Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-07 / 185. szám, kedd

ÚJ szú 5 1984. VIII. 7. Élénkül a kongresszus előtti vita AZ ILLETÉKES SZERVEK BEHATÓAN TANULMÁNYOZZÁK A HOZZÁSZÓLÁSOKAT Új szerelőcsarnok­kal bővítették a Szlovák Elektro­technikai Vállalat királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) 03-as üzemét. Ebben az üzemben végzik termelési gyakorla­tukat a helybeli gimnázium tanulói is. A képen (balról) Milan Šelo elektro­technikus irányítá­sával Szúnyog László és Tóth Csaba tanulók ola­jos rotor-indítókat szerelnek. A pártépítés alapvető politikai feladat A jelenlegi időszakban már ott tart az efsz-ek X. kongresszusa előtti vita, amikor előtérbe kerül az előterjesztett ja­vaslatok és hoz­zászólások meg­tárgyalása és intézése. A vitába teljes mértékben be­kapcsolódtak az élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek is, továbbá a biológiai és a technikai szolgáltatási szervezetek, a kuta­tóintézetek, a Csehszlovák Állami Bank fiókintézetei, a főiskolák, a mezőgazdasági szaktanintéze­tek és középiskolák, valamint más reszortok vállalatai is, amelyek az agráripari komplexum részét ké­pezik. A kongresszus előtti vitában ed­dig 6174 javaslat és hozzászólás hangzott el, ebből 5527 az efsz-ek részéről, 576 a további mezőgaz­dasági szervezetek részéről, a többit élelmiszeripari dolgozók (25) és más szervezetek dolgozói (46) terjesztették elő. Ezekből ed­dig 2762 javaslatot, illetve hozzá­szólást intéztek el, ami körülbelül 45 százalékot képvisel. Az előter­jesztések többsége (72 %) a szer­vezetek saját problémáira irányul, s döntő mértékben hozzájárul a vállalati vezetőségek és a ter­melési részlegek dolgozóinak akti­vizálásához. Elősegítik továbbá a termelés intenzív fejlesztését, valamint a vállalati szinten mozgó­sítható források és tartalékok jobb kihasználását. A kongresszust előkészítő bizottságok az egyes kerületekben és járásokban inst­ruktoraik által a hozzászólások és a javaslatok gyors és felelős inté­zésére, valamint megválaszolásá­ra összpontosítják a figyelmet. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ahol a vállalati ve­zetőségek és a választott szervek felelősen viszonyulnak a kong­resszus előkészítéséhez, ott a vita is céltudatosabban irányul az új, nem hagyományos termelési módszerek keresésére, a fennálló problémák és fogyatékosságok megoldására. A kongresszus előtti vita általános színvonalát és komplex jellegét az is fokozza, hogy az élelmiszeripar, valamint a biológiai és technikai szolgálta­tások 14 termelési-gazdasági egységében előre kidolgozott ütemterv szerint folytatják a válla­lati és üzemi szinten, s a dolgozók egyes kollektíváiban előterjesztett hozzászólások intézését. A dolgo­zók javaslatai itt is a hatékonyság és a minőség javítására, valamint a mezőgazdasági üzemekkel való kooperációs kapcsolatok fejlesz­tésére irányulnak. Egyúttal a me­zőgazdasági üzemekben elhang­zott javaslatokhoz is hozzászólnak a járási és a kerületi mezőgazda- sági igazgatóságok közvetíté­sével. A megfelelően koordinált és irá­nyított vita a hozzászólások követ­kezetes intézésével együtt feltárja az integrációs és kooperációs kapcsolatok további fejlesztésé­nek lehetőségeit a mezőgazdasá­gi üzemek, valamint az élelmiszer- ipari és szolgáltatási szervezetek között, javítja a szállítói-megren­delői kapcsolatok