Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-07 / 107. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1984. V. 7. Visszapillantás a junior VB-re Két-két szovjet és olasz aranyérem Egy kis falu sikere A hazai és olasz vívók fölénye jellemezte az idei leningrádi junior világbajnokság ötnapos küzdelmeit, összesen 32 nemzet (héttel kevesebb, mint a tavalyi budapesti junior VB-n) 228 versenyzője lépett pástra, köztük öt csehszlovák résztvevő. Érdekes, hogy vi­szonylag kevés meglepő eredmény született. Férfi, illetve női tőrben olasz, kardban és párbajtőrben a várakozásnak megfelelően szovjet sikernek tapsol­hattak a szurkolók a Jubileumi Sportpalota nézőterén. E két ország 24 indulója közül 15 verekedte be magát a döntőkbe. Sajnos, nagy meglepetésre a több kivá­lóságot felvonultató magyar együttesből csupán a tó- rözó Érsek Zsolt jutott a legjobbak közé, de ő is csak negyedik lett (tavaly Budapesten bronzérmes volt!) Kulcsár Győző, szövetségi kapitány, illetve Szanda- váry György utánpótlás-kapitány legénysége ezen az erőfelmérésen érem nélkül maradt! Férfi tőrben a versenyt megelő­zően a szakemberek olasz-ma­gyar párharcot vártak. Gátai és Szekeres korai búcsúja mellett az olaszok sem tündököltek: a világ- bajnoki cím védője, a tavalyi junior Világ Kupa győztese szintén kie­sett, így a döntőbe csak Cerioni jutott az olasz csapatból. Viszont a robusztus termetű vívót ez csöppet sem zavarta, biztosan nyerte az aranyérmet. A tehetsé­ges NDK-beli tőrözóktól többet vártak a szakemberek. Nem vallott szégyent a fegyvernem két cseh­szlovák résztvevője. A somorjai (Šamorin) nevelésű Debreceni János a harmadik fordulóban bú­csúzott, s nem sok hiányzott ah­hoz, hogy első világbajnokságán a legjobb 16 közé kerüljön. Ta­pasztaltabb társa, Kovács László - szintén Somorjáról aki már tavaly Budapesten felhívta magá­ra a figyelmet, kitünően kezdte a versenyt, az első fordulóban ki- robbanóan vívott, de a második körben balszerencsés izomsérü­gáltatta. Az ezüstérem védője, ata- valyi Világ Kupa-győztes Lenin- grádban idő előtt búcsúzott. A ma­gyarok közül főleg Péntek Gábor­nak volt esélye a döntőbe jutásra, de megijedt a lehetőségtől, pedig a 16 között már 9:7-re vezetett a későbbi győztes Karelov ellen... Női tőrben nagyon színvonalas mezőny gyűlt össze. Egy döntőre való, már a felnőtt versenyeken is szép sikert elért vívónő lépett pástra. Közülük a francia Modaine (Budapesten második lett) és az olasz Gandolfi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az aranyérmet az ismert Zalaffi sze­rezte meg a kitűnő szovjet Ve- licsko és a román Guzganu előtt. A magyar hármastól - Pusztai nélkül, aki röviddel az utazás előtt kézsérülést szenvedett - nem vár­tak különösebb sikert. A 16 közé csak Englóner Katalinnak sike­rült bejutnia, de ott már az ó sze­replését sem kísérte szerencse. Az egyetlen csehszlovák résztve­vő, a prágai Veronika Štédrá na­A szlovákiai döntő asszóban a még csak 18 éves Kovács László (felvételünkön jobbról), a Slávia Šamorin versenyzője biztos 10:4 arányú győzelmet aratott Érsek Árpád (Slávia UK) ellen (Németh Gusztáv-felv.) lést szenvedett és nem tudta foly­tatni a küzdelmet. Mindenesetre - az öttagú csehszlovák csapatból a legjobb színben a két tőrözö mutatkozott be Leningrádban. Kardban‘várható szovjet fölényt hozott a verseny, Karelov lett a vi­lágbajnok, Kuzmin szerezte meg a bronzérmet. A lengyel Olechnek sikerült megvédenie tavalyi ezüst­érmét, ami nem kis dolog a junior korosztály állandóan váltakozó mezőnyében. Ebben a fegyver­nemben a legváratlanabb megle­petést az NSZK-beli Becker szol­gyon jól kezdte a versenyt, a má­sodik fordulóban sajnos megtor­pant, s ennek következtében nem jutott a táblára sem. Meglepetésre gyengén szerepeltek az NDK jó nevű női tórözói - egyedül Lange jutott a nyolcas döntőbe, s ott nyolcadik lett. Mint az várhatówvolt, a párbaj­tőrben gyűlt össze a legkiegyen­súlyozottabb mezőny. A legerő­sebb csapattal kétségkívül a házi­gazdák szerepeltek - Kravcsuk, Kajak és Agajev is biztosan jutott a döntőbe. A bajnoki cím védője, az olasz Resegottinak nem sike­rült az ismétlés, „csak“ ötödik lett, honfitársa Randezzo viszont bronzérmet szerzett. A két cseh­szlovák, a bratislavai Pavol Tran- džík és a Karlovy Vary-i Pavel Ŕezanka nem hozta a tőle várt eredményt. Trandžík a második körben esett ki, Ŕezanka pedig az elsőn sem jutott túl. Nem ment a magyar párbajtőrözőknek sem. Pedig Szikrai István óriási lehető­séget szalasztott el. A döntő kapu­jában kétszer is nyert helyzetből vesztett 9:10 arányban. Mindent egybevetve: az öttagú cséhszlovák csapatból csak a férfi törözők érdemelnek dicséretet. A 12 fős magyar gárdából egyet­len egy - Érsek jutott döntőbe - negyedik lett. Tehát a magyar küldöttség üres kézzel tért haza. Nemcsak azért, mert Kulcsár Győ­ző érthető elégedetlenséggel mondta, de ez valóban kevés a szebb napokat is megélt magyar vívósport számára. Keserű szájíz­zel távoztak Leningrádból az NDK-beli csapat tagjai is - szintén nem sikerült az éremszerzés, s a három döntős helyezései is arról tanúskodnak, hogy bizonyára a formaidőzítésbe csúszott vala­milyen hiba. A junior VB pozitívu­mai közé elsősorban a szovjet és az olasz vívók szereplése tartozik. A hazai kardozók és párbajtőrözők külön kategóriát képeztek. Bizo­nyították, hogy ebben a két fegy­vernemben nem lesz az edzőknek fejfájásuk a fiatalításnál. Az ola­szok minden fegyvernemben, de különösen tőrben erősek. Arány­lag keveset mutattak a franciák, viszont az eredményeket tekintve biztos, hogy sok a tehetséges fia­tal vívó az NSZK-ban. A lengye­leknek és a románoknak két-két döntősük volt, ami szintén nem sok. Az idei, leningrádi junior vívó- VB érmesei - tőr: 1. Cerioni (olasz), 2. Lothallier (francia), 3. Ibragimov (szovjet), női tőr: 1. Zalaffi (olasz), 2. Velicsko (szov­jet), 3. Guzganu (román), kard: 1. Karelov (szovjet) 2. Olech (len­gyel), 3. Kuzmin (szovjet), párbaj­tőr: 1. Kravcsuk (szovjet), 2. Ber­ger (NSZK-beli), 3. Randazzo (olasz)). KOLLÁR GÁBOR A bodaki (Bodíky) csapat a du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) járási labdarúgó bajnokság egyik legnagyobb meglepetése. A 16. forduló után fölényesen vezeti a nyugati csoport táblázatát, és minden reménye megvan ahhoz, hogy a következő évfolyamban magasabb osztályban játszhasson. A legmeglepőbb, hogy mindezt egy olyan apró település képvise­lői érték el, amelynek mindössze 450 lakosa van és közigazgatási­lag Felbárhoz (Horný Bar) tartozik. Úgy látszik azonban, hogy Boda- kon mindennél jobban szeretik a sportot, s azon belül is a labda­rúgást. Erről egyébként Soós Au­rél a sportegyesület vezetőségé­nek a tagja is meggyőzött:- Nálunk valóban szeretik a sportot, a labdarúgást. Egyesü­letünknek több mint száz tagja van, gyakorlatilag a falu minden negyedik polgára egyesületi tag. De még ennél is nagyobb a csa­pat híveinek tábora. Egy-egy jobb hazai mérkőzésnek néha 450 né­zője is van, tehát pontosan annyi, amennyi a község lakosainak a száma. Azt hiszem, ilyen látoga­tottsággal a világ egyetlen labda­rúgó csapata sem dicsekedhet. Olyan hátország, erkölcsi erő, ez, amely szárnyakat ad a fiúknak. A bodakiak piilanatnyilag való­ban magasan szárnyalnak, cél­szerű és látványos futballt játsza­nak. A siker azonban még így is meglepő, mert az utóbbi időben erősen