Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-15 / 140. szám, péntek

ÚJ szó 3 1984. VI. 15. Fogadás a Kremlben Konsztantyin Csernyenko és Wojciech Jaruzelski pohárköszöntője (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a Kremlben tegnap fogadást adott a KGST-országok legfelsőbb szintű gazda­sági értekezletének résztvevői tiszteletére. A fogadáson szovjet részről jelen volt Konsz­tantyin Csernyenko, Gejdar Alijev, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Grigorij Romanov, Mihail Szolo- mencev, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov, Vitalij Vorotnyikov, Viktor Csebrikov, Pjotr Gyemi- csev, Vlagyimir Dolgih, Vaszilij Kuznyecov, Bo­risz Ponomarjov, Ivan Kapitonov, Jegor Ligacsov, Konsztantyin Ruszakov, Nyikolaj Rizskov, továb­bá a szovjet kormány alelnökei, a Szovjetunió Minisztertanácsának tagjai, a Szovjetunió állami bizottságainak elnökei, az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a Minisztertanács és a Szovjetunió állandó KGST-képviseletének fele­lős munkatársai. A fogadáson részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségvezetői - Gustáv Husák, a csehszlo­vák, Todor Zsivkov, a bolgár, Carlos Rafael Rodri­guez, a kubai, Wojciech Jaruzelski, a lengyel, Kádár János, a magyar, Jumzsagijn Cedenbal, a mongol, Erich Honecker, az NDK, Nicolae Ceau­sescu, a román, Le Duan, a vietnami delegáció vezetője - és a KGST-tagállamok küldöttségeinek tagjai. A vendégeket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üdvözölte. Befejeződött a KGST legfelsőbb színtű gazdasági tanácskozása Konsztantyin Csernyenko be­szédében a következőket mon­dotta: A KGST tagállamainak legfel­sőbb szintű gazdasági értekezlete befejeződött. Úgy vélem, közös véleményünket fejezem ki, amikor kijelentem, hogy az értekezlet si­keres volt. Általánosítottuk a szuverén szocialista országok e valóban egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködési szervezetének leggazdagabb tapasztalatait. Har­mincöt esztendővel ezelőtt, ami­kor a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa alakulóban volt, nem volt és nem lehetett kész recep­tünk az ilyen együttműködéshez. Csakúgy, mint az új, haladó társa­dalom építése során, a testvéri együttműködés létrehozása során is kitaposatlan úton haladtunk és haladunk, olyan utakon, amelye­ken előttünk eddig senki sem járt. Meg lehet érteni, hogy ezen a kiemelkedő történelmi úton fel­merültek hiányosságok és tévedé­sek is, amelyek objektív és szub­jektív okokkal egyaránt össze­függtek. A fő azonban az, hogy meggyőzően bizonyítást nyert sokoldalú gazdasági kapcsolata­ink létfontossága és hatékony­sága. Mint ismeretes, az előző, 1969- ben tartott legfelsőbb szintű talál­kozón a KGST-tagállamok szocia­lista gazdasági integrációjának fejlesztésére összpontosítottuk fi­gyelmünket. Ma joggal elmond­hatjuk, hogy ez az irányvonalunk teljes mértékben bevált. Közössé­günk megerősödött és megszilár­dult. Ugyancsak megnőtt a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának nemzetközi tekintélye. Erősödött pozitiv hatása vala­mennyi testvéri ország gazdasági életére. A széles körű együttmű­ködés nélkül azonban nem érhet­tük volna el a mostani eredménye­ket. És ezek az eredmények való­ban impozánsak. Az elmúlt 15 év alatt a szocialis­ta közösség megkétszerezte ipari termelését, miközben a kapitaliz­mus ezt a termelést csak alig töb­bel, mint egyharmadával növelte. Természetesen nemcsak a gaz­dasági növekedés üteméről van szó. Teljesebb mértékben meg­mutatkoztak rendszerünk alapvető szociális előnyei is. Az értekezleten nyílt, részletes és gyümölcsöző véleménycserét folytattunk a szocialista Közösség életének problémáiról és a nem­zetközi helyzetről. Ismét meg­erősítettük, hogy az alapvető és főbb kérdésekben értékelésünk és véleményünk azonos, és kifejez­tük kollektív akaratunkat, hogy to­vábbra is erősíteni fogjuk a test­vérpártok és -államok egységét és összeforrottságát. Jelentős lépést tettünk előre a gazdaságpolitika egyeztetésé­ben. Fontos programdokumentu­mokat írtunk alá. Hosszú távra meghatároztuk a testvéri országok gazdasági együttműködésének irányait. Mindez lehetővé kell, hogy tegye, hogy jobban kihasz­náljuk a szocialista integráció elő­nyeit népeink hasznára, s létre­hozzuk a feltételeket a termelés intenzívebbé tételére és a KGST- tagállamok fejlődési szintjének to­vábbi kiegyenlítésére irányuló fel­adatok hatékony végrehajtásához. Az értekezleten képviselt álla­mok a nemzetközi gazdasági vi­szonyok egészségesebbé tételére irányuló reális akciók programját terjesztették elő. A szocializmus ezzel ismét megmutatta, hogy ter­mészetes szövetsége mindazok­nak, akik a megkülönböztetés felszámolására, a kizsákmányolás minden fajtájának kizárására tö­rekszenek a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokban, akik az ellen harcolnak, hogy a gazdasági esz­közöket a politikai nyomás és szu­verén államok belügyeibe való be­avatkozás eszközeként használ­ják ki. Az értekezlet résztvevői tudatá­ban vannak a béke sorsa, a nukle­áris háború elhárítása iránti fele­lősségüknek. Az a veszélyes erőpróba, amelyet a legreakció- sabb imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Álla­mok kényszerít ránk, nem a mi választásunk, ez nem a mi politi­kánk. De képesek vagyunk meg­védeni magunkat: ezt senki sem vonhatja kétségbe. A háborús veszély növekedé­sével szemben a KGST-tagorszá- gai saját alternatívájukat javasol­ják - a béke megszilárdításának, a nemzetközi feszültség enyhíté­sének, az összes szuverén ország konstruktív együttműködésének az irányvonalát, beleértve a gaz­dasági együttműködést is. Az ez irányban tett közös erőfeszítések­re szólítunk fel valamennyi államot s mindazokat, akik az enyhülésért, a nukleáris őrület ellen szállnak síkra. Felhívásunkkal azokhoz a szo­cialista országokhoz is fordulunk, amelyek nincsenek képviselve az értekezleten. Már az új társadalmi rendszer természetéből is objektí- ven következik a béke megőrzését célzó egységes akciók szüksé­gessége. Felhívásunkkal a fejlődő álla­mokhoz - az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjaihoz - is fordulunk. A népek békéje és biztonsága, a lázas fegyverkezés terheinek korlátozása változatlan feltétele további társadalmi és gazdasági fejlődésüknek. Felhívásunk a nyugati orszá­goknak is szól. Tisztességes felté­teleket javasolunk a békés együtt­éléshez. A szocializmusnak nincs szüksége háborúra. Előnyeit ké­pes lesz bebizonyítani a békés versengésben. Elvtársak! Jó érzés megállapí­tani, hogy az értekezlet a barátság légkörében, az arra irányuló őszinte törekvés szellemében zaj­lott le, hogy jobban megértsük köl­csönös érdekeinket és szükségle­teinket, hogy együttműködésünket még szorosabbá és hatékonyabbá tegyük. Erőnket a marxizmus-le­ninizmus örökké élő forrásából, az internacionalizmushoz való hű­ségből merítjük. A közös műről való közös gondoskodás, a szocializmus sorsa iránti felelős­ség köt össze bennünket. A szovjet küldöttség nevében elismerésemet fejezem ki az érte­kezlet valamennyi résztvevőjének, és mindnyájuknak a legjobbakat kívánom. A küldöttségek nevében Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke mondott beszédet: Közös munkánk igen gyümöl­csöző volt. Az értekezlet határoza­tai hatalmas, valóban történelmi jelentőségűek a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa tagor­szágainak további fejlődése, együttműködésük elmélyítése, egységük és összeforrottságuk megszilárdítása szempontjából. Jó alapot hoztunk létre a gaz­dasági és műszaki-tudományos integráció további meggyorsításá­hoz és bővítéséhez, a szocialista közösség gazdasági biztonságá­nak szavatolására. Erre ma na­gyobb szükség van, mint bármikor korábban volt. Választ kell adnunk napjaink kihívásaira is, és szembe kell szállnunk a diszkriminációs és erőszakos ráhatási, a belügyeink- be való beavatkozásra irányuló imperialista törekvésekkel. Az értekezlet deklarációjában hangsúlyoztuk, hogy a népek bé­kéje és biztonsága szorosan összefügg az egészséges alapo­kon megvalósított nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődésé­vel. Ezt akadályozzák az Egyesült Államok agresszív körei, amelyek megkísérlik megbontani a béke megőrzése szempontjából alap­vető erőegyensúlyt, s döntő befo­lyást akarnak kivívni a világban. Fokozzák a lázas fegyverkezést. Gazdasági és pszichológiai fegy­vereket alkalmaznak. Fokozódik azoknak a revansista erőknek az aktivitása, amelyek nem mondtak le az Európa területi-politikai el­rendezésének aláásására irányuló terveikről. Teljes nyomatékkai ismét meg­erősítettük a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai nyilatkozatá­ban, az európai szocialista orszá­gok párt- és állami vezetőinek moszkvai közös nyilatkozatában, valamint számos más kezdemé­nyező javaslatunkban foglalt konkrét békejavaslatok program­jának időszerűségét. Az ezekben a dokumentumokban kifejezett kö­zös álláspontunk teljesen világos: a felek egyenlősége és egyenlő biztonsága elvének elismerése, a lázas fegyverkezés megállítása - ez az út vezet az enyhülési folyamat felújításához, Európa és az egész világ békéje reális távla­tainak biztosításához. Következe­tesen és kitartóan fogunk erre tö­rekedni. Értekezletünk ezt meg­győzően bizonyítja. Az idén számos testvéri ország a felszabadulás, a néphatalom megszületésének, az új élet építé­se kezdetének 40. évfordulóját ün­nepli. A szocializmus rendkívül rö­vid idő alatt lehetővé tette az el­maradottság és a szörnyű hábo­rús károk leküzdését, létrehozta és megvalósította országaink gyors és sokoldalú fejlődésének lehetőségeit. Ehhez rendkívüli mértékben hozzájárult a történe­lem első munkás-paraszt államá­nak, nagy barátunknak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének a testvéri szövetsége. Potenciálja, tapasztalatai és inter­nacionalizmusa számunkra felbe­csülhetetlen támogatást jelentett és jelent, főleg a nehéz időkben. A szovjet népnek, kommunista pártjának és központi bizottságá­nak ezért őszinte és mély hálánkat fejezzük ki. A szocialista országoknak a marxista-leninista pártok veze­tése alatt elért történelmi sikerei meggyőzően igazolják, hogy az idő nekünk dolgozik. Ezért ezek­ben a napokban amellett, hogy nagyra értékeltük együttműködé­sünk eredményeit, a fő figyelmet a jövőre fordítottuk. Előre tekin­tünk, bátran tekintünk a követke­ző, a 21. század elé. Ebben rejlik rendszerünk ereje és életképes­sége, amely rendszer lényege és célja a haladás, a fejlődés, a nép szolgálata. Ez megerősíti követke­zetes orientációnkat a békére, a jövőbe vetett bizalmunkat, azt a tudatot, hogy ügyünk helyes. Konsztantyin Csernyenko és Wojciech Jaruzelski beszédét a jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták, és hosszan tartó taps­sal jutalmazták. A fogadás szívélyes és elvtársi légkörben zajlott le. (Folytatás az 1. oldalról) titkára, Marjai József, az MSZMP KB tagja, az MNK Minisztertaná­csának alelnöke, Magyarország állandó képviselője a KGST-ben, Faluvégi Lajos, az MSZMP KB tagja, az MNK Minisztertanácsá­nak alelnöke, az Állami Tervhiva­tal elnöke; a Mongol Népköztársaság képviseletében Jumzsagijn Ce­denbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurálja El­nökségének elnöke (a küldöttség vezetője), Dzsambin Batmönh, az MNFP Politikai Bizottságának tagja, Mongólia Minisztertanácsá­nak elnöke, Demcsigin Molomd- zsanc, a MNFP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára, Demdingin Gombodzsav, az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Mjatavin Peld- zse, az MNFP KB tagja, a Minisz­tertanács alelnöke, Mongólia ál­landó képviselője a KGST-ben, Dumagin Szodnom, az MNFP KB tagja, Mongólia Minisztertaná­csának alelnöke, Mongólia Állami Tervbizottságának az elnöke; a Német Demokratikus Köz­társaság képviseletében Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke (a kül­döttség vezetője), Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Her­man Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Egon Krenz, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gerhard Schürer, az NSZEP KB Politikai Bizottságának póttagja, az NDK Minisztertaná­csának alelnöke, az NDK Állami Tervbizottságának elnöke, Ger­hard Weiss, az NSZEP KB tagja, az NDK Minisztertanácsának alel­nöke, az NDK állandó képviselője a KGST-ben, Günter Sieber, az NSZEP KB tagja, a KB nemzetkö­zi osztályának a vezetője, Egon Winkelmann, az NSZEP KB tag­ja, az NDK szovjetunióbeli nagy­követe; a Lengyel Népköztársaság képviseletében Wojciech Jaru­zelski, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke (a küldöttség veze­tője), Kazimierz Barczikowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, Jozef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, Zbigniew Mess- ner, a LEMP KB PB tagja, az LNK Minisztertanácsának alelnöke, Manfred Goriwoda, a LEMP KB tagja, a Minisztertanács alelnöke, az LNK Minisztertanácsa mellett működő tervbizottság elnöke, Ja­nusz Obodowski, az LNK Minisz­tertanácsának alelnöke, Lengyel- ország állandó képviselője a KGST-ben; a Román Szocialista Köztár­saság képviseletében Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke (a küldöttség vezetője), Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának elnöke, Emil Bobu, az RKP Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a KB titkára, Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja, a KB titkára, loan Totu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának póttagja, az RSZK kormányának alelnöke, Ro­mánia állandó képviselője a KGST-ben, Stefan Birlea, az (ČSTK) - A nicaraguai hadse­reg szerdán nagyszabású offenzi- vába kezdett az ország északi részében ellenforradalmi csopor­tok ellen, amelyek Hondurasból megpróbálnak behatolni Nicara­guába és ott állandó bázisokat létesíteni - jelentette be Hugo Torres, a sandinista néphad­RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagja, Románia Állammi Tervbizottságának elnö­ke, Traian Dudás, az RKP KB tagja, Románia szovjetunióbeli nagykövete; a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének képvi­seletében Konsztantyin Cser­nyenko, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke (a küldöttség vezetője), Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára, Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első alelnöke, külügymi­niszter, Grigorij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere, Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára, Nyi­kolaj Bajbakov, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának alelnöke, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnöke, Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának alelnöke, a Szovjetunió ál­landó képviselője a KGST-ben; a Vietnami Szocialista Köz­társaság képviseletében Le Du­an, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára (a küldöttség vezető­je), Pham Van Dong, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a VSZK Minisztertanácsának elnöke, Vo Hi Cong, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Tran Quinh, a Vietna­mi KP KB tagja, a VSZK Miniszter- tanácsának alelnöke, Vietnam állandó képviselője a KGST-ben, Dinh Nho Lien, a Vietnami KP KB tagja, Vietnam szovjetunióbeli nagykövete. A tanácskozáson részt vett Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titká­ra. A tanácskozáson Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Az értekezleten megvitatták a baráti országok gazdasági fejlő désének és együttműködésének legfontosabb kérdéseit. Beszédet mondott Konsztantyin Csernyen­ko, Gustáv Husák, Todor Zsivkov, Carlos Rafael Rodriguez, Kádár János, Jumzsagijn Cedenbal, Erich Honecker, Wojciech Jaru­zelski, Nicolae Ceausescu, Nyiko­laj Tyihonov. A tanácskozáson megfelelő ha­tározatokat fogadtak el. Egyhangúlag jóváhagyták az alábbi dokumentumokat: „Nyilat­kozat a KGST-tagországok gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködésének továbbfej­lesztése és elmélyítése fő irá­nyairól“, valamint a KGST-tagor- szágok ,,A béke megőrzéséért és a nemzetközi gazdasági együttműködésért“ elnevezésű nyilatkozatát. Mindkét dokumentu­mot külön nyilvánosságra hozzák. Az egyes tagállamok és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa illetékes szerveinek feladatul adták az elfogadott határozatok megvalósítását célzó intézkedé­sek kidolgozását. A tanácskozás Konsztantyin Csernyenko rövid beszédével fe­jeződött be. Az értekezlet konstruktív mun­kalégkörben, a barátság, a teljes kölcsönös megértés és az egység jegyében zajlott le. sereg politikai főcsoportfőnöke. A sandinista néphadsereg ezen a héten az ország déli részében is nagyszabású operációba kezdett, ahol az amerikaiak által támoga­tott másik ellenforradalmi szerve­zet, az ún. Forradalmi Demokrati­kus Front (ARDE) operál Costa Rica-i támaszpontokról. Nicaragua Nagyszabású offenzívak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom