Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-30 / 153. szám, szombat

ÚJ szú 3 1984. VI. 30. Salvadori partizánok kiemelkedő katonai sikere Sergio Ramirez managuai sajtóértekezlete • Jesse Jackson befejezte közép-amerikai körútját NÉHÁNYKmBI iSBg SORBAN I (ČSTK) - A salvadori partizá­nok az ország legnagyobb vizi erő­müve elleni csütörtöki támadásuk során 720 kormánykatonát öltek vagy sebesitettek meg. Miután a partizánok elhagyták a Cerron Grande vízi erőmüvet, Duarte el­nök látogatást tett -a fővárostól mintegy 80 kilométerre északke­letre fekvő helyszínen, s közölte, hogy a kormánynak legkevesebb 120 millió dollárjába fog kerülni az erőműben okozott károk helyreál­lítása. A támadást az utóbbi négy év legjelentősebb partizánakciójának minősítik. A katonai műveletet a hazafiak rendkívül ügyesen, s minimális veszteségek mellett hajtották végre. A kormányerők csak arra voltak képesek, hogy fejetlenül bombázzák az erőmű környékét. Amikor azonban a par­tizánok közölték, hogy felrobbant­ják a létesítményt, a bombázást megszüntették. Sergio Ramirez, a nicaraguai kormányzó tanács tagja managuai sajtókonferenciáján többek között elmondta, hogy a november 4-re kitűzött választásokon valamennyi politikai párt azonos feltételek mellett indulhat. Azt is közölte, hogy a kormány kész megszüntet­ni a rendkívüli állapotról szóló tör­vényt, ez azonban attól függ, foly- - tatódik-e az USA által Nicaragua ellen vívott hadüzenet nélküli há­ború. Nicaragua ugyancsak támo­gatja Jesse Jackson, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó néger politikus javaslatát, hogy a térség kormányainak és fö politikai erőinek vezetői tartsanak konferenciát. Jackson egyébként tegnapra virradó éjszaka tért haza közép­amerikai körútjáról. Havannából az ő kíséretében utaztak az USA- ba azok az amerikai állampolgá­rok, akiket Kubában különböző bűncselekményekért ítéltek el, s akiket - 22 személyről van szó - Jackson kérésére Havanna hu- manitáris okokból bocsátott ^sza­badon. Pakisztáni provokáció India ellen Folytatódik a szikh terroristák letartóztatása (ČSTK) - Az indiai rendőrség csü­törtökön letartóztatta a szikhek politikai pártjának, az Akaii Dalnak két vezető­jét, s a pártvezetőség valamennyi tag­jára háziőrizetet vetett ki. A párt ugyan­is péntekre újabb kormányellenes akci­ókat akart szervezni. Delhiben azt is közölték, hogy ezzel egyidőben továb­bi 100 szikh szélsőséges elemet vettek őrizetbe, s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert koboztak el. Huszonhetedike... Uruguayban jelkép lett a 27- es szám, a katonai diktatúra elleni fellépés szimbóluma. Kezdődött minden tavaly no­vember 27-én, amikor a chilei mintára rendezett országos til­takozási napon milliók vonultak az utcákra fazekaikat csöröm- pöltetve, az autókürtöket meg­szólaltatva. .. Egy hónapja, május 27-én, újabb tiltakozó napon ismét hatalmas töme­gek ellen kellett kivezényelni a karhatalmi erőket. Most szer­dán pedig - június 27-én - a legális és betiltott pártok, a szakszervezetek, más társa­dalmi szervezetek megint együtt léptek fel, s az általános sztrájk megbénította az ország életét. Nem úgy a rendőrséget és a hadsereget, amely a fokoza­tosan össznépivé fejlődő tilta­kozó mozgalomra egyre idege­sebben reagált, s ezt úgy igyekszik levezetni, hogy fo­kozza a megtorlásokat, a letar­tóztatások hullámát. Csakhogy Uruguay börtönei a katonai ha­talomátvétel óta eltelt 11 év alatt alighanem megteltek, igaz, a stadionok még szaba­dok. Igen, Chile rémképe egy­re inkább kísért Uruguayban, bár a rezeimnek nincs olyan ,,erős embere“, mint Pinochet. A montevideóh tábornokok elbizonytalanodtak: választá­sokat ígértek az év végére és demokratizálást, a másik olda­lon mindent megtesznek hatal­muk megmentésére; szabadon engedik Libér Seregnit, a bal­oldali Széles Front csaknem egy évtizedet börtönben töltött vezéralakját, de letartóztatják a száműzetésből hazatérő Wil­son Ferreira Aldunatét, a pol­gári Colorado párt vezetőjét... Ebben a „tanácstalanság­ban“ talán az a legnagyobb veszély, hogy a mérleg nyelve az elnyomó intézkedések felé billen, s Gregorio Alvarez tá- bornok-elnök egy utolsó két­ségbeesett mentési kísérlete során megtelítheti a stadiono­kat is. Ezért fontos a demokra­tikus, diktatúraellenes erők együttes fellépése, összefogá­sa. S hogy ez reális lehetőség, azt a huszonhetedikék is bizo­nyítják ... (pap-) Az AP hírügynökség jelentése sze­rint a központi kormány a pandzsábi államigazgatás és rendőrség soraiban változtatásokra készül. Az ez irányban tett első lépésként értékelhető Pand­zsáb kormányzójának tegnapi lemon­dása. Az indiai hatóságok közölték, hogy az elmúlt napokban pakisztáni egysé­gek átlépték azt a tűzszüneti vonalat, amely Dzsammu és Kasmír indiai szö­vetségi államot (pakisztáni egységek tartják megszállva) elválasztja India többi részétől. A támadók kísérletet tettek a stratégiai jelentőségű Nubra- völgy elfoglalására, azonban az indiai fegyveres erők visszavonulásra kény- szeritették őket. ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke fogadta Dmitrij Usztyinov marsallt, az SZKP KB PB tagját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, aki a szovjet szárazföldi erők és hadi- tengerészet részvételével folyó parancsnoki gyakorlaton vesz részt az NDK-ban. AZ AMERIKAI KONGRESZ- SZUS képviselőháza csütörtökön 8,3 milliárd dollárt hagyott jóvá katonai létesítmények építésére az USA-ban és külföldön. Az összeg 98 millióval nagyobb, mint amennyit a most folyó, október elsején befejeződő költségvetési évre hagytak jóvá. A CREUSOT-LOIRE gépipari vállalat mind a 6 ezer alkalmazott­ja tegnap reggel sztrájkba lépett, miután a párizsi törvényszék tudo­másul vette a társaság vezetősé­gének csődeljárási kérelmét. A TÖRÖK KORMÁNY júliussal kezdődően további 13 tartomány­ban vonja vissza a rendkívüli álla­potot. Az ország 67 tartománya közül 41-ben, így Ankarában, Isz­tambulban és Izmirben továbbra is érvényben marad a rendkívüli ál­lapot. FRANCOIS MITTERRAND francia köztársasági elnök tegnap rövid munkalátogatást tett Madrid­ban. Felipe González miniszterel­nökkel elsősorban Spanyolország közöspiaci felvételi kérelméről tár­gyalt. BELGRÁDBAN ülést tartott a jugoszláv törvényhozás, s meg­vitatta az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének eredmé­nyeiről, valamint a jövő évi kilátá­sokról szóló jelentést. A ROMÁN PARLAMENT - az ország legfelsőbb vezetőinek je­lenlétében - tegnap megkezdte ülésszakát. A képviselők a lakos­ság ésszerű élelmezésének prog­ramjavaslatát, az államtanács dekrétumait és néhány más kér­dést vitatnak meg. BELISARIO BETANCUR ko­lumbiai elnök átszervezte kormá­nyát. Hét új minisztert nevezett ki, az eddigi kabinet hat tagját meg­erősítette tisztségében. A KÖZVÉLEMÉNY NYOMÁSÁRA (ČSTK) - A santiagói hatósá­gok a chilei és a nemzetközi köz­vélemény nyomására kénytelenek voltak szabadon bocsátani a Chi­lei Kommunista Párt két vezető képviselőjét, Jaime Insunzát és Leopoido Ortegát - közölte az AFP hírügynökség hivatalos chilei forrásokra hivatkozva. Jaime Insunza a Népi Demok­ratikus Mozgalom baloldali koalí­ció főtitkára, Leopoido Ortega az emberi jogok chilei bizottságának egyik vezetője. Mindkettőjüket az elmúlt szombaton tartóztatták le Santiago repülőterén, amikor ha­zatértek külföldi száműzetésükből, ahová Pinochet diktátor kénysze­rítette őket. Hazatérésük legalitá­sát a chilei legfelsőbb bíróság erő­sítette meg, amely most szabadon bocsátásukról is döntött. A chilei katonai hatóságok azonban hatá­rozottan ellenzik jelenlétüket az országban, s ezért a két politikus kénytelen ismét elhagyni Chilét. I események | margójára?! A hét eleje óta ismét feljebb kúszott a kamatláb az Egyesült Államokban. A zöldhasú bankók világának szakértőit aligha érte váratlanul az amerikai kereskedel­mi bankok döntése, hiszen márci­us óta ez volt immár a negyedik kamatemelés. Négy hónappal ezelőtt még tizenegy százalékos ,,prime rate“ (azaz a legmegbíz­hatóbb ügyfeleknek felszámított irányadó kamat) mellett lehetett kölcsönt felvenni, ma pedig már kereken tizenhárom százalék a kölcsön „ára“. A bankárok félszázalékos ugrá­sokkal tornászták fel idáig a kamat szintjét, s egyáltalán nem biztos, hogy ennél a pontnál megállnak. Az utóbbi negyedév hitelpiaci fej­leményeinek ismeretében tehát nem kelthetett volna meglepetést a lépés. Sokan éppen most még­sem számítottak ilyesmire. Nincs három hete annak, hogy Reagan elnök a hét legfejlettebb tőkés or­szág londoni gazdasági csúcsér­tekezletén olyan értelemben rea­gált a többi hat partnernek a ma­gas amerikai kamatlábak miatti berzenkedésére, hogy a közeljö­vőben nem esedékes a kamatok emelése. Nem részletezte, hogy mit ért a közeljövő kifejezés alatt, mindenesetre június végén nem úgy alakultak a dolgok, ahogy azt a hónap elején ígérte. Nem kétséges, Londonban a washingtoni gazdaságpolitikát, ezen belül a partnerek érdekeit teljesen mellőző pénzügyi politikát élesen bíráló szövetségesek meg­nyugtatása végett hangzott el a fentebb idézett elnöki kijelentés. Mivel akkor hitelt érdemlőnek tűnt ez az ígéret, éppen azért most annál nagyobb rosszallást váltott ki a londoni csúcstalálkozón részt vett országok körében a döntés, de főleg francia, nyugatnémet és brit kormánykörökben, hiszen jog­gal érezték úgy, hogy Reagan el­nök egyszerűen „átrázta“ őket. Eddig is az volt a helyzet, hogy a Nyugat-Európában forgó dollá­rokat a magas kamatok átcsalo­gatták a tengerentúli bankokba, s az átáramlást csak úgy lehetett megakadályozni, ha az európai tőkés országok késedelem nélkül igazodtak a magas amerikai ka­matokhoz. Ez mindig szinte órá­kon belül megtörtént, de ennek a kényszerű rugalmasságnak meg is volt az ára. Alábbhagyott a kissé megélénkült beruházási kedv, hi­szen a vállalkozó kétszer is meg­gondolta, vajon két százalékkal magasabb kamat mellett megéri-e neki vállalkozásba kezdenie. » Az amerikai bankokra sem fog­ható az, hogy nem hányták-vetet- ték meg alaposan döntésüket. Mint utólag k'derült, „nyomós“ okuk volt arra, hogy így cseleked­jenek. A kamatemelésről szóló be­jelentés időzítéséhez nem fér két­ség, hiszen három nappal azután tették közzé, hogy a kolumbiai Cartagenában befejeződött a ti­zenegy legeladósodottabb latin­amerikai ország külügy- és pénz­ügyminisztereinek értekezlete. Ezen a tanácskozáson a résztve­vők rámutattak arra, hogy minden egyszázalékos kamatemelés 2,5 milliárd dollárral növeli meg az amerikai bankokkal szembeni, 350 milliárd dollárra tehető adós1 ságukat. A katasztrofális gazdasá­gi helyzetben .és a fizetésképte­lenség állapotában levő országok abban is megállapodtak, hogy szeptember derekán újabb hason­ló témájú tanácskozást tartanak Buenos Airesben. Egyöntetűen úgy vélték: a csillagászati magas­ságot elérő amerikai kamat leszál­lítására lenne szükség ahhoz, hogy törleszteni tudják esedékes visszafizetéseiket. Washingtonban ezt a nagyon határozott állásfoglalást vérig sér­tett félként vették tudomásul, s nem késlekedtek az ugyancsak határozott válasszal: a már emlí­tett kamatemeléssel. Az észak­amerikai nagybankok önkényének kiszolgáltatott latin-amerikai klien­seket Washingtonban ezzel meg akarták leckéztetni, hogy többet ne merészeljenek egyetlen bíráló szót se mondani az USA hitelpoli­tikájáról. Az újabb kamatemelés minden korábbinál hevesebb kritikákat váltott ki. A legélesebben Raul Alfonsín argentin államfő reagált, hiszen országának is egyik napról a másikra 220 millió dollárral fel­szökött a törlesztési összege. Je­lezte: kormánya máris konzultáci­ókat kezdett az adósok táborához tartozó néhány más térségbeli or­szággal, hogy egybehangolják fel­lépésüket az önkényes washing­toni hitelpolitikával szemben. Kér­dés, hogy vajon az Egyesült Álla­mok ezeket az ellene irányuló egységfrontba való tömörülési kí­sérleteket nem „torolja-e meg“ újabb kamatemeléssel. P. VONYIK ERZSÉBET N ehéz időket él Nicaragua. A gyakorlatilag háborús ál­lapotok, az Egyesült Államok által felfegyverzett és újabb akciókra ösztönzött ellenforradalmi csopor­tokkal vívott súlyos harcok nagy károkat 'okoznak az országnak. A néhány hét múlva ötéves sandi­nista forradalomnak lélegzetvétel­nyi ideje sincs arra, hogy az ország­építésre koncentráljon. A legfon­tosabb feladat - hangoztatják Ma- naguában - a védelem. Amíg ugyanis a forradalom puszta léte a tét, igazán nincs más választás, csak a fegyveres harc. Jelentős fegyverténye a sandinista veze­tésnek, hogy az ország lakossá­gának széles rétegei kapcsolód­nak be ebbe a harcba, bizonyítva, hogy támogatják a fiatal forradal­mat, s remélve, hogy nemcsak kivívásában és védelmében ve­hetnek részt tevékenyen, hanem békében élvezhetik vívmányait is. Ez persze még távolinak tűnik, hiszen a harcoknak még csak az enyhüléséről sem lehet beszélni. Mit tehet ilyen helyzetben az ország vezetése - amellett, hogy növeli fegyveres erejét? Termé­szetes, hogy nem dobhatja el a diplomácia fegyverét sem. Nica­ragua mindig is tárgyalásokat szorgalmazott az Egyesült Álla­mokkal, s többször tett tanúbi­zonyságot arról, hogy álláspontja rugalmas. Nem propagandacélok­1 NICARAGUA ból yan szüksége a párbeszédre, hanem egyszerűen azért, mert a békés megoldást részesíti előnyben. Ezért igyekszik kihasz­nálni minden alkalmat a tárgyalá­sokra, akár a szomszédos közép­amerikai országokkal, akár az USA-val. Három hete a managuai repülőtéren fogadták Shultz ame­rikai külügyminisztert, s a héten pedig élesen ellentmondanak az amerikai vezetők „békés“ nyilat­kozatainak. Mert miféle békeszándék az, amikor az amerikai fél nemcsak hogy nem csökkenti, de még fo­kozza is a nicaraguai ellenforra­dalmárok támogatását, összefo­gásra buzdítja a belső ellenzéki erőket vagy hadgyakorlatokat tart Ellenségek és barátok pedig egy mexikói fürdővárosban ültek tárgyalóasztalhoz az ameri­kai képviselőkkel a nicaraguai po­litikusok. Ezek nem kétségbeesett kísér­letek a fennmaradásra, hanem el­lenkezőleg, Managua erejét hiva­tottak demonstrálni. Nicaragua nem az alárendelt szerepét kíván­ja játszani, hanem az olyan egyenjogú partnerét, amelynek jo­gait tiszteletben tartják, s nem akarnak ultimátumszerű követelé­seket rákényszeríteni. A jószán­dék tehát nem hiányzik, viszont erősen megkérdőjelezhetők Wa­shington szándékai az említett tár­gyalásokkal. Managua ugyan sze­retné remélni, hogy Washington a nyilatkozatok mellett hajlandó konkrét tettekkel is hozzájárulni a heiyzet normalizálásához, de nem hagyhatja figyelmen kívül az USA gyakprlatí lépéseit, amelyek Nicaragua határainak közelében? Managua világosan látja, hogy a Reagan-kormány sokkal inkább választási megfontolásokból tesz úgy, minthogyha tárgyalni akarna. Választásokra készül Nicara­gua is, s alighanem ezzel függ össze az ellenforradalmi egysé­gek aktivizálódása. Míg eddig Wa­shingtonnak az volt az egyik leg­főbb kifogása Nicaraguával szem­ben, hogy a managuai kormányzat nem legális, mivel nem választá­sok útján került hatalomra, most minden erejéből a novemberre ki­tűzött szavazás megakadályozá­sára törekszik. Rá kellett ugyanis jönnie, hogy a lakosság döntő ré­sze a sandinista frontot támogatja, aminek nyilván kifejezést ad a vá­lasztásokon is. Washington tehát egyik legfőbb „érvét“ veszítené el a beavatkozáshoz. így azzal is megpróbálkozott, hogy egyesítse a Honduras felől és a délről, Costa Ricából támadó ellenforradalmi szervezeteket, hogy ezek esetleg döntő csapást mérjenek a sandi­nista erőkre, vagy legalább a gaz­dasági objektumok megsemmisí­tésével okozzanak káoszt, „belső válságot“ Nicaraguában. Ez azonban egyrészt az ellenforra­dalmárok vezetői közötti hatalmi vetélkedés miatt nem sikerült (jó példa erre az ARDE nevű, Costa Rica-i bázisú szervezet minapi döntése, hogy kizárja soraiból Eden Pastorát, a csoport eddigi vezetőjét). Főleg azonban azért nem sikerült, mert a sandinista egységek és a milíciák sorozatos megsemmisítő csapásokat mér­nek a „kontrák“ bázisaira, meg­fosztva őket fő utánpótlási lehető­ségeiktől. A sandinista forradalmi rend­szer tehát - bizonyítják ezt a választási előkészületek - politi­kailag is, de katonailag is erős. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szüksége támogatásra. A szocialista országoktól pedig bízvást várhatja a segítséget poli­tikai, gazdasági és katonai erőfe­szítéseihez egyaránt. Daniel Orte­ga, a kormányzótanács koordiná­tora az európai szocialista orszá­gokban tett körútja során - ame­lyet csütörtökön épp Prágában fe­jezett be - erről meggyőződhe­tett PAPUCSEK GERGELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom