Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)

1984-08-04 / 183. szám, szombat

ÚJ szó 5 1984. VIII. 4. A vetőmagtermesztők is aratnak Az új kenyérnekvaló bebiztosí­tása mellett ugyanilyen fontossá­got kell tulajdonítani az elkövetke­ző termés alapjának, a megfelelő minőségű vetőmag előállításának is. Felkerestem a Bálványi (Bal­vany) Vetőmagtermesztő Állami Gazdaságot, ahol Palkovics Bélá­val, az üzemi pártbizottság elnö­kével beszélgettem az aratási munkák menetéről.- Mennyi gabonát termeszte­nek és abból mennyi a vetőmag­nak való vetésterülete?- Vállalatunk 1310 hektáron búzát és 380 hektáron tavaszi ár­pát termeszt az idén. A búza ve­tésterületének körülbelül 48 szá­zaléka vetőmagbúza, amelyen hét fajtát termesztünk, ebből a Solaris 30, a SO-1586 1 50, Iris 110, a Slávia 100, az Amica 20, az S0-6300 79, a Vala pedig 145 hektáron szerepel. Az árpa vetés- területének kb. 70 százalékán ter­mesztünk vetőmagot, három faj­tát, Korálit 110, Rubint 126 és Spartant 30 hektáron. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a felso­rolt fajták ezenfelül különböző szaporítási minőségben szerepel­nek, így az aratási-szervezési munkák nagyobb bonyolultságá­val kellett szembenéznünk.- Milyen hatással volt az eddigi időjárás a vetőmagtermesztésre?- Az őszi és a téli kedvezőtlen időjárás a búzák kelésére és átte- lelésére volt negatív hatással. így a vállalatunknál is közel 300 hek­tárt árpával kellett alávetnünk, s döntésünk helyes volt, mert igen jó eredményt értünk el ezen a te­rületen. Ennek ellenére az értéke­sítésével gondjaink vannak, mivel a szem búzával van keverve, a Mezőgazdasági Felvásárló és Anyagellátó Vállalat nem hajlandó teljes értékű takarmányárpaként átvenni. Visszatérve az eredeti kérdés­re, a vetőmagtermesztés nem egyszerű dolog, mivel csak a bio­lógiailag teljesen beérett gabonát szabad betakarítani, hogy kitűnő minőségű vetőmagot lehessen belőle előállítani. A rostélyos szá­rítóberendezéssel pedig csak ma­ximálisan 19 százalékos nedves­ségtartalmú szemet lehet száríta­ni. Az említett következmények megtartása mellett átlagos évjára­tokban is lassúbb ütemű az aratás nálunk, mint más üzemeknél, ez pedig természetes is, mivel nem siettethetjük azt a vetőmag minő­ségének rovására, hiszen ez lesz a következő termés alapja. Saj­nos, el kell könyvelnünk, az időjá­rás miatt a két-három hetes késés tényét, amely szervezésileg is így sokkal nagyobb terheket ró ránk. Habár az idén is dolgozik nálunk 9 kisegítő kombájn a csehországi Hluki és a Méríni Efsz-ből, attól tartunk, hogy még az aratás befe­jezése előtt vissza kell térniük az ottani aratási munkák megkezdé­se miatt. Eddig csak úgy „lopkodtuk“ a kalászokat a táblákról, mivel igen magas volt a gabona nedves­ségtartalma, azonban így is sike­rült már a vetésterület 44 százalé­kán elvégezni a betakarítást. Emellett az összes árpamennyi­ség már tető alatt van. Az elmúlt hét végétől pedig teljes ütemben megindultak az aratási munkák. Legnagyobb a gondunk a vető­magbúzával, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt a kalászok beérése egyenetlen, a szemek 10-20 szá­zaléka betakarításkor még biológi­ailag éretlen. Ezeket a szemeket a jelenlegi tisztítási technológiák­kal nem lehet elválasztani a bioló­giailag érett magoktól. így aztán számolnunk kell azzal, hogy meg­növekszik a másodosztályú vető­mag részaránya, mivel csökkenni fog a vetőmag csíraképessége. Ennek ellenére hozamainkkal meg lehetünk elégedve. Köztudott dolog, hogy a vető­mag betakarításának, fajtánkénti elkülönített tárolásának, és a táro­lóhelyiségek tisztaságának szigo­rú szabályai vannak, amelyeket a megfelelő minőségű vetőmag előállításának érdekében szüksé­ges megtartani. Vetőmagtermelési gondjainkat súlyosbítja még az a körülmény, hogy tárolási kapaci­táshiánnyal küzdünk, mivel még a mai napig a Kerületi Vetőmag­forgalmazó Vállalat tartalékalapját is tárolnunk kell. Továbbá az a tény, hogy habár jó pár éve megkezdték a marcelházi (Marce­lová) központi vetőmagtároló és feldolgozó üzem építését, ez azonban a mai napig sem üzemel. Emellett szem előtt tartva a kör­nyezetvédelmi és a dolgozóink vé­delmét szolgáló közegészségügyi előírásokat, meg kell jegyeznem, hogy a vetőmag feldolgozásakor sorra kerülő csávázást is szabály- ellenesen kell elvégeznünk. To­vábbra is használnunk kell az Ag- ronal porcsávázószert, mely he­lyett sajnos mást nem lehetett be­szerezni. Mindezek ellenére, ismerve fel­tételeinket és lehetőségeinket, kellő idafigyeléssel és jó szerve­zéssel augusztus végére előké­szítjük a vetőmagokat megfelelő minőségben és mennyiségben.- A gabonák kései érése nem okoz torlódást a további munkák menetében?-Tulajdonképpen igen. Máskor ilyen idótájt már rég elfelejtettük az aratást és a vetőmag előkészíté­sével foglalkoztunk. Az idén pedig a megkésett aratási munkák miatt, azzal egyidőben a 60 hektár Liza vetőmagkukorica kasztrálását is el kell végeznünk, s a többi hibrid negatív szelekcióját is figyelem­mel kell kísérni. Továbbá itt az idő a fokhagyma és a 60 hektár takar­mányrépa vetőmagjának betakarí­tására. Éppen ezért a munkacsoportok irányításában, illetve az elvégzett munka ellenőrzésében a vezetés minden szintű dolgozója részt vesz, beleértve igazgatónkat, Ju­raj Hodek mérnököt. így még vé­letlenül sem következhet be elna­gyolt, minőségileg rosszul elvég­zett munka, amely negatívan be­folyásolná gazdálkodásunk ered­ményeit. A munkák irányításából és szervezéséből a fiataljaink is kiveszik részüket, s itt kiemelném Illés Sándor növényvédelmi tech­nikust, aki oroszlánrészt vállal ma­gára a napi elvégzendő munkák­ból. A munkák kellő minőségéről azonban nemcsak az irányítás kü­lönböző módozataival és ellenőr­zéssel gondoskodnak, hanem az anyagi ösztönzéssel is, az elvég­zett munka minősége alapján való differenciálással, ami vezetőre és dolgozóra egyaránt vonatkozik. Meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéssel sikeresen oldjuk meg a reánk háruló feladatokat, amelyek elősegítik az elkövetkező termés megalapozását és a hoza­mok növelését is. CS. MOLNÁR LÁSZLÓ A keresztes virágú másodnövények jelentősége a zöldtakarmányozásban Ha augusztus 20-ig elvetik, nagy termést hoznak Iparosodó település A LAKOSSÁG ÉS AZ ÜZEMEK SEGÍTSÉGÉVEL Ebben a Garam menti köz­ségben egykor fazekasok, kőfara­gók laktak, többek között malom­köveket is készítettek. Ma jelentős mezőgazdasági és ipari központ. Épül, szépül, fejlődik, csupán ta­valy több mint ötszázzal növeke­dett lakosainak a száma. Az egy­kori kis településen, Hliník Nad Hronomban ma közel háromezer ember él. Központi község, a múlt évi munkájáért kormányelisme­résben és pénzjutalomban része­sült.- A martini nehézgépipari válla­lat helyi üzemében mintegy ezer ember talált munkalehetőséget - mondja Milan Baran, a helyi nemzeti bizottság elnöke. - Van itt más üzem is, mint például az ag­rokémiai üzem, a Zelenina kiren­deltsége, az Állami Gazdaság mű­szaki részlege, a Priemstav ház­gyára, de működik itt fűrésztelep, kőbánya s az év végén üzembe helyezik a korszerű pékséget, amely ellátja majd a járás összes települését. Ezek a kisebb-nagyobb üze­mek kiveszik részüket a község fejlesztéséből. Mindegyikük úgy és azzal segít, amivel éppen tud. Tavaly óvodát építettek. Mivel más kivitelező nem akadt, a ne­hézgépipari üzem vállalkozott er­re, a többiek pedig besegítettek. A lakosság 50 000 óra társadalmi munkával segítette elő az építke­zést.- Menet közben jött létre az igazgatók tanácsa - folytatja az elnök. - Kéthavonta ülésezik s élén a legnagyobb üzem igazga­tója, Marian Paučo áll. Egyébként ő jött azzal a javaslattal, hogy mivel a jelenlegi bölcsőde, amely lakóházban működik, már kicsinek bizonyul, közös beruházással építsünk újat. Egy férőhely a szá­mítások szerint 60 000 koronába kerül. A nehézgépipari vállalat üzeme a tervezett 120-ból 80 férő­hely költségeit vállalta magára. Most a többieken a sor, hogy nyi­latkozzanak. Jelenleg a futballpálya lelátóját és szociális létesítményeit építik Z-akcióban. Azt mondják, igye­kezniük kell, mert a jövő év tava­szán a járásban elsőként itt rende­zik meg a körzeti spartakiádot. Aszfaltszőnyeget kap a települé­sen keresztül vezető út. A polgári bizottság érdeme, hogy a Priehrad­ka lakótelep lakosai társadalmi munkában végezték el a terepren­dezést, a parkosítást.- Elkészült a szennycsatorna hálózata, amelyre a lakosok nyolcvan százaléka van rákap­csolva. A vezetékes ivóvíz előnyét a lakosok közel hetven százaléka élvezi, de hogy ezen a téren előbbre tudjunk lépni, új kutakat kell fúrnunk - vélekedik Milan So- botka, a hnb titkára. - A gázveze­ték-hálózat megépítésével lehető­vé tettük, hogy a település lakosai­nak kilencven százaléka alkal­mazhassa az energiatakarékos fűtést. A következő feladat, amelyet a hlinikiek maguk elé tűztek, a tű­zoltószertár építése, természete­sen Z-akcióban.-A település rohamosan fejlő­dik - állapítja meg Milan Baran. - Egyre több a tanulónk, éppen ezért szorgalmazzuk, hogy amint lehet, tizenkét tanteremmel bővít­sük az alapiskolát. A következő tervidőszakban az üzemekkel összefogva egészségügyi központ építésével számolunk. A település fejlesztése során a jövőben is számítanak a lakos­sági segítséggel. Pontosan nyil­vántartják ki, hol és hány óra tár­sadalmi munkát dolgozott. A leg­aktívabbakat dicséretben része­sítik. A múlt évben a legtöbb társa­dalmi munkát végző 72 lakos juta­lomban részesült. Főleg a nyugdí­jasok segítségére számíthat a nemzeti bizottság.- Az utóbbi években sok lakás épül, csupán a nehézgépipari vál­lalat helyi üzeme mintegy 350-et épített fel, - mondja az elnök. - Évente mintegy tíz családi ház is felépül. Jelenleg ötven építkezési parcellával rendelkezünk. Éppen ezért nehezményezzük, hogy no­ha központi község vagyunk, ed­dig nincs építkezési hivatalunk. . Az épülő lakótelepi házak váro­sias arculatot adnak a település­nek. A fejlődés azonban megkí­vánja, hogy a lakásépítéssel lé­pést tartsanak a szolgáltatások is. Elképzeléseiket a Hliník nad Hro- nomiak papírra vetették, de addig is, amíg a tervek valóra válnak, hat mesterembernek adtak ki iparen­gedélyt.- Azt hiszem, ha a jövőben még jobban összefogunk, ha még szo­rosabban együttműködünk az üzemekkel, a lakosokkal, előbb- utóbb megoldjuk a mai nehézsé­geket, megvalósítjuk célkitűzése­inket - mondja búcsúzóul Milan Baran, a hnb elnöke. NÉMETH JÁNOS A tömegtakarmányalap biztosí­tásában egyre nagyobb szerepük van a másodnövényeknek. Amíg 1980-ban Szlovákiában a mező­gazdasági vállalatok csak a szán­tóföld 2,4 százalékán termeltek másodnövényeket, a hetedik öt­éves tervidőszak végén már 10-15 százalékán, azoknál a mezőgaz­dasági vállalatoknál pedig, ahol megteremtették az öntözés felté­teleit 20 százalékán. Ezen a terü­leten termelt zöldtakarmány jelen­tősen meghosszabbítja az állatok zöldtakarmányozási időszakát és több tartósított takarmány marad a téli időszakra. A legnagyobb teret a nyári tar­lóvetésű növények foglalják el. A mezőgazdasági vállalatoknál er­re a célra a szántóföld 7 százalékát célszerű felhasználni. Az őszi ga­bonafélék learatása után általában melegkedvelő növényeket, siló­zásra vagy zöldetetésre vetünk, vagy hidegtűrő fehérjetartalmú ke­tus 20-ig - tíznapos időszakokban elvetett három káposztaféle, az őszi káposztarepce és a kínai ká­poszta keresztezéséből nemesí­tett Perko PVH, az új csehszlovák őszi repce fajtajelölt az SL NE-2 és az őszi káposztarepce, kínai káposzta és a tarlórépa kereszte­zéséből előállított Bukó termés­hozamait vizsgáltuk. Átlagosan 100-120 milliméter vizet juttattunk ki három-négy adagban. A legma­gasabb hozamot az SL NE-2 faj­tajelölt adta, 4,02 tonnát hektáron­ként. A Bukó hektárhozama 3,87, a Perko PVH hektárhozama 3,64 tonna volt szárazanyagban szá­mítva. A különböző vetésidejú másod­növények hozamai között elég na­gyok az eltérések. Az augusztus 1-ig vetett másodnövény hektár­hozama 4,52 tonna volt. Azon a területen, amelyen augusztus 10-ig földbe került a mag, 4,12 tonnás hektárhozamot értünk el. A Perko PVH a múlt év október 24-i kaszálásakor resztesvirágúakat. Az előbbiek csak korán, legkésőbb július 20-ig elvetve adnak megbízható ter­mést. Később már nem érdemes ezeket a növényeket vetni, mivel az őszi fagyok beáltáig nagyon rövid idő marad fejlődésükre. Az idei év időjárása eltér a sok­éves átlagtól. Jelentősen megké­sett a gabonafélék érése, ezért az aratás elhúzódott. A melegkedve­lő másodnövények vetését már nem javasoljuk. Helyettük a ke­resztesvirágú tarlóvetésú másod­növényeket ajánljuk, amelyek nem érzékenyek a talaj és levegő lehű­lésére és rövid ideig tartó 5-8 fokos fagynak is ellenállnak. Ve­getációs idejük 5 fok feletti meleg hőmérsékletig tart, a déli körzetek­ben megközelítőleg október vé­géig. A Bratislavai üntözőgazdálko- dási Kutatóintézetben végzett kí­sérletek a keresztes virágú má­sodnövényekkel is ezt igazolják. A hidasi (Most pri Bratislave) kuta­tóállomáson az 1981-1983-as években az őszi búza után négy időpontban - július 20-tól augusz­A korábbi és a későbbi időszak­ban vetett növények hozama ki­sebb volt. A július 20 után vetett másodnövények 3,56 tonna ter­mést adtak hektáronként, az augusztus 20 után vetettek pedig csak 3,18 tonnát szintén száraz­anyagban számítva. Az eredményeket értékelve ja­vasolhatjuk, hogy Dél-Szlovákiá- ban augusztus 20-ig még vesse­nek keresztes virágú másodnövé­nyeket. A megkésett aratás nem lehet kifogás. Az előbb említett fajtákon kívül javasoljuk még a tar­lórépából kinemesített Tyfon veté­sét, amelynek rövid a vegetációs ideje, ötvennégy napos vegetáció után is jó termést hoz. Emellett még vethető az Emeráld, az Ake- la, a Silésia és más őszi repce fajta. A nagy hozam feltétele a jó talajelőkészítés és az öntözés. A tarlóhántás előtt ajánlatos nitro­gén műtrágyát szórni a talajra és középszántással bedolgozni. Ezt fogasolás és hengerelés követhe­ti. Az aprómorzsás vetóágy előké­szítésénél a simító, fogassal kom­binálva jó munkát végezhet. Szá­raz időjárás esetén fontos a vetés utáni azonnali kelesztő öntözés 20-30 milliméter mennyiségben. Később még 2-3 adagolásban mintegy 80-120 milliméter vizet juttathatunk a földbe. A kelés után pár nappal megjelenhetnek a le­vélbolhák, amelyek nagy kárt te­hetnek a fiatal növényekben. Elle­nük 0,5 százalékos Metation ol­dattal védekezhetünk. Később a káposztalepke hernyóinak kárté­teleire számíthatunk, amely ellen szintén az említett oldattal véde­kezhetünk. A keresztes virágú másodnövé­nyek termesztésének tehát nagy jelentősége van a takarmányalap biztosításában, ezért jó lenne, ha a mezőgazdasági vállalatok minél nagyobb területen termelnék. BALLA JÓZSEF agrármérnök, a Bratislavai Ontözögazdálkodási Kutatóintézet munkatársa Keresztes virágú másodnövé­nyek fejlődésének ellenőrzése a határban (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom