Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-24 / 121. szám, csütörtök
Ösztönző erő A FIZIKAI OLIMPIA HUSZONOT ÉVE Állandó, gyors és széles körű változások jellemzik és határozzák meg korunkat; e változások forrása a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése, valamint megnövekedett szerepe. A tudo- mányos-technikai forradalom korában az egyik legfontosabb szerepet a fizika tölti be, a műszaki gyakorlatban való közvetlen alkalmazása, valamint a többi tudományághoz fűződő kapcsolata révén. Mivel társadalmunk elsősorban műszaki, természettudományi és matematikai-fizikai végzettségű szakembereket igényel, fontos, hogy ezeket az igényeket szem előtt tartsuk. Ezeknek a Vövetel- ményeknek a megvalósítása készteti iskoláinkat arra, hogy a természettudományi tantárgyak tanításának fokozott figyelmet szenteljenek. El kell érni, hogy minél több tanuló tanulja kedvvel elsősorban a matematikát, fizikát és kémiát. Az iskolák elsőrendű feladata, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését ezen tantárgyak iránt, és állandóan gyarapítsák növendékeik ismereteit. A tanulók alkotóképességének fejlesztésében a tanítási órákon kívül jól bevált formák: a szakköri munka, a középiskolai szaktevékenység, valamint a tantárgyi olimpiák. E munkaformák funkciója az utóbbi időben növekedett, hiszen fontos szerepet játszanak a tanulók társadalmi elvárásoknak megfelelő pályaválasztásában és nagy mértékben elősegítik a tanítás és a nevelés hatékonyságának növelését. A fizikai olimpia versenye a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének kezdeményezésére indult az 1958-59- es iskolai évben. E versenyt eredetileg a középiskolák tanulói számára hirdették meg. Különböző változások után kialakult e népszerű, közkedvelt verseny - mint tanításon kívüli foglalkozás - mai ''-"■mája, melyet az Oktatási Minisztérium 1976. szeptember 1 -én kiadott rendelete rögzít. A verseny lebonyolítása a következőképpen történik: A középiskolák 1., 2., 3., 4. osztályosainak versenye a D, C, B, A, az alapiskolásoké az E kategória. Az alacsonyabb évfolyamok tanulói a felsőbb évfolyamok versenyében is részt vehetnek. A résztvevőknek hét feladatot kell megoldaniuk, melyek közül hat elméleti, egy pedig kísérleti feladat. Az eredményesség feltétele legalább öt elméleti és a kísérleti feladat megoldása a szeptember elejétől január végéig tartó időszakban. Az első forduló (iskolai) eredményes feladatmegoldói közül a kerületi és a járási olimpiai bizottság választja ki azokat, akik a második (középiskolásoknak kerületi, alapiskolásoknak járási) forduló versenyében részt vehetnek. A kerületi olimpiai bizottság általában a kerület valamelyik főiskolája mellett tevékenykedik. A második fordulóban eredményesnek tekinthető az, aki négy elméleti feladat közül legalább kettőt helyesen oldott meg. A 3. forduló (középiskolásoknak országos verseny, alapiskolásoknak kerületi verseny) Csehszlovákia tíz kerülete, valamint Prága és Bratislava legeredményesebb tanulóinak a versenye. A létszám itt előre megszabott (legfeljebb 80 tanuló); a résztvevőknek négy elméleti és egy gyakorlati-kísérleti feladatot kell megoldaniuk. Eredményesnek minősül az, aki a legjobb megoldó összpontszámának a felét éri el. Győztes a legjobb húsz eredményes megoldó. Az országos versenyt minden évben más és más kerületi olimpiai bizottság védnöksége alatt rendezik meg. Az öt feladat megoldására két nap alatt tíz óra áll a versenyzők rendelkezésére. A kerületi és az országos versenyen A SZÁM ÍRÁS TÖRTÉNETE Egy tartalmas könyvről A számok elválaszthatatlanul hozzátartoznak minden ember életéhez. A mai ember számára nem jelent nehézséget a számok leírása és az alapműveletek elvégzése. Természetesnek vesz- szük, hogy bármilyen számot le tudunk írni tíz jel segítségével, mégpedig oly módon, hogy azt külföldön is megértik. Ez fontos még a matematikától oly távol eső terület, mint például a korunkban állandóan növekvő turizmus szempontjából is. El tudjuk olvasni nyelvtudás nélkül is (eltekintve azon országoktól, ahol nem a nálunk tanult arab számokat használják) az utak számozását, a szállodai szobaszámot stb. A számok írása, olvasása nem volt mindig ilyen könnyű. Filep László-Bereznai Gyula: A számírás története című könyve terjedelmének határai között, áttekinti a számjegyírás történetének kalandos útját, a számfogalom kialakulását, a számírás kezdetét, fejlődését és elterjedését. A szerzők arra törekedtek, hogy feltárják e fejlődési folyamat sajátos, belső logikáját, társadalmi okait, bemutatják a számírás és az írás tökéletesedésének párhuzamosságát. A számírás kialakítása megteremtette a matematikai jelölésmód további, egészen más irányú fejlődésének feltételeit is: a matematika minden területének kialakult egy sajátos jelölésrendszere, szimbolikája, szaknyelve. Napjainkra különösen jellemző a matematikai jelölésmód továbbfejlődése. Új vonás a logikai szimbólumok alkalmazása, valamint a különböző „gépi nyelvek“ kialakulása. Igaz, hogy mind a jelölések, mind a számjelek is csak formai oldalát jelentik a matematikának, de tudjuk, hogy a megfelelő forma elősegíti, a nem megfelelő pedig gátolja a tartalom fejlődését, gazdagodását. Korunk egyik jellemző vonása a matematika térhódítása a különböző tudományokban és az élet minden területén fontos a népszerűsítése. Filep László és Bereznai Gyula könyve ezt a célt szolgálja. OLÁH GYÖRGY a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói magyar szöveget kapnak. A feladatokat magyar nyelven dolgozhatják ki. Az alapiskolák kerületi versenyében a járási fordulók 3-5 legeredményesebb tanulója vesz részt, s négy elméleti feladatot kell megoldaniuk. Eredményes az, aki legalább két feladatot helyesen megold. A nemzetközi fizikai olimpia versenye három ország: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország kezdeményezésére jött létre 1967-ben. A bölcsőjénél olyan nemzetközileg elismert szaktekintélyek álltak, mint Rostislav Koštál, Czeszlaw Scislovski és Kunfalvi Rezső professzorok. Az országos versenyen legjobban szerepelt tíz tanuló közül választják ki a válogatott keretet. Ennek tagjai egy-két hetes külföldi felkészülésen vesznek részt. Az eddig lebonyolított 14 nemzetközi olimpián az összesítés alapján. 1. Szovjetunió, 2. Csehszlovákia, 3. Lengyelország, 4. Magyarország. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi három ország eredményei között minimális a különbség. A nemzetközi olimpiák is a fizikatanítás magas színvonalát igazolják hazánkban. Minden tanévben a Szlovák Szocialista Köztársaságban négy -ötezer középiskolás és 15 ezer alapiskolás kapcsolódik be a fizikai olimpiába. Szlovákiában az elmúlt huszonöt évben 41 845 közép- iskolás és 90 377 alapiskolás tanuló vett részt e versenyeken. A versenyzőknek általában 40 százaléka jutott a második fordulóba. Ezek közül 4941 közép- és 21 133 alapiskolás lett eredményes megoldó. Szlovákia középiskoláiból eddig az országos döntőben 416 tanuló vett részt, közülük 210 lett eredményes és 71 győztes. A versenyek irányítója a fizikai olimpia központi bizottsága, az Oktatási Minisztérium megbízásából. A versenyeket a két oktatási minisztérium, a SZISZ Központi Bizottsága, valamint a Csehszlovák Matematikusok és Fizikusok Szövetsége védnöksége alatt rendezik meg. A versenyeken a magyar tanítási nyelvű iskolák az első évfolyamtól kezdve aktívan részt vesznek. Fizi katan ításunk színvonaláról a figyelemre méltó eredmények tanúskodnak. A középiskolások versenyében kerületi és országos viszonylatban különösen a Komáromi (Komárno) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tartozik a legjobb eredményt elérő iskolák közé. Fontos * hangsúlyozni, hogy a versenyekre való felkészülés, és az ott elért eredmény nem lehet öncélú, hanem a pedagógiai törekvés egyik eszközének kell lennie, a tanulók és a pedagógusok számára ösztönző erő a további munkához. IPÓTH BARNABÁS Vidám közönség a Dunamenti Tavaszon (Gyökeres György felvétele) SOKFÉLE SZEREPBEN Találkozás Jevgenyij Leonowal - a képernyőn Jevgenyij Leonov filmjei szerepelnek ezekben a hetekben a Csehszlovák Televízió Háromszor egy... című műsorciklusában. A jeles szovjet színész jószívű, jó kedélyű ember benyomását kelti már az első pillantásra. Kerek arc, nagy, széles orr, jellegzetes mosoly. Valaki tucatkomikusnak nevezte őt, pedig külsője mögött sokkal nagyobb színészi tehetség rejlik, mint amilyen egy átlagos esztrádművészé. Mégis előbbi* adottságai határozták meg első filmszerepeit: „A legtöbb feladat, amit kaptam, a külsőmhöz igazodott: játszanom sem kellett, pusztán megmutatnom magam.“ Csakhogy, ami elég volt a rendezőnek és a nézőnek, kevés volt a fiatal, ambiciózus színész számára. Jevgenyij Leonov repülős családból származik, apja és fivére a repülőgépiparban dolgozott. így érthető, hogy miután kitanulta az esztergályos mesterséget, repülős iskolába jelentkezett ő is. Harmadikos, amikor úgy dönt, hogy színésznek jelentkezik. Tanulmányainak befejezése után, 1947- ben a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház tagja lett. A mi közönségünk persze mindenekelőtt a filmvászonról ismeri Jevgenyij Leonovot. Az ötvenes években epizódszerepek sorát alakította, mígnem 1961-ben, Vlagyimir Fetyin Vadállatok a fedélzeten című filmjében végre teljes mértékben érvényre juttathatta tehetségét, komédiázó hajlamait. Sulejkin csapos szerepében, aki akarata ellenére lesz tigrisek és oroszlánok megszel ídítője egy tengerjáró fedélzetén, milliókat nevettetett meg azóta, egyúttal bizonyítva, hogy a modern komikus nemcsak külső megjelenésével tudja megnevettetni a nézőt, hanem még inkább szerepének belső átélésével. És ez érvényes Leonov valamennyi vígjátéki alakítására. Drámai szerepet először 1964- ben a Doni történet című filmben játszott, melyet Solohov műve nyomán szintén Vlagyimir Fetyin rendezett. Jakov Sibalkónak, az egyszerű kozák embernek a szerepében nyújtott teljesítménye meglepetés volt a közönség számára, ugyanakkor meggyőzően bizonyította, mennyire igényes, sokoldalú színész Leonov. „Attól az időtől fogva eltűnt szótáramból a színésztípus kifejezés, és mindig örülök, ha új és különböző feladatokat kell teljesítenem.“ Ezzel mintha azt is mondaná, mintegy jellemezve saját művészetét, hogy az egyik szerepben alkalmazott eszközeit, tapasztalatait nem viszi át mechanikusan a következőbe, hanem új megközelítési és kifejezési módokat keres. Ebben rejlik művészetének lényege. További jelentős alakítása a Ragyogj, ragyogj, csillagom, című filmben volt. Á polgárháború idején játszódó tragikomikus történetben pontos képét adja a talpnyaló, az éppen hatalmon levőkhöz dörgölőzó, az egzisztenciája miatt örökös félelemben élő, taktizálgató kispolgárnak, illetve életfilozófiájának, mely Leonov „előadásában“ derűt vált ki, ugyanakkor elítélése is e magatartásnak. Gelman méltán híressé vált Prémium című termelési drámájának filmváltozatában ismét emlékezetes alakítást nyújt. Aligha kell bővebben szólnunk róla, hiszen a televízióban is láthattuk a filmet. Leonov Potapovjának az alakja, gyűrött ruházata, betonok tonnáitól kemény munkáskeze a jól öltözött vezetőség tagjainak körében kissé komikusnak hat, látszik, hogy Potapov nem szokott ilyen környezethez, bizonytalan itt, egyszerű, válogatatlan szavaiból azonban, melyek őszintén leleplezik a vezetés bürokratizmusát, nyomban nyilvánvalóvá válik a néző számára, hogy a vádlottból lesz vádló a gyűlésen. Ezután újabb filmek következnek a hetvenes években, köztük vígjátékok. Komédiás adottságait talán Georgij Danyelija filmjeiben tudta kamatoztatni a legjobban. „ Szívesen dolgozom ezzel a rendezővel. Finom érzékkel közelít az ezerszínú élethez. Olyan utakra visz magával, amelyekről soha nem tudjuk, hogyan végződnek - és ez a legszebb valami." Jevgenyij Leonovról elmondhatjuk, hogy mindenkor élmény találkozni vele. A képernyőn is. M. B. Könözsi István felvétele a Gyerkőcök sorozatból // önnyes szemű, pöttömnyi kislány kószál az l\ egyre növekvő sor mellett a lakótelepi élelmiszerbolt hatalmas kirakatát fürkészve. Az arcára van írva, hogy elhagyatottnak, árvának érzi magát. Sehol egy ismerős , együttérző tekintet; szombat reggeli fáradt unalom és cseperésző eső pettyezi a szürke betonjárdát.-Anyu! Anyuka! - kocogtatja meg apró ujjaival a kislány a vastag kirakatüveget, s hüppögése ismét zokogássá változik. _ Kavicsok- Ne sírj, aranyoskám - hajol hozzá egy őszülő asszony vigasztalóan anyukád biztosan a világért sem hagyna el téged. Hiszen tudod?!- Tudom - emeli tekintetét a kislány az asszonyra -, de a kenyérért muszáj neki, mert azt később már sehol sem kap - mondja megható bölcsességgel, s hűvös tenyerével megtörli nedves arcát. Kovács nagypapa rendszeresen minden délután sétálni ment a kis unokájával. Ilyenkor az övék volt az. egész világ; meghányták-vetették minden örömét- gondját. Egyik sétájukon melléjük szegődött Kovács nagypapa egyik öreg barátja, de nem nagyon avatkozott a ,,nemzedékek“ diskurzusába. Hanem egyre jobban tetszett neki az okos kisfiú tudásszomja.- Hallod-e, komám, ügyes egy gyerkőc ez a te unokád - nyújtotta a kezét búcsúzáskor az alkalmi sétapartner -, már most lepipálna egy iskolást, pedig úgy látom, még csak olyan ötéves forma - simogatta meg a fiúcska barna szöghaját.-Rossz a szemed, barátom - húzta ki magát Kovács nagypapa -, ősszel tölti majd be a negyediket.- Na látod, nagypapa - szólalt meg a kisfiú szemrehányóan -, mégis nekem volt igazam, amikor azt mondtam, hogy nyugodtan lehetek már öregebb is...- Holnap arról fogunk beszélgetni, kinek hol dolgozik az apukája, anyukája - közli az óvónő a délelőtti foglalkozás után a gyerekekkel. - Ne feledjétek el este megkérdezni őket. Csaba, a legfürgébb észjárású gyerek nem szól egy szót sem, de annál többet mondóan legyint. Az óvónő meg is kérdi tőle:- Neked talán nem tetszik a házi feladat?- Nekem az nem tetszik - mondja a fiú a homlokát ráncolva, hogy anyukám egész nap tanít, aztán még otthon is mos, főz, takarít, apukám pedig nem csinál semmit; örökké csak játszik.- Hogy mondhatsz ilyet? - kérdi az óvónő a fejét csóválva. - Mi az apukád foglalkozása?- Focista - lendíti a gyerek a bal lábát rúgásra, mintha attól tartana, hogy az óvó néni úgy sem érti ezt. SZENK SÁNDOR DJ SZÓ 6 ^ 1984. V. 24.
