányának 100/1982-es számú határozata értelmében az illetékes szakága­zati és egészségügyi szervek be­vonásával elkészült a kelet-szlo­vákiai kerület 1990-ig, illetve táv­latilag 2000-ig szóló komplex kör­nyezetvédelmi tervezete. A nem­zeti bizottságok körültekintő és kö­vetkezetes irányításával megkez­dődött a.környzetvédelmi tervezet megvalósítása is. Hogy eddig mi­lyen eredménnyel? Ezt a kerületi politikai és állami szervek 1984 június végén értékelték s ennek alapján beszámolhatok néhány alapvető változásról, illetve a kör­nyezetvédelem egész helyzetéről. Az illetékes szervek rendkívüli igyekezete, a nemzeti bizottságok intézkedései ellenére a kassai agglomeráció még mindig hazánk legszennyezettebb körzetei közé míg a nyugat-szlovákiai kerület­ben és Bratislavában csökkent az ilyen balesetek száma. Sajnálatos tény, hogy Szlovákiában az orszá­gos átlagnál több esetben játszik szerepet az alkohol a közúti bal­eseteknél. Míg Csehországban csökken az ilyen esetek száma, Szlovákiában növekszik. Felfigyeltető adat, hogy a jogo­sítvány nélkül gépkocsit vezető személyek 224 balesetet okoztak. A statisztika sokat elárul köz- utaink helyzetéről. Sajnos, az utób­bi napokban is több baleset tör­tént. így például a rimaszombati járásban Hnúšťa közelében egy személygépkocsi szabálytalan előzés közben egy kanyarban te­hergépkocsival ütközött össze. A gépkocsivezető a helyszínen meghalt, felesége súlyosan meg­sebesült. Ez az eset is fokozott óvatosságra inti mindazokat, akik részt vesznek a közúti forgalom­ban. M. H. tartozik. Évente 110 ezer tonna szennyező anyag kerül itt a leve­gőbe. Jelentős javulást várunk at­tól, hogy a kassai megnezitüzemet a közeljövőben a városon kívüli területre, Bočiar körzetébe telepí­tik. Igaz, ez nagy anyagi ráfordí­tást követel, de a kerületi székhely lakosságának egészségvédelme a döntő érv.- Régi probléma a jolsvai és lubeníki magnezitüzemek által elő­idézett levegószennyeződés. Mi történt ezen a téren?- Itt valóban olyan nagymértékű volt a levegószennyeződés, hogy az SZSZK kormánya is megkülön­böztetett gondoskodással kezelte és kezeli ezt a kérdést. Határozati­ig elrendelte ebben a körzetben a természeti környezet renegerálá- sát, újjáteremtését. örömmel szá­molhatok be arról, hogy a jolsvai magnezitüzemben megkezdték a levegő szennyezését megakadá­lyozó berendezések üzemel­tetését. A közelmúltban értékeltük az említett kormányhatározat megvalósításában elért eredmé­nyeket. Főleg a tönkretett termé­szet újjáélesztésével összefüggő feladatok, tennivalók szerepeltek napirenden.- Ezek szerint mindkét említett körzetben kedvező változás vár­1 ható. Milyen a helyzet a főleg ' vasércbányáktól szennyezett Sze­pességben?- Ezen a vidéken a rudňanyi vasércbánya és higanyüzem, va­lamint a krompachyi Kovohuty okozza a legnagyobb szennye­zést. Bizonyos termeléstechnoló­giai változásokkal és célszerű be­ruházásokkal sikerült jelentősen csökkenteni a szennyeződés ará­nyát. A rudňanyi higanyüzem ré­szére épülő szennyvíztisztítót ez év végéig átadják. Egyébként to­vábbi jelentős porelszívó és szű­rőberendezések beépítése folyik. Arról is beszámolhatok, hogy a le­vegőszennyezés csökkentése te­rén igen jelentős eredményeket értünk el az elsősajói bányaüzem, és a bystréi Cementgyár kör­nyékén. m- Igen sok a jogos panasz a fo­lyóvizek szennyezettségére, mi­lyen javulás várható ezen a téren?- A panaszok valóban jogosak, mert a rengeteg intézkedés elle­nére sem következett be változás. Kerületünkben az összesen 969 kilométernyi folyók 11,6 százaléka nagyon szennyezett, 19,8 száza­léka erősen szennyezett, 26,7 százaléka átlagosan szennyezett és csupán 41,9 százalékát lehet tisztának minősíteni. A leginkább szennyezett folyók közé tartozik az Ondava - Vranov mellett, a Trnávka a trebišovi járásban, a Sajó - Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) alatt. Igen sok olyan vegy­ipari üzemet sorolhatnék fel - köz­tük a vranovi BUKÓZA-t, a strážs- kéi CHEMKO-t melyek mulasztá­saikkal nagy károkat okoztak. Eb­be a csoportba sorolhatom azokat az üzemeket is, melyek nem hasz­nálták fel a központi szervek által a környezetvédelmi célokra jóvá­hagyott terveket, illetve anyagi eszközöket. Tapsztalataink szerint a hanyagság, a mulasztások szülik a legtöbb gondot a környezetvé­delemben.- Mindezek alapján feltehetően sok esetben élnek a bírságolás jogával?-Az ellenőrzések eredményei alapján a szabálysértők bírságolá­sa sem maradt el. Az értékelt időszakban csupán a vízgazdál­kodás szakaszán több mint 9 mil­lió korona, a levegószennyeződés miatt csaknem 2 millió korona bír­ságot róttak ki. Ezek az összegek nem tükrözik a feltárt mulasztások arányát, mert sajnálatos módon igen sok a „kimagyarázkodás“ a vétkesek részéről. A jövőben az ilyen és hasonló megnyilvánuláso­kat nem tűrjük meg. Végső soron a cselekvés a fontos környezetvé­delemben is. Ennek elérésében központi szerveink messzemenő­en támogatnak bennünket. KULIK GELLÉRT Közlekedési balesetek a statisztika tükrében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom