Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-13 / 164. szám, péntek

ÚJ szú 5 1984. VII. 13. A főpróba sikerült - jöhet a folytatás Négy ideiglenes pártcsoport az aratás napjaiban A Bodrog mentén már javában tart a takarmányfélék második kaszá­lása (A szerző felvétele) Elkerültek a mélypontról... NAPIRENDEN A TÖMEGTAKARMÁNY-TERMESZTÉS FEJLESZTÉSE • KÉSZÜL AZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉS, ÉPÜLNEK A SZÉNAPAJTÁK • JÓL JÖNNE EGY NAGY TELJESÍTMÉNYŰ KUKORICAKOMBÁJN IS Közel kétezer hektárnyi arany­sárga kalásztenger várja az ud- vardi (Dvory nad Žitavou) Auróra Egységes Földművesszövetkezet határában, hogy learassák, kicsé­peljék. Napok, de az is lehet, hogy már csak órák vannak hátra az indulásig, hiszen az elmúlt hét ve­rőfényes óráiban sokat értek a szemek. Amint az Rácz József­nek, a növényvédelem és táp­anyag-ellátás vezető agronómu- sának szavaiból kiderült, a korábbi borongós, esős idő jótékony ha­tással volt a terméskilátásokra, de azért némi gondokat is hozott.- A lassú érés alatt jobban megduzzadtak a szemek, na­gyobb lett az ezermagsúly. Re­méljük, hogy terveinket egy-két százalékkal túlteljesíthetjük. Ezzel a tavalyi év után tovább csökkent­hetjük az 1982-es kieséseket, s jövőre már egy átlagterméssel is sikeresen teljesíthetjük a hetedik ötéves tervben kitűzött feladato­kat. Úgy, ahogy azt az élenjáró mezőgazdasági üzemek tavalyi felhívásához csatlakozva vállal­tuk. Persze, az is igaz, hogy a las­súbb érés miatt a szokásosnál hat-hét nappal később kezdődik az aratás, de ezt a késést a sok­oldalú és gondos felkészüléssel, valamint az erők maximális össz­pontosításával behozhatjuk. A ké­sőbbi kezdés ugyanis nem jelenti azt, hogy majd ugyanannyival tovább arathatunk. Ilyenkor a korai és a kései fajták érése közelebb kerül egymáshoz, s ezzel az ara­tás optimális időszakra lerövidül. A rossz időre is gondoltak, szá­molva azzal, hogy a nedves sze­met szárítani kell. Ha a szemes termény-szárítóval nem győznék a munkát, akkor a meleglevegős takarmányszárítót is igénybe ve­szik, hogy a kombájnok minden feltétel mellett folyamatosan dol­gozhassanak. Mindez azonban nem mehet a minőség rovására, ezért előbb tisztítják a termést, és a takarmányszárítóra csak a má­sodosztályú részt viszik, azt, amit takarmányozási célokra fognak felhasználni. Nagy az állatállomány, így a szalma is értékes kincs. Feltéve, ha sikerül gyorsan és jó minőség­ben kazalba rakni. Persze, ez sem csupán akarat kérdése. Jó hasz­nát veszik többek között egy szel­lemes újításnak is. A mintegy hat méter magas kazlat vasrácsok kö­zött rakják meg, közben mindig előbbre húzzák a rácsokat, amíg el nem érik a harminc-negyven méteres hosszúságot. Az így elké­szült alap egy méternyi vastag fedőrészét a rácsok elvétele után villás rakodóval alakítják ki.- Hangsúlyozni szeretném - mondta a növényvédelem és a tápanyag-ellátás vezető agronó- musa, aki egyben a növényter­mesztő ágazatban dolgozó kom­munistákat tömörítő pártalapszer­vezet elnöke, hogy az aratás alatt mi a betakarítás járulékos munkáit is értjük. A politikai-szervezési munkaterv a szalma kazalba raká­sánál, a szántásnál és az ötszáz hektár másodvetemény elvetésé­nél éppúgy pontosan meghatároz­za az időpontokat, valamint a munkaverseny és a kiírt prémiu­mok elnyerésének feltételeit, mint a cséplésnél. Ezzel összhangban alakultak meg az egyes munka- csoportok is, amelyeknek a szal­mával dolgozók, a szántó és vető traktorosok éppúgy tagjai, mint a kombájnosok vagy a magel- hordók. A pártelnök utóbbi szavai már azt is bizonyítják, hogy az udvardi- ak nemcsak az aratás műszaki és gépi feltételeiről gondoskodtak, hanem az emberről, a sikeres munka első számú tényezőjéről sem feledkeztek meg. A csoportok és személyek szerint meghatáro­zott feladatokat a szövetkezet gazdasági vezetőinek tanácsko­zásán pontosították, majd a párt- bizottság ülésén és a párttag­gyűléseken is megvitatták s meg­határozták a követelményeket, vé­gül pedig termelési értekezleten ismertették a teendőket. így min­den feltétel adott az aratáshoz, ezt bizonyítja egyébként a főpróbának is beillő őszi árpa betakarítása. A négy komplex munkacsoport keretében a korábbi évekhez ha­sonlóan ideiglenes pártcsoportok is tevékenykednek. Határozott céllal es feladattal, amint az a pártelnök további szavaiból is kitűnik.- A párt vezető szerepének a termelés egészében érvénye­sülnie kell, s olyan nagyjelentősé­gű munkában, mint az aratás, erre kétszeresen szükség van. Az ara­tó csoportokban olyan emberek kerülnek össze, akik korábban nemhogy más-más munkahelyen, de még nem is ugyanazon a rész­legen dolgoztak. Nem szólva a vendégkombájnosokról. Nálunk az aratás dandárjában huszonkét kombájn fog dolgozni, s ezek kö­zött csak tíz lesz a saját gép. A szerelőkkel, magelhordókkal, együtt huszonöt-harminc brigádo- sunk lesz. Őket a betakarítás nap­jaiban az aratási pártcsoportokba ugyancsak beletartozó kommunis­ta kollégákon keresztül tudjuk be­vonni a közösségbe és a csapat­munkába. Vadkerty Ferenc részlegvezető az idén már negyedik éve áll az egyik ideiglenes pártcsoport élén.- Az ideiglenes pártcsoport már az aratás előtt megkezdi munká­ját. Leülünk, részletesen megis­merkedünk a feladatokkal és a kö­vetelményekkel, majd a munkabe­osztás szerint konkrétan megha­tározzuk, hogy ki és mire fog fel­ügyelni. Ez egyébként az egyet­len, asztal mellett és széken ülve tartott tanácskozásunk. Az aratás napjaiban természetesen ilyenre már nincs idő. Az eszmecseréket a reggeli indulás előtt, az ebéd ideje alatt, vagy éppen munkavég­zés után tartjuk.- Mi mindenre ügyelnek és vi­gyáznak? - Ezt így nehéz megha­tározni. Mindenre odafigyelünk, ami az aratás óráiban történik vagy felmerül, mint probléma. A munkaszervezés, a vesztesé­gek csökkentése, a munkabizton­ság mind olyan terület, ahol adód­hat valami, s a dologban gyorsan, határozottan dönteni kell. Csak egy példát említek. Adva van, hogy meddig dolgoznak a kombáj­nok, de hirtelen leszállhat a har­mat, megnövekszik a veszteség, ezért ilyenkor tanácsos azonnal leállni. Ha a csoport élén kommu­nista kombájnos halad, aki az egyéni és közösségi érdekeket maximálisan össze tudja hangolni, akkor semmi kétség, affelől, hogy az aratást nem folytatják. S ilyen, jelentéktelennek tűnő dolog sok van, amelyek lényeges meghatá­rozói a sikeres aratásnak. E. F. A Tőketerebesi (Trebišov) Élel­miszerkombinát cukorgyára már régen rászolgált arra, hogy felújít­sák, korszerűsítsék. Az idén im­már harmadik éve folynak itt a kor­szerűsítési munkák, és a terv sze­rint - csaknem 700 millió korona ráfordítással - 1987-ben be is fe­jezik. Az 1983. évi cukorrépaidény befejeztével - ez év elején - újból folytatódtak a korszerűsítési mun­kák. Sajnos, a korábbi évekhez hasonló problémákkal, fogyaté­kosságokkal. Ladislav Pišič, az élelmiszerkombinát gazdasági igazgatóhelyettese szerint 1983- ban az eredeti beruházási terv alapján 81,7 millió korona értéket meghaladó munka elvégzését vál­lalták, de még ezt sem teljesítet­ték. És az idén csaknem 25 millió korona értékű lemaradással foly­tatták a munkát. Az idén sem alakult valami ked­vezően a helyzet. A kivitelezők kölcsönösen egymást hibáztatták a tervezett feladatok késedelmes teljesítéséért. Az illetékes politikai és állami szervek felvetették a kérdést: ki vállalja a felelősséget azért, ha október 1 -én nem indulhat el a cu­Az utóbbi időben a Bodrogszer­dahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság növénytermesz­tőit sok bírálat érte. Sok, mert bár ez a kelet-szlovákiai mezőgazda- sági üzem a mostani ötéves terv­időszak első három évében túltel­jesítette a bruttó növénytermesz­tési tervét, az állattenyésztésben a vártnál, illetve a megszokottnál gyengébbek voltak az eredmé­nyei. Az egy tehénre eső évi fejési átlag például 1980-ban még 3100 liter körül mozgott, egy évvel ké­sőbb azonban csak 2599 liter volt, 1982-ben 2183 liter, tavaly pedig 2300 liter. Hogy a fejőstehenek termelőké­pességének ilyen jelentős méretű csökkenésében mennyire ludas a rostélyos aljú „korszerű“ istálló, a tenyésztői munka és mennyire a takarmánytermesztés, azt talán senki sem tudja pontosan. Ahhoz viszont aligha fér kétség, hogy mindhárom tényezőnek köze van a dologhoz. Hogy részben a nö­vénytermesztőknek is, azt ők saját maguk sem tagadják. Beismerik, hogy az utóbbi néhány esztendő­ben nem sikerült annyi és olyan minőségű szálas és tömegtakar­mányt előállítaniuk, mint a múlt­ban annyiszor. Nem sikerült, mert az időjárás - hol a rengeteg csa­padék és talajvíz, hol pedig az aszály - keresztülhúzta számítá­saikat. Az utóbbi években sokat rakoncátlankodó Bodrog folyó mentén még tavaly is igen későn vetették a silókukoricát. Az állattenyésztés idei eredmé­nyeiből arra lehet következtetni, hogy ezen a téren a Bodrogszer­dahelyi Állami Gazdaság elkerült a mélypontról és kifelé tart a „vál­ságból“. Amint arról a minap a helyszí­nen is meggyőződtünk és Léka Gyulától, az állami gazdaság nö­vénytermesztési ágazatvezetőjé­korrépakampány a tőketerebesi cukorgyárban, és mi történik azzal a 250 ezer tonna cukorrépával, amit ennek a gyárnak kell feldol­goznia? Olyasvalami történt a cukorgyár rekonstrukcióját végző vállalatok dolgozói között, aminek állandó­sulnia kellene minden építkezé­sen. Ugyanis szót értettek az épí­tők, szerelők, kivitelező és szállító üzemek kollektívái, és kimondták közös elhatározásukat: szeptem­ber 25-ig átadnak minden egyes olyan épületet, berendezést, amely ahhoz szükséges, hogy ok­tóber 1 -én elkezdődhessen a be­szállított cukorrépa feldolgozása a cukorgyárban. Ezt a közös felajánlást Michal Bobrik, a Tőketerebesi Élelmiszer­kombinát igazgatója a járási párt- bizottság e napokban megtartott plenáris ülésén adta át Ivan Gon- kónak, a kerületi pártbizottság el­nöksége tagjának, a Kelet-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bizottság el­nökének és Michal Nízkynek, a já­rási pártbizottság vezető titká­rának. Úgy tűnik, az adott szót tett követi a terebesi cukorgyárban. (kulik) tői, valamint a bodrogszerdahelyi gazdasági telep három szakem­berétől, Gál Dezső ágazatvezető­től, Vaszily József fő gépesítőtői és Lázár József közgazdásztól meg­tudtuk: az állattenyésztésben s azon belül a tehenészetben ész­lelhető javulást a növénytermesz­tők igyekeznek minél erőteljeseb­ben, eredményesebben segíteni. S feltehetően nemcsak jelenleg, nemcsak az idén, hanem a jövő­ben is. A takarmánytermesztést ugyan eddig sem vették itt félváll­ról, ám az utóbbi évek tapasztala­tai arra kényszerítik az illetékese­ket, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak erre a feladatra, illetve munkára. A határ képe alapján nem lehet különösebb panasz a 836 hektár évelő takarmányfélékre. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi idei első termésének a begyűjtését a gya­kori esőzés egy kicsit lassította, nehezítette, s ugyanakkor a minő­ségén is rontott, ám a helyi nö­vénytermesztők bizakodók. Hogy miben reménykednek? Az ezer hektárnyi, többnyire alacsony ha­szonértékű domboldali rétekben és legelőkben nemigen. Viszont annál jobban a silókukoricában, mivel azt egy hosszú szünet után e tavaszon ismét agrotechnikai időben sikerűit elvetniük - még­hozzá megfelelő talajba. Ez a nö­vény egyelőre szép terméssel ke­csegtet. A múlthoz képest nőtt a takarmányrépa vetésterülete. Jelenleg 63 hektáron termesztik ezt a fontos növényt. Tárolása és feldolgozása még nem a legtöké­letesebb, ezért a helyi gépesitők most azon fáradoznak, hogy ezt a gondot mielőbb megoldják. A szálas takarmányok kaszálásá­nak, begyűjtésének és szárításá­nak a műszaki feltételei jelentős mértékben adottak. Igaz, néha előfordul, hogy alkatrészhiány mi­att valamelyik gép kényszerpihe­nőre szorul, ám nem túl gyakori az effajta eset, mert a gépjavítók jó szakemberek, s nemcsak a kar­bantartást végzik lelkiismerete­sen, hanem a műszaki hibák eltá­volításában is ügyesek. Hogy a Bodrogszerdahelyi Álla­mi Gazdaságban a tömegtakar- mány-termesztés fejlesztésének, növelésének időszerű kérdéseivel mostanában a gyakorlatban is igen sokat foglalkoznak, azt nem­csak a szépen fejlődő és jó ter­mést ígérő pillangósok, szénafé­lék, különböző zöldtakarmányok, a takarmányrépa és a silókukori­ca, valamint az éjjel-nappal üze­melő szárítógépek és az egyre jobban megtelő tárolók igazolják, hanem egyebek között a most ké­szülő szénapajták és az építés alatt álló öntözőrendszer is. Ha mindemellett a bodrogszerdahe- lyieknek a közeljövőben legalább egy Herszonyec típusú kukorica­kombájnt is sikerülne venniük - hogy a 840 hektáron termesztett kukoricának a szárából is minél többet hasznosíthassanak ak­kor tovább javulna a helyi szarvas- marha- és juhállomány tömegta­karmánnyal váfó ellátása, és min­den bizonnyal sokat javulnának a Bodrog menti mezőgazdasági üzem állattenyésztési eredményei is. GAZDAG JÓZSEF A Csorbató üdülőtelepen levő Helios szanatóriumban a légző­szervek asztmás és allergiás megbetegedéseiben szenvedő­ket kezelik A sikeres munka alapja a klimatoterápia, főként az egészséges tátrai levegő. A Helios szanatórimot a legkorsze­rűbb diagnosztizáló eszközökkel szerelték fel. A képen: dr. Zdenék Votava és Olga Zvonárová ápolónő tüdővizsgála­tot végez. (Svätopluk Pisecký felvétele - ČSTK) Kölcsönös hibáztatás helyett - közös vállalás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom