Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-08 / 108. szám, kedd
Egyszerre és egymásért Ötven esztendős város a Magas-Tátra tövében A Magas Tátra alatti Svit városkán nagyon sokan átutaznak és biztosan észreveszik a Poprad -Žilina főútvonal mentén a Che- mosvit vegyipari üzemet. Nemcsak a gyár magas kéményei, hatalmas épületei hívják magukra a figyelmet, hanem a közvetlenül az út szélén szinte megállás nélkül folyó építkezés is. Akik közelebbről ismerik hazánknak ezt az egyik legnagyobb vegyipari gyárát, közülük többen, az „állandóan fejlődő gyár“ jelzővel illetik. Jubilál a város és az üzem. ötven esztendős Svit és ugyanannyi az itt működő Chemosvit vállalat is. Hogy melyik „született“ hamarább? Nehéz lenné különbséget tenni, mert tulajdonképpen egyszerre és egymásért kezdték építeni mindkettőt. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy a fél évszázaddal ezelőtti vizenyős, mocsaras Štokava legelőn tető alá került első épületek helyén, ma egy csinos, szocialista arculatú város és korszerű vegyipari létesítmény áll. Dokumentumok tanúsítják, hogy a vel'kái községházán 1934. március 23-án írták alá azt a szerződést, melynek alapján Bat’a, az akkori idők egyik legnagyobb csehszlovákiai pénzmágnása 250 ezer koronáért megvásárolt egy csaknem 102 holdas területet gyárépítés céljaira. Három héttel később már elkezdték az első épület, az ún. kísérleti állomás, valamint az első lakóépület felépítését. Rövid időn belül megérkeztek az első munkások, akik az ideiglenes utak kiépítése után folytatták a gyári épületek építését ... Gejza Shmidt mérnökkel, a jubiláló Chemosvit igazgatójával már az újabb kori eseményekről, a felszabadulást és az államosítást követő üzemfejlesztésről, az intézmény jelenlegi társadalmi, népgazdasági szerepéről beszélgettünk. A beszélgetés során tudtuk meg, hogy 1949 elején előbb Augusztus 29 Üzemek, majd később Tatrasvit néven működött. Két évvel később újabb átszervezés korszakát élte át, két külön gazdasági egységre oszlott az eredeti vállalat. Tehát akkor alakult - mai nevén - a Chemosvit és közvetlen szomszédságában a Tatrasvit vállalat.- Bennünket a vegyipari ágazatba soroltak, a Tatrasvit textilipari termékek gyártásával foglalkozik - mondja Schmidt igazgató. - Termelési programunkba tartozik a műszálak, a celofán és egyéb műanyaggöngyöleg, valamint az ezek előállításához szükséges gépek gyártása. A vállalatunk által gyártott gépipari termékek között szerepelnek a müszálgyártásnál, a szintetikus anyagok előállításánál használatos gépek, továbbá épületacél-konstrukciók, illetve gépi berendezések. Emellett foglalkozunk még acél- és színesfémöntvények készítésével is.- Nagyon jelentős fejlődést ért el vállalatunk az 5. ötéves tervidőszakban - folytatta az igazgató amikor termelésünk 84 százalékkal növekedett. Abban a tervidőszakban határidő előtt teljesítettük, sőt 400 millió koronával túl is szárnyaltuk a tervezett termelést. A legnagyobb ütemű fejlődést a 6 ötéves tervidőszak éveiben érte el vállalatunk, amikor a CSKP XIV és XV. kongresszusainak határozatai alapján két új termelőüzemet, - 1978-ban a Tatrafan fóliát és 1980-ban a Prolen műszálat gyártót - adtuk át rendeltetésének, melyek csaknem 1,2 milliárd korona ráfordítással épültek. Ezeket a tényeket azért tartom szükségesnek külön hangsúlyozni, mert vállalatunk attól az időtől kezdve vált igazán korszerű, majelentett. Ez - amint a számok bizonyítják - jobb részeredmény, mint amennyit a terv előírt. Büszkeséggel tölt el bennünket, a vállalat politikai és gazdasági vezetőit, hogy kollektíváink vállalatunk gazdag munkásmozgalmi hagyományaihoz hűen, munkasikereik magas elismeréséhez méltó elkötelezettséggel igyekeznek megvalósítani pártunk XVI. kongresszusának határozatait. Vállalatunk 1974-ben megkapta a Munka Érdemrendet, korábban és azóta számos kormány-, és szakszervezeti, illetve szakágazati kitüntetésA múszálgyártó gépsornál dolgozik Helena Hromčiková (A szerző felvételei) gas színvonalú technikával rendelkező gazdasági egységgé. És ehhez igazodott az irányítás, a szervezés is.- Igazgató elvtárs említette, hogy vállalatuk sikeresen teljesítette, sót túlszárnyalta az utóbbi három ötéves tervidőszak feladatait. Hol tartanak a 7. ötéves tervidőszak, illetve ennek negyedik éve feladatainak teljesítésében?- A legnagyobb örömmel számolok be az utóbbi évek, illetve a múlt és az idei év eddigi eredményeiről is, mert nincs miért szégyenkeznünk. A csaknem 4700 embert számláló kollektívánk becsületesen dolgozik, és ennek megvan az eredménye is. A 7. ötéves tervidőszak első három évében elért eredményeink szintén nagyon jók. A tervezett munkatermelékenységet 104 százalékra, a 602,5 millió koronát meghaladó nyereségtervet 103,6 százalékra, a tőkés piac felé irányuló exportunkat 112 százalékon felül, a hazai piac áruellátási tervét 108,8 százalékra teljesítettük. Tavalyi árutermelésünk értéke meghaladta az 1 milliárd 410 millió koronát, ami azt jelenti, hogy terven felül 23,5 millió korona, a korábbi évhez viszonyítva 38,2 millió korona értékű árut gyártottunk.- Hogyan alakul a helyzet az idén?- Legnagyobb örömünkre az idén sem lankad, inkább fokozódik dolgozóink lelkesedése, munkakezdeményezése. Ennek köszönhető, hogy az első negyedévben árutermelésünk értéke megközelítette a 371 millió koronát, ami 101,3 százalékos tervteljesítést ben részesült. Bátran kijelenthetem, hogy a Chemosvit dolgozói az elmúlt ötven év alatt, különösen pedig a szocializmus építésének időszakában fokozott igényességgel és felelősséggel igyekeztek teljesíteni feladataikat. Ezt teszik most is, a 7. ötéves tevidőszak, és vállalatunk termelésének értéke 1985-ben eléri az 1 milliárd 450 millió koronát. Semmi kétség sem férhet a jubiláló Chemosvit dolgozóinak azon elhatározása megalapozottságához, miszerint túlteljesítik a CSKP XVI. kongresszusa által célul tűzött igényes feladatokat. KULIK GELLÉRT // itavaszodott. A pattanó rügyek már türeimetle- l\ nüi várták, hogy virágba boríthassák a bokrokat, a fákat, a földben szunnyadó vetés is a nap sugarainak lágy cirógatására várt, hogy kibújva a föld mélyéből kalásszá érjen. Az emberek boldogan, ám még félve mentek az utcákra, s csak nehezen hitték, hogy vége lett a rettegésnek, a nélkülözésnek - a háborúnak. Forradalmi múlt - alkotó jelen Komáromban (Komárno) 1945. március 30-án köszöntött be a béke, de Európa számos városában még több mint egy hónapot kellett várni a teljes győzelemig, a felszabadulásig. Ma, miközben ódon, hangulatos utcáin sétálva, vagy az új lakónegyedeket szemlélve ismerkedünk a mindig megújulni, megszépülni tudó várossál, már semmi sem emlékeztet arra, hogy ennek a városnak a felszabadulás után csak tizenöt és fél ezer lakosa volt, néhány apró üzlete és szinte hihetetlennek tűnik, hogy a hajógyárnak is csupán 2-300 alkalmazottja volt. Az akkori kisváros két óvodájában és öt iskolájában tanították szép szóra a kicsiket, avatták be a tudományokba a diákokat. Egy futballpálya jelentette a sportolási lehetőséget... A sok földszintes, málló vakolatú ház lakója türelmetlenül várta új otthona felépítését. Nemcsak lakóházak épültek, hanem bölcsődék, óvodák, iskolák, gyárak, sportpályák, színházterem, mozi... De ehhez még jönnie kellett a nagy fordulatnak, 1948 februárjának. Ekkor kapott a városban zöld utat a fejlődés. 1950-ben befejeződött a hajógyár építése, ahonnan eddig 1450 hajó úszott ki Európa és Ázsia foiyóira, hirdetve a gyár 7000 dolgozójának ügyességét. Számos kisüzem mellett felépültek a nagyok is, az Agrostroj, a Cipőgyár, a Hydrostav, munkát adva több ezer lakosnak. A kis földszintes házak helyén korszerű, világos lakások épültek, egyre több lakótelepi lakás ad kényelmes otthont a város több mint 35 000 lakosának. Az újra, a jobbra éhes fiatalság szívesen ment a városba, állt esztergapad, gép mögé. Épült, szépült a város, az emberek hittek a jövőben, szerelmek szövődtek, gyerekek születtek. Ma tizenegy bölcsődében 405 kisgyerek, 24 óvodában több mint 1600 óvodás élvezi a játékot, a vidám közösségei. A város tíz alapiskolájában, nagy múltú gimnáziumaiban, szakközépiskoláiban 9176 diák tanul. De Komárom nemcsak a fiatalok városa. Tiszteletben, szeretetben részesül több mint 5000 nyugdíjas, akik szabad idejük nagy részét három jól, minden kényelemmel ellátott nyugdíjasklubban tölthetik s összehasonlíthatják a régi időket a mai élettel. Láthatják az új sportcsarnokot, a sziget teniszpál> házat, a fedett uszodát, a több a játszótereket, a műjégpályát... Épül, szépül Komárom. Az ódon lelkesen fogadta a lakosság - új h. mot kap a város. S a bástyák val, hangulatos étterem várja majd nen kát, de a városon átutazókat is, aki nő. Csak tavaly több mint 4 millic a határt. Bővül a város üzletháló. sabb, korszerűbb üzletek állnak a zésére. Lehetetlen felsorolni mindazt, í minckilenc békés év alatt felépült, a folyamat még nem fejeződött lakossága többet akar. Többet nen nemcsak a mostani gyerekeknek, í nak, a jövő embereinek is. Higga< nagy szavak mellőzésével, de ann akarással haladnak kitűzött céljaik Sok fülbemászó, csodálatos Leh nui gyönörű Jókai regény kapcsol* s tette híressé nemcsak a mestere sukat is. Komárom lakossága büS2 dalmi hagyományaira. 1945 új feje. rosát szerető nép elkezdte építer alkotásait. P foiyóira és tengereire (Gyökerei Svit. 50 éves település a Tátra alatt O -m övetkezetünk 1949 tavaszán j j OZ alakult kilenc alapító taggal. Vagyonát az akkori tagság összeadott pénze (600 korona fejenként) képezte. Később egy lovat, három tehenet és némi felszerelést vettünk. Ezzel indult közös gazdaságunk. 1950-ben a tagság megkétszereződött és 1951-ben az egész falu lakossága belépett az efsz-be.“ Ez a pár emlékeztető mondat olvasható a Nagylúcsi (Lúč na Ostrové) Efsz irodaházában helyet kapott múzeum emléktábláján. Arról, ami azóta történt, regényt lehetne írni. Sokszor volt részük elmarasztalásban, kevesebbszer dicséretben. Ezért Barta! Ferenc, aki négy évig volt agronómus, harminc éve pedig az elnöki tisztséget tölti be, nem szívesen beszél a múltról. Csak annyit mond, hogy egy évtizeddel ezelőtt jóval több volt a gondjuk, bajuk, mint ma, és lényegesen alacsonyabb volt a termelés szintje Mégis, a legnagyobb buktatók idején is bíztak a párt mezőgazdasági politikájában Ennyi tehát röviden a múltból Ma eredményeikkel utat mutatnak másoknak, hogyan kell haladniuk azon az úton, amelyet 35 évvel ezelőtt megkezdtek Mert nem akármilyen szövetkezetről van szó. Zsilinszky István üzemgazdász a nagy fejlődést néhány jellemző adattal bizonyítja. Az 1525 hektáron gazdálkodó efsz-nek ma már több mint 100 millió kotona értékű vagyona van, és a hektáronkénti bruttó mezőgazdasági termelés értéke 31 701 korona. Ez országos méretben sem mindennapi eredmény. Magas tehát a termelés szintje, mégis megfontolják, mire adják ki a pénzt. Ahol lehet, csökkentik a termelési költségeket. Ennek köszönhető, hogy a múlt évi pénzügyi gazdálkodás mérlegét több mint 8 millió korona tiszta haszonnal zárták. Miben kell keresni a jó gazdálkodás titkát ebben az élenjáró efsz-ben? Vezetők, beosztottak adják meg a választ Ahogy az elnök fogalmazza, megteremtették az összhangot a növénytermelés és az állattenyésztés között. Nagy hozamok, magas termelékenység. A növény- termesztésben szinte teljesen egyforma A kezdeményezők példá rangot kapott a gabona és a takarmány, így ez utóbbiból sosincs hiányuk és ezért lehet egyenletes a termelésük Nagy György fözootechnikus máris bizonyítja A zöldtakarmányozás előtti időszakban is 14 liter tejet fejnek naponta tehenenként. Az első negyedévben 70 317 liter tejjel adtak el többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A tejtermelés magas szintjének érzékeltetése miatt papírra kívánkozik, hogy tavaly 4913 liter tejet fejtek tehenenként és idén még jobban megközelítik az 5 ezer litert. A termelés intenzitásának foka szintén magas. Hektáronként 1560 liter tejet és 688 kilogramm húst adnak el. Az állatok termelékenysége szintén a lehető legnagyobb. A hízómarhák naponta 1,17 kilogrammot, a hízósertések pedig 62 dekagrammot gyarapodnak. E néhány adat is bizonyítja, hogy a szövetkezet komplex módon teljesíti és túlteljesíti a 7. ötéves tervidőszakra szóló feladatait. Az üzemgazdász értékelése szerint kötelezettségvállalásukat lényegesen túlteljesítik. Ez a szövetkezet egyike azon 22 mezőgazdasági vállalatnak, amelyek felhívták a többi mezőgazdasági vállalatot is az idei és a 7. ötéves tervidőszak hátralevő éveire szóló termelési és eladási tervek komplex teljesítésére és túlteljesítésére. A kezdeményezők tehát példát mutatnak. A nagy sikerek a mindennapi küzdelmes munkának köszönhetők. Minden tag becsületbeli dolgának tartja, hogy amit egyszer elhatároznak, azt teljesítik. Szeretik a földet, amelynek szerintük minden évben bőven kell teremnie, ha megkapja a jó művelést. A sok lelkes tag közül talán kiemelhetnénk Aranyossy Árpádot, a szövetkezet föagronómusát, aki 23 éve járja már a határt. Amikor beülünk Moszkvicsába, egy poros táskára mutatva mondja, hogy ez az irodája Ebben vannak a legfontosabb feljegyzések. A zöldellő gabonatáblák között, az emberek és gépek munkáját szemlél igazán jól magát. Most meg-megáll egy-egy dűlő Megkérdezi az embereket, hogy dogulnak és tanácsokat ad munka Nagy táblákat alakítottak ki, hogy; két ne kelljen túl messzire vontatni azon munka végzésére. A dol< egyre jobban bevonják az irán; a vezetésbe. Ha egy táblán két ti dolgozik, valamelyik felel az e munka minőségéért. Többek köze nők, mint Veréb László, aki már h úl a traktoron és még mindig p< teljesítette feladatát. Most az Isa Korszerű gépekkel, idejében, gj
