Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-28 / 177. szám, szombat
A Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a nemzeti felszabadító harc betetőzésének és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója (Folytatás a 3. oldalról) ci megszállók ellen. 1944 nyarának kezdetétől. Szlovákiában is elmélyült a forradalmi helyzet. Megbomlott a klerikális-fasiszta állam hatalmi struktúrája. A partizánmozgalomnak tömeges jellege lett és egyes helyeken ura lett a helyzetnek. Mivel a fasiszta Németország érdekei veszélybe kerültek, úgy döntött, hogy közvetlenül megszállja Szlovákiát, amelynek stratégiai terveiben nagy jelentőséget tulajdonított. Ebben a helyzetben meg kellett gyorsítani a felkelés kitörését. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. augusztus 29-én megkezdte a felkelést, ami a nemzeti és demokratikus forradalom kitörését jelentette Csehszlovákiában. A felkelő erőknek sikerült meg- dönteniük a klerikális-fasiszta rendszert, felszabadítani Szlovákia területének egyharmadát, és ezen a területen kihirdetni a Csehszlovák Köztársaságot. A felkelés területén a hatalom képviselője a Szlovák Nemzeti Tanács lett. Felbomlott a régi hatalmi apparátus, feloszlatták a klerikális-fasisz- ta intézményeket és szervezeteket. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényesítette a nemzeti bizottságok, a néphatalom forradalmi szerveinek létezését és jogkörét. Megkezdődött az új, népi, valóban demokratikus politikai rendszer kialakulása. Szervezett, tömeges vezető politikai ereje az SZLKP volt. A munkásosztály akaratából már a Felkelés alatt a marxizmus -leninizmus elvei alapján egyesült az SZLKP a szociáldemokrata párttal. Ezzel jelentősen megerősödött a forradalmi munkáspártnak a forradalomra gyakorolt befolyása. Ugyanilyen hatást gyakorolt a szakszervezeti szervezetek egyesülése, ami megalapozta • a szakszervezetek háború utáni egységét Csehszlovákiában. A felkelés területén az államhatalom forradalmi szervei széles körű és igényes feladatot teljesítettek a szlovák nép' nemzeti felszabadító harcának vezetésével kapcsolatban. Rendkívüli figyelmet szenteltek a felkelés területe védelmének. Minden erőt mozgósítottak a forradalom fegyveres erőinek megsegítésére. Az a tény, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács megoldotta a döntő fontosságú hatalmi, katonai, politikai, társadalmi, valamint más kérdéseket, mély demokratikus, antifasiszta jelleget adott a forradalomnak. Egyedülálló mértékben bontakozott ki a nép forradalmi ereje és kezdeményezése. Forradalmi fellépésével felszámolta a fasiszták és kiszolgálóik pozícióit. A forradalom mélyen érintette vagyonjogi helyzetüket. A nemzeti bizottságok az üzemi bizottságokkal együtt kezükbe vették az üzemek igazgatását. Gondoskodtak a védelemről, a termelésről és az ellátásról. Felszámolták az egyházak előjogait. Intézkedéseket foganatosítottak a háborúban meggazdagodottak, a spekulánsok ellen és forradalmi rendelkezések születtek a szociális biztosítás terén is. Demokratikus változásokat hajtottak végre a kultúrában. A Szlovák Nemzeti Tanács legfontosabb intézkedései közé tartozott az oktatás államosítása. A Felkelés egyik kulcsfontosságú kérdése volt a cseh és a szlovák nemzet viszonyának igazságos rendezése a felszabadított Csehszlovákiában. Ennek a kérdésnek a helyes megoldása volt az egyik legfontosabb feltétele a tömegek egységének és forradalmi ereje mozgósításának. A szlovák nép a Felkeléssel felszámolta a szlovák burzsoázia reakciós klerikális-fasiszta nacionalizmusát, amely a hitlerista Németország szlovákiai uralmának eszköze volt. Egyértelműen ellenezte a londoni burzsoázia azon törekvését, hogy visszatérjenek a csehek és a szlovákok közti viszony kompromittált, antidemokratikus rendezéséhez a müncheni diktátum előtti burzsoá köztársaságból, amikor is az uralkodó cseh burzsoázia nem respektálta a szlovák nemzet önrendelkezési jogát. A szlovák nép a fegyveres harcban egyöntetűen kifejezte elhatározását, hogy további sorsát az egységes Csehszlovák Köztársaságban egybefűzi a testvéri cseh nemzettel és hogy kapcsolataik az egyenlőség valamint az egyenjogúság alapelveire fognak épülni. Abból a mély meggyőződésből indult ki, hogy csak ilyen keretek között, ilyen alapelvek érvényesítésével jöhetnek létre a Cseh és a szlovák nemzet sokoldalú fejlődésének és egységük szilárdulá- sának előfeltételei. A Szlovák Nemzeti Felkelés így lefektette nemzeteink új viszonyának alapjait. A Felkelés tüzében formálódott a nemzetiségi kérdés követ- keaetesen lenini megoldásának módja, ez volt a kiindulópontja nemzeteink testvéri együttélésének a közös államban. Ezt az együttélést később betetőzte Csehszlovákia föderatív elrendezése. A Felkelés teljes két hónapon át képes volt megvédeni egy összefüggő szabad területet a náci harcvonal hátországában és hősi ellenállást tanúsított az ellenség katonai fölényével szemben. A fasizmus elleni harc nem csökkenő intenzitással tömeges partizánharcba csapott át, miután a felkelő erők a hegyekbe húzódtak. A felkelés indította mélyreható forradalmi változások megvalósultakasza- bad csehszlovák területen, ahol a Felkelésben létrejött szervek továbbfejlesztették tevékenységüket. A Felkelés lefolyása és eredményei nagy hatással voltak a csehszlovák nemzeti-demokrati-' kus forradalom programja, a Kassai Kormányprogram megfogalmazására, jelentős mértékben előre jelezték a háború utáni Csehszlovákia fejlődését, annak előhírnökévé váltak. Klement Gottwald nagyrabe- csülte Csehszlovákia jövőbeli fejlődése szempontjából a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi helyét és jelentőségét. A Felkelés ötödik évfordulója alkalából megállapította: ,, A Szlovák Nemzeti Felkelés legnagyobb vívmányának azt a tényt tekintem, hogy új köztársaságunk van, mely az egyenjogú csehek és szlovákok, a dolgozó nép állama, hogy olyan köztársaságunk van, amelyben a dolgozó nép tartja kezében az országnak és a nemzetnek a sorsát, megingathatatlan szövetségi kötelékben a hatalmas Szovjetunióval.“ (Klement Gottwald Művei, XV. kötet, 357. oldal, Szlovákiai Politikai Könyvkiadó, Bratislava 1961) Az ellenállási mozgalomban, amely összeötvözte a politikai erők széles spektrumát, törvényszerűen szembetalálkoztak egymással a forradalmi erők és a burzsoá csoportok ellentétes nézetei és koncepciói. Ez csakúgy vonatkozott a nácizmus elleni harc stratégiájára és taktikájára, mint - főleg - a köztársaság háború utáni elrendezésére. Csehszlovákia számára különösképpen fontos volt külpolitikai irányvételének tisztázása és meghatározása. A kommunisták az antifasiszta harc győzelmes betetőzését egybekapcsolták a felszabadult állam Szovjetunióval való szövetségre épülő új külpolitikai irányvételének következetes érvényesítésével. A nép tapasztalataira támaszkodtak, a népére, amely nem feledte el, hogy a müncheni diktátum idején csak a Szovjetunió kelt Csehszlovákia védelmére. Csehszlovákia ezen új külpolitikai orientációja érvényesítésének fontos határköve lett a Moszkvában 1943. december 12-én megkötött csehszlovák-szovjet barátsági, segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződés. Abban a körülményben, hogy ezt a szerződést elfogadta a külföldi burzsoá emigráció is, tükröződtek az erőviszonyokban bekövetkezett mély változások mind az országon belül, ami a kommunisták tekintélye növekedésének volt köszönhető, mind nemzetközi méretekben, a Szovjetunió növekvő súlyának és tekintélyének köszönhe- • tőén. A Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi érdemeinek egyike, hogy egyértelműen síkra szállt a szocializmus első országával való szövetségi kapcsolatok elmélyítéséért és fejlesztéséért, Csehszlovákia új külpolitikai irányvételéért. Ezáltal a gyakorlatban kifejezésre jutott az antifasiszta harc nemzeti és nemzetközi vonatkozásainak egysége. A Szovjetunió e szövetség szellemében a felkelési frontok, majd a partizánháború harcosainak döntő fontosságú anyagi, katonai, politikai és erkölcsi segítséget nyújtott. A Felkelés megsegítése volt a célja elsősorban a szovjet hadsereg 1944 szeptemberében megkezdődött kárpát-duklai hadműveletének, amely történelmünkben úgy szerepel, mint Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának a kezdete. A csehszlovák nép sohasem felejti el, hogy ezt a katonailag rendkívül nehéz és bonyolult hadműveletet a Kárpátok hegygerincein elhelyezkedő ellenség erős hadállásaival szemben, a szovjet parancsnokságnak az a törekvése motiválta, hogy minél gyorsabban hatásos segítségben részesítse a felkelő szlovák népet. A közös harc, a szovjet katonáknak és a Szovjetunióban létrejött a szovjet katonák oldalán egészen Prágáig az ádáz harc útját megjáró csehszlovák hadtest tagjainak közösen ontott vére és áldozataik a Dukla-szorosban vívott harcokban örök időkre megpecsételték Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan barátságát és szövetségét. A szovjet hadsereg felszabadító küldetésének kifejezetten internacionalista jellege volt. Meghozta számos nemzetnek, köztük Csehszlovákia nemzeteinek szabadságát. Lehetővé tette, hogy a felszabadult országok népe saját akaratából határozhassa meg a jövő társadalmi fejlődésének útját. A csehszlovákiai forradalomban, amelyet még a fasiszta leigázott- ság körülményei között nyitott meg a Szlovák Nemzeti Felkelés, kifejezésre jutottak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek általános törvényei. Ezt az átmenetet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indította el. Ennek a forradalomnak ugyanakkor olyan formái voltak, amelyek magukon viselték hazai viszonyainknak, nemzeteink történelmi tapasztalatainak és hagyományainak jegyeit. A nemzeti felszabadító harc mélysége és intenzitása, a nép új út felé történő forradalmi energiájának és akaratának ereje meghatározta a tömegek elszántságát, hogy nem engedik meg a régi rend visszatértét és érvényt szereznek a társadalom igazságosabb elrendezésének. Ugyanakkor érthető, hogy a szovjet hadsereg által felszabadításunk, szövetségünk és barátságunk a világ első szocialista országával fontos osztályjellegű tényező volt, amely országunkban- csakúgy mint más országokban- elősegítette a forradalmi fejlődést. Ez gátolta meg a nemzetközi imperializmus intervencióját a burzsoá hatalom visszaállítása érdekében. Több országban a nyugati hatalmak csapatainak jelenléte és fellépése végül is a forradalmi mozgalojn vereségéhez és a tőkés rend visszaállításához vezetett. Ez megerősíti, hogy az imperializmus a burzsoázia osztályérdekeinek védelmében beavatkozva a felszabadult államok bel- ügyeibe, minden eszközzel támogatta a tőkés rend megőrzését és megszilárdulását. A Szlovák Nemzeti Felkelés, a megszállt Európában az egyik legtömegesebb méretű antifasiszta fegyveres fellépés, nagy mértékben hozzájárult a hitleri Németország vereségéhez. A háborús részvételből kiiktatta a klerikális fasiszta szlovák államot és lekötötte az ellenség nem csekély katonai erőit. Jelentős mértékben megzavarta Közép-Európában a nemzetközi reakció antikommunista és szovjetellenes terveinek megvalósulását és a forradalmi folyamat további kibontakozása során hozzájárult a népi tömegek helyzetének megszilárdulásához. Az antifasiszta nemzeti felszabadító harc győzelmét a Cseh Nép Májusi Felkelése tetőzte be, amely egy mederben egyesült Csehszlovákia felszabadításának befejezésével, 1945. május 9-ével, a szovjet hadsereg nagy,prágai befejező hadműveletével. A fasizmus legyőzésével kialakult kedvező nemzetközi helyzet, a nemzeti és demokratikus forradalom fellendülése, a kommunisták által vezetett tömegek magas fokú forradalmi aktivitása és szövetségünk a Szovjetunióval - mindez megteremtette a forradalmi folyamat további kibontakozásának előfeltételeit. Több más országhoz hasonlóan a nemzeti és demokratikus forradalom Csehszlovákiában is mély osztály-, szociális és gazdasági változásokra vezetett a társadalomban. Hatalomra juttatta a városok és a falvak dolgozóinak s velük együtt a burzsoázia Hitler- ellenes orientációjú részének osz- tályjellegű szövetségét. Ebben a szövetségben vezető szerepe és kezdeményezése a kommunista párt által vezetett munkásosztálynak volt és politikai kifejezésévé a Nemzeti Front vált. A régi államapparátust, amelyet a felszabadítás és a forradalom idején szétzúztak, felváltotta a néphatalomnak a nemzeti bizottságokra épülő új rendszere. Széles méretekben államosították a kulcsipart, a bankokat és a biztosítókat, megvalósították a földreformot és további intézkedéseket, amelyek a megszállók és az árulók tulajdonviszonyait sújtották. Ez még jobban aláásta a burzsoázia politikai és gazdasági helyzetét. Nagy figyelmet fordítottunk a néphez hű új fegyveres testületek építésére. A burzsoázia, amelynek bizonyos hányada még részesedett a hatalomban, nem akart beletörődni a forradalmi változásokba. Azzal számolt, hogy fokozatosan apadni fog a forradalmi hullám és a helyzet a visszájára lesz fordítható. Ennek során azokra az imperialista erőkre támaszkodott, amelyek nemzetközi méretekben is teljesen nyilvánvalóan feladták a második világháború antifasiszta koalíciója együttműködésének alapelveit és átálltak a szovjetelle- nesség valamint az antikommu- nizmus oldalára. Csehszlovákia Kommunista Pártja további harcának alapvető tartalma az a törekvés volt, hogy megőrizzük és megszilárdítsuk a bel- és külpolitika haladó jellegét, következetesen fejlesszük a nemzeti és demokratikus forradalmat. A kommunisták erre a célra felhasználták a kormányban betöltött helyzetüket csakúgy, mint a tömegek kibontakozó forradalmi kezdeményezését.- A CSKP ennek során olyan taktikát választott, amely a dolgozóknak lehetővé tette, hogy S saját tapasztalataik alapján győződjenek meg a burzsoázia népellenes szándékairól. A forradalmi folyamat nálunk is törvényszerűen haladt a hatalom, vagyis miden forradalom alapvető kérdése végső megoldásának útján. Nyílt hatalmi összecsapásra először Szlovákiában került sor, 1947-ben. A népellenes reakciós erők veresége országos viszonylatban jelentősen meggyengítette a burzsoázia helyzetét. Csehszlovákiában a hatalom kérdése alapvetően és végérvényesen 1948 emlékezetes februári napjaiban nyert megoldást. A burzsoá reakció kísérletet tett a nyílt ellenforradalmi összeesküvésre. Ez szerves része volt annak idején a nemzetközi imperializmus törekvésének, hogy egész Európában leállítsa és a visszájára fordítsa a háború utáni forradalmi fejlődést. Erre az ellenforradalmi kísérletre a dolgozók, élükön a kommunista párt által vezetett munkásosztállyal, azzal adtak választ, hogy tömegesen és határozottan felléptek a forradalmi vívmányok védelmében. A reakció politikai képviselői teljesen elszigetelődtek. Politikájuktól elpártolt a nem kommunista pártok egyszerű tagjainak-túlnyomó többsége is. A politikai hatalom teljes egészében és alkotmányos úton átynent a dolgozó nép kezébe. Csehszlovákia nemzetei előtt megnyílt a szocializmus építésének útja. A kommunisták által vezetett nép fasiszta iga ellen, a nemzeti szabadság és az állami függetlenség megújításáért, a néphatalom megteremtéséért és a szocializmus felé vezető út szabaddá tété-' léért vívott forradalmi harcának tapasztalatai a tanulságoknak mindmáig időszerű, gazdag tárházát képezik. A nemzeti és az osztályjellegű belső, valamint nemzetközi feladatok teljesítése során, az egyes országokban a munkás- osztály hatalomátvételének változatos konkrét formáiban továbbfejlődött az októberi forradalom hagyatéka. A negyvenes évek nagy forradalmi küzdelmeinek tapasztalatai gazdagították a társadalmi forradalmak stratégiájának és taktikájának lenini elméletét. Jóllehet eltérő volt a gazdasági, a szociális, a politikai és kulturális fejlődés kiindulási szintje, eltérőek voltak az osztályok erőviszonyai, a forradalmi változások formái és üteme, ezen időszak minden forradalmának azonos lényege kifejezte korunk alapvető törvényét, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet. Barátság a Szovjetunióval - a CSSZSZK politikájának alapelve Joggal mondhatjuk, a szocializmusban megvalósulnak azok az alapvető célok és követelmények, amelyekért a csehszlovák nép a tőkés rendszer éveiben valamint az antifasiszta nemzeti felszabadító küzdelemben harcolt. Csehszlovákia a szocialista építés időszakában mély forradalmi társadalmi, gazdasági és kulturális átalakuláson ment át. A gyors és dinamikus társadalmi változások olyan feltételek között mentek végbe, amikor helyt kellett állni az imperializmus nyomást gyakorló és intervenciós kísérleteivel szemben, le kellett küzdeni az osztályellenség ellenállását, valamint az évszázadok alatt felgyülemlett előítéleteket és megrögzött szokásokat, és menet közben kellett tapasztalatokat gyűjteni. Csehszlovákiában ilyen körülmények között, történelmileg rövid idő alatt megoldottuk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet feladatait, lefektettük a szocialista társadalom alapjait. Hazánk ennek köszönhetően átlépte a fejlett szocialista társadalom építése szakaszának küszöbét. A társadalom nem könnyű forradalmi átépítése során előfordultak hibák és tévedések is, amelyeket azonban sikerült helyrehoznunk. A szocializmus fiatal és dinamikusan fejlődő társadalmi rendként csehszlovák földön is bizonyítja történelmi előnyeit és lehetőségeit. Valósan szavatolja a dolgozó ember minden alapvető politikái és szociális jogát, a nép magas élet- színvonalát, a gazdaság dinamikus fejlődését, a szocialista demokrácia szüntelen elmélyülését, nemzeteink és nemzetiségeink igaz testvéri viszonyát és egyenjogú együttélését. Tartozásunk a szocialista közösséghez megbízható záloga az állam függetlenségének és biztonságának. Tapasztalatink teljes mértékben megerősítik, hogy az új társadalom építése programcéljai sikeres (Folytatás az 5. oldalon) újr 1 4 1984. VII. 28.
