Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-27 / 150. szám, szerda

szú 7 1984. VI. 27. Ma este befejeződik az Európa-bajnokság Nagy siker előtt a francia labdarúgás A labdarúgást ugyan Anglia adta a világnak, de ami összefügg a különböző tornákkal és vetélkedésekkel, az Franciaországból ered. Franciaország azon nemzetek közé tartozik, amelynek kezdeményezésére megrendezték az első világbajnokságot, itt született meg az Aranylabda, az Aranycipő és a BEK, itt vetődött fel a válogatottak Európa-bajnokságának (akkor még a Nemzetek Kupája) a gondolata. A franciák tehát ültették a fákat, de gyümölcsét nem na­gyon ízlelhették meg. Legjobb esetben a négy Arról nem illik beszélni, hogy mi lesz akkor, ha esetleg nem sikerül. A franciák egyértelműen esé­lyesebbek. Nemcsak azért, mert ha nem is mindig káprázatos játékkal, de a legmeggyőzőbb teljesítménnyel jutottak túl min­den eddigi akadályon, hanem azért is, mert a spanyolok buk­dácsolva, amolyan „színtelen, szagtalan“ labdarúgással kerül­tek a döntőbe. És bérletük volt a szerencsére! Ezt ők is elisme­rik. Tehát a döntő csak formális­nak ígérkezik. Annál is inkább, mert a spanyol válogatott két legjobbja, Maceda és Gordillo két sárga lap miatt nem léphet pályára. Az Ibériai-félsziget fut­ballistái egy dologban bízhatnak: a labdarúgás örök bizonytalansá­gában. Hogy mi várható a spanyo­loktól? Biztosan nem fognak siet­ni, rohanni, nem fogják ölni magu­kat, hogy megdöntsék a vágtázás világcsúcsát. Különben sem eré­nyük a robbanékonyság, nem sze­retik a hosszú sprinteket. Bizonyá­ra igyekeznek majd széttördelni a játékot, a középpályán sok ado­gatással tartogatni a labdát. Ha ez sem lesz hatásos, jöhet a ke­ménység, esetleg a durvaság. Mindez persze csak feltevés. An­nak alapján, hogy ezekből a „vé­dőeszközökből“ korábban már bemutattak néhányat. Valószínű­leg azt is megpróbálják majd (ha lesz rá alkalmuk), hogy előre ívelt labdákkal keressék a jól fejelő, de eddig igencsak mérsékelten fut­ballozó 32 esztendős Santillanát. Nem vitás, az idegek harca is lesz a döntő. Ehhez jól értenek Munoz tanítványai. Éppen a spanyolok kezdték az Európa-bajnokság folyamán nyi­latkozataikban elsőként bizony­gatni (ezzel is hitelt adva játékuk­nak), hogy a technikás, a fineszes labdarúgás a célszerű, a hatásos. Szerintük ez a fejlődés útja. Igen. Ezt mindenki helyesli. Csakhát az érem másik oldala, hogy az atom­korban nem lehet erőnlét, lendület és gyorsaság nélkül futballozni. A labdarúgás nem álló zsonglőr- ködés, hanem futó játék. Gyors mozgás közben kell érvényre jut­tatni a technikát, a gólszerzést szem előtt tartva kell trükközni, cselezni, alkotni a pályán. Nem pedig a mezőnyben passzolgatni, oldalra, hátra, hadd üsse meg a guta az ellenfelet. Persze, ez lehet taktika is. de csak ennél maradni - vétek. A labdarúgás értelme a gól. És a sportág szem­pontjából nem mindegy, hogyan jutunk hozzá. Rúgni egyet közé jutottak a futballfesztiválokon (EB - 1960, VB - 1978, 1982). Most azonban változott a hely­zet: az Európa-bajnokság döntőjében vannak. És Párizsban mérkőznek a nem éppen nagy játékerőt képviselő spanyol válogatott ellen, amely pontosan húsz évvel ezelőtt játszott dön­tőt Madridban, ahol legyőzte a Szovjetunió csa­patát. El tudjuk képzelni, hogy milyen felhajtás lesz a francia fővárosban, ha Piatini és társai aranyérmet szereznek.- mondjuk véletlenül -, aztán „megölni“ a játékot? Az eszkö­zökben nem válogatva nem hagy­ni játszani az ellenfelet? Nem. Ez a labdarúgás végét jelentené. Az Európa-bajnokság szeren­cséje, hogy ott van a francia válogatott, amely képes látvá­nyosan futballozni. De nem a gyorsaság, a lendület rovására. Ezeket a tulajdonságokat és a technikát a gólratörő játék szol­gálatába állítja. Ez ugyan nem sikerült minden mérkőzésen és nem mindig 90 percen át, ám a franciák csillantották fel a sport­ág megújhodásának mikéntjét. Ehhez vannak egyéniségei, van koncepciója. (Kicsit visszatetsző A két csapat valószínű össze­állítása - FRANCIAORSZÁG: Bats (27 éves - 11 -szeres váloga­tott) - Battiston (27 - 35), Bossis (28 - 35), Le Roux (24 - 11), Domergue (26 - 5) - Tigana (28- 32), Giresse (31 - 32), Piatini (29- 52), Fernandez (24 - 16) vagy Genghini (26 - 23) - Lacombe (31- 37), Ferreri (21 - 8) vagy Bellone (22 - 16) SPANYOLORSZÁG: Arconada (30 - 61) - Senor (25- 19), Urquiaga (26 - 12), Salva (23 - 5), Camacho (29 - 52) - Vic­tor (27 - 24), Gallego (26 - 16), Julio Alberto (25 — 9) — Santillana (32 - 52), Sarabia (27 - 9), Carras­co (25 - 25). EREDMÉNYEK - ESEMÉNYEK - EREDMÉNYEK-f Londonban a 2. forduló mérkő­zéseivel folytatódott a Világváloga­tott - Szovjetunió sakkmérkőzés. A Világválogatott 8:7 arányban ve­Két új elnök . (CSTK) - Párizsban az UEFA 17. kongresszusán megválasztották a tragikusan elhunyt Artemio Franchi utódját. Az UEFA új elnöke a francia Jacques GEORGES lett. Megválasz­tották az UEFA új végrehajtó bizottságát is, amelyben újra helyet kapott a korábbi tagok közül dr. Václav Jíra és az osztrák Heinz Gerő. A kongresszus elutasította azt a közös svéd, norvég és dán javaslatot, hogy Izraelt válasz­szák az UEFA tagországai közé. Münchenben tartották a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség, a FIBA 12. kongresszusát, mivel a Los Ange- les-i olimpia rendezői nem biztosítottak megfelelő körülményeket az olimpia idejére tervezett tanácskozáshoz. A FIBA új elnökévé a 69 éves francia R. Busnelt választották, a nemzetközi szervezet főtitkára továbbra is a ju­goszláv B. Sztankovics maradt, míg ismét tagja a végrehajtó bizottságnak a csehszlovák M. Kríž. zet, öt játszma függőben maradt. A 2. forduló 4:4-re végződött (két összecsapás függő), miután Bel- javszkij legyőzte az amerikai Seira- want, Polugajevszkij viszont kika­pott Korcsnojtól. A világbajnok Kar­pov remizett a svéd Anderssonnal. Ugyancsak döntetlenül végződött a Vaganyan-Ribli találkozó. A mér­kőzést pénteken fejezik be, s a győ­zelmet az a csapat szerzi meg, amely legalább 20,5 pontot szerez. + A wimbledoni tenisztorna első fordulójának eredményeiből: Geh- ring - Složil 6:4, 7:6, 7:5, 6:2, Mečiŕ - Tom Cain 6:3, 4:3 - Cain feladta, Gonzales - Gottfried 6:2, 1:6, 6:2, 6:7, 6:2. Suková - Reggi 6:3, 6:4, Skuherská - Szavcsenko 6:1, 6:2, Evert-Lloyd - Goles 6:1, 6:«» + Prágában ma kezdődik Cseh­szlovákia nemzetközi öttusabajnok­sága. volt, hogy a játékvezetők mennyire igyekeztek a vendéglátók kedvébe járni. Feltűnt ez a francia-dán (Roth, nyugatnémet) és a francia -portugál (Bergamo, olasz) mecs- csen. Ez azonban mitsem von le Hidalgo edző csapatának játéktu­dásából.) Ugyanez nem mondható el döntőbeli ellenfelükről. A spa­nyol csapat szürke együttes be­nyomását keltette, monoton lab­darúgást játszik. Gyakran úgy tűnt, hogy az a koncepciója, hogy nincs koncepciója. Egy szónak is száz a vége: óriási szenzáció lenne, ha nem a francia válogatott nyerné a VII. Európa-bajnokságot. A jó játék, az izgalom és a látványosság remé­nyében várjuk a ma este 20.00 órakor kezdődő döntőt, melynek játékvezetője a csehszlovák Christov (Krchňák, Pouček) lesz. (T. V.) 90 éves az olimpiai mozgalom (ČSTK) - „A nemzetek kö­zötti baráti kapcsolatok ki­alakítása érdekében négy- évenként nagy játékokat ren­dezünk, amelyekre meghí­vunk minden kultúrnemze- tet“ - hangzott el Párizsban 1894. június 23-án a nemzet­közi olimpiai mozgalom ala­pító kongresszusán. Az ak­kori cseh testnevelési moz­galom időben felismerte a párizsi értekezlet történel­mi jelentőségét, s már a kez­det kezdetén tagja lett az új­kori olimpia nagy család­jának. A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság jubileumáról a napok­ban megemlékezik a világ ha­ladó közvéleménye. Az olim­piai mozgalom ugyanis a tör­ténelmi fejlődés folyamán min­dig nemes és haladó eszméket szolgált, elsősorban a nemze­tek közötti barátság es békés együttműködés szellemét. Ez sok esetben szálka volt azok szemében, akik igyekeztek visszaélni az olimpiával, akik saját politikai céljaikra akarták felhasználni. Ezt hangsúlyozta Konsztantyin Andrianov, a NOB tagja, aki a jubileum alkal­mából nyilatkozva elmondta: hiá­bavaló volt a NATO azon igye­kezete a hidegháborús idők­ben, hogy befolyása alá vonja az olimpiai mozgalmat és poli­tikai tőkét kovácsoljon belőle. Napjainkban hasonlóképpen igyekeznek eljárni az USA re­akciós körei, melyek lehetet­lenné tették a Szovjetunió és a többi szocialista ország részvételét a XXIII. Nyári Olimpiai Játékokon Los An­gelesben. A szocialista orszá­gok azonban egyértelműen hangsúlyozták: kényszerű tá­volmaradásuk ellenére is teljes mértékben támogatják az olim­piai mozgalmat, minden ere­jükkel igyekeznek megőrizni annak egységét és tisztaságát. A szovjet atléták világcsúcsai után (ČSTK) - Az elmúlt hét végén Kijevben a szovjet atlétikai bajnokságon újabb három világcsúcs született. Az egyik számban - női 400 m gát- ledőlt egy álomhatár, a másikban - női magasugrás - Tamara Bikova tizenharmad- szor jutott túl a két méteren, és állított fel újabb rekordot, a harmadik pedig egy nem régi női atlétikai számban, a 10 000 méteres síkfutásban született. Egészen biztos, hogy az atlétikai szakemberek körében a legnagyobb meglepetést Margarita PONOMAR- JOVÁNAK a 400 m-es női gátfutásban elért világrekordja keltette. A fiatal, alig 21 éves atlétanő csaknem fél másod­percet - pontosan 42 századot - javí­tott az eddigi világrekordon. 53,58 mp- es világrekord tulajdonosa az elmúlt év szovjet ranglistáján nem szerepelt az első harminc között! Igaz, nem volt teljesen ismeretlen atlétikai berkekben, hiszen 1981-ben Utrechtben a junior EB-n bronzérmes volt. Akkori ideje 57,45 mp a világranglista 30. helyét jelentette számára. Amikor Ponomarjova bronzérmét szerezte Utrechtben, mindössze egy­éves rendszeres felkészülés állt mögöt­te. Igaz,-egy évvel később, akárcsak az atlétikai VB évében, nem fejlődött úgy, ahogy korábbi eredményeiből erre kö­vetkeztetni lehetett volna. A 400 m-es síkfutásban ugyan elért 52,87-et, és gáton 56,9-et, de ez az eredmény nagyon messze volt a mostani világre­kordtól. Ezen a távon egyébként Pono­marjova az ötödik szovjet csúcstartó. Előtte Sztorozseva (55,74), Zelence- va (55,31 és 54,89), Makejeva (54,78) és Ambraziene (54,02) volt világre­korder. Ponomarjovával szemben Tamara BIKOVA a világ atlétikájának egyik „ásza“. A rosztovi 25 éves főiskolai hallgató két év óta vált fogalommá a sportvilágban. A mostani, rekordot jelentő ugrása volt a tizenharmadik olyan eredménye, amikor két méternél többet ugrott. Ebben nagy szerepet játszott, hogy időközben tökéletesítette technikáját. Formájára jellemző, hogy csak 195 cm-nél kapcsolódott a ver­senybe, majd elsőre ugrottá a 197, 199 és a 202 cm-es magasságokat is. Csaknem sikerült neki ez a bravúr a 205 cm-en is. Megpróbálkozott a 208 cm-es magassággal is, de úgy látszik a rekord fölötti öröm meggátolta öt a jobb összpontosításban. Bikova eddigi fejlődése: 1974 - 155 cm, 1975 - 172, 1976 - 170, 1977- 170, 1978 - 185, 1979 - 188, 1980- 197, 1981 - 196, 1982 - 198, 1983- 204 és 203 (csarnokban), 1984- 205. Eddig mindössze hat nő jutott túl a két méteren: Tamara Bikova 205, Ulrike Meyfarth (NSZK) 203, Sara Simeoni (Olaszország) 201, Louise Ritter (USA) 201, Rosemarie Acker- mann (NDK) 200, Coleen Sommer- Rienstra (USA) 200 (csarnokban). Sportfogadás A ŠPORTKA 26. játékhete I. húzá­sának nyereményei: I. díj: nincs nyertes, II. díj: egy nyertes - 200 000 korona, III. díj: 59 nyertes á 28 460 korona, IV. díj: 5136 nyertes á 500 korona, V. díj: 100 980 nyertes á 45 korona. A II. húzás nyereményelosztása: I. díj: nincs nyertes, II. díj: egy nyertes - 200 000 korona, III. díj: 81 nyertes á 20 070 korona, IV. díj: 4652 nyertes á 585 korona, V. díj: 94 007 nyertes á 45 korona. A SAZKA 26. játékhetének nyere­ményei: I. díj: 4 nyertes á 57 505 korona, II. díj: 222 nyertes á 1585 korona, III. díj: 2988 nyertes á 190 korona. A MATES 25.-26. játékhetének nyereményelosztása: I díj. 33 nyer­tes á 25 730 korona, II. díj: 1095 nyertes á 1240 korona, III. díj: 27 000 nyertes á 75 korona. BIRKÓZÓREMÉNYEK VERSENYE Csalóka e tükörkép... Átadták a kupát (Tudósítónktól) - Mint már ar­ról hirt adtunk, lezajlott a csehszlo­vák spartakiád keretében rende­zett „Rátermett gyerekek“ orszá­gos verseny döntője. Az ötödike­sek távolsági vetélkedőjét a duna­szerdahelyi (D. Streda) járásban levő Dióspatonyi (Orechová Po­tôň) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 44 tanulója nyerte, méghozzá kitűnő teljesítménnyel, 277,7 pontos átlaggal. A legsikere­sebben szerepelt dióspatonyi gye­rekek nevében az alapiskola igaz­gatója, Alföldi László, valamint Németh Ödön pedagógus és a csapatkapitány Pongrácz Krisz­tina vette át az aranyérmet és azt a kupát, amelyet Antonín Himl, a CSSZTSZ KB elnöke adományo­zott. A helyi művelődési házban tegnap rendezett kis ünnepségen- amelyen részt vettek a járási párt- és állami szervek, továbbá a védnökséget vállalt napilapok, a Československý sport és a Šport szerkesztőségének képviselői- Ernest Demetrovič, a CSSZTSZ KB alelnöke adta át a díjat. (uk) Amikorra kialakult a döntők me­zőnye Komáromban (Komárno) a szabadfogású birkózók Felsza­badulási Emlékversenyén, a szak­emberek megjegyezték, hogy győzelmi esélye csak a Lokomotí­va Košice 90 kilós versenyzőjének Kucírkónak van. Aztán, amikor szabálytalansága miatt kizárták, és még az ezüstérmet sem kap­hatta meg, e hagyományos ver­seny statisztikusai azt is azonnal hozzáfűzték, hogy' „Ilyen még nem volt!“ Egészen pontosan ez azt jelentette, hogy olyan nem volt még, amikor ne lett volna hazai győztes a verseny eddigi tizen­nyolcéves történetében. Felmerül tehát a kérdés, vajon ennyire gyenge lenne a hazai él­mezőny, amely nem állja meg a helyét az európai élvonal orszá­gai szabadfogású birkózásának második vonalával szemben sem? Ez azért talán - és remélhetőleg ... - mégsem így igaz. Először is a legjobbak sérülés miatti távollé­te, vagy éppen itt szerzett sérülé­se mindenképpen hozzájárult a mérleg eme negatív alakulásá­hoz. Schwendtner Józsefnek, a junior világbajnoknak pótlása még hosszú ideig nem lesz lehet­séges, nem pedig egy váratlan sérülés miatt éppen pályája felfelé Ívelő szakaszában, és ugyanez vonatkozik a junior VB-ezüstér- mes Jozef Lohyňára is. A váltó­súlyú - 74 kilós - klasszis Karabin első fordulóbeli sérülése, majd a 100 kilós Strnisko hasonló bal­esete csaknem biztosra vehető győzelem „elúszását“ jelentette. De ez a kérdésre csak részben ad magyarázatot, hiszen néhány fia­tal ígérettől eltekintve - akik közül egyesek igazolatlanul maradtak távol... - szőnyegre lépett a ko­máromi sportcsarnokban a fogás­nem hazai „krémje“. Egy dolog azonban azonnal szembetűnt, mégpedig az, hogy a válogatott keret tagjai mennyire idegesen versenyeznek, mennyire nem tud­nak csak a birkózásra összponto­sítani Mintha hosszú edzőtáboro­zás utáni túledzettség jelentkezett volna mindegyikük versenyzésén. Részben ezzel magyarázták Ku- cirko sportszerűtlen viselkedését is, amit azonban még ilyen indok­kal sem lehet elfogadhatóvá tenni, kizárásának jogosságát vitatni. Még „szerencse“, hogy a hazai éremgyüjtemény így nem lett sze­gényebb, mert ott volt a döntősök mögött Petráš és Hemza, akik így - a szokással ellentétben - elő­rébb léphettek, ami Hemza eseté­ben váratlan bronzérmet jelentett, a Lokomotíva Košicének pedig, miután Kucirko nemesebb érmétől elestek, részben némi gyógyírt... A mindenképpen kedvezőtlen mérleg azonban eszünkbe juttatta a tavalyi versenyt, amikor ugyan­csak sovány volt a „leltár“ egyet­len egy hazai sikerrel, amelyet a 74 kilóban a válogatott keret tagja, Hodossy Zoltán, a DAC birkózója nyert válogatottbeli tár­sa, Holoubek ellen. Nos, a két fiú ezúttal ismét találkozhatott a hely­osztók során, csak amíg tavaly a győzelem volt a tét, most csak az ötödik hely. Azt viszont Holou­bek nyerte. A mérleg kedvezőtlen volta már csak azért is lehangoló, mert a ta­valyinál nagyobb külföldi mezőny­ből - és nemcsak a kubaiak távol- maradásával - ezúttal hiányoztak a nagy nevek. A szovjet csapat­ban ott volt az EB-ezüstérmes Makasszarasvili (82 kg, igaz ezüstérmét négy évvel ezelőtt Prie- vidzán a 74 kilóban szerezte), az EB-bronzérmes Gigauri (68 kg); a bolgár csapatban a junior világ­bajnok Mitev (57 kg), néhány re­ményteljes NDK-beli fiatal és egy- egy magyar, valamint NSZK-beli élversenyző -, Nagy, Seres F., illetve Hengabel - azonban el kell mondanunk, hogy ennél sokkal rangosabb mezőnye is volt már korábban a versenynek. Persze ezt nem a rendezők elmarasztalá­sára, hanem a gyenge hazai sze­replés tényének bizonyítására fűz­zük csak hozzá. Ugyanis - a jövő­re nézve - éppen a reményteljes utánpótlás jelentkezésének hiá­nya volt nagyon is szembetűnő. Pedig a nemzetközi rutinszerzés egyik legalkalmasabb módja ép­pen az itteni indulás lett volna. Ezzel a lehetőséggel csak a hazai, a komáromi csapat kötöttfogá­sú (!) versenyzői éltek. Ami a verseny sportértékét egyébként megalapozta, az az is­mételten jó szervezés volt. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy ha összefognak a város politikai és gazdasági vezetői, még a szerve­zők rutintalanságát is pótolni tud­ják és olyan színvonalú versenyt rendezhetnek, amely jó előre ga­rantálhatja már a következő évek során esedékes viadalok sportér­tékét is MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom