Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-04 / 105. szám, péntek

Az élvonalban lenni MINDIG TUDTÁK, Ml A DOLGUK KOMMENTÁLJUK -------­............—I.M—■!—.M..—....................MM—... .J Ré gi tapasztalat, hogy a mun­kahelyi pártalapszervezetek tevé­kenységének hatékonysága első­sorban a gazdasági eredmények, a tervfeladatok teljesítése tükré­ben mutatkozik meg. A Nádszegi (T rstice) Egységes Földműves­szövetkezet a galántai (Galanta) járás legjobb szövetkezetei közé tartozik, s természetesen párt- alapszervezete is minden elisme­rést megérdemel. A nyolcvanhét­tagú szervezet élén immár évek hosszú sora óta Juhos Árpád áll.- A pártbizottságnak már 1962- töl tagja vagyok - emlékezik.- Vagyis azóta, amióta leszerel­tem. Ugyanis már a katonaságnál is jegyzőkönyvezhető voltam a pártbizottságban, s tapasztala­taimat otthon is igyekeztem hasz­nosítani. Közben szaktudása növelése érdekében 1965-től kétéves me­zőgazdasági technikumot (mesteriskolát) végzett Nagyme- gyeren (Calovo). Ennek az volt a feltétele, hogy legalább ötéves gyakorlattal rendelkezzen. Ennél akkor már jóval több gyakorlata volt.- Én tehát már az 1968-as 69- es válságos években is itt dolgoz­tam, s a pártbizottságnak is a tagja voltam - folytatja Juhos elvtárs.- Abban az időben növényvédelmi agronómus voltam. Elmondhatom, hogy nálunk 1968-ban sem szü­netelt a termelés. Azt tartottuk, hogy a mi dolgunk termelni. Itt nemzetiségi súrlódások sem for­dultak elő. Ez nemcsak a szövet­kezetre vonatkozik, hanem az egész falura. Akkor még a köz­ségnek és az efsz-nek közös párt- alapszervezete volt, de a hetve­nes évek közepén különváltunk, hogy az emberek többet tudjanak foglalkozni a saját gondjaikkal. Például a tanítóknak ne kelljen a szövetkezet termelési kérdései­ről szóló beszámolókat hallgatni­uk. Persze a két pártalapszervezet közt igen szoros a kapcsolat. A nyilvános gyűléseket közösen rendezzük. A község akcióiban a Nemzeti Front keretében mind­nyájan részt veszünk. A Nemzeti Front vezetőségének jómagam is tagja vagyok. A hnb tanácsának is, a helyi nemzeti bizottság mező- gazdasági komissziójában pedig én látom el az elnöki tisztséget. Elmondja, hogy bár 1968-ban és 1969-ben sem szünetelt náluk a termelés, a tagkönyvcsere során a tagság 17 százalékától megvál­tak. Ennek főleg az volt az oka, hogy egyes volt tagjaik nem sajátí­tották el a tudományos világnéze­tet. A világnézeti nevelésre jelen­leg is igen nagy súlyt helyez a szervezet. Éppen ezért a tagfel­vételnél fontos követelménynek tekintik a tudományos világnéze­tet, s nagy gondot fordítanak az emberek eszmei, világnézeti ne­velésére. Ennek keretében tavaly egyebek közt nagy visszhangot kiváltott csillagászati előadás hangzott el a faluban. Az ideoló­giai nevelésben természetesen a legfontosabbnak a pártoktatást tartják, melyre a SZISZ-tagokat is meghívják. Az előadók elsősorban a szövetkezetben dolgozó fiatal mérnökök. Az érdeklődés az egyes témák iránt igen jelentős, ami mindenekelőtt annak köszön­hető, hogy helyi példákkal is szemléltetik az elhangzottakat. Például azt, hogyan valósítható meg a szövetkezetben az önel­számolási rendszer. Ezt a témát az oktatás résztvevőinek a kéré­sére iktatták be. Bár lányok is részt vesznek a pártoktatásban, megnyerésük a tagjelöltek sorába gondot okoz a szervezetnek. A hat tagjelölt közt mindössze egy nő van. A nyolcvanhét tag közt is csak 11a nő. A szervezet munká­jának a leggyengébb pontja éppen a tagfelvétel. Ezért az ideológiai nevelésre a jövőben is nagy súlyt kívánnak helyezni. Tömegszervezet három tartozik az efsz pártalapszervezetének ha­táskörébe: a Csehszlovák-Szov- jet Baráti Szövetség üzemi alap­szervezete (két alapszervezet a községben is létesült), a SZISZ- szervezet és a sportszervezet. Ifjúsági szervezetünk sajnos, nem elég aktív - panaszkodik a pártelnök. - Ennek főleg az a magyarázata, hogy nincs meg­felelő helyiségük. Művelődési há­zunk, illetve mozihelyiségünk ugyan van, de csak kevesen láto­gatják. Ezért a művelődési házban klubhelyiséget is létesítünk. Erőssége a pártalapszervezet munkájának a párt vezető szere­pének biztosítása, a gazdasági vezetők pártellenőrzése, a tagság arányos széthelyezése, illetve a pártcsoportok aktivizálása. A tárgyalóteremből Nem volt ínyére a gyaloglás Tavaly május 29-én már szinte igazi nyári hőség perzselte a Ko- kava nad Rimavicou-i (losonci - Lučenec-járás) utcákat. Délután, mivel vasárnap volt, az emberek többsége hűsítő árnyékba húzód­va kellemes pihenéssel, szórako­zással töltötte az időt. Persze, egykettőre megteltek a helyi ven­déglők is. Az egyik söntésében egy húsz­éves hnúšťai fiatalember, Ján Škvareniak sokadmagával együtt sörözgetett. Eredetileg úgy gon­dolta, hogy csak egy, esetleg két korsóval hajt le a szomjúság ellen, aztán mindjárt továbbmegy. Köz­ben viszont egyre jobban megíz- lett neki a habzó ital, és még sokszor rendelt magának belőle a pultnál. Végül már azt sem bán­ta, hogy sorra elmennek a hnúšťai autóbuszok, amelyek egyikével haza kellett volna jutnia. Záróráig a vendéglőben maradt. Akkorra már jócskán látszott rajta az alko­hol hatása. Az utolsó vendégek­nek fel is tűnt, hogy igencsak tán­torogva indult el a hiányosan meg­világított utcán. Később a friss le­vegő ugyan egy kissé kiszellőztet­te fejéből a részegséget, de csak annyira, hogy tudatosítsa: nincs ínyére a gyaloglás. A Tűzoltók terére érve azt is eldöntötte, hogy mindenképpen autóval megy haza az onnan több mint húsz kilomé­terre levő Hnúšťára. A téren nem­sokára sikerült észrevétlenül fel­törnie egy Škoda személygépko­csit, mielőtt azonban beindította volna a motort, közeledő járóke­lőkre lett figyelmes. Ezért felha­gyott a szándékával, kiszállt a ko­csiból, és még mindig tántorogva eloldalgott a környékről. A vasútál­lomás közelében viszont megint elunta a gyaloglást. Amint megállt pihenni, egy másik Skodára esett a pillantása. Néhány perc alatt azt is feltörte, és már éppen rövidre akarta zárni a gyújtókábeleket, amikor újra megzavarták a késő esti járókelők. Mérgesen sorsára hagyta az autót, majd sietve a Ro­vinka lakótelep felé vette az irányt. Abban bízott, hogy ott még való­színűleg nemigen ismerhetik egy­mást az emberek, és így azzal sem törődnek, mikor melyik szom­széd viszi el a kocsiját a parkoló­ból. Tévedett. Az egyik házban még ébren voltak a lakók. Egyikük felfigyelt a furcsa, gyanús zajra, azonnal becsöngetett a szomszé­doknak, és közösen elfogták a már indulásra kész tolvajt. Nyomban értesítették a rendőrsé­get is. Ján škvareniak az órszobán, majd a bíróságon semmit sem tudott felhozni mentségére. A bün­tetőtanács mint súlyosbító körül­ményt mérlegelte azt a tényt, hogy a vádlottnak korábban már három­szor kellett bevonulnia a börtönbe szándékos bűncselekmények el­követéséért. Most a Büntető Tör­vénykönyv 209 a §-ának első be­kezdése alapján idegen gépjármű jogtalan használata miatt fél évig tartó szabadságvesztéssel bün­tették. Az ítélet jogerős. -ly­- Az állattenyésztésen kívül mindenütt elég párttagunk van- vélekedik Juhos elvtárs. - Az nehezíti ennek a kérdésnek a megoldását, hogy ott kevés fiatal dolgozik. Pártcsoportot kilencet hoztak létre. Igen aktív a traktorosok és a műhelyben dolgozók csoportja. Külön pártcsoportot hoztak létre a tehenészetben és a sertéste­nyésztésben dolgozó kommunis­ták számára. Az állattenyésztők nek tavaly még igen komoly gon­dot okozott a nagyarányú borjúel­hullás. Ezt azonban (főleg az istál­lók renoválásával és fertőtleníté­sével) a tavalyi 13 százalékról idén 6 százalékra sikerült csök­kenteniük. A szövetkezet az állat- tenyésztésben és a növényter­mesztésben egyaránt kimagasló eredményeket ér el; sőt, a mellék üzemági termelésben is. A magas hektárhozamokat nem kis mérték­ben annak köszönhetik, hogy az egész járásban ők öntöznek a leg­többet. Tavaly e tekintetben az első helyen végeztek. Az öntözők főnöke Juhos Árpád, aki beszélge­tésünk előtt éppen Dunaszerda- helyről (Dunajská Streda) érkezett meg, ahol az öntözéshez szüksé­ges alkatrészeket szeretett volna vásárolni, de nagy bosszúságára nem kapott. Előveszi jegyzetfüze­tét, hogy pontos számadatokat kö­zöljön az öntözött területekről.- Tegnap az egyes számú szi­vattyú 45,5, a kettes számú 37,5 hektárt öntözött meg - mondja.- öntözzük a búzákat, a lucerná­kat, sőt, a kukorica üres talaját is, ahova vetni fogjuk. Az öntözőbe­rendezések emelését, hála újító­inknak, mi nem daruval végezzük, hanem emelőkkel. Máshol két nap kell a Fregattok áthelyezésére, nekünk három óra is elegendő- jelenti ki jogos büszkeséggel beszélgetésünk végén az öntözők vezetője, a pártalapszervezet ta­pasztalt elnöke, aki sokéves mun­kájával szintén hozzájárult azok­hoz az eredményekhez, melyeket a közös gazdaság elért. FÜLÖP IMRE Kezdeményező válasz Talán szokatlan, hogy egy felhívásra újabbal válaszolja­nak, de a szocialista munka hőseinek a csehszlovák dolgo­zókhoz intézett felhívása nemcsak egy további felszólítás a jobb, a hatékonyabb munkára. A múlt héten közzétett dokumentum nem más, mint kezdeményező válasz a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának alig két hete nyilvánosságra hozott mozgósító erejű felhívására, amely ugyancsak hazánk minden dolgozójához szól. A cseh­szlovák nép nemzeti felszabadító harca betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfor­dulója alkalmából született felhíváshoz csatlakoztak a szo­cialista munka hősei, azok a dolgozók, akik példás munká­juknak, mindenkori helytállásuknak köszönhetően lettek jogosultak a címmel járó aranycsillag viselésére. A felhívásban többek között kötelezik megukat: még meggyőzőbben fogunk hatni saját példánkkal a kollektívák­ban, további dolgozóknak adjuk át tapasztalatainkat és így még aktívabban hozzájárulunk az igényes feladatok teljesíté­séhez, s ösztönözzük a munka- és alkotó kezdeményezés széles körű kibontakozását.“ A Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett dolgozók azonban nem „csupán“ a fentiekre kötelezték magukat. Arra is, hogy: „... dolgozzunk az iparban, a mezőgazdaságban, építkezéseken vagy a közlekedésben, tudományos munka­helyeken vagy másutt, kezdeményező tettekkel járulunk hozzá a 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Erőnket arra összpontosítjuk, hogy a népgazdaság intenzív fejleszté­sében magasabb szintre jussunk, hogy a tudomány és technika ismereteit gyorsabban alkalmazzák a gyakorlatban, hogy a munkatermelékenység növekedjen...“ E kiragadott részletek is bizonyítják, hogy a felhívás megfogalmazói tisztában vannak népgazdaságunk legfontosabb feladatai­val, azzal, mit kell tenni az intenzív gazdaságfejlesztés meggyorsításáért, termékeink exportképességének növelé­séért. Gyakran és sokféle formában megfogalmazott vállalá­sok ezek, és ami nem mellékes - nem alaptalanok. Hiszen a felhívók és ezer meg ezer élenjáró kollektíva és egyén példamutató munkája a bizonyíték arra, hogy van erőnk többet tenni az eddiginél - minden munkahelyen. Ezt fogal­mazta meg a CSKP KB 10. és az SZLKP KB legutóbbi ülése is, mikor rámutatott: tavaly a tervezettnél jobban teljesítettük feladatainkat, s lehetőségünk van arra, hogy az idén ugyan­csak többet tegyünk az állami tervben rögzített feladatoknál. A jeles évfordulók jegyében sok vállalás, felajánlás szüle­tett már a szóban forgó felhívásokat megelőzően is. Néhány hónap múlva az is kiderül, ezek és az ezt követően születők közül melyik formális, megalapozatlan, csak általánosságo­kat tartalmazó. Kiderül, hogy valóban többet tettek-e például az újítók, a feltalálók életképes ötleteinek felkarolásáért, a minőség javításáért, a fegyelem szilárdításáért. Úgy, mint a népgazdaság, a társadalmi, a kulturális élet különböző területein dolgozó szocialista munka hősei, akik már eddigi magatartásukkal is bizonyították: minden területen van mód a többletmunkára, arra, hogy ki-ki a maga módján segítse tevékenységével hazánkat az intenzív fejlesztésben. És a jeles évfordulók nem csak a szocialista munka hőseit kötelezik erre. PÁKOZDI GERTRÚD ORVOSI TANÁCSADÓ A fiatalok és a káros szenvedélyek Az alkohol és a dohányzás elle­ni harc nem új keletű dolog. Azon­ban ha a fiatalokról van szó, nem győzzük ezt eléggé hangsúlyozni. A fiatalok rengeteg kísértésnek vannak kitéve ezen a téren. Csá­bítja őket a családi és a baráti környezet, ahol dohányoznak, isz­nak, s közben nemegyszer éne­kelnek, vigadnak. Ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy a jó hangulat, a lazítás egyik elengedhetetlen alapfeltétele az alkohol és a niko­tin élvezete. Rendszerint sörrel, édes likőrrel kezdik, majd borral és erős pálin­kával folytatják. A kiskorúak sok­szor azért dohányoznak és isznak, hogy ezzel érettebbeknek, felnőt­tebbeknek lássanak, s bizonyos tekintélyre tegyenek szert barátaik körében. A szülők, a nevelők és az egész társadalom kötelessége, hogy ebben megakadályozza a fia­talokat. Minden olyan italt „alkoholos italnak“ nevezünk, amely 0,75 százaléknál több alkoholt tartal­maz. A közönséges 7 százalékos sör 2 százalék alkoholt tartalmaz, tehát már ez is szeszes italnak számít. Az alkohol kárára van a fiatal szervezetnek, de ennél még sú­lyosabb az a veszély, amelyet a megszokás révén az alkoholfüg­gőség jelent. Kezdetben csak kü­lönleges alkalmakkor fogyaszta­nak alkoholos italt a fiatalok, ké­sőbb aztán a baráti társaságban bevett szokássá válik a rendsze­res poharazgatás. Ennek követ­keztében alakulhat ki az alkohol­függőség, amikor már nem ura akaratának az ember, szervezete megköveteli a bizonyos alkohol­szintet. A napi mennyiség elfo­gyasztása nélkül nyugtalan, ide­ges lesz az illető. Sokszor hangu­latához, sőt munkavégzéséhez is szüksége van a megszokott alko­holadagra. Éppen ezt kell meg­előzni, s nem szabad engedni, hogy úrrá legyen rajtunk ez a szenve­dély, mivel ebből később idült al­koholizmus alakulhat ki. Köztu­dott, hogy az alkohol rombolóan hat a májsejtekre, az agysejtekre, komolyan károsíthatja a vesét, ká­rosan befolyásolhatja az emésztő­szervek működését, árt az ideg- rendszernek stb. Továbbá pszichi- kailag is károsan hat az emberre - csökkenti a felelősségérzetét, tompítja az önkritikát, ingerlékeny- nyé, összeférhetetlenné tesz. A statisztikai adatok tanúsága szerint alkoholos állapotban számtalan bűncselekményt követ­nek el. Az alkoholizált ember örö­kös kábulatot keresve könnyen rá­szokik a különféle kábítószerek használatára. A fiatalok közül sokan csalódás és sikertelenség esetén nyúlnak a pohárhoz. Ez semmiképpen sem szolgálhat megoldásul. Az életben nemcsak sikerek és győ­zelmek vannak, hanem időnként csalódások is. Ilyen lelki állapot­ban nem a pohárhoz, hanem a szülőkhöz, a megértő barátok­hoz kell fordulni, akik átsegítenek a pillanatnyi nehézségeken. Hasonlóan káros a dohányzás is. Minél fiatalabb korban kezd valaki dohányozni, annál rombo­lóbb hatást végez szervezetében a nikotin. A dohányzás árt a légző­szerveknek, a szív- és érrend­szernek, károsítja az idegrend­szert és az emésztőszerveket, s tüdőrákot idézhet elő. Világviszonylatban hazánk a do­hányzást illetően az élenjáró or­szágok közé tartozik. Köztudomá­sú, hogy a dohányzás szenve­déllyé válhat, éppen ezért a meg­előzés igen fontos, hiszen leszokni csak nagyon nehezen képesek az emberek. A dohányzás legfőbb veszélye a nikotintoxikációban rej­lik. A fiatalok nagy része kezdet­ben szinte undorodik a dohány­zástól, mert ez kellemetlen fejfá­jást, émelygést, hányást idéz elő. Azonban legtöbben tüntetően do­hányoznak, hogy ezzel is felnőt­tebbnek lássanak. A szervezet az­tán fokozatosan megszokja ezt a mérgezést. Sajnos, a fiatalok nem gondolnak a nikotinnak a szervezetre gyakorolt káros ha­tására. A nikotin izgató és rákkeltő anyagokat tartalmaz. Igen rossz hatással van a szív- és érrend­szerre, az idegrendszerre, az izomzatra, vérkeringési zavarokat idézhet elő. A nikotin igen erős méreg, amely az idegrendszert veszélyezteti, görcsöt okozhat a sima izomzatban. Az agyban, a végtagokban nagyfokú vérkerin­gési zavart okozhat. Gátolja a vér­festék (hemoglobin) képződését, amelynek fontos szerepe van a tü­dő, az izomrostok és más szervek oxigénellátásában. A szervezet oxigénhiányát főképp a sportolók érzik meg, csökken a teljesítőké­pességük. A nikotinban, ill, a ciga­rettafüstben levő káros anyagok (kátrány, fenol, benzpirén stb.) rá­kos megbetegedést okozhatnak. Ezek az anyagok izgatják az orr, a légcső nyálkahártyáját is, felső és alsó légúti hurutot okoznak, amely sokszor élete végéig elkísé­ri a dohányzó embert. Mindebből láthatjuk, hogy a do­hányzás olyan rossz szokás, amely egészségileg és anyagilag egyaránt káros. Végezetül meg kell említenünk, hogy a legújabb statisztikai adatok szerint a 41-65 év közötti korban rákos megbete­gedésben kétszer annyian halnak meg a dohányzók, mint a nemdo­hányzók közül. Dr. SOBOTA OLGA ÚJ SZÓ 4" 1984. V. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom