Új Szó, 1984. augusztus (37. évfolyam, 180-206. szám)
1984-08-03 / 182. szám, péntek
Fiával egy nyeregben . KOMMENTÁLJUK —“ A betonfal tövébe szoruló napsugarak bőségben szórják a meleget. Innen fürkészem a PM Elefánt betonpumpa kabinját. Ajtaja s ablaka kitárva. A nyeregben Hamar András ül, láthatóan szikkasztó hőségben. Tekintetünk találkozásakor mégis rám mosolyog. Mozdulatai árulkodnak róla, hogy élvezi a munkát. A gép erőlködik, megmegrázza magát, de közben pumpálja a betont a magasba. Kezelője kiszáll a kabinból.- Nem járok ebédre. - mondja. - De amint megjön a fiam, s nyeregbe ül helyettem, máris beszélgethetünk. És visszalép árván maradt helyére. Egyszer- csak leáll a masina. Először azt hiszem, meggondolta magát a „mester“, de rövidesen kiderül, hogy csak a gép rakoncát- lankodik. Ismét elromlott. Forró gépházban nyúlkálva leszereli, majd kiemeli a meghibásodott alkatrészt. A sofőrök közreműködésével sem tudja szétszedni. Egyiküket megkéri, hogy vigye el őt. Kocsiba ülnek és a műhelybe siet vele. Eltelik húsz perc, fél óra. Tíz perc híján egy óra múlva térnek vissza. Ekkor már fia is vele van. Visszaszerelik az alkatrészt, beindítják a gépet, s amikor érzi, hogy már jól megy, átadja helyét a fiának- Odalép hozzám.- Na, most már beszélgethetünk - hív maga után. Félrevonulva, a gépzúgástól kissé távolabb faggatom.- Gyakori az ilyen meghibásodás?- Ma másodszor fordult elő. Tudja, ez a gép már háromszor túlélte magát, gondos karbantartással azért még így is működik. Különben 13 éve dolgozom betonpumpával. Bratislavától Komáromig rengeteg építkezésen megfordultam. Felsorolni is sok lenne.- Végül is miből áll a munkája?- Gépkezelő és sofőr vagyok egy személyben. Tehát a gép üzemeltetése és karbantartása tartozik rám.- Látom, fiával egy nyeregben csinálja.- Egyszer nekem is be kell majd fejeznem. Gondoltam, elhívom ide a fiamat, hadd folytatódjon ez a munka a családban. Leszerelés után, tavaly áprilisban került mellém, és szakmája is közelálló ehhez: autószerelő. A kabinban- Vannak fortélyai ennek a munkának?- De még mennyi! Nézze csak a betonfal oldalán azokat a hullámszerű vonalakat. Ezek akkor keletkeznek, ha hosszabb időre leállunk a betonozással. Máskor meg olyan sima az egész fal, mintha egy darabból lenne. Aztán itt a munkabiztonság. Vigyázni kell, amikor a magasban helyezem át a pumpa „karját“. Ilyenkor a fent dolgozó embereket is figyelem...- Mikor került ide?- A gabčíkovói vízlépcső építésére? Tavaly augusztusban. A vágkirályfai (Kráľová nad Vá- hom) erőműről. A munkám szinte mindenhol ugyanaz, csak az a különbség, hogy hol kisebb, hol nagyobb falakat emelünk.- Napi teljesítménye?- Ha jó napom van, 230-250 köbméter betont is felpumpázok.- Hogyan jutott idáig?- Lapátosként kezdtem a Hydrostavnál. Később buldózerrel jártam, majd autódaruval. Aztán szinte rányomtak erre a gépre, Akcióban a betonpumpa Félévi mérleg a komplex lakásépítésben Szlovákia építőipari szervezetei aránylag jó eredményket értek el az SZNF 40. évfordulójának tiszteletére és az építők napja alkalmából tett vállalásaik teljesítésében. Júniusban és az egész első félév folyamán főként a komplex lakásépítésben jeleskedtek, ebből az évi feladatok felét teljesítették. Eddig az építő-szerelői munkákat és szállításokat 2,86 milliárd korona értékben végezték el, s ez az időarányos félévi tervhez viszonyítja 212 millió koronás többletet jelent - főként a lakásépítésben. Júniusban több mint 4 ezer lakást fejeztek be, s ezzel együttvéve az első félévben 9546-ot, ebből több mint 700-at a határidő letelte előtt. Az eddigi eredmények pozitívuma, hogy a járulékos létesítmények építésében 27 millió, a közművesítés terén pedig 18 millió értékű többletmunkát végeztek el, ami elég ritka építőiparunkban. Ráadásul a Bratislavai Építőipari Müvek vállalatai több mint 50 százalékkal növelték teljesítményüket a járulékos létesítmények építésében és a közművesítésben, közben még 2040 lakást is befejeztek,-ennek kétharmadát hibátlanul. Mindezek ellenére Szlovákiában összesen csupán 13 351 lakást fejeztek be. Ehhez az egyéni lakásépítők csak 3630, a magánerős szövetkezeti s azóta nem tudok róla lemenni. Tudják, hogy törődöm vele. Ha ezt egyszer nem mosnám meg, többször már nem kellene, mert nem is lehetne, úgy megkötne benne a beton. Ha megy a munka, öröm tölt el. S amikor ránézek a falra, eszembe jut, hogy nagyon sok napom, éjszakám ment már rá eddig is. Vonzó, amit csinálok. Ha jó a gép, jól megy a munka is, s amikor a gép dolgozik, a gépész pihen. De ha a masina rakoncát- lankodik, nekem kell megizzadnom fölötte. ' - Elárulta már, hogy nappal és éjjel is dolgoznak.- Két műszakban, felváltva. Egy hétig délelőtt, utána ugyanannyi ideig naponta késő estig. De mondhatom, sok szombatom, vasárnapom is ráment. Vágkirály- fán nemegyszer előfordult, hogy csütörtökön nekifogtunk a betonozásnak és csak vasárnap délre végeztünk vele.- Mit szól ehhez a család?- A feleségem már annyira megszokta, hogy nem is furcsa neki. A gyereknevelés szinte mindvégig rá maradt. Egyébként idevalósi vagyok. Azelőtt hetekre, tíz napokra is eljártam otthonról. Kolínba, Ružinába és még ki tudja hova. Végre hazakerültem.- Most már vége a vándoréletnek?- Otthon vetettem meg a lábamat, itt próbálok bizonyítani.- Mióta hazakerült, több a szabadideje. Mivel tölti?- Kertészkedem! Nagy szenvedélyem a szőlőben, a gyümölcsösben foglalatoskodni, zöldséget termeszteni. De csak magunk, a család részére. Egész nap zajban vagyok, a kertben legalább csönd fogad. Érdekes módon csak magam szeretek ott lenni. Bárki jelenléte nagyon zavar.-Mivel gabčíkovói megkérdezem: mi a véleménye erről az erőműről?- Nem mindennapos vállalkozás. Ha valamikor felépül, lesz mit mutogatnom az unokáimnak. Elmondhatom nekik, hogy a papa ezen nagyon sokat dolgozott.- Dehát ez még nem készül el egyhamar.- Mire felépül, éppen a nyugdíj- korhatár közelébe érhetek.- Most hány éves?- ötvenkettő. (Hamar András az idei építők napja alkalmából Pezinokban „Az építőipari tárca példás dolgozója“ kitüntetést kapta). J. MÉSZÁROS KÁROLY Többen, de még mindig kevesen A legutóbbi adatok szerint Szlovákiában 821 ezren veszik igénybe a kedvezményes munkahelyi étkezést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak 42 százaléka munkanapokon legalább egyszer, a leggyakrabban délben, főtt ételt eszik. Sok ez vagy kevés? Ha azt vesszük figyelembe, hogy 1980-ban az étkezők aránya 36 százalék volt, meg kell állapítanunk, hogy a munkahelyi étkeztetés örvendetesen fejlődik. Viszont a rendszeres táplálkozás élettani fontosságának szempontjából mérlegelve a kérdést, távolról sem lehetünk elégedettek a mai helyzettel. Étkezési szokásainkkal, a táskában hozott hazai előnybehelyezésével, a megszokott ízekhez való ragaszkodással, túlzott igényességgel részben magyarázható egyesek idegenkedése az üzemi konyhák főztjétől, de sokan más okból fordítanak hátat ennek a jelentős szociálpolitikai vívmánynak. Nem kevesen kifogásolják az ételek minőségét, az étkezés körülményeit, mások pedig olyan munkahelyen dolgoznak, ahol egyszerűen nincs lehetőség ebédelni. Pedig az az állítás, hogy a jobb munkavégzéshez, a háztartási munka könnyebbé tételéhez hozzá tartozik az üzemi ékeztetés fejlesztése is, nem szorul különösebb magyarázatra. Az üzemi étkeztetés fejlesztési tervében azzal számoltunk, hogy 1985-ben a dolgozóknak több mint a fele étkezik majd a munkahelyén. Ennek érdekében kétségtelenül komoly erőfeszítések történtek, de ezt az arányt előreláthatóan mégsem sikerül elérnünk. Az okok? Több tárca ötéves és éves tervei nem határozták meg a kitűzött cél eléréséhez szükséges feladatokat. Számos üzemben és vállalatnál nem szervezik meg körültekintően az étkezést, kevés figyelmet szentelnek a minőségnek, az egyéni meggyőződésnek, a propagálónak. A legtöbb jogos panasz az ételek minőségét éri. Természetesen ebben szerepet játszik az is, milyen árut küld a kereskedelem. A konyhák vezetőinek a legtöbb gondot a hús- és zöldségszállítmányok okozzák. Persze, az ügyes szakácsok csodákra képesek, az ízekkel kárpótolni tudják a silányabb alapanyagokat is. A felmérések tanúsága szerint azonban sok helyen nem tartják meg az ételkészítés technológiáját, nem törődnek azzal, hogy az étlapok változatosak legyenek. Az üzemi konyhák számára kidolgozott receptúrák 800 féle étel leírását tartalmazzák, csak éppen igénybe is kellene ezeket venni. Az ellentmondások egy része kétségkívül az alacsony nyersanyagnormákból ered. Egy adag étel értéke átlagosan 6,32 korona volt az elmúlt időszakban, míg a korszerű táplálkozás kívánalmainak 6,80-7 korona felelne meg. Elgondolkoztató, hogy magasabb normákkal, következtetésképpen nagyobb vállalati hozzájárulással azokon a munkahelyeken találkozhatunk elsősorban, ahol túlsúlyban van a szellemi, illetve a kevésbé megerőltető fizikai munka. A járási nemzeti bizottságok a szakszervezetekkel együttműködve kidolgozták az üzemi étkeztetés fejlesztésének koncepcióját 1990-ig. Ezek a tervezetek tartalmazzák az üzemi konyhák és más közétkeztetési létesítmények jobb, gazdaságosabb kihasználásának módjait. A jövő a báziskonyháké, amelyek több vállalat részére főznek majd. így elegendő, ha a munkahelyeken csak tálaló- és étkezőhelyiségeket létesítenek, a munkaerómegtakarításról nem is beszélve. Az üzemi étkeztetés fejlesztése az ételek minőségének javítása, mindenekelőtt a munkahelyek hozáállásától függ. Sokat tehetnének a szakszervezeti közétkeztetési bizottságok is, ha gyakrabban élnének ellenőrzési jogukkal, bizonyára csökkennének a minőségi kifogások. Figyelmüket azonban ki kell terjeszteniük az étkezés körülményeire is. Elemi elvárás, hogy az éttermekben tisztaság és rend legyen, a tányérok mellé ragyogó pohár is kerüljön és ne a szalvétán és a teríték más kellékein spóroljon a konyha gazdája. CSIZMAR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ Az elsősegélynyújtás (Gyökeres György felvételei) formában építők pedig mindössze 175 lakással járultak hozzá. Ennek következtében az 1984-re előirányzott 34 724 lakásnak csupán 38,4 százaléka készült el az első félévben, a hátralévő időszakban még valamivel több mint 21 ezer lakás vár fokozatosan befejezésre. Kerületenkénti megoszlásban a következő a helyzet, a nyugat-szlovákiai- ban 3782 lakás készült el, az évi meny- nyiség kétötöde, a kelet-szlovákiaiban 3788, az idei tennivalók 39 százaléka. A magánerős lakásépítésben mutatkozó lemaradások következtében a kö- zép-szlovákiai kerület csúszott a har- madik helyre, 3687 befejezett lakással. Bratislavában ugyancsak 2100' lakást fejeztek be, de ez a mennyiség az évi terv 41 százalékát teszi ki. A vállalatok közül a Bratislavai Magasépítő Vállalat az első, több mint 2000 befejezett lakással, majd a Nyitrai (1502) és a Žilinai Magasépítő Vállalat (1218) következik a sorban. Kelet- Szlovákiában a kassai (Košice) magasépítők 860, a poprádiak közel 700 lakással készültek el. A második félévben a lakásépítés felgyorsulására lesz szükség, s emellett az építőknek több mint 300 óvodai és alapiskolai tantermet kell átadniuk a tanévnyitóra |VAN SCHWARZ Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, mellyel segítjük a sérültet csonttörés, zúzódás, vérzés és más sérülés esetén, esetleg más súlyos betegségben - epilepszia, cukorbaj, infarktus, véralvadási zavarok - szenvedő embertársainkat. Sokszor a helyes elsősegélynyújtás életmentő beavatkozás. Jó szokássá vált a fent említett súlyos betegségekben szenvedő egyéneknél, hogy állandóan maguknál hordanak (bevált a személyazonossági igazolványba vagy a pénztárcába tett) kis lapot, melyen jelzik betegségüket. Például: cukorbajban szenvedek stb. Az ilyen tájékoztatás megkönnyíti-, az elsősegélynyújtást, de főleg az orvosi vagy kórházi kezelésben a kezelő orvos munkáját. Az elsősegélynyújtást, aszerint, hogy ki végzi, három általános csoportra osztjuk:- az önsegély- a laikus élsósegély- az orvosi elsősegély és beavatkozás, esetleg kórházi kezelés. Az elsősegélynyújtás fő feladata a vérzés csökkentése és megállítása, továbbá a légzés felújítása. A vérzés elállítása sokszor önsegéllyel is elvégezhető. Gyakori eset, hogy a sérült nyomó vagy szorító kötéssel, ruhadarab, ing, zsebkendő, derékszíj használatával, főleg szorító kötéssel a végtag vérzését elállítja. Laikus elsősegélynyújtónak több feladatot kell megoldania. A vérzés elállítása, a légzés felújítása mellett az elsősegélynyújtónak esetleg ki kell szabadítania a sérültet (autóbaleseteknél stb.). Rögzíteni kell a törött végtagokat, esetleg más sérült csontokat, akár provizorikusan egy faág, deszkadarab segítségével. Az élesztős legfontosabb formái a- lélegzés felújítása- vérzés megállítása. A'vérzéscsillapítás és megállítás alapszabályai közé tartozik, hogy meg kell állapítani a vérzés kiinduló helyét - azt, hogy ütővagy visszérből származik-e. Hatásos a nyomó kötés alkalmazása. A vérző sebre steril gézt, ha ez nincs, akkor az elérhető legtisztább ruhadarabot, mondjuk zsebkendőt teszünk. Ezt még átkötjük, így a sebre nagyobb nyomást gyakorolunk, ezzel kisebbednek és elzáródnak a sebnyílások és így elérjük a vérzés elállítását. Következő módszer a szorító kötés használata, nagyobb vérzéseknél vagy ott, ahol a nyomó kötéssel nem értük el a kívánatos eredményt. írjuk fel a szorító kötés alkalmazásának időpontját. Ha a beteg szállítása hosszabb ideig tart, egy-két óránként meglazítjuk a kötést, annak ellenére is, hogy a vérzés megújul. A szorító kötés csökkenti, legtöbbször megakadályozza a végtagok vérkeringését, így az oxigén és tápanyagok ellátását. így hosszabb idó után több nem kívánatos komplikáció jelentkezhetne, akár a végtagok elhalása is. A légzés felújításának legeredményesebb módja a mesterséges lélegzés tüdőből tüdőbe. Amint az ember az orrán és a száján keresztül is lélegzik, a mesterséges lélegzést is az orron vagy a szájon át végezzük. Gyerekek esetében a metersé- ges lélegzés technikája a következő: Mivel a gyermek orra és szája kicsi, a belélegzést az orron és a szájon keresztül egyszerre végezzük. Ezt úgy csináljuk, hogy a gyerek fejecskéjét maximálisan hátrahajlítjuk, orrát nem szorítjuk le és száját is nyitva hagyjuk. Szájunkkal letakarjuk orrát és száját. Mivel a gyerekek tüdeje kisebb mint a felnőtteké, a belélegzést gyengítjük és rövidítjük. A belélegzést megszüntetjük, mihelyt a sérült mellkasa emelkedik. Minél kisebb a gyerek, annál finomabban, gyengébben azonban gyorsabban végezzük a belélegzést. A fejét állandóan hátrahajlítva tartjuk. Dr. RÉPÁSSY BÉLA ÚJ S74| ** t 4^ 1984. VIII. 3.
