Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-05 / 157. szám, csütörtök

Szobrai a nagyvilágban Száz éve született Kisfaludi Stróbl Zsigmond Moralizáló értekezés Ősbemutató a bratislavai Kis Színpadon Az évek, évtizedek múlásával egyre kevesebb az olyan irodalmi alkotás, amely mind a szerző, mind a nézők közvetlen háborús élményeire, a nagy történelmi sorsfordulókat kísérő intellektuális és emocionális feltöltődésekre építhetne. A szlovák művészetkri- tika egyik ismert modellje szerint a Szlovák Nemzeti Felkelésről írt irodalmi alkotások három csoport­ba oszthatók. A korosabb szerzők közvetlen részesei, formálói, befo- lyásolói voltak az eseményeknek, s ezeket az élményeiket öntik (ön­tötték) művészi formába. A fiata­labb generáció gyermekkori, töb- bé-kevésbé emocionális indíttatá­sú élményeit őrizve igyekszik álta­lánosabb érvényű morális és esz­mei tartalmakat találni a felkelési tematikában. Felnőtt azonban egy olyan generáció is, amely csak tankönyvekből, az előbb említett modell keretében született alkotá­sokból értesülhetett az esemé­nyekről, s mindarról ami történt csak áttételes, sokszor megszépí­tett, heroizált belső képe van. En­nek a nemzedéknek a képviselői is visszanyúlnak ezekbe a törté­nelmi időkbe, de az alkotásaik már inkább csak morális eligazítást ke­resnek a jelen ellentmodásai kö­zötti létezéshez. (Ezt olykor egy egy drámai alkotás rendezői átér­telmezésében, ,, aktualizálásban“ is felfedezhetjük). Osvald Zahradník saját vallo­mása szerint tizenkét évesen élte át a Felkelést. „Kevés ahhoz, hogy értelemmel felfogjam, de elegendő, hogy érzelmileg intenzí­ven éljem át. A gyermekkort az érzékelés és érzékenység szem­pontjából az emberi élet leginten­zívebb szakaszának tartom“. Nos, a bratislavai Kis Színpadon bemu­tatott Pirkadatig (Čas do briežde­nia) című kamaradrámájában az emberek belső világának érzelmi­Hat földrész hatvan országának sok-sok filmművésze vesz részt július 6-a és 18-a között a Karlovy Vary-i XXIV. nemzetközi filmfesz­tiválon, amely fölött a szövetségi kormány vállalt védnökséget. A fesztivál azoknak a filmeseknek a találkozója, akik hiszik: az igazi művészet elősegítheti a békés és boldogabb életért folyó harcot, s hozzájárulhat ahhoz, hogy a hol­nap szebb és nyugodtabb legyen napjainknál. Ez a gondolat jut kife­jezésre a seregszemle hagyomá­nyos jelszavában is: A népek ne­mes kapcsolatáért, a nemzetek tartós barátságáért. S a mai for­rongó világban, az éleződő nem­zetközi feszültségnek, a békés életet fenyegető nukleáris háború veszélyének időszakában, amikor a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország az enyhülésért és az együttműködésért szakadatlan erőfeszítéseket tesz, különösen szükséges a nemzetek közötti megértés szellemének fejleszté­se, közeledésüknek az elősegíté­se. A milliókhoz szóló haladó film­művészet az igazságért, a jóért, a szociális igazságosságért, a né­pek közötti bizalomért és a béké­ért síkra szállva pedig sokat tehet e célok megvalósításáért. A fesztivál gerincét - a korábbi évekhez hasonlóan - a játékfilmek és az elsőfilmes alkotók versenye alkotja; az utóbbit az idén még csak harmadszor rendezik meg azzal a céllal, hogy a pályakezdő művészek a világ minden tájáról bemutathassák munkáikat, azo­kat, amelyek művészileg és for­mailag érettek, s a fesztivál jelsza­vának szellemében segítik a film­művészet fejlődését. Csaknem kétszáz film szerepel a fesztivál műsorán; a seregszemlére vala­mennyi szocialista ország elküldte filmjeit, s bejelentették részvételü­ket a nyugati filmnagyhatalmak is, olyanok, mint Olaszország, Fran­ciaország, Japán, az Egyesült Ál­lamok, s képviseltetik magukat olyan országok is, amelyeknek indulati terepét választotta a konf­liktus színhelyéül. Pontosabban Matúš személyében olyan drámai hős modelljét választotta, amely mintegy visszafelé fejlődve válik antihőssé. Magányos tanya, valahol a he­gyekben, ahol egy házaspár él partizánférjét féltő várandós me­nyükkel, s egy háborútól, öldök­léstől megcsömörlött német kato­nával. Az expozíció a korabeli vi­szonyokhoz képest alig sejtet va­lamit is a későbbi konfliktusból. Tereza (Mária Kráľovičová) ártat­lanul évődik férjével, amiért befo­gadta Johant, a németet (Vladimír Obšil). Kata, a menyük (Anna Ma- lővá) gondolataiban születendő gyermekével és távollévő férjével foglalkozik. Egyik este sebesült partizánt hoznak társai, aki né­hány napra a tanyán marad. Jano (Jozef Vajda) ellenszenvvel visel­tetik Johan iránt. A házigazda csí- títja. Innen kezdve mintegy álkonf­liktusok füzéréből áll a játék. Kat- kánál, talán az átélt izgalmak ha­tására, jelentkeznek a szülési fáj­dalmak. Valakinek bábaasszonyt kell hívnia. Jano sebesült, Johan nem ismeri a vidéket, így az öreg Matúš (Elő Romančík) indul neki az éjszakának. Meg is érkezik Farbiačka (Eva Kristínová), de nem tud segíteni. Orvos kell, az meg csak a faluban van, egy né­met katonaorvos. Johan vállalko­zik a feladatra, bár a tanyán mara­dottak tartanak attól, hogy elárulja őket. A német orvos (Pavol Mi ku­lik) megérkezése után teszi a dol­gát, világra segíti a gyermeket. Tudomást szerez Johan szökésé­ről, s kényszeríteni akarja, térjen vissza az egységéhez. Töpren­gésre késztető az orvos figurája. Kötelességre, hivatástudatra hi­vatkozik, még akkor is, amikor egy partizán gyermekéről van szó. ,,A kötelességünket minden helyzet­filmmúvészete nálunk kevésbé is­mert. Sokéves távoliét után ismét részt vesz a fesztiválon Kína is. Hazánk filmművészetét a nem­zetközi mezőnyben Jirí Svoboda A Berhof tanya végnapjai című műve, az elsőfilmes alkotók verse­nyében pedig Zdenék Troška Míg felnőtt leszek, Miloslav Luther Ri­gócsőr királyfi és Petr Švéda A be­csületes kovács című alkotása képviseli. A szovjet filmgyártást a Szergej Geraszimov rendezte Lev Tolsztoj reprezentálja, a ma­gyarok Kovács András filmjével, a Szeretőkkel indulnak. A bolgá­rok Milka Grabcseva Arany folyó­ját, a lengyelek Janusz Kidawa Ultimátumát, az NDK Lothar War- neke Különös szerelem című film­jét mutatják be. Az amerikaiak versenyfilmjét Daniel, az angolo­két Menekülés a gyermekkorból, az indiaiakét Féligazság, a japá­nokét Nagaszaki gyermekei cím­mel vetítik- A versenyfilmeken kí­vül a közönségnek alkalma lesz megtekinteni más nemzetközi fesztiválok díjnyertes produkcióit. A seregszemlén Korunk ellent­mondásai a filmvásznon címmel felvonultatják azokat az alkotáso­kat, amelyek a mai bonyolult nem­ben teljesítenünk kell“ - hangzik a szájából. A második világháború után ezrek hivatkoztak a parancs­ra, amelyet teljesíteniük kellett. Mondhatnánk azt is, hogy igazi orvos ez a német, de ha kell, kötelességből ölni is ugyanilyen hidegvérrel ölne, mint ahogy egy életet a világra segített. Mindeddig Zahradník drámája valamifajta moralizáló értekezés volt mindar­ról, amit a háború viharában élő emberről árnyaltabban, mélyeb­ben is közöltek már a világ színpa­dain. Bár egy gyengécske konflik­tussal mégis csak feszültséget te­remtett az író, amikor Martin, a partizán a gazda fiának halálhí­rét hozza. Néhány pillanatra átvil­lan Matúš agyán a bosszú gondo­lata, de az érkező partizánok sze­me elől a padlásra bújtatott német orvost és szökevényt mégsem árulja el. Miután elmentek a parti­zánok, s velük együtt a sebesülé­séből felgyógyult Jano is, Matúš egy kibiztosítatlan gránáttal a ke­zében leengedi a padlásról a két németet... Eddig a darab rövid tartalma, s rendező legyen a talpán, aki ebből valamifajta mélyebb értelmű drámai konfliktust kiemelhet, szín­padi eszközökkel megfogalmaz­hat. Peter Mikulík színpadra állí­totta a drámát anélkül, hogy külö­nösebben érdekes formát, eszkö­zöket keresett volna hozzá. Vladi­mír Suchánek díszletei adekvát teret teremtettek a játékhoz, funk­cionálisak voltak minden ki­emelés, átértelmezés nélkül. A fő­szerepekben Elő Romančík és Mária Kráľovičová inkább valami­fajta külsődleges megjelenítéshez ragaszkodtak, ami a drámai alap­anyag nem kellőképpen megfor­mált jellemeit inkább típusokként értelmező színészi játékot ered­ményezett. DUSZA ISTVÁN zetközi helyzetet, a grenadai, sal­vadori, nicaraguai konfliktusokat ábrázolják. A résztvevők megte­kinthetik a csehszlovák filmgyár­tás legújabb termését, a felszaba­dulás 40. évfordulóját köszöntő „retron“ háborús témájú alkotáso­kat láthatnak, s megismerkedhet­nek az idén hatvanadik évüket betöltő csehszlovák rendezők életművével. A kritikusok és esz­téták érdeklődésének középpont­jában a szabad fórum vitája áll, témája: A film és a mai világ. A fesztivált különböző információs vetítések, kereskedelmi bemuta­tók, filmplakát- és fotókiállítások teszik színesebbé. A seregszemle ünnepélyes megnyitására holnap este kerül sor: a Thermal szálló fesztiválpa­lotájában bemutatják a Jan Amos Komenský című csehszlovák fil­met, Otakar Vávra munkáját. A nemzetközi zsűri a játékfilmek kategóriájában egy nagydíjat (a Kristályglóbuszt), két különdíjat, három fődíjat ítélhet oda, s kiad­hatja a Lidice rózsái díjat; a leg­jobb férfi és női alakítást két-két díjjal jutalmazhatja, az elsőfilme­sek versenyében pedig a négy legjobb művet. (tölgyessy) Az első világháború óta a „leg­többet foglalkoztatott, legsikere­sebb magyar szobrász volt, akinek csak Magyarországon majd ötven szobra van köztereken felállítva“, olvashatjuk róla a lexikonban. Szoborportréi a két háború közötti magyar szobrászat legjobb alkotá­sai. Müveit a világ leghíresebb múzeumai őrzik (Londonban, New Yorkban, Kaliforniában, Moszkvá­ban, Budapesten, Genfben és má­sutt). Egész sor közismert szemé­lyiség képmását örökítette meg, leggyakrabban márványban és bronzban. Kétszer kapott Kos- suth-díjat (1950-ben és 1953- ban), kiváló művész, a Munka Ér­demrend és más kitüntetések, dí­jak és elismerések tulajdonosa. Alsórajkon született 1884-ben, ahol hároméves koráig élt. Apja tanító volt, anyja korán meghalt. Később Borjádra költöztek. Mos­tohaanyja támogatta művészi am­bícióiban. Már tizenkét éves korá­ban meghökkentően jól rajzolta meg a Kenyérmezei ütközetet, egy év múlva pedig a Somlóhegy látképét. A budapesti Iparművé­szeti Iskolára a középiskola elvég­zése nélkül vették fel. Mátrai Lajos és Loránfi Antal voltak a tanárai. Szegényesen élt, csak a negyedik évfolyamban kapott nagyobb ösz­töndíjat. Közben szoborportrékat készített. Egy orvos mecénásán keresztül több ismert személlyel került kapcsolatba. A Szobrászati Mesteriskolában Stróbl Alajos nö­vendéke lett Tanulmányait Bécs- ben, majd 1911 és 1914 között a párizsi Julian Akadémián egé­szítette ki. Budapestre visszatérve az Országos Mintarajziskolába (a mai Képzőművészeti Főiskola) iratkozott be, ahol Radnai Béla és Székely Bertalan tanította. Diák­évei alatt személyesen megismerte a magyar kulturális élet nagy alak­jait: Lechner Ödönt, Szinyei-Mer- se Pált, Ferenczy Károlyt, Fényes Adolfot, Csók Istvánt, Iványi Grün- wald Bélát, Ady Endrét (akiknek később szoborportréit is elkészí­tette), Móricz Zsigmondot, Krúdy Gyulát és másokat. Finálé című háromalakos bronzszobrával 1912-ben elnyerte a Műcsarnok Rudics-díját, s a szobrot a magyar állam a múzeum részére meg is vásárolta. Ezáltal nagy pénzösz- szeghez jutott, amit világkörüli utazásra használt fel. Bejárta Olaszországot, Franciaországot és Németországot, az Adriai-ten- ger, az Atianti-óceán és Északi­tenger környékét. Részt vett a ve­lencei Biennálén, ahol Mosólány című kis bronzszobrát a Modern Múzeum megvásárolta. Az első világháború alatt - Pór Bertalannal, Berény Róbertie\ és másokkal - önkéntesen a tüzér­séghez jelentkezett. Korai művei Rodin-hatásról ta­núskodnak. mint például a Tavasz címú bronzszobra 1913-ból, az is­mert íjász és a Vénusz születése az első bronz, a második már­vány, mindkettő 1918-ból való, s eredetijük Kaliforniában van). Ez utóbbival Barcelonában el­nyerte az egyik aranyérmet (a má­sikat Bourdelle francia szobrász kapta). Guggoló című márvány- szobra is 1918-ban született. 1919-ben, a Magyar Tanácsköz­társaság alatt néhány elkötelezett szobrot készített, közülük a három méter magas Őszirózsás katona a legismertebb, melyet a NOSZF ihletett. Az első világháború alatt feleségül vette elesett barátja öz­vegyét, gyermekestül. A Strandoló nő, a Reggel és az Ad Astra című márványszobrai a húszas években születtek. (A Reggel is az USA-ban van, ma­gángyűjteményben.) Közben is­mert művészek és közéleti sze­mélyiségek mellképeit véste már­ványba (Iványi Grünwald Béla és Csók István - 1924, Petőfi -1925, Venczell Béla operaénekes - 1926, Bajor Gizi színésznő •- 1932, Petrovics Emil - 1926, bronz). A huszárproblematika már 1926 körül foglalkoztatta. Tapasz­talatait későbbi Huszáremlékmű­vein - Sopronban, Kecskeméten, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Gyöngyösön és máshol - kama­toztatta. Kilenc évig ingyen a bu­dapesti Képzőművészeti Főisko­lán tanított. Munkásságáért 1930­ban Corvin-koszorúval tüntették ki. Többször járt Londonban 1927 és 1939 között, s az angol előkelő­ségek egész sorát örökítette meg. Köztük a későbbi Erzsébet király­nőt kislány korában (1934-ben és 1936-ban lovon), a neves Lady Astort és Hamilton tábornokot, Rothmere lordot, Chamberlaint, G. B. Shaw írót (1932-ben márvány­ban) stb. Angliában összesen ,,mintegy 75 portrét készítettem - írja visszaemlékezéseiben a szobrász. - 1938-ban megnyer­tem a Madách Imre Budapestre kerülő szobraira kiírt szőkébb körű pályázatot - tizenegy hónapig dol­goztam rajta.“ A 4 méter magas kompozíció Ádámot és örök ellen­felét, Mefisztót ábrázolta. Az ön­tésre kész gipszszobrot azonban egy bomba szétrombolta, így ma a Városliget Madách-emlékmüvén már csak az író feje látható dom­borműbe faragva. A felszabadulás után a magyar kormány őt bízta meg a Gellért­hegyi Felszabadulási emlékmű el­készítésével. Munkájával 1947- ben készült el. Fő alakja a tizenhá­rom méter magas Géniusz szobor a dicsőség pálmáját emeli az el­esett szovjet katonák fölé. A hábo­rú után első gyűjteményes kiállítá­sa 1954-ben, a budapesti Műcsar­nokban volt. (Azelőtt 1935-ben, Londonban) 1955 és 1957 között majdnem hetven műve a Szovjet­unióban volt vándorkiállításon. Közben a külföldi magyar kollektív kiállításokon is részt* vett. 1958-59-ben Prágában és Brati­slavában mutatkozott be. Lenin alakját 1947-ben öntötte bronzba (1961-ben a Szovjet Mű­vészeti Akadémia tiszteletbeli tag­jává választotta). Újabb portrékat készített: 1949-ben Sommerset Maugham író arcmását, 1952-ben a budapesti Kossuth-emlékmű fő­alakját mintázta meg, majd egy évre rá a Millenniumi emlékmű nagyméretű Kossuth és Rákóczi bronzszobrát. A következő évek­ben Ady és Csajkovszkij alakját formálta meg. Harminckilenc évig tanított a fő­iskolán. 1960-ban vonult nyugdíj­ba, de azután is dolgozott. 1963- ban Kodály és Bartók fejét model­lálta meg. öt év múlva Vándor Petőfi címmel újra a forradalmár költő alakját idézte. Kisfaludi Stróbl Zsigmond szob­rászművészre a realisztikus látás­mód, az anyag és a forma iránti érzékenység jellemző, mely a leg­jobb arcképkészítők mély ember- ismeretével, pszichologizáló ké­pességével párosult. Németh La­jos az ún. Posztnagybányai Iskola legjelentősebb szobrászképvise­lőjének tartja és stílusát akadémi­kusnak minősíti. Képmásai az áb­rázolt személyek külső-belső tu­lajdonságait egyaránt a leglénye­gesebb, legjellemzőbb vonásai­ban, könnyed eleganciával örökí­tik meg. A. GÁLY TAMARA KULTURÁLIS HÍREK 0 Weimarban Schiíler-kiállítás nyílt a költő és drámaíró születé­sének kétszázhuszonötödik évfor­dulója alkalmából. • Bugyonnij tábornok Járt út című önéletrajzából Első Lovas­hadsereg címmel nagyszabású film készül a Moszfilm műterme­iben. • Sofia Loren és kisebbik fia, Edoardo együtt szerepel a Valami szőke című Mourizio Ponzi- filmben. • Vietnamban az utóbbi évek­ben megnövekedett az eszperan­tó nyelv iránti érdeklődés. A viet­nami eszperantisták a nemzetközi békemozgalomban való aktív részvételükkel, az ország életének eszperantó nyelvű ismertetésével, s a vietnami irodalom klasszikusa­inak közreadásával jelentős mun­kát végeznek. E tevékenység továbbfejlesztéséhez kíván segít­séget nyújtani a szocialista orszá­gok eszperantó szövetségeinek összefogásával készült kétkötetes nyelvtankönyv, melyet a vietnami nyelvet beszélők részére ötezer példányban a Magyar Eszperantó Szövetség adott ki. Karlovy Vary - huszonnegyedszer A fesztivál megnyitása alkalmából a Jan Amos Komenský című cseh­szlovák filmet mutatják be. A képen (középen) Ladislav Chudík - a cím­szerepben (Karéi Ješátko felvétele) ÚJJZfí 6 1984. VII. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom