Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-12 / 111. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Május 5-töl 11 -ig Szombat' Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, kormányfő befejezte szovjetunióbeli látogatását - Ki- nai-KNDK csúcstalálkozó kezdődött Phenjanban Vasárnap: Ľubomír Štrougal szövetségi kormányfő megkezdte líbiai tárgyalásait - Választások voltak Salvadorban, Panamában és Ecuadorban Hétfő: A NATO-tagállamok Budapestre akkreditált nagyköveteinek átadták a Varsói Szerződés tagállamai felhívását - Nabih Berri libanoni síita vezető elfogadta miniszteri kinevezését Kedd: Megkezdődött a stockholmi konferencia 2. fordulója - Bush amerikai alelnök Tokióba érkezett Szerda: Világszerte megemlékeztek a fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulójáról - Stuttgartban megnyílt a CDU kongresszusa Csütörtök: Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter munkalátogatásra Párizsba utazott - Moszkvába érkezett I. János Károly spanyol király - Megtartotta első ülését a libanoni egységkormány Péntek: Párizsban megnyílt az UNESCO végrehajtó tanácsának ülésszaka Cserébe ezért hazánk fontos nyersanyagokhoz jut. A hagyományosan jó baráti kapcsolatok további elmélyítését az is lehetővé teszi, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta fokozatosan közeledtek, s mára azonossá váltak a két ország nézetei a legfontosabb külpolitikai kérdéseket illetően. Mindez reális alapot jelent a gyümölcsöző együttműködés sikeres folytatásához. hogy szilárdságuk, sokoldalúságuk, intenzív fejlődésük az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyösség elvei alapján példaként szolgálnak más országok számára is. Teljesen új alapokra helyezte a két ország együttműködését az 1982 szeptemberében, Moamer Kadhafi ezredesnek, a líbiai forradalom vezetőjének hazánkban tett hivatalos baráti látogatása során aláírt barátsági és együttműködési szerződés. Ennek eredményeként nemcsak a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődnek, fellendülés tapasztalható olyan területeken is, mint a kultúra, a sport, az oktatás vagy az egészségügy, ami elősegíti a két ország népei közelebbi megismerkedését. A mostani látogatásról kiadott közös közlemény, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 1990-ig szóló fejlesztési programja és a többi jelentős dokumentum azt bizonyítja, hogy van lehetőség az együttműködés továbbfejlesztésére. Ez elsősorban a gazdasági együttműködésre vonatkozik. Hazánk Líbiának segítséget nyújt ipara és mezőgazdasága fejlesztéséhez, hogy elérhesse kitűzött célját, a saját erős és független gazdaság kiépítését. Ľubomír štrougal és Abdasz Szalam Dzsallud több fontos dokumentumot írt alá Trlpollban A Győzelem Napjának hetében újabb erőfeszítésekre került sor Európa és a világ békéjének megőrzése és megszilárdítása érdekében. Tömeges háborúellenes megmozdulások voltak Hollandiában, az NSZK-ban és több más nyugati országban is, melyek résztvevői követelték az euro- rakéták telepítésének azonnali beszüntetését ós a kelet-nyugati párbeszéd felújítását. Ezeket a célokat szolgálja az európai bizalom- és biztonságerösitö intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi értekezlet is, amelynek második fordulója kedden kezdődött. Nagy visszhangot keltett a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása a NATO-tagállamokhoz, hogy a két katonai tömb kössön szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A nyugati sajtó is általában fontos bizalomerősítő lépésként értékeli a budapesti felhívást. Viszont Brüsszelben, a NATO- központban a szokásos kétkedéssel és elutasítással fogadták a felhívást. Ez nem meglepő, hiszen a tömb hangadója, az USA már jó előre jelezte, hogy a stockholmi értekezleten - a javaslat ezzel áll kapcsolatban - változatlanul útját akarja állni a nemzetközi feszültség enyhítésére, a háborús veszély elhárítására irányuló érdemi kezdeményezéseknek. Csehszlovák-líbiai tárgyalások Ha nem is közvetlenül, de a népek közti jobb megértés, a bizalom erősítését szolgálták a csehszlovák-líbiai magas szintű tárgyalások, amelyekről már most elmondható, hogy jelentős mértékben hozzájárultak a két ország népeinek érdekeit szolgáló sokoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. A két ország kapcsolatai nem régi keletűek, hiszen Csehszlovákia csak 1960 májusában vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával, s a kapcsolatok valójában csak az 1969 szeptemberében Líbiában bekövetkezett forradalmi fordulat óta fejlődnek különösen intenzíven. Mégis elmondható, Szovjet-lengyel együttműködés Wojciech Jaruzelski szovjetunióbeli látogatásának fontos része volt annak a hosszú távú programnak az aláírása, amely a két ország közti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének legfőbb irányvonalait határozza meg az ezredfordulóig terjedő időszakra. A program kidolgozása során a két fél elsősorban a két ország társadalmi és gazdasági haladása és a dolgozók életszínvonalának emelése céljait tartotta szem előtt, és abból a meggyőződésből indult ki, hogy a két ország közti sokoldalú testvéri együttműködés a béke és a szocializmus ügyét szolgálja. A szocialista közösség e két országa közti testvéri kapcsolatok szilárdsága és megbízhatósága különösen abban a bonyolult időszakban nyilvánult meg, amikor az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama igyekezett közvetlenül beavatkozni Lengyelország bel- ügyeibe és az országgal szemben a politikai diverzió és a gazdasági zsarolás eszközeit érvényesítette. A fejlesztési program értelmében például a gépgyártás területén elmélyítik a gyártásszakosítást és bővítik a kölcsönös szállításokat. A Szovjetunió elsősorban az energetikai, bányaipari, kohászati és a közúti közlekedési berendezések, valamint a tehergépkocsik, traktorok, dízel- és villanymozdonyok gyártására fog szakosodni. Lengyelország a hajóépítésre, a vasúti szerelvények, a könnyú- és élelmiszeripari, továbbá a mezőgazdasági gépek gyártására, az elektrotechnikai berendezések, a számítógépek, a rádióelektronikai és a távközlési berendezések előállítására fog összpontosítani. A program kitűzi továbbá az együttműködés legfontosabb irányvonalait a közlekedésben, a kohászatban, a vegyiparban, az energetikai és a mezőgazdasági- ipari komplexum, valamint a fogyasztási cikkek gyártása növelésének terén. A program jelentőségét növeli, hogy az nemcsak a Szovjetunió és Lengyelország érdekeit szolgálja, hanem hozzájárul az együttműködés továbbfejlesztéséhez a KGST és a Varsói Szerződés keretén belül is. Összeállította: GORFOL ZSUZSA Május 6-án hatalmas háborúellenes megmozdulás volt Kljevben, amelyen az ukrán főváros negyedmillió lakosa vett részt. (ČSTK felvételek) KIS ______ NY ELVŐR Alá- vagy mellérendelő összetett mondatot? Az aki, amely, ami vonatkozónévmási kötőszók helyes használatával kevesen vannak tisztában. Most nem arról akarok szólni, hogy mikor kell az aki, mikor az amely, illetve az ami alakot használni - noha erről a magától értetődőnek tetsző, valójában azonban kevesek által ismert kérdéssel kapcsolatban is gyakran elkelne a vizsgálódás és tájékoztatás. Most inkább arról szóljunk, hogy mikor helyénvaló a vonatkozó névmási kötőszó használata, illetve mikor kellene más kötőszókat használni helyette. A vonatkozó névmási kötőszó okkal fordul elő mindenfajta mellékmondatban. így az alanyiban: ,,Az ítélje el, aki maga jobban ért ehhez!“; az áll rimányiban: „Az lett ó, ami lenni szeretett volna“; a tárgyiban: ,,Azt hívja meg, akit akar“; a határozóiban: „Arról kérdezték, amiről semmit sem tudott“; a jelzőiben: „Azt a kérőt választotta, aki neki is tetszett.“ Ezekben a mondatokban tehát van szerepük a vonatkozó névmásoknak, mert a főmondatnak valamelyik kiemelt, a legtöbb esetben a mutató névmási utalószavára vonatkoznak, s ezáltal szorosabbra fűzik a fő- és a mellékmondat kapcsolatát. De az utalószó nélküli főmondatok mellékmondataiban is előfordulhatnak. Elsősorban akkor, amikor a főmondat valamelyik szavára vonatkoznak, mint például itt a ruha szóra: „Megvette a ruhát, amelyet már régen kiválasztott magának.“ Ha az utalószót kitennénk, az jelzői helyzetű lehetne: „Megvette azt a ruhát, amelyet már régen kiválasztott magának.“ Vagyis így kérdezhetünk a főmondatra: melyik ruhát vette meg? S felelhetünk a mellékmondattal: amelyet már régen kiválasztott magának. Ez a típus tehát nehézség nélkül besorolható a jelzői alárendelők közé. Ha egyetlen szóra sem vonatkozik a névmás, de a hiányzó utalószó odaérthető, akkor is használható a vonatkozó névmási kötőszó. Például: „Evett, amit talált.“ A mellékmondat tárgyi, s a vonatkozó névmási kötőszó a hiányzó azt utalószóra vonatkoztatható. Néha olyan alárendelő összetett mondatokat szerkesztünk, mellékmondatukban vonatkozó névmási kötőszóval, amelyek egyetlen említett típusba sem illenek bele. Ha jobban megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy egy részüknek igazában mellérendelónek kellene lennie, más részük két tagmondata között alárendelő ugyan a viszony, de nem vonatkozó névmási, hanem valamilyen más kötőszó illenék közéjük. Sok ilyen mondattal találkozunk lapjaink hírrovatában: „A gépkocsivezető elütötte az előtte szabályosan haladó kerékpárost, aki a helyszínen meghalt“; „A teherautó nekinyomta a falnak a rakodómunkást, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba“; stb. Az első mondatban a kerékpárost, a másodikban a rakodó- munkást tárgyra vonatkozik ugyan az aki kötőszó, de egyik mondat sem sorolható az alárendelő összetett mondatok egyetlen fajtájához sem. A tárgyiakhoz azért nem, mert ott van mindkét mondat főmondatában a tárgy, nem kell mellékmondattal kifejeznünk. A jelzőihez szintén nem, mert nem kérdezhetünk egyik tárgyra sem a milyen vagy a melyik kérdőszóval úgy, hogy a mellékmondattal felelhessünk rá. Illetve, ha kérdezünk, akkor furcsa választ kapunk. Próbáljuk csak meg! Milyen kerékpárost ütött el a gépkocsivezető? Felelet: aki a helyszínen meghalt. Melyik rakodómunkást nyomta a falnak a teherautó? Akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Látjuk, hogy ezzel az aláren- deléses szerkesztésmóddal félreértést okozunk: a mellékmondatban kifejezett cselekvések előidejúvé válnak, noha valójában a főmondatok cselekvései után következtek be. Az ábrázolt valóságot vagy mellérendeléssel, vagy két önálló mondattal fejezhetjük ki. Például: „A gépkocsivezető elütötte az előtte szabályosan haladó kerékpárost, s az a helyszínen meghalt.“ „A teherautó nekinyomta a falnak a rakodómunkást. Az illetőt súlyos sérülésekkel szállították kórházba.“ Olykor nem is az alárendelóses szerkesztésmód okozza a hibát, hanem csupán a kötőszóhasználat. Mint például ebben a mondatban: „A bizottság elfogadta a javaslatot, amelynek megvalósításában jó megoldást látott.“ Az a kérdés, vajon arról van-e szó a mondatban, melyik javaslatot fogadta el a bizottság, vagy arról, miért fogadta el a javaslatot. Sajnos, ez utóbbi tényt is gyakran fejezik ki ilyen mondatszerkesztéssel. Márpedig ebben az esetben jobb a mert kötószós határozói mellékmondat: „Á bizottság elfogadta a javaslatot, mert megvalósításában jó megoldást látott“. Ha viszont jelzőinek szánta a megalkotója a mondatot, ilyen szórenddel egyértelműbbé tehette volna: „A bizottság azt a javaslatot fogadta el, amelynek megvalósításában jó megoldást látott.“ JAKAB ISTVÁN Megjuhászodik Az egyik hetilapban akadtam a következő mondatra: „Nem csoda, ha környezetünkben valaki elkanászodik, míg a türelmes, szelíd birkák társaságában az indulatos ember is megjuhászodik.“ Az tűnik ki ebből, hogy a szerző a juhász szóból eredezteti a megjuhászodik igét. Pedig mint nemegyszer, most is csal ám a rokon hangzás. (A szerző „mentségére“ említem meg, hogy így csábult el például kiváló költőnk és nyelvművelőnk, Kosztolányi Dezső is, amikor az ujjong igét az ujj főnévből származtatta, olyanformán, hogy az ujjongó embert hetykén a magasban ingatott mutatóujj jellemzi. Holott a hangutánzó ujj(u)! indulatszóból lett az ujjong.). Nem akarom elvitatni a birkapásztorok szelídségének erényét, noha jól emlékszem Móricz Zsigmond Barbárok című remek elbeszélésének másmilyen lelkű két juhászára. Hát akkor mi fán terem a (meg)juhászodik? Fülünkbe csenghet az 1300 táján keletkezett Ómagyar Mária-siralomból ez a kifejezés: „Én junhumnok bel búa“, azaz ,én szívemnek belső búja'. Még kétszer előfordul benne a junhum személyragos főnév. A régi magyar nyelvben igen gyakori szó volt a jonh, más változatban: joh, juh stb. Kihalt ez a főnév, azazhogy még találkozunk vele nyelvjárásainkban; a juha ti. a szekér egy részének a neve. A jonh, juh stb. ezt jelentette: .belső rész: szív, has, gyomor*, Ennek származéka a (meg)juhászik (,szívesedig, megjuhá- szik, megjuhászkodik (Erdélyben régiesen: megjohászkodik) .haragja megcsillapodik'. FERENCZYGÉZA ÚJ SZÓ 4 1984. V. 12.