fiatalítottak. A csapat kor­átlaga mindössze 22 év, de még alacsonyabb is lehetne, haZsigray László, a veterán 39 éves kapus nem „rontaná“ a statisztikát. Per­sze rá még mindig szükség van. Jórészt neki köszönhető, hogy a csapat 16 mérkőzésen mindösz­sze 13 gólt kapott, ami egy mérkő­zésre háromnegyed gólt jelent. Vannak találkozók, amikor hat-hét 17-18 éves fiú lép egyszerre pá­lyára. Már most dörzsölik a tenye­rüket, hogy mi lesz akkor, ha ez a csikócsapat beérik. Mert ahogy Soós József egye­sületi elnök mondja, a nehezebb, de a jobb és célravezetőbb utat választották. Csakis a saját neve­lésű játékosokra támaszkodnak. Gútay Árpád másodosztályú edző foglalkozik velük, az eredmények­ből ítélve sikeresen. Nagy figyel­met szentelnek az ifjúsági csapat­nak és a serdülőkorúaknak is. Az utóbbi a járási bajnokságban, a másik a második osztályban ját­szik. A bodaki labdarúgók sikeres szerepléséről alkotott kép azon­ban nem lenne teljes, ha nem említenénk azt a támogatást, amelyet a szövetkezet és a hnb vezetőségétől kapnak. A szövet­kezet tavaly több mint tízezer ko­ronát fordított a sportélet fejleszté­sére, és a csapat rendelkezésére bocsátja autóbuszát. A hnb a pompás sporttelep fenntartásá­nak költségeit fedezi. A bodaki sportolók társadalmi munkával igyekeznek kárpótolni a gondos­kodást, hogy a jó szereplésről ne is beszéljünk. Tavaly például 500 órát dolgoztak le a szövetkezet­ben a csúcsmunkák idején.- Miért ne segítenénk, ha hasz­nunk van belőle - mondja Soós Aurél. - Ez a legkevesebb, amit a támogatásért nyújthatunk. A csapat tagjainak egy része amúgy is szövetkezeti tag. Hát így dolgoznak Bodakon jó megértésben a sportélet és az egész falu felvirágoztatásán. PALÁGYI LAJOS Ismét a huszonegyszeres bajnok (Munkatársunktól) - Május ér- keztét Kassán (Košice) nemcsak a tulipánerdók, a nyiladozó orgo­nák, a szökőkutak csobogása, vagy a Csermely-völgyi pionírvo­nat indulása jelzi, hanem a Kirov utcai nyitott sportuszodában a ví­zilabdaidény kezdete is. Ilyenkor a virágok hónapjának elején ren­dezik a város díjáért kiírt és a ma­ga nemében országos viszonylat­ban is legrangosabb seregszem­lének számító nemzetközi vízilab­datornát. Az idei csakúgy, mint az eddigi tizenöt, e sport kiváló hírve­rőjének bizonyult. Megint tanúsá­got tett arról, hogy vízilabdaspor­tunkat nem szabad magára hagy­ni, nem engedhetjük sínylődni. A ČH Košice, Slávia VSV Koši­ce, a Dinamó Moszkva és az Egri Dózsa egymás elleni küzdelemso­rozatából a tornagyőzelmet eldön­tő ČH-Dinamo Moszkva mérkő­zés hozta a legszínvonalasabb já­tékot és a legtöbb izgalmat. Nyolc­van másodperccel a befejezés előtt 12:11 volt az állás a moszk­vaiak javára, addig felváltva veze­tett egy-egy góllal mintkét fél. A kapusról kipattanó labdával Szalonna ügyesen felúszott és átadásával Vidumanský kiegyen­lített. A döntetlen a csehszlovák bajnokcsapatnak az újabb torna­győzelmet jelentette. A torna ered­ménye: VŠV-D. Moszkva 4:16, ČH-Eger 15:9, D. Moszkva-Eger 13:9, VŠV-ČH 5:18, Eger-VŠV 16:4, D. Moszkva-CH 12:12. 1. ČH, 2. Moszkva, 3. Eger, 4 VŠV- (Gazdag) Brnóban - negyedszer a* SÉTA AZ INSPORT ’84 KIÁLLÍTÁSON Áprilisban hét napra ismét meg­nyitotta kapuit Brnóban a Köz­szükségleti cikkek nemzetközi vá­sára. Időtartama alatt területén rendezték meg - immár negyedik alkalommal - az Insport sport- és turisztikai cikkek kiállítását, amely­nek korábban Interšport néven so­káig Bratislava adott otthont. Idén cseh és idegennyelvű feliratokkal csalogatták a látogatókat a kör ala­kú Z pavilonba, ahol a hazai és külföldi kiállítók többsége sorakoz­tatta fel sport- és turisztikai cikk­kínálatát. Némely államok ugyanis nemzeti standjukon hagyták ezt a termékcsoportot, és így kire­kesztették magukat a kiállítás vér­keringéséből. Takarékossági szempontból érthető lépésük az Insport ’84 egységének rovására ment. > Sétánkat a szabadtéren kiállí­tott sportfelszerelések és beren­dezések között kezdjük. Itt a mini­lelátó és a gyepszőnyeg karban­tartásához szükséges kisgépek mellett talán a legnagyobb érdek­lődés a hóágyút kísérte. Pavilonszemlénk első állomása a prágai Sport standja, ahol a kí­váncsiskodókat már hagyományo­san látványos válogatás fogadta. Ezúttal szánkó- és hokibotgyújte- ményből készült (Zdeno Svrček felvétele ezt örökítette meg). A hosszú vitrinsorban újdonságo­kat kerestünk. így bukkantunk a kétféle Artis asztalitenisz ütőre. A Sriver névjegyü versenyszerű sportolásra, a Spika viszont turisz­tikai célokra készült. Piackutatási szándékkal mutatták be a Mono- skit. Már a nevéből is kitűnik, hogy egyetlen sítalpról van szó, amely a szokásosnál legalább kétszerte szélesebb. Mire szolgálhat? Kez­dőknek egyszerű irányíthatóságá­val a helyes stílus elsajátítását teszi könnyebbé, a tapasztaltabb sízőknek pedig a síakrobatika rej­telmeibe segit belekóstolni. Továbbhaladva a žilinai Drevo- industria verseny- és gyermek­szánkó kínálatát láthattuk; a Žďár nad Sázavou-i Tokoz és Sona horgászfelszereléseivel a vízpar­tok gyakori vendégeinek kedves­kedett; sokan állták körül a párizsi Gerard Henon cég eléggé megvi­selt terepjáró versenyautóját. Du- rokryt néven már jó ideje hódít a Beskydsport műanyag sípályája, amely különböző méretekben el­készítve egész évi edzési lehető­ségeket biztosít az alpesi számok hódolóinak. Jelenleg a Szovjet­unióba, Romániába és Jugoszlá­viába exportálják, korábban már Bulgária, Norvégia, Magyaror­szág, Franciaország és Olaszor­szág is vásárolt belőle. Kuba nemzeti standja érdekes színfoltja volt a kiállításnak. Sport- öltözékek, mezek, különféle ököl- vívókesztyúk, baseballfelszerelé- sek és sportcipők sorakoztak a tá­voli ország vitrinjeiben. Ismert nyugati sícégek is jelen voltak. A Marker síkötések mellet láthattuk az Uvex bukósisakokat és szemüvegeket, akárcsak a Fi­scher, az Elan és a Kneisel márka újdonságait. A norvég Swix cég síviaszkinálatával lepte meg az érdeklődőket. Hazai kiállítóink közül említést érdemel még a plzeňi Sportservis kajak, kenu és evezölapát válasz­téka, a jabloneci Nisasport szörf­készlet ajánlata, valamint a szlo­vákiai, kerületi hatáskörrel műkö­dő Slovšport vállalatok bemuta­tója. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség standja jelentős sport­sikereinket foglalta össze - képek­ben. Bugár Imre, a 4x5 km-es női síváltó, Fibingerová, Kratochvílo­vá, Charvátová, Sabovčík és Múd­ra asszony, valamint Jeriová min­den sportbarátnak a szarajevói téli olimpia és a tavalyi atlétikai világ- bajnokság maradandó élményeit juttatta eszébe. Spartakiádközpontúsága von­zotta az embereket a CSSZTSZ főtervező intézetének standjához. A Sportprojekt készíti ugyanis a jövő évi nagy sporteseményso­rozat, a csehszlovák spartakiád tervrajzdokumentációját. Munká­jukat egyéb sportlétesítmények tervezése és felújítási elképzelé­sei is fémjelzik. Makettek és rajzok egész sora tanúskodott erről. összegezésképpen: az Insport- nak továbbra is tartós helye van a tavaszi nemzetközi vásár prog­ramjában. Szétforgácsoltsága vi­szont folytatódik, főként a takaré­kosságot követő standösszevoná­sok miatt. így aztán előfordulhat, hogy némelyik sportcég helyén já­tékgyártók vagy valamelyik egzoti­kus ország kínálatát találjuk. Sport és turisztikai felszerelések dolgá­ban pedig a nemzeti standokon is érdemes körülnézni. • J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom