Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-25 / 174. szám, szerda

Ismerjük a megoldás kulcsát A határozatok teljesítésének a felmérése a martini járási pártszervezetekben KOMMENTÁLJUK -------­^R MnwHMMMMHHaMIMHanManaHMMIMMMnnaBaMNMHMH^ A 7. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK feladatainak a teljesítése a befeje­ző szakaszához közeledik, ami le - hetóvé teszi az elért eredmények összehasonlítását az előirányzott célokkal, az intézkedések haté­konyságának a felmérését, vala­mint a fogyatékosságok okainak keresését azokon a helyeken, ahol a valóság nem felel meg a kitűzött céloknak. A martini járási pártkonferenciák az 1981 -es és az 1983-as években a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határo­zatokkal összhangban az intenzív növekedési források kihasználá­sára, a tartalékok feltárására, a tu ­dományos-műszaki haladás ered­ményeinek hasznosítására, a munka hatékonyságának és mi­nőségének a javítására, valamint az egyes népgazdasági ágazatok arányos fejlesztésére irányították a dolgozók figyelmét. Az egyes területeken előforduló fogyatékosságok ellenére alapjá­ban véve sikeresen tejesítjük a fel ­adatokat a járásban. Az üzemek a 7. ötéves tervidőszak első há­rom évére előirányzott feladatokat 101,6 százalékra teljesítették, a gépipari üzemek pedig 122,5 százalékos tervteljesítést értek el. Csak a faipar maradt adós több mint 60 millió koronás termelési értékkel. Ugyanakkor a gépipari termelés három év alatt 43,3 szá­zalékkal növekedett. Eredményes volt az értékesítési terv teljesítése is, s a munkatermelékenység is állandóan növekedett. Az átlagkeresetek és a munka­termelékenység növekedése kö­zötti összhangot az egyes évek­ben sikerült megtartani. További tartalékokat látunk azonban a munkaidőalap kihasználásában. A túlórákban végzett munka ará­nya fokozatosan csökken, de 6,5 százalékos részesedése a ledol­gozott órák teljes számában még mindig magas. A múszakszám is alacsony, ami a termelési beren­dezések elégtelen kihasználtsá­gához vezet. Ezek a fogyatékos­ságok fékezik a párt gazdaságpo­litikájának a megvalósítását, ha­bár a martini járásban nyilvántar­tott vállalatok az 1983-as évben 126 966 GJ tüzelőanyagot és energiát, 411 tonna fémet, vala­mint több mint 54 millió korona értékű egyéb nyers- és alapanya­gokat takarítottak meg. Különösen nyugtalanító a helyzet a faiparban, főleg a turanyi Drevina vállalatnál, ahol a pártszervek tárgyalásai sem hozták meg a várt javulást. KEDVEZŐ EREDMÉNYEINK vannak az innovációs folyamatok­ban, s a termékek minőségi szín ­vonalának javításában. Az ipari vállalatoknál 81 új termék gyártá­sát vezették be. Az első minőségi osztályba sorolt termékek rész­aránya az 1981 -es 11,2 százalék­ról 1983-ban 31,5 százalékra nőtt. Ezzel szemben kedvezőtlenül fej­lődik a 3. minőségi osztályba so­rolt termékek részaránya. Fokozott gondot fordítunk az olyan negatív irányzatok felszá­molására, amelyek lassítják a tervteljesítés folyamatát és csökkentik az elért eredmények értékét. Ide tartozik főleg a mun­kaidő és a technológiai berende ­zések említett elégtelen kihaszná­lása, a beruházások területén fő - leg a tervezett átadási határidők és az előirányzott termelési és gazdasági mutatók hiányos meg­tartása, valamint a termelés szer­kezeti összetételének nem kielé­gítő biztosítása. A pártszervek az előbbiekkel összefüggésben nagy fontosságot tulajdonítanak az emberekkel, a munkásokkal, a technikusokkal, a termelés szervezőivel és az ér­tékek alkotóival folytatott felelős óé következetes munkának. A tö­megpolitikai munka és a gazdasá­gi propaganda egyre jobban elő­térbe kerül, ami együtt jár a kor­szerű termelés, a tudományos munkaszervezés követelményei­nek, valamint a dolgozók magas politikai és kulturális színvonalá­nak megfelelő haladó munkaszer­vezési formák érvényesítésével. Főleg a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás érvé­nyesítéséről van szó, valamint a CSKP KB Elnökségének, a szö­vetségi kormánynak és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának a bérrendszer hatékonyságának fokozására irányuló programjáról. A tapasztalatok szerint a bri­gádrendszerű munkaszervezés bevezetése főleg ott jár sikerrel, ahol az igazgatók és helyetteseik más gazdasági dolgozókkal együtt hozzáértő módon támogatják ezt a progresszív módszert. Járá­sunkban egyelőre a Szlovák Nem ­zeti Felkelés Nyomdában, a járási építóvállalatnál, a Nehézgépipari Művek 01 -es üzemében, a Martini Állami Gazdaságban, a sučanyi Prefa vállalatnál, a Túród Papír­gyárakban, a Tatra Bútorgyárban és a Drevina vállalatnál alkalmaz­zák a brigádrendszerű munka- szervezést és javadalmazást. Az egyes kollektívákban elért eredmények természetesen elté­rőek. Az új munkaszervezési és javadalmazási rendszer lényege­sen nagyobb visszhangra talált a munkásoknál, míg egyes gazda­sági vezetők attól tartanak, hogy fokozódnak a munkájukkal szem­ben támasztott követelmények, fő­leg a tervezés és a szervezés területén, a különböző egyéb jelle­gű szubjektív és objektív akadá­lyok is felmerülnek. Az aggályok gyökereit azonban ismerjük. Eze­ket a rutinmunkában, a kényelem - szeretetben, s egyes esetekben a személyi felelősség és a fegye­lem hiányában kell keresni. Egé­szében véve a brigádrendszerű munkaszervezés bevezetésében elért eredményeket elégtelenek­nek tartjuk. IGAZSÁGTALANSÁG LENNE azonban elkerülni azokat a pozitív eredményeket, amelyeket a túród mezőgazdasági dolgozók értek el az elmúlt időszakban. A tervidő­szak három éve alatt a bruttó me­zőgazdasági termelés értéke 6,6 százalékkal növekedett, ezen be­lül a növénytermesztés növekedé­se 11,11 százalékos volt, míg az állattenyésztési termelés értéke 9,5 százalékkal csökkent. Sikere­sen teljesítjük a növénytermesztés kiemelt fejlesztésének az előirány­zatát, főleg a gabonafélék terüle­tén. Az elmúlt évben 42 115 tonna gabonát takarítottunk be, ami a legnagyobb mennyiségnek szá­mít járásunk történetében. A tö­megtakarmányok termelése a 6. ötéves tervidőszak átlagához vi­szonyítva 35 százalékkal növeke­dett. A burgonya hektárhozamai az utóbbi időszakban stabilizálód­tak, kivéve a tavalyi évet, amikor a hosszan tartó szárazság erősen éreztette a hatását. A tehenek át­lagos évi tejhozma három év alatt 143 literrel nőtt, s elérte a jelenlegi 2857 literes szintet. A 100 hektár mezőgazdasági területen tartott tehenek száma szempontjából já­rásunk második helyen áll a kö­zép-szlovákiai kerületben. Az el­múlt három év alatt mezőgazda- sági üzemeink hiánytalanul teljesí­tették az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét, s a vágóállatok kötelező felvásárlási feladatait a jelenlegi időszakban 101 száza­lékra teljesítik. Sikerült kiegyen­líteni a tej felvásárlásában bekö­vetkezett lemaradást, s jelenleg már 1 400 000 literrel túlteljesítjük a felvásárlási tervet. Az egyes mezőgazdasági válla­latok azonban eltérő mértékben járultak hozzá az eredményekhez. A példamutató sklabiňai, dražkov- cei vagy a valčai szövetkezet mel­lett olyan vállalataink is vannak, amelyeknél az eredmények jelen­tősen elmaradnak az ötéves terv­ben előirányzott feladatoktól. A le­maradás általában nem objektív okokra vezethető vissza, hanem az emberekben, a munkatermelé­kenység és az irányítás színvona­lában, a fegyelmezettségben, a műszaki haladásban, a kezde­ményezés fejlesztésében és az alkalmazott javadalmazási for­mákban kell keresni. Nem kevés olyan példánk van, ahol a szocia­lista érdemszerűség elvét sikere­sen kezdik érvényesíteni. Előtérbe helyezzük a kollektív javadalma­zási és premizálási formákat, s a munkabért közvetlen kapcso­latba hozzuk az elért teljesítmé­nyek mennyiségével és minősé­gével. Az önálló elszámolással szorosan összefügg a brigádrend- szerü munkaszervezés és java­dalmazás. A Dubovéi Efsz és a Valčai Efsz eddigi eredményei azt mutatják, hogy a vállalaton belüli önálló elszámolást az egyik fő munkaszervezési formának kell tekinteni. Hasonlóan járnak el a Bélái Efsz-ben, a Mošovcei Efsz-ben, a Martini Állami Gazda­ságban, a Turčianske Teplice-i Közös Baromfiüzemben, a necpa- lyi nagy hizlaldában, valamint a Turčianske Teplice-i Magter­mesztő Állami Gazdaságban. Ez a körülmény is közrejátszott ab­ban, hogy a munkatermelékeny­ség színvonala az 1980-as évhez viszonyítva 22,3 százalékkal nö­vekedett. A mezőgazdasági termelés jó eredményeivel azonban nem akarjuk elkendőzni a nem kis mér­tékben előforduló fogyatékossá­gokat. Ezért állandó figyelmet for­dítunk az irányítás színvonalára, ahol még elég sok javítani való akad. A PÁRT SZERVEI ÉS SZER­VEZETEI az iparban s a mező- gazdaságban nem használnak ki minden lehetőséget főleg az ellen­őrzési jog alkalmazásában, a gaz­daságosság és a műszaki beren­dezések hatékonyságának érté­kelésénél. Ez a probléma különö­sen időszerű a Martini Állami Gaz­daságban és annak egyes részle­gein, ahol meg kell találni az uta­kat a munkafegyelem megszilárdí­tásához. A jelentős évfordulók jelenlegi időszaka jó alkalom a munkakez­deményezés széles körű fejlesz­téséhez. Ezért arra törekszünk, hogy az emberek tudatosítsák sa­ját munkájuk jelentőségét a jólét feltételeinek megteremtésében. JÁN GAJDOŠIK, az SZLKP Martini Járási Bizottságának vezető titkára ígéretes és vonzó távlat Közvetlenül a bizonyítványosztás után azt panaszolta egyik ismerős édesanya, hogy nem tud mit kezdeni alapisko­lás fiával. Állandóan fúr-farag, barkácsol a fiú, a gyakorlati foglalkozásokon mindig a legjobb, ezt a bizonyítványa is tanúsítja, de az elméleti tárgyakból nem jeleskedik. Ez az édesanya nem vette észre, hogy panaszába tulajdonképpen dicsekvés is vegyült: fia valójában tehetséges, csak nem abban az értelemben, ahogyan egyesek - a tájékozatlan emberek - vélekednek a tehetség fogalmáról. Föl sem merült az aggódó édesanyában, hogy gyermeke számára nyitva áll számos műszaki ipari pálya. Pedig többször szó esett a pályaválasztással kapcsolatosan arról, hogy bizonyos szakmákban nehézségeket okoz a beiskolázás. Tény ugyanis, hogy a fiatalok körében divatos szakmák mellett vannak olyanok is, ahová hiába várnak, nem kapnak ele­gendő szakmunkást az üzemek, a gyárak, mert a szaktaninté­zetek még nem tudják kielégíteni ezeket az igényeket. Különben a tehetségről kialakított téves felfogással párhu­zamosan egyesekben még ma is él az a nézet, hogy bizonyos szakmákban nehéz fizikai munkát kell végezni. Közben nem veszik észre - vagy talán nem is akarják tudomásul venni - azokat a jelentős változásokat, amelyek az iparban történ­tek. Hiszen a gyártástechnológia egyre erőteljesebben auto- matizálódik és mind kisebb fizikai követelményt támaszt a munkásokkal szemben. Szóval, akárhonnan is közelítjük meg a szakmunkáskép­zést, nyilvánvaló gond a megszervezése. Ez a szülők, a pályaválasztási tájékoztatással foglalkozó pedagógusok, és nagyon természetesen: a fiatalok gondja elsősorban. Legelőször akkor merül fel ez a gond, amikor a népgazdasági érdekeket szemmel tartva szakmunkát ajánlanak a pálya­kezdő fiatalnak, és mint perspektíváról, távlatról döntenie kell: Ígéretes és vonzó-e számára vagy sem. Máról holnapra nem lehet ilyen kérdésről dönteni. Erősza­kolni sem lehet a döntést. Nem is ajánlatos. Inkább segíteni kell. Mégpedig időben kellő politikai határozottsággal és az ilyenkor nagyon kívánatos pedagógiai tapintattal. Megfontolandó és meg is valósítható például, hogy nyá­ron, az ipari tanulók gyakorlati foglalkoztatása idején tapasz- ta lat szerző látogatásokat szerveznek az üzemekben a peda­gógusok, a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülők szá­mára. Ami pedig a fiatalok figyelmének, érdeklődésének felkelté­sét illeti, ajánlatos a komáromi (Komárno) példa követése. Itt a járási ifjúsági és pionírház kommunistái, az Agrozet vállalat vezetőségével és a pártbizottsággal egyetértve az ifjú techni­kusok állomását az üzemben rendezték be. Azzal a szándék­kal természetesen, hogy a fiatalok közvetlen ismereteket, tapasztalatokat szerezhessenek. Segítenünk kell, nekünk kommunistáknak is, annak a felis­merésnek a jegyében, amit mások helyett, de velük egyet­értve Kecskés Zoltán, a SIGMA érsekújvári (Nové Zámky) konszern vállalat fiatal esztergályos mestere így fogalmazott meg: szakmát tanulni jó befektetés, a szakmunkáspálya mindig ígéretes és vonzó perspektíva fiúknak és lányoknak egyaránt. Igen, az ígéretes és vonzó távlat megvilágítása hatékony segítség, mert akkor a panaszkodó édesanya is felismeri majd fia tehetségét, nagyon sok fiatal pedig határozottan, magabiztosan fog szakmát választani. HAJDÚ ANDRÁS Mit tegyünk, ha külföldön betegszünk meg? Hazánk elsőként felszabadult községének, Višný Komárnik- nak a lakosai teljesítették azt a kötelezettségvállalásukat hogy fejenként 140 kilogramm szénát adnak át a Stropkovi Erdőgazdasági Üzemnek. A képen: a Duklai Múzeum közelé­ben gereblyézik és szárítják a szénát. (képtávírón érkezett - ČSTK) Lenet, hogy még csak most ké­szülnek szabadságra. Esetleg messzi országokba, a tengerhez utaznak. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de az ember külföl­dön is megbetegedhet. Ilyenkor, nemcsak a kellemes pihenésünk szakad meg, hanem a legtöbbször tanácstalanok is vagyunk. Mit te­gyünk, hogyan fizessük meg ke­zelésünket, kihez forduljunk segít­ségért? Csehszlovákia számos ország­gal megállapodást kötött állampol­gárai orvosi ellátásáról. Ilyen meg­állapodásunk van az összes szo­cialista országgal, de sok tőkés, sőt fejlődő országgal is. Ennek alapján állampolgáraink ezekben az országokban ingyenes ellátás­ban részesülnek. A halaszthatat­lan esetekben a megfelelő keze­lést kell kapniuk. Olyan kezelést, hogy a beteg haza utazhasson anélkül, hogy ezzel veszélyeztet­né egészségi állapotát. A járóbe­teg-ellátás keretében azonban a gyógyszereket meg kell fizetni. A csehszlovák állampolgárok útle­velükkel igazolják személyazo­nosságukat. Azokban az esetekben, amikor állampolgárunk külföldön maga fi­zette az orvosi kezelés költségeit a lakhely szerint illetékes egész­ségügyi intézet csehszlovák koro­nában megtérítheti kiadásainak egy részét. Ennek feltétele, hogy három hónapon belül, írásban kér­vényezze ezt. Ha a csehszlovák állampolgár nem tudta kifizetni külföldön az orvosi ellátás költségeit, kérvé­nyezheti az illetékes egészség- ügyi intézetben számlája kiegyen­lítését. Előfordul, hogy a nyaralónak nincsen pénze a gyógykezelés költségeinek kifizetésére és a számla kigyenlítését készpénz­ben követelik. Ilyenkor a csehszlo­vák külképviseleti hivatalhoz kell fordulni. A költségeket nem térítik meg abban az esetben, ha a kérvényt nem nyújtja be a beteg három hónapon belül, ha nem élt külföl­dön az ingyenes kezelés lehető­ségével, esetleg akkor, ha külföldi vendéglátója elutazása előtt köte­lezte magát, hogy megtéríti a kül­földi tartózkodásának költségeit. Ugyancsak nem térítik meg a költ­ségeket, ha a csehszlovák állam­polgár a trópusi országokba vagy a járványok szempontjából veszé­lyes országokba utazva előzete­sen nem vett részt a kötelező orvosi kivizsgáláson. Az egészségügyi intézet termé­szetesen csak a szükséges, ha­laszthatatlan orvosi ellátással kap­csolatos költségeket téríti meg. Semmilyen esetben sem a koz­metikai beavatkozásokat, arany fogakat, protéziseket, gyógyfürdői kezelést stb. Amennyiben a csehszlovák ál­lampolgárnak betegsége miatt megnövekednek a hazautazási költségei a térítés csak a többletki­adásokra vonatkozik. Külföldön minden esetben kér­jenek bizonylatot az orvosi ellátás költségeinek kiegyenlítéséről. A számlákat a kérvénnyel együtt juttassák el haladéktalanul a lak­hely szerint illetékes egészség- ügyi intézetbe. Ez a szocialista és a tőkés országok esetében egy­aránt érvényes. DR. DEZIDER GLOS ÚJ SZÚ 4" 1984. VII. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom