Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)
1984-08-31 / 206. szám, péntek
DJ SZÓ 5 1984. VIII. 31. Vámvizsgálat következik Az augusztus végi reggelen vagy húsz személygépkocsi s ugyanannyi kamion várakozik a határátkelőhelyen, hogy a formalitások elintézése után folytathassa útját. Az év elején üzembe helyezett Medve (Medvedov)-Vá- mosszabadi határátkelőhely nagyobb forgalmat is elbírna, hiszen a két irányban nyolc útsáv áll a személygépkocsik, tíz pedig a teherforgalom rendelkezésére.-A régi határátkelőhely már nem bírta el a megterhelést s a teherforgalom lebonyolítására sem volt alkalmas. Ezért épült meg a magyar oldalon ez a korszerű nemzetközi határátkelőhely-tájékoztat Štefan Jančovič, a csehszlovák vámkirendeltség vezetője.- Mi itt, képletesen mondva, albérletben vagyunk, de a magyar hatóságokkal jól megértjük egymást. Készségesen végigvezet a létesítményeken, hogy lássuk, mi minden áll az utasok rendelkezésére. A büfé, a pénzbeváltó huszonnégy órán át üzemel. Mindkét oldalon van állat- és növényegészségügyi szolgálat, egyszóval minden, aminek egy nemzetközi határátkelőhelyen lennie kell. A csehszlovák vámosok a fő turistaidényben egy nap átlag több mint 35 000 személyt és négyszázhúsz kamiont kezelnek.- A határátkelőhely szerintem nincs eléggé kihasználva - folytatja a vámkirendeltség vezetője.- Nálunk jóval kisebb a várakozási idő, mint például Rusovcében. A Jugoszláviába utazók közül sokan azt gondolják, hogy kerülőt tesznek, ha itt lépnek ki az országból - pedig nem így van. Ha a csehszlovák oldalon kiszélesítik az országutat, egyszer ilyen megterhelést is elbír az átkelőhely. Egy-egy gépkocsinál, noha az autó csomagtartójába, az utazótáskába is benéznek, nem sokáig időznek a vámtisztek. Itt-ott vitatkoznak az utazókkal.- Sajnos. a turisták jelentős része nem tölti ki előírásszerűen a vám- és devizanyilatkozatot, s ez lassítja a forgalmat - jegyzi meg Nagy Ľubomír, műszakvezető vámtiszt. - Előfordul, hogy nem írják be a sátrat, a gumimatracot, s ez nemegyszer megbosszulja magát, például ha külföldön elveszítik, a biztosító csak akkor fizet, ha a kiviteléről mi igazolást adunk. Az utazók között természetesen akadnak olyanok is, akik a külföldi utat nemcsak pihenésre, hanem üzletelésre is ki akarják használni. Például egy csehszlovák állampolgár^ kilenc ezüstróka-prémet akart külföldre vinni, de akadt, aki az autó alvázára rögzített két hegedűt. A kiviteli tilalom alá eső árut az autók különböző részeiben igyekszenek elrejteni. Előfordul, hogy a turista nem hivatalosan szerzett valutát akar kivinni. Ám a vámosok, akik gazdag tapasztalattal rendelkeznek, a legtöbb esetben lefülelik őket. Csupán a második negyedévben mintegy 150 000 korona értékű árut foglaltak le.- A külföldről hazatérő turisták is elkövetik azt a hibát, hogy jóllehet 5000 korona értékű árut hozhatnak be, a külföldön vásárolt tárgyak jelentős részét nem írják be a vám- és devizanyilatkozatba. retnénk, hogy az átkelőhelyen minél kevesebb legyen a szabály- sértés és a devizakihágás. Ez azonban nemcsak rajtunk múlik. A Magyarországra tartó kamio nokat a győri közúti kirendeltség dolgozói szigorúan lemérik. Ha túlterhelt a gépjármű, bírságot kell fizetni. Amint Szakács András elmondja, az átkelőhely megnyitása óta közel 1400 kilépő kamion bizonyult nehezebbnek a megengedettnél, ebből 12 csehszlovák. Bírságuk 2-3000 forint között mozgott, de volt több mint 12 000, illetve 20 000 forintos bírság is. Érdemes tehát a rakodásnál Az ilyen árut az előírás szerint el kell kobozni, s ebből igen sok félreértés adódik - mondja Štefan Jančovič. - Vámtisztjeink mindenkitől megkérdezik, hogy mindent beírtak-e s csak aztán kezdik meg a vizsgálatot. Nem kis gondot okoznak a ka- mionosok, főleg a külföldiek, akik csak átutaznak hazánkon. A más országokban vásárolt árut elrejtik, a belépésnél nem jelentik be, s ha kiutazáskor megtalálják náluk a vámosaink, sok mindent hoznak fel mentségükre. A legtöbb esetben azt állítják, hogy magáncélokra, nem értékesítésre vásárolták az árut. De vajon 1400 darab rágógumit ki használ el? A kamionok közül Peter Lepieš tart az iroda felé, kezében két múanyagtáska, mellette egy külföldi gépkocsivezető. A táskából nyugatnémet kozmetikai cikkek kerülnek elő, értékük meghaladja az 1400 koronát. Megírják a jegyzőkönyvet a gépkocsivezető kifizeti a bírságot, s ezzel lezárult az ügy. Amint a vámosaink mondják, nem egy külföldi kamionos fellebbez, de csak elvétve találnak megértésre az illetékes hatóságoknál.- Mi itt az államhatáron a népgazdaság érdekeit védjük - szögezi le Keszán László. - Azt szeA vámtisztek a csomagtartóba is benéznek Motorkerékpáros turista ellenőrzése (A szerző felvételei) Az ember és kedvtelései -1984 (Tudósítónktól) - 1984. szeptember 21-től szeptember 30-ig tartóan Kassán (Košice) a városi sportközpont területén „Az ember és kedvtelései ’84“ címmel országos kiállítást rendeznek. Jozef Dobšinský, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, a kiállítás előkészítő bizottságának az elnöke elmondotta: a rendezvénnyel kapcsolatban az a cél vezérli őket, hogy bemutassák, népünk milyen értékes dolgok megteremtésére képes. A kiállítás öt részlegből tevődik össze. A kiállító területnek a főbejárathoz közel eső részén nyitják meg azt a kiállítást, mely Kassának és Kelet-Szlová- kiának a második világháborútól napjainkig tartó fejlődését mutatja be. A következő részlegen a szabadidejükben különböző szakkörökben és szervezetekben tevékenykedők: kertbarátom, apróállattenyésztők, vadászok, halászok, méhészek, szőlészek, bélyeg- gyűjtők, numizmatikával foglalkozók, amatőr fényképészek stb. állítják ki munkáikat. További két kiállítási részleg szolgál majd a népművészeti tárgyak és a ritkaságok gyűjtőinek. A gyártó cégek itt mutatják be a hétvégi ház-választékukat, családi fürdőmedencéiket, szaunáikat és nem utolsósorban elektromos energia előállítására szolgáló különböző típusú napkollektoraikat. A kiállításon nem feledkeznek meg a szaktanácsadásról sem, sőt egyes témákról szemináriumokat is rendeznek. A kiállításon a rendezők vásárlásra és üzletkötésekre is módot teremtenek. A rengeteg látnivalón kívül gazdag kulturális és sportprogram várja a látogatókat. (-szák) a nemzetközi normát figyelembe venni.-A határátkelőhelyet a gyalogosok is igénybe vehetik - újságolja Jaroslav Škorec vámtiszt. - Reggel és délután Nagymegyer- ről (Calovo) autóbusz jár ki a határátkelőhelyre, amelyhez a magyar oldalon csatlakozás vár. Kár, hogy az autóbusz csak munkanapokon közlekedik, pedig tapasztalataink szerint szombaton is szükség lenne rá. A határátkelőhely csehszlovák vámtisztjei a mindennapi munkájuk mellett különböző társadalmi munkákból is kiveszik részüket. A kollektíva három tagja megkapta a szocialista munkabrigádok arany jelvényét, 13-an pedig az ezüstöt. A fő turistaidényben minden ellenszolgáltatás nélkül teljesítenek soron kívül szolgálatot, s azt remélik, hogy mint az előző években, az idén is helytállnak az országos szocialista munkaversenyben. Mindent megtesznek azért, hogy határátkelőhelyükön minél kevesebb legyen a várakozási idő, a nézeteltérés, ami nemcsak rajtuk, hanem az utazókon is múlik. NÉMETH JÁNOS Nagyító alatt a földvédelem Mit állapítottak meg az ellenőrző szervek? A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Járási Népi Ellenőrző Bizottság 1984 májusában és júniusában a felettes szervek, a földvédelemben érdekelt központi és járási intézmények együttműködésével a mező- gazdasági földterület védelmére vonatkozó kormányhatározatok megtartását ellenőrizte. A felmérést hat mezőgazdasági üzemben, négy irányító szervben, valamint a nagykürtösi kiskert-telepeken valósították meg. A járásban kedvezően alakult a mezőgazdasági földterület, 1984. január 1-ig 138 hektárral gyarapodott 1981 -hez viszonyítva. Javult a terület struktúrája, a rosszabb minőségű földterületek rekuItiválásával 807 hektár szántóterületet nyertek. A felmérés tanúsága szerint azonban továbbra is fogyatékosságok merülnek fel a mezőgazda- sági terület kihasználásában. A bizottság mindenekelőtt azt ellenőrizte, hogy a beruházók az elfoglalt mezőgazdasági terület fejében megfelelő, nem mezőgazdasági területeket reku Iti váltak-e. Megállapították, hogy öt beruházó nem teljesítette ezt a feladatát. A Pri- belcei, a Csábi (Cebovce), a Kő- keszi (Kamenné Kosihy) Hnb, a Nyényei (Nenince) Efsz és a pri- belcei testnevelési egyesület összesen 7,47 hektár földterületet nem adott át a meghatározott időpontban a mezőgazdaságnak. Megállapították, hogy az Alsó- palajtai (Dolné Plachtince) Efsz, amely a Pribelcei Hnb megrendelésére nem végezte el a rekultivá- * ciót az egész meghatározott területen, 1983 novemberében 50 ezer koronát számlázott ki, amiből 10 ezer korona az elvégezetlen munkára esett. Megállapították, hogy a rekultiváció elrendelésekor nem jártak el elég körültekintően. így például a Nyényei Efsz-nek, mint beruházónak feladatul adták egy bizonyos nagyságú terület rekultiválá- sát annak ellenére, hogy az efsz körzetében nem akadt erre alkalmas terület. A járási nemzeti bizottság magánszemélynek is feladatul adta a talaj rekultiválását, annak ellenére, hogy ezt a szabályok nem teszik lehetővé. Az Állami Meliorációs Igazgatóság járási központjának is következetesebb ellenőrző munkát kell végeznie, főleg az építkezések átvételekor. A mezőgazdasági terület kihasználásában is fogyatékosságokat állapítottak meg. Igy például a Nyéki (Vinica) Efsz nem rendezte a trágyalerakat építésére felhasznált mezőgazdasági terület kérdését, a járási nemzeti bizottság által meghatározott időpontban sem. A Varbói (Vrbovka) Efsz mintegy egy hektárnyi szántóterületet mezőgazdasági gépek tárolására használ. Celáry községben helytelenül tárolják az istállótrágyát. A Dačov Lom-i Efsz sem teljesítette a járási nemzeti bizottság által megszabott kötelességét, nem hozta helyre a repülőgépes kezelés által megrongált 16 hektárnyi legelőt. A LIAZ vállalat mezőgazdasági területen medencét épített a járási nemzeti bizottság illetékes osztályának engedélye nélkül, sőt a Dačov Lom-i Efsz- nek, az adott terület haszonélvezőjének beleegyezését sem kérte ki. A nagykürtösi járásban egyre többször fordul elő, hogy a magánszemélyek jogtalanul mezőgazdasági területeket foglalnak el. Az ellenőrző szervek ilyen eseteket állapítottak meg a Varbói és a Nyényei Efsz területén. Ez azt tanúsítja, hogy az állampolgárok nem értelmezik mindig helyesen az állami szerveknek azon igyekezetét, hogy minden ár mezőgazdasági területet ki kell használni. Kerteket létesítenek ott is; ahol erre nincs alkalmas terület. Emiatt sok teendője akad a nemzeti bizottságoknak, esetleg még a bíróságoknak is. A mezőgazdasági vállalatoknak és a nemzeti bizottságoknak eleve meg kell akadályozniuk az ilyen esetek előfordulását, tekintet nélkül arra, hogy milyen beosztásban dolgozó állampolgár sérti meg a szabályokat. Ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeket a kiskertek létesítéséhez olyan területeken, amelyeket nagyüzemileg nem lehet megművelni. A népi ellenőrzési bizottság tapasztalatai azt bizonyítják, *hogy az összes illetékes szervnek és szervezetnek továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell szentelnie a mezőgazdasági földterület védelmének. Tudatosítani kell, hogy a földnek óriási szerepe van azon célunk megvalósításában, hogy önellátókká váljunk az élelmiszergyártásban. LADISLAV ĎURÍK, a Nagykürtösi Jnb Népi Ellenőrzési Bizottságának munkatársa SZÁZÉVES SZERVEZET Megnyerik a fiatalokat Ma már senki sem tudja, hogy 1884 melyik napján alapították meg Vajkán (Vojka nad Dunajom) a tűzoltóegyesületet. Az év azonban biztos. Éppen száz éve annak, hogy a lakosság úgy döntött, szervezett csoportot alakít, hogy eredményesen szembeszegülhessen az abban az időben gyakran pusztító tűzzel. A faluban ma is nagyon gondosan őrzik azt a zászlót, amelyet 1934-ben kaptak fennállásuk 50. évfordulója alkalmából. Vajkának, az egykori mezővárosnak a 19. században mintegy ezer lakosa volt. Akkoriban valamennyi lakóház vályogból készült, fedele szalmából vagy nádból volt. Egy kis figyelmetlenség is elegendő volt a tűz kitöréséhez. A falu öregjei szerint egy nagyobb tűz után döntött a lakosság, hogy tűzoltó egyesületet létesít. A terv 1884-ben vált valóra. A faluban sok lelkes önkéntes akadt. Eleinte negyvenen voltak. Beszereztek egy kézi fecskendőt és megkezdték a rendszeres gyakorlatozást. Hangsúlyoznunk kell, hogy tűzoltó nem lehetett akárki. A tagság nagy megtiszteltetést jelentett, a tagokat gondosan megválogatták. Ennek ellenére az eredeti létszám rövidesen megkétszereződött. A helyi krónika nem beszél arról, hogy részt vettek-e a múlt században nagyobb tüzek oltásában, de tanúsága szerint a helyi önkéntes tűzoltók felkészültek voltak. A környéken állítólag nem akadt képzettebb egyesület, amely ráadásul a község kulturális életét is irányítani tudta. A tűzvédelem mai formája gyakorlatilag a felszabadulás után alakult ki. Igaz, a tűzoltók mozgalma az első években nem alakult a várakozások szerint. Ennek többek között az volt az oka, hogy a lakosság száma állandóan csökkent, ma a községben csupán 600-an élnek. Természetesen az elmondottak nem jelentik, hogy lebecsülnénk a tűzvédelmi szövetség eddigi vezetőinek munkáját. így például Csiba László több mint húsz évig volt a szövetség elnöke. Sajnos, miután megvált a tisztségétől, a szervezet munkája hanyatlani kezdett. Szalaí László majd az őt követő Pajti László parancsnok mindent megtett, ami erejéből tellett, de a hanyatlást nem tudta megakadályozni. 1981-ben a tűzvédelmi szövetség elnökévé Szigeti Viktort, a helyi efsz dolgozóját, a hnb képviselőjét választották meg. Nagyon bonyolult körülmények között vette át ezt a beosztást. Eredményesen dolgozik, több fiatalt sikerült megnyernie. A hagyományok és a közeli Kyselica település eredményesen dolgozó szervezete is kedvezően hatott tevékenységük felújítására. Bár igaz, hogy az elmúlt években nem szenteltek kellő figyelmet a gyakorlatoknak, a tagság teljesítette kötelességét a megelőzés terén. Ezenkívül bekapcsolódtak a választási program teljesítésébe, a falu fejlesztésébe. Amint Nagy László, a hnb elnöke mondotta, a tűzoltók segítsége nélkül nehezen boldogulnánk. Látogatásunk során a helyi sportpályán egy túzoltórajjal találkoztunk. Éppen versenyre készültek. Pajli Ferenc, a raj parancsnoka elmondotta, rendszeresen gyakorlatoznak, a közelmúltban a tűzoltórajok területi versenyén a középmezőnyben végeztek. Az összes tagról dicséróen nyilatkozott. Valamennyien igyekeznek, a fiatalokat érdekli a korszerű berendezés és az 1982-ben átadott szép tűzoltószertár is jó feltételeket teremt munkájukhoz. A századik évforduló alkalmából kötelezettségvállalást tettek, hogy még egy felnőtt túzoltórajt és egy ifjúsági rajt alakítanak. Reméljük, hogy lelkesedésük a következő száz évben is kitart. JOZEF SLUKA Jaroslav Škorec Keszán László