színvonalát, va­lamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek minő­ségét. A kongresszus előtti vitában kö­vetendő példát mutatnak a do­hányipari ' termelési-gazdasági egység dolgozói, ahol a szakosított dohánytermelőkkel együtt közö­sen vitatják meg a dohány prog­resszív termesztési és feldolgozá­si módszereinek az alkalmazását. Hasonlóan viszonyulnak a vitához más termelési-gazdasági egysé­gekben is, mint például az állami törzstenyésztő vállalatoknál, a Slovosivo és a Liko vállalatainál, valamint a húsipari és a baromfi- ipari üzemekben. A hozzászólások és a javaslatok elintézésének a színvonalát a cukoripari és a tej­ipari trösztnél is javítani kellene, elsősorban a mezőgazdasági vál­lalatokkal folytatott együttműködés elmélyítésének a kérdéseiben. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához eddig 241 olyan hozzászólás és javaslat érkezett, amelyek megol­dása a központi szervek hatáskö­rébe tartozik. Ezeket a minisztéri­um illetékes szakosztályai tanul­mányozzák, s előkészítik az elin­tézésüket, illetve a hasznosításu­kat. E javaslatok többsége az irá­nyítási rendszer fejlesztésével összefüggő, hosszú távon ható kérdésekre vonatkozik, ezért eze­ket nem lehet azonnal és közvet­lenül megválaszolni. Egyes javas­latokat a Szövetségi Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztéri­ummal, valamint a funkcionális szervekkel együttműködve részle­tesen meg kell vizsgálni, s megfe­lelően kihasználni a mezőgazda­ság tervszerű irányítási rendsze­rének további tökéletesítése során. A központi szervek hatáskörébe tartozó hozzászólások főleg a kö­vetkező témakörökre terjedtek ki:- a komplex technológiai gép­sorok kiegészítéséhez szükséges gépek és berendezések, valamint más erő- és munkagépek, teher­gépkocsik hiányára, ahogy azok­kal már az efsz-ek IX. kongresz- szusa is foglalkozott,- egyes növénytermesztési és állattenyésztési gépek hiányos pótalkatrész-ellátására, valamint a növényvédelmi vegyszerek hiá­nyos választékára,- a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki ellátását biztosító szakága­zatok munkájának jobb összehan­golására az agrokomplex egyes szerveivel és szervezeteivel, hogy ezek távlatilag is fedezzék a me­zőgazdaság tudományos-műszaki fejlesztésének szükségleteit,- a szállítói-megrendelői kap­csolatok rugalmasságának és sta­bilitásának fokozására, amiről mindkét fél részéről számos bíráló vélemény hangzott el,- a mezőgazdasági vállalatok szociális-gazdasági programjai­nak egységesítésére és tervszerű irányítására,- az anyagi érdekeltség elmé­lyítésére, továbbá az efsz-ekben és az állami gazdaságokban, va­lamint a termőtalajon gazdálkodó egyéb vállalatoknál alkalmazott Az utóbbi években számos ipa­rilag fejlett országban, így az NDK-ban is a nagyobb áruházak saját sütödéket létesítettek, ame­lyek közvetlenül látják el az élelmi­szereket árusító részlegüket friss sütőipari termékekkel és cukrász- süteményekkel. Ezeknek a fiók­üzemeknek a teljesítménye szoro­san kapcsolódik az áruház forgal­mához, valamint a vásárlók meny- nyiségi és minőségi igényeihez. A sütödéket általában a áruházak belterületén létesítik, mintegy 400-1000 négyzetméternyi alap­területen,. s ezekkel 15-30 ezer lakos igényeit képesek kielégíteni friss készítményekből. Az áruházi sütödékben előállí­tott áru frissessége nagyon jó be­nyomást kelt, hiszen a sütés és az eladás közötti idő még az „elfek­vő“ termékeknél sem haladja meg a két órát. A termékeket a nap egyes szakaszaiban meghatáro­zott mennyiségben állítják elő és forgalmazzák. Ezek a sütödék - nagyságuktól függően - naponta 30^4-0 ezer péksüteményt, kiflit és zsemlét állítanak elő. Az áruházi sütödék nem csekély előnye ép­pen a termékek magas élvezeti értékében rejlik. így termel például Lipcsében három kerületi sütöde, s Potsdamban szintén három áru­háznak van saját sütödéje. Az egyik Karl-Marx-Stadt-i áruházban cuk­rászsüteményeket állítanak elő. Hasonló irányzat tapasztalható az NSZK-ban és Franciaország­ban is, ahol a nagyáruházak ma­guk állítják elő a keresett péksüte­pénzbeli és főleg természetbeni javadalmazási formák és feltételek egységes í tésére,- a feldolgozó iparral és más átvevő szervezetekkel megvaló­suló vállalati szakosítás, kooperá­ció és integráció elmélyítésére,- az árak és az árjellegű szabá­lyozók hatékonyabb kihasználá­sára az egyes termelési szakága­zatok jövedelmezőségi színvona­lának jobb kiegyenlítése céljából,-az átfogó területrendezés és a talajjavítás tervezésének meg­gyorsítására, s a helyi környezeti feltételek javítására. A mezőgazdasági vállalatok nagyfokú kezdeményezése abban is megnyilvánul, hogy saját belső problémáik aktív megoldása mel­lett széles körű együttműködést szorgalmaznak a kooperációs kör­zeteken belül, továbbá a feldolgo­zó ipar, a biológiai és a műszaki szolgáltatások szervezeteivel. Ez az aktivitás a kötelezettségvállalá­si mozgalom fejlődésében, vala­mint a termelési tervek progresz- szív módosításában is tapasztal­ható. A 22 mezőgazdasági vállalat közismert felhívásához, amely az idei évi terv és a 7. ötéves tervidő­szak feladatainak teljesítésére irá­nyul, eddig már több mint 400 további vállalat csatlakozott. Ezek egyúttal konkrét intézkedéseket is tettek az intenzitás és a hatékony­ság növelésére, s a vállalaton be­lüli önelszámolási rendszer érvé­nyesítésére. Számos vállalat kö­zös szocialista kötelezettségválla­lásokat teljesít a kooperációs kör­zeten belül, s a szocialista mun­kabrigádok száma is növekszik. A kongresszust előkészítő bi­zottságok járási és kerületi szinten kitűzték már az efsz-ek járási kon­ferenciáinak az időpontjait, s az ezzel összefüggő szervezési kér­déseket is megtárgyalták. Az egyes járásokban már ismerik a szavazati és a tanácskozási jog­gal rendelkező küldöttek előirány­zott létszámát, s minden feltételről gondoskodnak az efsz-ek X. kongresszusának sikeres előké­szítéséhez. FRANTIŠEK CENIGA mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának osztályvezetője ményt. Tény azonban, hogy az áruházi sütödékben a munkater­melékenység színvonala alacso­nyabb, mint a nagy teljesítményű „kenyérgyárakban“, a friss áru fo­lyamatos és hiánytalan értékesíté­se azonban ellensúlyozza az ala­csonyabb gépesítési színvonalból eredő költségtöbbletet. Mindez igazolja azt a kereske­delmi-közgazdasági tételt, hogy az árunak teljes értékű állapotban kell piacközeiben lennie. Hazánk­ban a szlovákiai sütőipar 55 nagy­üzemi pékségében a sütőipari termékek 86 százalékát állítják elő. Ez naponta körülbelül 730 ezer másfélkilós egységtömegű kenyeret és mintegy 6 millió pék­süteményt jelent. Habár a sütőipa­ri termékek gyártásában fontos szerepe van a nagy sorozatú, tö­meges termelésnek, ugyanakkor a termelés koncentrálásával összefüggésben egyre nagyobb gondot kell fordítani a termékek élvezeti értékének gyártás utáni fenntartására, megóvására. A sü­tőipari termékek esetében ugyanis olyan élelmiszerekről van szó, amelyek az előállítás, az elkészí­tés után aránylag gyorsan veszíte­nek minőségi, elsősorban élvezeti értékükből. A termelés koncentrációja na­gyobb gyártási kapacitásokhoz kapcsolódik, s ennek megfelelően az ellátási körzet is megnövekszik. Az említett 55 nagyüzemi sütőipari üzem összesen 16 ezer elárusító helyet lát el naponta egyszer, de a kiemelt üzletekbe kétszer, sót háromszor is szállít árut. A kész­A tagjelöltek kiválasztása, fel­készítése és nevelése elsőrendű feladata a pártszerveknek és párt- szervezeteknek. Ennek a tudatá­ban járási pártbizottságunk arra irányítja a pártszervezetek figyel­mét, hogy céltudatosan és komp­lex módon gyarapítsák soraikat az új tagjelöltek kiválasztásával és felvételével, s főleg azokon a terü­leteken, ahol arra a legnagyobb szükség van. A pártépítés mai követelményei szerint az új tagje­lölteket, főleg a munkások, a szö­vetkezeti tagok és a szocialista értelmiség soraiból választják ki, azok közül tehát, akiket az emberek megbecsülnek, akiknek már van­nak bizonyos tapasztalataik a Nemzeti Front tömegszerveze­teiben végzett munkában és meg­van az adottságuk ahhoz, hogy következetesen fognak harcolni a párthatározatok megvalósításá­ért. Ezt a feladatot, nevezetesen a CSKP Központi Bizottsága 3. ülésének határozatát a pártszer­vezetek többsége következetesen teljesíti. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az 1983-ban tartott év eleji taggyűlések óta eltelt idő alatt közel ötszáz tagjelölttel bővítették soraikat. Az újonnan felvettek 77 százaléka munkás és szövetkeze­ti tag. Pártszerveink és -szervezete­ink természetesen tudatában van­nak, hogy senki sem születik kom­munistának, de az arra irányuló becsületes törekvésükben a kivá­lasztott tagjelölteket, főleg a fiata­labb nemzedékhez tartozókat, a pártbizottságok, a pártcsoportok és az ajánlók segítik. Ők gondos­kodnak arról, hogy a tagjelöltekből odaadó, fegyelmezett és aktív párttagok váljanak. Ehhez elen­gedhetetlen a tagjelöltek politikai termékek szállítási szükséglete, távolsága és ideje szükségszerű­en megnövekszik. Általában meg­figyelhető, hogy a termékek előál­lítása és a fogyasztók részéről történő megvásárlása között egy­re nagyobb az idő, ami főleg a szükségessé vált előresütésből következik. A sütőipari dolgozók arra töre­kednek, hogy a termékek a gyár­tás után minél hosszabb ideig megtartsák élvezeti értéküket. Kü­lönböző sütőszerekkel és adalé­kokkal törekednek a frissesség meghosszabbítására. A napi több­szöri termékszállítás és az elosz­tás optimalizálása útján, valamint a mélyhűtés alkalmazásával jelen­tős javulást sikerült elérni. Ezek az intézkedések azonban a végleges megoldáshoz nem elegendők. Az utóbbi években a helyi nemzeti bizottságok közreműködésével több helyen felújítottak vagy épí­tettek kisebb teljesítményű péksé­geket. Az érintett lakosság elége­dett ezzel a kezdeményezéssel. Érdemes lenne azonban fontolóra venni az áruházi sütödék létesíté­sét is az említett országok példá­jára. A „Prior“ áruházakban és a Jednota üzletházaiban nálunk is vannak kedvező feltételek, emel­lett a sütőipari termékek, főleg a péksütemények gyártásához rendelkezésre állnak a megfelelő kapacitású gépi berendezések. Igaz ugyan, hogy ez az illetékesek számára bizonyos többletmunkát jelentene, de ugyanakkor hálás feladatot is a fogyasztók javára. SLADOVNI K JÓZSEF nevelése és ideológiai képzése, mindenekelőtt a „Fiatal kommu­nisták iskolája“ és „A marxizmus- leninizmus alapjai“ tanfolyamain, amelyekben az elmúlt évben is több mint hatszázan tanultak. Ezekben a tanulócsoportokban ta­nulnak azok a pártonkívüliek is, akiket a pártszervezetek a pártba való felvételre készítenek elő. Ok­tatásukról, eszmei-politikai neve­lésükről az üzemi pártbizottságok gondoskodnak, főleg ahol na­gyobb a tagjelöltek és azon pár­tonkívüliek száma, akiket a pártba való felvételre készítenek elő, mint például a füleki (Filakovo) Kovo- smaltban, a losonci (Lučenec) Po- l’anában vagy a járási pártbizott­ságok által szervezett pártoktatási formákban, ahol mindenütt jó ta­pasztalatokat szereztek a tagjelöl­tek nevelésében. A tagjelöltek ér­deklődést tanúsítanak az előadá­sok iránt, amit az is bizonyít, hogy aktívan bekapcsolódnak a vitába, a munka- és lakóhelyükön pedig a pártmunkába. A tagjelöltek nevelésének elvá­laszthatatlan része a bevezető és záró egyhetes bentlakásos politi­kai oktatás, amelyet részükre a Járási Politikai Iskola szervez. Ezeken a tanfolyamokon a köz­pontilag kiadott tanterv szerint a tagjelöltek megismerkednek a CSKP programjával, alapsza­bályzatával, történetével, forradalmi hagyományaival, feladataival és vezető szerepével a fejlett szocia­lista társadalomban. Több éves tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy igen hatásos a tagjelöltek nevelésében, ha a pártszervezetek és a pártcso­portok fokozatosan bekapcsolják őket a pártéletbe és konkrét fel­adatokat adnak nekik. Feladataik magukba foglalják a társadalmi és tömegszervezetekben, mindenek­előtt a SZISZ-szervezetekben végzendő munkát, például a párt­sajtó terjesztését vagy a szemlél­tető agitációról való gondosko­dást. A termelésben a konkrét pártfeladatok főként a tervfelada­tok teljesítésére, túlteljesítésére, és a termékek minőségének javí­tására irányulnak. Jónak tartjuk, hogy a pártbizott­ságok és a pártcsoportok gondos­kodnak arról, hogy a tagjelöltek sikeresen teljesíthessék konkrét feladataikat, ezért megteremtik hozzá a szükséges feltételeket is. Ebbe az igen fontos pártmunkába bekapcsolják az ajánlókat, akik­nek kötelességük a tagjelöltségi időszak alatt segítségére lenni a tagjelölteknek. Az ő kötelessé­gük az is, hogy idejében figyel­meztessék a tagjelölteket, ha kö­telességüket esetleg elhanyagol­ják, és segítséget nyújtsanak mu­lasztásaik jóvátételéhez. Az aján­lók nagy többsége teljesíti köteles­ségét, gondoskodik tagjelöltjéről. Ehhez hozzájárul az a gondosko­dás is, hogy a pártbizottságok fi­gyelemmel kísérik és értékelik az ajánlók munkáját, ugyanis még mindig előfordulnak esetek, hogy nem teljesítik következetesen a feladataikat. Ennek egyenes kö­vetkezményeként csak az elmúlt évben is tizennégy tagjelöltet kel­lett törölni a párt nyilvántartásából. A járási pártbizottság az illető párt- szervezetekkel közösen megvizs­gálja a törlések okait, s intézkedé­seket tesz, hogy a felmerült hiá­nyosságok ne ismétlődjenek meg, s a tagjelöltekkel végzendő munka minősége állandóan emelked- Íen TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság titkára Közelebb a fogyasztókhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom