Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-31 / 179. szám, kedd

I ÚJSZÓ 3 1984. VII. 31. A LIBANONI NEMZETI EGYSÉGKORMÁNY NORMALIZÁLÁSI TERVE SZERINT Bejrút holnaptól ismét egységes város lesz Nagy-Britannia (ČSTK) - Nyugat-Bejrútban va­sárnap ismét kétórás tűzpárbaj zavarta meg a hidászati és tűz­szerészeti munkálatokat, melyek célja az, hogy a libanoni főváros­ban eltávolítsák a barikádokat és az úttorlaszokat, valamint hatás­talanítsák a fel nem robbant akná­kat. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke azonban az incidenst nem tartotta olyan- nak, amely komolyan akadályozná a bejrúti helyzet normalizálását célzó terv megvalósítását. Szerinte a tűzpárbajra félreértésből került sor. Bejrútban egyébként tegnap ismét nyugalom volt, és tovább folytatódtak az előkészületek a fő­város keleti és nyugati szektora között levő két utolsó átkelőhely megnyitására. A tervek szerint szerdától a főváros kilenc év után ismét egységes város lesz. Libanon területéről tegnap ki­vonták azt az utolsó 80-tagú ame­rikai tengerészgyalogos egységet, amely az ottani amerikai nagykö­vetséget védte. Az amerikai alaku­latok nagy részét már korábban kivonták, miután kudarcba fulladt a Libanon elleni intervenció, me­lyet az Egyesült Államok leghűbb térségbeli stratégiai szövetsége­sével, Izraellel közösen hajtott végre a libanoni nép ellen. Mint ismeretes, e fegyveres agresszió során amerikai hadihajók több li­banoni falu és város ellen intéztek támadást, és ez a katonai kaland mintegy 300 amerikai katona éle­tét is követelte. A Fehér Ház azzal az ürüggyel vezényelte a libanoni partokhoz annak idején a hadiha­AZ ÚJ-ZÉLANDI KORMÁNYFŐ NYILATKOZATA UTÁN Washingtonnak főhet a feje (ČSTK) - Az új-zélandi mun­káspárti kormány úgy döntött, hogy nem engedi be az ország kikötőibe a nukleáris fegyverekkel felszerelt amerikai hadihajókat - erősítette meg a hírt vasárnapi tévébeszédében David Lange, a szigetország új miniszterelnöke. Szavaival kétségkívül sok gondot okoz az amerikai stratégáknak, akik szilárd helyet jelöltek ki Új- Zéland számára a Csendes-óce- ánnal kapcsolatos katonai terveik­ben. Az ANZUS közelmúltban megtartott külügyminiszteri ta­nácskozásán George Shultz amerikai külügyminiszter nem rej­tette véka alá azt a meggyőződé­sét, hogy az új-zélandiak „rebel­lis“ magatartását sikerül szép csendben felszámolni és hogy nem kell fölöslegesen sokat be­vCWÖ szélni egyelőre a dologról. Mint ismeretes, az USA az ANZUS- paktumon keresztül tudja a tér­ségben érvényesíteni célkitűzéseit és nyomást gyakorolni az új-zé- landi, valamint az ausztráliai kor­mányra. Shultz mérsékelt szavai ellené­re az amerikai diplomaták viszont egyértelműen érzékeltették, hogy az USA készen áll gazdasági nyo­mást gyakorolni Új-Zélandra. Lan­ge miniszterelnök azonban min­den fenyegetőzés ellenére megis­mételte: országának atomfegyver­mentes övezetté való nyilvánítása az új-zélandi lakosság érdekeit szolgálja. Nyilvánvaló tehát, hogy ha keresztül akarja vinni szándé­kát, kemény harcot kell vívnia az Egyesült Államok legbefolyáso­sabb köreivel. Az új-zélandi kivi ebből nem kér (A Népszava karikatúrája) Az NSZK fokozatosan az USA legnagyobb támaszpontjává válik Már 36 Pershinget telepítettek (ČSTK) - Az NSZK-ban eddig titokban 36 közepes hatótávolsá­gú, Pershing-2 amerikai rakétát telepítettek, tehát az egyharmadát annak, amennyiről a NATO 1979- es úgynevezett kettős határozata döntött/A hírt a Spiegel nyugatné­met hetilap legutolsó száma közli olyan szemtanúkra hivatkozva, akik figyelemmel kísérik az ezek­kel a fegyverekkel folytatott szün­telen kísérleteket Baden-Würt- tembergben és Bajoroszágban. A lap közölte azt is, hogy 27 rakéta a mutlangeni, 9 pedig a heilbronni amerikai katonai tá­maszponton van elhelyezve. Az amerikai rakétákat ez év januárja és júliusa között mintegy 50 Chi­nook típusú óriáshelikopter szállí­totta az NSZK-ba. ,,A hagyományos, a vegyi és a nukleáris fegyverekkel folytatan­dó háború legnagyobb támasz­pontjává szeretné változtatni az NSZK-t az amerikai vezetés“ - je­lentette ki Alfred Mechtershei- mer, a Bundeswehr volt alezrede­se, jelenleg ismert közéleti szemé­lyiség a Zöldek lapjában, a Grü- nenben. Kijelentette, hogy Nyu- gat-Németország területét nem­csak a szocialista országok, ha­nem az egyes fejlődő országok elleni katonai akciók felvonulási területévé akarják változtatni. Az NSZK-ban parancsnoki állomá­sok, repülőterek és más olyan ka­tonai objektumok vannak, amelye­ket felhasználhatnak és már fel is használtak az USA fegyveres erői globális intervenciós politikájuk során, mindenekelőtt a Közel-Ke­leten. Az NSZK-ban levő amerikai katonák és fegyverek az USA he­gemóniájának, politikai, katonai és gazdasági céljainak biztosítását szolgálják. A Bejrútot két részre osztó 8 km hosszú zöldvonal men­tén elterülő üt­közőövezetben közös parancs­noksághoz tar­tozó mintegy 5000 tagú, mu­zulmán és ke­resztény kato­nákból álló ala­kulatot helyez­tek el. Felvéte­lünkön a Bejrút őrzött körzeté­ben szolgálatot teljesítő egyik katona látható. (Telefoto - ČSTK) jókat, hogy azok az ún. soknem­zetiségű erők keretében „szava­tolják Libanon biztonságát“. Az Egyesült Államok a mai na­pig folytatja Libanon elleni akcióit, és változatlanul sokoldalúan tá­mogatja a Libanon déli részét megszállva tartó Izraelt. Washing­ton továbbra is elutasít minden, a közel-keleti konfliktus rendezé­sét célzó konstruktív indítványt, s ezért mindenekelőtt az Egyesült Államok jelenti a térség tartós bé­kéje megteremtésének legfőbb akadályát. Román - bolgár csúcstalálkozó (ČSTK) - Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, Bulgária Államtanácsának elnöke egynapos baráti látogatást tett Romániában Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, román elnöknek a meghívására. A találkozó során a fe­lek síkraszálltak a baráti kapcsolatok és az együttműködés további fejlesztése mellett, kifejezték eltökélt szándékukat, hogy hozzá kívánnak járulni a béke és szocializmus megszilárdításához. Át­tekintették az időszerű nemzetközi problémákat. Befejeződtek a hivatalos tárgyalások (ČSTK) - Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bi­zottságának a tagja, a Kambodzsai Minisztertanács elnöke kambodzsai párt- és kormányküldöttség élén teg­nap befejezte magyarországi látogatá­sának hivatalos részét. A kambodzsai küldöttség magyaror­szági látogatásának hátralevő részé­ben az ország történetével és népének jelenlegi életével ismerkedik. A bányászok folytatják sztrájkjukat jogos követeléseikért A TUC a konzervatív kormány lemondását akarja elérni (ČSTK) - Raymond Buckton, a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség, a TUC elnöke támo­gatásáról biztosította az angol bá­nyászok sztrájkját. Mint ismeretes, a brit szénbányászok március 12- én szüntették be a munkát, tiltako­zásul a kormány terve ellen, mely szerint 20 bánya bezárását és 20 ezer bányász elbocsátását terve­zi. A brit szakszervezeti vezető aláhúzta, hogy a bányászok sztrájkja elválaszthatatlan azoktól a céloktól, amelyek az egész brit munkásmozgalomra várnak. A brit állami szénigazgatóság úgy döntött, hogy fokozza azt a kampányt, amelynek célja a sztrájkoló bányászok egységé­nek szétverése. Ennek keretében a szénigazgatóság vezetője leve­leket küldözget a bányászoknak és családjuknak, az országos és a helyi lapokban különböző hirde­tések jelennek meg, a jobboldali sajtó pedig megpróbálja a bányá­szok ellen ingerelni a közvéle­ményt. Arthur Scargill, a bányász­szakszervezet vezetője ezzel kap­csolatban ismét megerősítette, el­tökélt szándékuk a sztrájk útján kiharcolni jogos követeléseiket. Mint mondotta, hajlandók azonban tárgyalásokat is folytatni. Mint is­meretes, az állami szénigazgató­ság vezetői mindeddig nem voltak hajlandók semmilyen engedmény­re abban a reményben, hogy a sztrájkot sikerül megtörni. Vasárnap közzétették a TUC szeptemberben sorra kerülő évzá­ró konferenciájának előzetes napi­rendjét, amely leszögezi: a ta­nácskozáson a legnagyobb figyel­met a jelenlegi konzervatív kor­mány lemondásáért indított kam­pányra fogják fordítani. A tegnapi brit lapvélemények szerint még azok a szakszervezeti tisztségvi­selők is, akik tavaly kiálltak a kor­mánnyal való „konstruktív kap­csolatokért“, most kénytelenek beismerni, hogy Thatcherék nép­ellenes politikája és a szakszer­vezetekkel szembeni keménysége kizárja az ilyen dialógus lehetősé­gét. Ezt a változást érzékelteti a TUC vezetőségének a bá­nyászsztrájkkal kapcsolatos állás- foglalása is. Los Angeles-i véletlenek (ČSTK - A brazil sportolók nem vesznek részt az olimpiai játékok keretében megrendezett lovas ver­senyeken. A brazil küldöttség ve­zetősége azért döntött így, mert a Santa Anita parkban levő istálló­ban megsebesítették a Soberan nevű lovat. Ismeretlen tettes mély vágott sebet ejtett a ló lapockáján, az állatorvos csak 62 öltéssel tudta összevarrni. Az olimpai szervező bizottság képviselői és a rendőrök, akik a Santa Anita parkban a biz­tonságért felelősek, azt állítják, hogy csupán véletlen esetről van szó. Sőt, egyikük kijelentette, hogy a ló saját magának okozta a sebe­sülést, állítólag az istálló egyik fém­táblájának ütközve. Nem lehet figyelmen kívül hagy­ni azonban, hogy a hasonló „vélet - lenekből“ több mint elég van Los Angelesben. A helyi sajtó is igazol­hatja ezt, amely egyébként Szíve­sen propagálja az olimpia bizton ­sági rendszerét. A Reuter hírügy-. nökség ugyánis beszámol arról, hogy az egyik Los Angeles-i újság szerkesztőségével ismeretlen férfi telefonon közölte: az öttusa hely­színén pokolgépet helyeztek el. A seriff helyettesei ezért kiürítették a nézőteret. Elbocsátották állásukból a biz­tonsági szolgálat két tagját is, akik - nek a különböző robbanószerke­zetek felkutatása volt a felada. Az AFP hírügynökség jelentése sze­rint kábítószereket rejtegettek. DOLLÁRREKORD (ČSTK) - Újabb rekordot ért el az amerikai dollár francia frankhoz viszo­nyított árfolyama. Tegnap a párizsi tőzsdén már 8,885-8,888frankértkeltel egy dollár, míg pénteken „mindössze“ 8,7975 frankot adtak az amerikai valu­táért. A dollár ezzel megdöntötte a frankhoz viszonyított, 8,837 frankos árfolyamát, amelyet július 24-én jelez­tek a párizsi börzén. A dollár árfolyamának szüntelen emelkedése a Reagan-kormányzat gazdaságpoltikájának következménye, és egyúttal azzal jár, hogy drágul az egyes országok dollárban fizetett be­hozatala. Mivel Franciaország a beho­zatal egyharmadát dollárban fizeti ki, a frank árfolyamának szüntelen csök­kenése a dollárral szemben több millió frankos veszteséget okoz az or­szágnak. A majna-frankfurti devizapiacon is újabb dollárrekordot jegyeztek fel: több mint 11 év után először ismét 2,90 márkát adtak egy dollárért. (X vűcmüiióbűí Dér Spiegel Amerikaiak kártérítést követelnek Japántól Csaknem negyven évvel a második világháború befeje­ződése után Japán egykori amerikai hadifoglyai kártérítést követelnek a szigetországtól. Ennek hátterét világítja meg a nyugatnémet Dér Spiegel. Annak idején világsláger lett a Híd a Kwai folyón című filmből, amelynek témája az volt, miként építették a japán fogságba esett brit katonák a Bangkok és Burma közötti vasútvonalat. Pedig a japá­nok a legszívesebben elfelejtenék mindazt, ami háborús szerepükre emlékeztet. Ám a múlt újból és újból felidéződik: az egykori halál­menet túlélői most pénzt követel­nek Japántól szenvedéseik kár­pótlásáért. Japán a második világháború­ban csaknem egész Kelet- és Dél- kelet-Ázsiát megszállta. A császá­ri japán hadak támadása során elestek a fülöp-szigeteki amerikai támaszpontok is. Április 9-én megadták magukat Bataan, a fő­várossal, Manilával szemben fek­vő félsziget védői, összesen több mint 60 ezer amerikai és fülöp- szigeteki katona esett fogságba. Szörnyű körülmények között át­meneti táborokba terelték őket. A többségük tisztességes ruházat nélkül, alultápláltan és betegen kínlódott. A japánok naponta és személyenként 100 gramm rizst adtak foglyaiknak. Később a foglyokat más tábo­rokba vitték a Fülöp-szigetek északi részén. Ekkor kezdődött a halál menet. A trópusi hőségben 113 km-es távon át hajtották a ja­pánok maguk előtt foglyaikat. Enni alig kaptak, inni jóformán semmit, pihenniük nem volt szabad. Akik az éhségtől vagy a betegségtől elgyengültek, azoknak meg volt , ■>.- v Ä V Amehkai hadifoglyok Japánban pecsételve a sorsuk. Ezrével pusztultak a hadifoglyok a halál­menet alatt. Napjainkban 3000-en élnek Ba­taan egykori védői közül, ók most összefogtak, s törvényt akarnak kikényszeríteni, amely lehetővé tenné számukra, hogy szen­vedéseikért kártérítést kapjanak a kényszermun­ka-jelleggel őket foglalkoztató ja­pán cégektől. Igaz, a hadifog­lyok közvetlenül a második világ­háború után kap­tak már kártérí­tést a szövetsé­gesek Japánnal kötött szerződé­se keretében. De a veteránok töb­bet akarnak. A dolog persze jogilag sem ígér­kezik egyszerű­nek, mert a szó­ban forgó japán cégek egy része megszűnt a má­sodik világhábo­rú után, jó né­hány közülük pe­dig csak nevé­ben azonos há­ború alatti előd­jével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom