Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-28 / 151. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. VI. 28. Castro és Jackson a két ország viszonyának a normalizálását sürgette NÉHÁNY 5äS jgBggj SORBAN] AMERIKAI érsekek a képvise­lőház külügyi bizottságában fel­hívták a figyelmet a nyugat-euró­pai rakétatelepités veszélyeire. New York és Chicago érseke egy­ben rámutatott, hogy a taktikai nukleáris fegyverek bármiféle al­kalmazása szükségszerűen glo­bális konfliktushoz vezetne. AZ ENSZ háromtagú bizottsá­ga, amelynek feladata, hogy ellen­őrizze azt az iraki-iráni megállapo­dást, mely szerint a két fél tartóz­kodik a polgári létesítmények bombázásától, kedden Teheránba érkezett. Ugyancsak három tagú bizottság készül arra, hogy Bag­dadba is ellátogasson. A két or­szág azzal vádolja egymást, hogy polgári célokat lő. JAPÁN menzeti önvédelmi hi­vatala (a hadügyminisztérium) a jövő évi katonai kiadásoknak legkevesebb 8 százalékos növelé­sét szorgalmazza. Amint azt a mi­nisztérium szóvivője közölte, ez a növekedés az 1983-ban meg­kezdett s a japán fegyveres erők korszerűsítését célzó ötéves prog­ram megvalósításához szük­séges. ANKARÁBAN 54 török értelmi­ségi ellen indítottak bírósági eljá­rást azzal a váddal, hogy megsér­tették a rendkívüli állapotról szóló törvényt. Annak az 1256 török ér­telmiséginek egy részéről van szó, akik május 15-én petíciót írtak alá. Ez a dokumentum élesen bírálta az emberi jogok és a demokrati­kus szabadságjogok megsértését Törökországban. (ČSTK) - A magát Demokrati­kus Forradalmi Szövetségnek (ARDE) nevező nicaraguai ellen- forradalrgi szervezet vezetősége a Costa Rica-i fővárosban kedden tartott ülésén kizárta 'a szervezet soraiból Eden Pastorát, az ARDE eddigi katonai parancsnokát. Ezt az IPS hírügynökség közölte az ARDE Costa Ricai-i képviselőjétől szerzett információira hivatkozva. Az ellenforradalmi szervezeten belül már több hónapja ellentétek uralkodnak. Ez a válság néhány héttel ezelőtt érte el tetőpontját, amikor a nicaraguai ellenforradal­márok tevékenységét pénzelő CIA" igyekezett nyomást gyakorolni az irányban, hogy az ARDE egyesül­jön egy másik ellenforradalmi szervezettel a hondurasi támasz­F élsiker, kompromisszum vagy talán kudarcűzés? Szerda este óta keresik a sajtó­ügynökségek és a hírmagyarázók a minősítéseket a Fontainebleau-i közöspiaci csúcsértekezlettel fog­lalkozó elemzéseikben. Valószínűleg csak az idő ad választ erre, illetve erősíti meg az egyik vagy a másik értékelés helytállóságát. Az azonban már most bizonyos, hogy a résztvevők megmentették a csúcsot a koráb­biakhoz hasonló látványos ku­darctól, viszont átütő sikert sem értek el. Kudarcmentés történt te­hát a franciaországi kastélyban, ahol mind a tíz állam- és kormány­fő feledni és feledtetni akarta a stuttgarti, az athéni, illetve a leg­utóbbi brüsszeli tanácskozás csúm fos kudarcát, ha nem is fényes sikerrel, de legalább egy szerény kompromisszummal. Mint eddig, ezúttal is gyakorlati­lag a britek magatartásán állt, vagy bukott minden. Margaret Thatcher ugyaniš mióta hatalomra került- de különösen az utóbbi öt évben- folytonos fejfájást okozott a többi közöspiaci partnernek. Makacsul sürgette annak az összegnek a csökkentését, amelyet országa a közösség költségvetésébe befi­zet. Kezdetben kollégái úgy vélték, London felhagy ennek a szorgal­mazásával, ha azt tapasztalja: a többiek egyáltalán nem lelken­deznek azért, hogy ők fizessék be azt az összeget, amellyel Nagy- Britannia kevesebbet folyósítana a közös kasszába. A Thatcher-kormányzat azon­ban nem tágított követelésétől, sőt az utóbbi három csúcsértekezle­ten olyannyira kötötte az ebet (ČSTK) - Jesse Jackson né­ger polgárjogi harcos, aki az ame­rikai demokraták színeiben az el­nökjelöltségre pályázik, tegnapi havannai sajtókonferenciáján olyan erkölcsi offenziva megkez­désére szólított föl, amely az Egyesült Államok és Kuba népé­nek közeledéséhez és a közép­amerikai béke megteremtéséhez vezetne. Elmondta, hogy a legfel­sőbb kubai vezetővel, Fidel Cast- róval folytatott havannai tárgyalá­sai során megegyeztek néhány pontú, ún. Nicaraguai Demokrati­kus Fronttal. (FDN). Pastora ezt elutasította. A CIA nyilván azt tervezte, hogy az ARDE katonai parancsnoksá­gába az FDN embreit ültetheti azt követően, hogy Pastora szerveze­te Nicaragua déli részén soroza­tos megsemmisítő csapásokat szenvedett. Pastora egyébként nemrég még egy caracasi kórházban lába­dozott sebesüléséből, amelyet a múlt hónap végén egy Costa Rica-i határ menti községben tar­tott sajtókonferencia alatt felrob­bant bomba okozott. Megfigyelők már akkor rámutattak, hogy a me­rényletet Pastora ellenlábasai haj­tották végre. Kudarcűzés a karóhoz, hogy semmilyen áthi­daló megoldásra, szemernyi kompromisszumra sem volt haj­landó. Azzal érvelt, hogy a sziget- ország kevesebbet kap vissza az egyes pénzügyi alapokból finan­szírozott programok formájában, mint amennyivel hozzájárul a kö­zös költségvetéshez. Való igaz, hogy van alapja ennek a követe­lésnek, hiszen a költségvetés két­harmadát a mezőgazdaság támo­gatására fordítják, s Nagy-Britan­nia köztudottan nem agrárállam, éppen ezért elenyésző az, amit dotációk formájában visszakap. Az érem másik oldala viszont az, hogy a 11 évvel ezelőtt aláírt csat­lakozási szerződésben London kötelezte magát arra, hogy évről évre nagyobb összeggel járul hoz­zá a Közös Piac költségveté­séhez. , 1983-84-ben jutottak el a dol­gok odáig, hogy a befizetések meghaladták azt, amit Nagy-Bri­tannia különböző' csatornákon visszakapott. A Downing Street 10-ben tehát az ellen berzenked­tek, amit korábban aláírással szentesítettek. Igaz, nemThatcher, hanem Wilson munkáspárti kormányfő aláírása szárad az ok­mányon, s éppen ez a legfőbb érv a most hatalmon levő konzervatí­vok kezében. Thatcherék azt han­goztatják, hogy ők nem értenek egyet a munkáspárti kabinet által akkor aláirt feltételekkel. De ezen túlmenően a jelenlegi brit kormány a Közös Piac költségvetésének átfogó, hosszú távra szóló reform­ját is sürgette. Az utóbbi másfél olyan intézkedésben, amelyek az amerikai-kubai kapcsolatok ja­vításához vezethetnének. Jack­son szerint a két kormányak nagyköveti szinten helyre kelle­ne állítania kapcsolatait, még­pedig bármiféle előzetes féltétel nélkül. Ezzel a javaslattal a kubai fél egyetért, minden Washington­tól függ - mondta. Jackson USA- beli látogatásra hívta meg Fidel Castrót. Fidel Castro újságírók előtt kije­lentette, hogy a kubai kormány azért száll síkra a Washingtonnal való kapcsolatok normalizálásáért, mert mindkét ország ugyanazon a féltekén fekszik, és nincs más választásuk, mint a békére való törekvés. Megállapította, hogy a közép-amerikai országok népei olyan mélyreható társadalmi válto­zásokat óhajtanak, amelyek meg­oldanák a térségben kialakult vál­ságos helyzetet, melyek szociális gyökerei vannak, jelentette ki Castro. Az Egyesült Államokba szóló meghívással kapcsolatban megje­gyezte, hogy a két állam közötti feszült helyzetre való tekintettel ezt a lépés még komolyan át kell gondolni. Castro végezetül hang­súlyozta, hogy a kubai kormány azért hívta meg Jacksont, hogy olyan amerikai személyiséggel tárgyaljon, aki őszintén kívánja a békét és a társadalmi fejlődést.- félsikerrel évben minden fórumon, a külügy­miniszterek, a pénzügy- és a me­zőgazdasági miniszterek számta­lan ülésén követelte, hogy ezen­túl ne pocsékolják a sok pénzt az egyébként is feleslegeket termelő agrárszektorra, hanem inkább az iparfejlesztést támogassák erőtel­jesebben. öt éven át makacsul érvelt, vi­tázott Margaret Thatcher, most azonban harciassága alábbha­gyott, s múlt heti, illetve korábbi kijelentéseire - miszerint Fontai- nebleau-ban egy jottányit sem en­ged - erősen rácáfolt hirtelen en­gedékenységével. Igaz, a brit de­legáció szóvivője a csúcs előesté­jén elmondotta: Thatcher azzal a szándékkal érkezett, hogy hoz­zájáruljon a csúcs sikeréhez. Ez változást sejtetett a londoni maga­tartásban. Hétfőn, a tanácskozás első napján még kilátástalannak tűnt a helyzet, majd az állam- és kormányfők a külügyminiszterek­re, kedd reggel pedig pénzügyi szakértőkre bízták a probléma át­hidalását. Valószínűleg nem az ő javasla­tukra állt mégis kötélnek a brit miniszterelnök-asszony. Sokkal inkább az volt a helyzet, hogy az első napon még hagyta magát kéretni, de már korábban eldöntöt­te, hogy ezúttal felhagy makacs­kodásával. Hirtelen pálfordulása érthető, hiszen ezúttal már nem vállalta azt a kockázatot, hogy ismét, immár negyedízben őt te­gyék meg bűnbaknak, s őt minő­sítsék felelősnek az újabb kudar­cért. Másrészt, magatartásának események margójára? Lambsdorff lemondott Otto L ambsdorff, a nyugatné­met kormány szabaddemokrata párti gazdasagi minisztere benyúj­totta lemondását, s ezt Helmut Kohl kancellár el is fogadta - ennyi a hir, amelyet a kedd esti órákban röpítettek világgá a hírügynöksé­gek. Azt mindjárt hozzá kell tenni, hogy - bár szenzációként hat - lé­nyegében nem volt meglepetés Lambsdorff döntése, különösen azután, hogy két héttel ezelőtt Bonnban bejelentették: a gazda­sági minisztert megfosztották kép­viselői immunitásától, s rövidesen bíróság elé állítják a Flick kon­szern machinációiban játszott szerepe miatt. A Flick-botrány, mint emlékeze­tes, két évvel ezelőtt pattant ki, s lényege röviden a következő: A szinte minden iparágban jelen­tős érdekeltségekkel rendelkező konszern márkák százezreit utalta át a nyugatnémet pártok - első­sorban a jelenleg kormányzó CDU-CSU és FDP - kasszájába adományként. (A pénzt személye­sen vehették át az illető politiku­sok, igy Lambsdorff is.) Idáig a do­log talán rendben is lett volna, hiszen a törvény kifejezetten nem tiltja az ilyen „pártadományokat“. Csakhogy Flickék ellenszolgál ta­tást vártak - és kaptak is. S épp a gazdasági miniszter játszotta a főszerepet abban a tranzakció­ban, amely csaknem félmilliárd márkával károsította meg az ál­lamkasszát. Az történt ugyanis, hogy a Flick cég eladta a birtokában levő Daim- ler-Benz-részvényeket, s az igy befolyt 1,5 milliárd márka után rendkívül magas adót kellett volna fizetnie. Ennek elkerülése végett (ČSTK) - A nigériai kormány­nak bizonyítékai vannak arról, hogy a megdöntött rezsim veze­tői újabb összeesküvést készí­tenek elő Nigéria ellen. Ezt Ka- duna városában egy nagygyűlé­sen jelentette ki Mohammed Bu- hari legfelsőbb nigériai vezető. módosulásában az is közreját­szott, hogy pártja, a konzervatív párt - a többi nyugat-európai kor­mányon levő párthoz hasonlóan - a korábbiakhoz viszonyítva gyengébben szerepelt a múlt heti közöspiaci parlamenti választáso­kon. A kormánypártok visszaesé­se egyben a közhangulat fokmé­rője volt, mivel a tíz ország lakosai fokozott elégedetlenséggel szem­lélték a viták megoldására képte­len közösség tevékenységét. Túl­zottan nagy luxus lett volna, ha ezúttal is a brit „nem“ miatt zá­tonyra fut a csúcsértekezlet. E nyomós okoknál fogva mon­dott ezúttal a brit miniszterelnök igent, s elfogadta a középutat je­lentő francia megoldást. Eszerint Nagy-Britannia az idén egymilliárd ecu-t, (közöspiaci elszámolási egység) tehát mintegy 800 millió dollárt visszakap, de ez az összeg egynegyed milliárddal kevesebb, mint amit London korábban köve­telt. Jövőre a visszatérítés eléri az 1,08 milliárd ecu-t. Mindössze ennyiben foglalható össze a nehe­zen létrejött kompromisszum, s nincs tovább, mert a megállapo­dás csupán két évre szól, holott London hosszú távú megoldást sürgetett. K özöspiaci berkekben egye­lőre lecsillapodott a költ­ségvetés körüli vita. Mint a csúcs házigazdája, Mitterrand francia el­nök kijelentette: „A tízek ismét tízen vannak.“ Biztosra vehető azonban, hogy nem tovább, mint két évig, hiszen akkor a költségve­tési viták kezdődhetnek elölről. P. VONYIK ERZSÉBET az összeg nagyobb részét ameri­kai piacon fektette be, azzal az indokkal, hogy így amerikai tech- nológiát-hoz be az NSZK-ba. Már­pedig ez az ország gazdasága számára hasznos befektetésnek minősül, s ilyen esetben a törvény adókedvezményt biztosit. Mégis adócsalás lett az ügyből, mivel semmiféle új amerikai technológi­át nem eredményezett. A Flick konszern vezetői is beismerték a vizsgálat során, hogy tisztában voltak az üzlet törvényellenes jel­legével. Tehát Lambsdorff, aki hi­vatalából eredően áldását adta az „adókedvezményre“, akár meg­vesztegetéssel is vádolható, s ez egy miniszter esetében már olyan „félrelépés“, amelyet nem lehet eltussolni. Azt, hogy Lambsdorffot bíróság elé állítják, június 13-án jelentették be, s szinte azonnal megkezdőd­tek a találgatások, ki lesz a gazda­sági miniszter utóda, tehát már csak idő kérdése volt Lambsdorff lemondása. Annál is inkább, mivel Kohl kancellár rögtön másnap (jú­nius 14-én) tartott sajtóértekezle­tén sem hagyott kétséget efelől, amikor kijelentette: ,,Lambsdorff- nak le kell vonnia a következteté­seket. .. “ Pedig a kancelártól sen­ki sem várta a „kegyelemdöfést“, mert a korábbi botrányos ügyeket igyekezett mindig elsimítani. A Hans-Dietrich Genscher ve­zette Szabaddemokrata Pártot (FDP) - a legutóbbi tartományi választásokon való visszaesés, továbbá az ún. amnesztia-ügyben játszott ugyancsak kompromittáló szerepe, valamint a közöspiaci parlamenti választásokon elszen­vedett kudarca (a párt nem is küldhet képviselőt az ún. Európa- parlamentbe) után - most Lambs­dorff kényszerű távozásával újabb súlyos csapás érte. E sorozatos kudarcok pedig kihatással lehet­nek akár a nyugatnémet kormány- koalíció felállására is. (pap-) Hangsúlyozta továbbá, hogy az ellenséges erők az utóbbi időben fokozták tevékenységüket az or­szágon belül és külföldön egy­aránt. Lagosban a kormány tájékozta­tási minisztere számolt be arról, hogy a hatóságok a reakció széles körű destabilizálási terveit leplez­ték le. E dokumentumok szerint konspiratív hálózat alakult volna, s a legfontosabb népgazdasági ágazatokba be kellett volna szi­várogniuk a reakciós elemek­nek. Az összeesküvés szervezői néhány tiszt támogatását is meg akarták szerezni, de a fő hang­súlyt külföldi zsoldosok közvetlen támadására helyezték. Az afrikai sajtó ezzel összefüg­gésben rámutat, hogy a Nigéria elleni felforgató akciók mögött el­sősorban a nyugati hatalmak tit­kosszolgálatai állnak, amelyeknek nem felel meg az állam új vezeté­sének független politikája. RKP KB-ülés (ČSTK) - Bukarestben szerdán megkezdődött a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságának ülése, amelyen Nicolae Ceau- sescu főtitkár elnökölt. Az ülés napirendi pontjai: az RKP XIII. kongresszusának összehívása, 1986-1990. évi öté­ves terv előirányzatainak javasla­ta, a jövő évi gazdasági és szociá­lis fejlesztési terv javaslata, vala­mint a román mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a víz- és erdőgaz­dálkodás jövő évi tervének javas­lata. Gépeltérítés (ČSTK) - Egy iráni személy- szállító gépet 142 utassal a fedél­zetén két személy eltérített. A ka­tari fővárosban, Dohában a gép­rablók szabadon bocsátották az utasokat, valamint a személyzet többségét, majd két pilótával to­vábbrepültek állítólag Egyip­tomba. Eden Pastorát kizárták az ARDE-ból KOMMENTÁRUNK NIGÉRIA A megdöntött rezsim hívei összeesküvést szőnek A francia acélipari munkások folytatják sztrájkakcióikat a kormány „iparkorszerűsítési“ tervei ellen. Harmincezer acélipari dolgozó válna munkanélkülivé e terv végrehajtása következtében. Képün­kön: a közép-franciaországi Creusot városban a napokban a CGT szakszervezeti központ rendezett tüntetést. (ČSTK - reprodukció)

Next

/
Oldalképek
Tartalom