Új Szó, 1984. július (37. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-20 / 170. szám, péntek
ÚJ szú 5 1984. VII. 20. Újra talpra állnak A károk figyelmeztetnek Újsághír: „(ČSTK) - Az árvíz jelentős károkat okozott a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban. A felhőszakadás és a gyors zápor jégesővel keverve főleg Ipolynyéken (Vinica), Ipolykeszin (Kosihy nad Ipľom), Gyürkiben (Ďurkovce), Terbegecen (Terbušovce), inámban (Dolinka) és Nagycsalomiján (Veľká Čalomija) hagyott nyomokat. A zavaros ár a szabályozatlan Nagypatakban percek alatt közel 400 centiméter magasra emelkedett. A víz több mint 200 pincét árasztott el, beiszapolta a kutakat, 300 családi házat veszélyeztetett, vagy részlegesen megkárosított. Jelentős károkat okozott 11 vállalatnál és üzemben. Az ár, amilyenre a legöregebb lakosok sem emlékeznek, a járás délnyugati részén több mint 5 ezer hektáron okozott kárt a kapásnövényekben, a gabonában és a réteken. Az árvíz következményeit a tűzoltóegyesületek segítségével igyekeznek felszámolni.“ Ez a hír hívta fel a figyelmemet, és körülnéztem a járásban, hogyan igyekeznek újra talpra állni és a károkból okulva megteremteni a kedvező feltételeket a lakosság életkörülményeinek javítására. Amikor arra jártam, a Börzsöny hegység északi nyúlványainál szitált az eső. Kelet felé haladva egyre tisztult az égbolt, és előme- részkedtek a nap sugarai is. Reményt, bizakodást adva a még mindig elcsüggedt embereknek, akik félve nézték az ipolynyéki Koldus hegy fölött tornyosuló felhőket. Onnan, a čelovcei és a hru- šovi hegyekből zúdult le a víz azon az emlékezetes éjszakán. Június 21-ét, az első nyári napot a környék lakói sokáig megemlegetik. Akkor, az elemek elleni harc közben szorult beléjük a félelem. Igaz, helytálltak, bár úgy látszott, alulmaradnak. Most már csak a víztócsák, gátmaradványok, baggerekkel és bulldózerekkel felhasított udvarok jelzik, hogy akkor a szó szoros értelmében elszabadult a pokol. Igaz, nem érte őket váratlanul a csapás, mert az ismétlődő felhőszakadások lezúduló vize szinte jelezte, hogy a nagy erőpróba még hátravan. Hetekig ébren aludtak az emberek, ha szükséges, védekezhessenek. Ipolykeszin a lakosok kérdezés nélkül is beszélnek. Gemer Károly, a falu volt kisbírója így emlékezik:- A házam előtt folyó Nagypatakban olyan magas volt a víz, hogy a híd tetején folyt át, és amikor kiképett medréből, betört a kertekbe, a házakba. Balla László, az egységes föld- múvesszövetkezet traktorosa szintén erről beszél:- Amikor a sógoromnál megnéztem a juhokat és hazafelé igyekeztem, már térdig ért a víz a főúton, és kis híján a kerékpárral együtt elsodort. Amikor végre hazaértem, ismerőseimmel zsákokba dobáltuk a baromfit, a nyu- lakat és más aprójószágot, és a padlásra menekültünk. ítéletidő volt. Az események bekerülnek a falu krónikájába. Most a különböző bizottságok a károkat becsülik fel, és a hibákon okulva mérlegelik, mit kellett volna tenni és mit tesznek a jövőben. Bodzsár Sándor, a helyi nemzeti bizottság elnöke így értékeli a helyzetet:-Tény, hogy a múltban mulasztások történtek. Nagy hibának tartom, hogy betemették a falu sáncát, amely a faluszélén elvezette a dombokról lezúduló vizet. Szecsei Sándor mérnök, az efsz alelnöke Nem lett volna szabad megengedni, hogy a nagycsolomijai határból a falu keleti részében vezessék egy csatornán a vizet. Régen szabályozni kellett volna már a kanyargós Nagypatakot. Ez a három mulasztás az oka, hog a víz ennyire elárasztotta a falut. Ha például meg lett volna a falu sánca, akkor a burgonya, a kukorica és más kapásnövény. Kesereg és egyben ígéri, hogy többet tesznek a faluért. Eldöntötték, hogy helyreállítják a falu sáncát. Sürgetik a szabályozási munkák megkezdését. El akarják érni, hogy az efsz ne hordja tovább a nagyhízlaldából a trágyalevet a szőlőhegy tetejére, mivel a szennyvíz hamarosan becsordogál a faluba, és ihatatlanná teszi a kutak vizét. Szemlélgetjük a gátacskákat, a beiszapolt kutakat, a kertekben sárguló kukoricákat. Közben újabb ittlakók szólalnak meg. Dénes Sándorné panaszkodik:- Alig bírjuk már. Férjem közel két hónapig nem merte kivinni a személyautónkat a garázsból. Féltünk, hogy jön újra az ár. Május 9-én Dénes Vince személyautóját sodorta el a víz. Szerencséjük volt, hogy fennakadt egy hídon, és kimenekülhettek. Azóta hétszer öntötte el a víz a falunak ezt a részét. Nincs egy nyugodt álmuk, ha megdördül az ég. Jelentős károkat okoztak a viharok és az árvizek az egységes- földmúvesszövetkezeteknek is. Szétszaggatott fóliaponyvák, beiszapolt gabonatáblák tanúskodnak a pusztításról. Szecsei Sándor agrármérnök, a Balogi (Balog nad Ipľom) Efsz alelnöke, fóagro- nómusa mondja, hogy mintegy 10-14 millió korona káruk van. A víz elsodort vagy megrongált 26 fóliasátrat, elöntött 490 hektár rétet és legelőt. A jég elvert 50 hektár szőlőt, 40 hektár cukorrépát, és jelentős károkat okozott a gabonában. Éppen most, amikor rekordtermésre számítottak, jött ez a nagy Ezen a kis, csatornának csúfolt árkon folyik le két falu határából az esővíz - mondja Bodzsár Sándor, a helyi nemzeti bizottság elnöke. számításom szerint legalább 30 százalékkal csökken a nyomás, és nem megy be a víz a családi házak pincéjébe. Nem kaptunk pénzt a szabályozási munkákra, ezért jártunk így. Becslésünk szerint mintegy 300 ezer korona kár keletkezett, de lehet, hogy egy félmillió. A kertekben tönkrement Ha megdördül az ég, már nem tudunk aludni - mondja Dénes Sándorné (A szerző felvételei) csapás. A viharok miatt legalább egy tonnával alacsonyabb lesz az átlagos hektárhozam. Siránkozásra most nincs idő. Ezért, ha egy kicsit csüggedten is, hozzáfogtak a helyreállítási munkákhoz. Az elárasztott területeken a talajművelési munkák után takarmánykeveréket vetnek. Az árpaszalmát takarmányozási célra bálázzák. Legyen mit adni az állatoknak, mert a biztosítótól kapott pénzt nem lehet megetetni velük. Ahol csak lehet, termelnek, hogy mérsékeljék a károkat. Furcsa helyzet, hogy épp az árral való küzdelem után tárgyalnak arról, hogy a jövő évben kétezer hektáron üzembe helyezhessék az öntözőberendezéseket. Mert a szabályozási munkákkal egyidejűleg meg akarják teremteni az öntözés feltételeit is, hogy többet teremjen a föld. Lassan felocsúdnak az emberek és az élet a régi kerékvágásba kerül. Gyűjtik a szénát, a gabonatáblákon megindultak a kombájnok. Ami megmaradt, azt a lehető leggyorsabban betakarítják, nehogy kárt tegyen benne az eső, az ár. Ha nehezen is, újra talpra állnak, mert az itt lakó emberek megszokták már a küzdelmet a természet viszontagságaival. Tudják, hogy mindig felülkerekednek. BALLA JÓZSEF m'b ■v V i i*. i j j ítém'Ifi ''5‘Ä ' " . *AV\ jm- . '-v* w. . ; ■ Jf f .H ' V Eredményes falufejlesztés KÖRSÉTA EGY BODROGKÖZI NAGYKÖZSÉGBEN Eső után van. Hazánk legalacsonyabban fekvő községének, Bodrogszerdahelynek (Streda nad Bodrogom) a főutcáján - pontosabban az úttest és a járda között - néhol virágsor díszeleg, néhol víztócsa nyújtózkodik. Ez utóbbi itt-ott szinte egészen a házak előtti kerítésig ér. A sok esővízzel telített homokos talaj már torkig van, nem bírja magába szívni az újabb adagot, az út menti ároknak pedig se híre, se hamva.- Ott a hiba, kérem, hogy a pár évvel ezelőtt végzett járdaépítés során a régi árkot betemették, viszont helyébe csatorna nem készült. .. Lehet, nem futotta rá a község pénzéből... - morfondírozik az egyik ház kapujában egy néni, majd megjegyzi: - Szerencsére nem túl gyakcri itt a felhőszakadás, a kisebb esők vizét pedig rendszerint hamar elnyeli a föld. A családi házak és középületek hosszú sorából „kilóg“ néhány üzemelő és most készülő létesítmény. A takarékpénztáron, valamint a cipóboltban, a cipőjavító műhelyben, a drogérián, a tejcsarnokon és egy-két további üzleten a kis méretek és a régiség a szembetűnő, a virágüzlet, a mű- kőfaragó műhely és a járási ruha- tisztító üzem helyi fiókja viszont újdonságnak számít ebben a községben. Az épülő létesítmények közül a művelődési otthon tűnik a legnagyobbnak.- Itt kap majd helyet a postahivatal és a takarékpénztár is - vázolják a terveket az építők. Ha elkészül - amire talán már nem kell sokáig várni -, minden bizonynyal ékessége lesz a Bodrog menti településnek. A várva várt üzletközpont is épül. Igaz, egyelőre csak az alapokat látni, de már ebből is arra lehet következtetni, hogy a rozoga, kis helyi boltoknak, üzleteknek meg vannak számlálva a napjaik. Az állami gazdaság bodrogszerdahelyi gazdasági telepének rendezése most folyik. Az állattenyésztési ágazat már évekkel ezelőtt kiköltözött innen, s jelenleg a növénytermesztőké a telep.- Rövidesen a sártengert is felszámoljuk, tisztább lesz az udvar és a gépek is katonásabb rendben sorakoznak majd, mint most - ecseteli a megvalósításra váró terveket Gál Dezső, növénytermesztési ágazatvezető. A kétezerhétszáz lakosú község déli részében levő domb tetején áll a felújított régi kastély. Lehet, ma még nem olyan szép, mint hajdanán, de ha az udvarának és a melléképületeinek most folyó tatarozása is befejeződik, aligha lesz párja a széles környék műemlékei között. Pár hónapja újból élet van benne. Itt talált megfelelő otthonra a helyi nemzeti bizottság, s az itt létesített, ugyancsak párját ritkító teremben tartják a házasságkötéseket, a névadókat és más társadalmi rendezvényeket. Négy helyiség a bodrogközi képzőművészeké - alkotásaikból állandó tárlatot akarnak itt nyitni. A falu büszke a rendbehozott régi épületre, s büszke rá a helyi nemzeti bizottság elnöke, Vancák István is.- Vétek lett volna lemondani erről az épületről. Igaz, a felújítása nem kis munka volt, meg nem is olcsó, de mindenképpen megérte. Szebbé, hangulatosabbá teszi községünk arculatát. A helyi pártalapszervezet, az államigazgatási szervek és néhány tömegszervezet peíiig az eddiginél sokkal jobb körülmények között dolgozhat. A volt gazdasági épületben nyugdíjasklub lesz. Ha a többi épületet is sikerülne megjavítani, akkor egy kisebb szociális otthonnak is helyet tudnánk adni. Bejárjuk közben a kastélyt és minden helyiségében beigazolódik, hogy a Zilinai Műemlékhelyreállító Építőipari Vállalat valóban szép munkát végzett.- A választási programot eddig sikeresen teljesítjük - tájékoztat a falufejlesztés eredményeiről az elnök. - Üzemel a múkófaragó műhely, virágüzletet nyitottunk, a tőketerebesi (Trebišov) mosodának itt is létesült egy begyűjtője, a művelődési házat ez év augusztusában, a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére szeretnénk átadni rendeltetésének, az üzletközpont épül, a közterületeken rengeteg díszbokrot és fát ültettünk. A tervekről is szól;- A közeljövőben a Bakhegy közművesítése lesz az egyik legfontosabb feladatunk, mivel ott ötvennégy családi ház építését engedélyeztük. Ez év végén megkezdődik két hat lakásos lakóház, jövőre pedig az iskolai étkezde és négy új tanterem építése. Közben készül az üzletközpont, utána pedig jó lenne hozzáfogni a szolgáltatóház építéséhez. Tudom, sok ez, de ha a helyi üzemek olyan aktívak és olyan készségesek lesznek, mint amilyen az igazgatóikból álló tanács, akkor talán többre is képesek leszünk. A kastély kerten, az egy-két évtizeddel ezelőtti hangulatos népünnepélyek színhelyén nem látszik nyoma a falufejlesztésnek. Legalábbis egyelőre. Vancák István szerint ugyanis a helyi nemzeti bizottság távlati terveiben a park felújítása is szerepel együtt az epreskerti találkozók újbóli műsorra tűzésével, a színjátszás, a karéneklés és a sportélet fellendítécpwp| GAZDAG JÓZSEF A faluszépítésbe a kicsik és nagyok egyaránt bekapcsolódnak (A szerző felvétele)
