Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-19 / 117. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban május 12-töl 18-ig Szombat: Bohuslav Chňoupek befejezte párizsi tárgyalásait- Athénban véget ért a kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) első kongresszusa Vasárnapi a zambiai fővárosban eredménytelenül fejeződtek be a SWAPO és a Dél-afrikai Köztársaság közötti tárgyalások Hétfő: Külügyminiszterünk megkezdte három afrikai országot érintő körútját - Parlamenti választásokat tartottak a Fülöp-szigeteken - Az NSZK egyik tartományában fémipari sztrájk kezdődött Kedd: A jugoszláv parlament Veszelin Gyuranovicsot választotta az államfői testület új elnökévé Szerda: János Károly spanyol király és felesége befejezte szovjetunióbeli látogatását - Az amerikai képvise- löház 1,8 milliárd dollárt szavazott meg a jövő évre az MX rakéták gyártására — Izraeli egységek terror- támadást hajtottak végre az Ain El-Helua déllibanoni palesztin menekülttábor ellen Csütörtök: Essenben megnyílt a nyugatnémet SPD kongreszszusa - A NATO katonai tervezöcsoportja Brüsz- szelben befejezte tanácskozását - Véget ért a bécsi tábornoktalálkozó Péntek: Bush amerikai alelnök befejezte pakisztáni útját, amelynek során ellátogatott az afgán ellenforradalmárok egyik táborába is Csehszlovák diplomáciai aktivitás A szövetségi kormány elnökének múlt heti líbiai látogatása és küszöbönálló jugoszláviai útja között külügyminiszterünk megjárta Párizst, s jelenleg afrikai körúton tartózkodik. Ez a diplomáciai aktivitás is jelzi, hogy Csehszlovákia - különösen a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben - igen nagy jelentőséget tulajdonít a párbeszédnek minden országgal, legyen szó fejlett tőkés államokról vagy az el nem kötelezettek mozgalmának tagjairól. Bohuslav Chňoupek múlt szombaton véget ért franciaországi tárgyalásain a nemzetközi helyzet időszerű kérdései mellett a két ország együttműködése szerepelt napirenden. Franciaország és Csehszlovákia gazdasági kapcsolatainak elmélyítésére törekszik, s ezen belül az árucsere-forgalom területén még jelentősek a tartalékok. Két iparilag fejlett országról van szó, tehát a kölcsönösen előnyös együttműködés hasznához nem fér kétség. Erre alapozva pedig a politikai párbeszéd is lendületet kaphat, s Csehszlovákia és Franciaország konkrét lépéseket tehet a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, következésképp az enyhülésért, az európai bizalom légkörének helyreállításáért. Bohuslav Chňoupek Tanzániát, Zimbabwét és Angolát érintő afrikai körútja a „fekete kontinensre“ irányítja a figyelmet. Afrika talán a legtöbb gonddal küszködő földrész: a gyarmatosítók utolsó nagy bástyái itt vannak, a fajüldözés itt okozza milliók mérhetetlen szenvedéseit, a nyomorról, az elmaradottságról nem is beszélve. A független, a fejlődés szocialista útjára lépett afrikai országok tudatában vannak problémáiknak’ s ugyancsak tudják, hogy gondjaik enyhítésére a szocialista országoktól segítséget várhatnak. Csehszlovákia is jelentős szállítója, s egyben felvevője is az afrikai piacnak, ám a gazdasági együttműködés mellett politikai téren is támogatja Afrika problémáinak megoldását. A Bohuslav Chňoupek útitervében szereplő három állam pl. ún. frontország, tehát ki van téve a Dél-afrikai Köztársaság állandó támadásainak. Csehszlovákia az ENSZ-ben és más fórumokon pedig aktívan síkraszáll a fajüldöző rezsimmel szembeni határozott és hatékony intézkedésekért. Ugyancsak támogatja az imperialista országok újgyarmatosító politikájával szemben fellépő országokat, a nemzeti felszabadító mozgalmakat és szorgalmazza a namíbiai kérdés igazságos megoldását, akárcsak a kontinens többi konfliktusának tárgyalásos rendezését. Közép-amerikai kételyek Úgy tűnik, újabb szakaszába érkezett a közép-amerikai válság, ám a térségben kialakult feszültség nemhogy enyhült volna, hanem épp ellenkezőleg, még éleződött is. Igaz ugyan, hogy Nicaragua és Costa Rica közös felügyelő bizottságot hozott létre a határincidensek megelőzésére, ugyanakkor azonban Honduras felől ismét nagy erejű támadást indítottak az ellenforradalmárok, s délről sem szűntek meg a provokációk. Hondurasban emellett javában folynak az előkészületek a jövő héten kezdődő, öt hétig tartó újabb, Grana- dero fedőnevű hadgyakorlatra. Az Egyesült Államok már meg is kezdte csapatai átszállítását a Panama-csatorna övezetéből. Az újabb Nicaragua-ellenes provokációban ezúttal első ízben salvadori katonák is részt vesznek (az Atonal „partizánvadász“ zászlóalj 1200 tagjáról van szó). Salvadorban eközben véget ért a választási eredmények körüli huzavona: június 1 -én Jósé Napoleon Duarte kereszténydemokrata politikus foglalhatja el az elnöki széket. Az elnökválasztási színjáték azonban - a jelek szerint- nem oldotta meg az országot eddig is irányító erőkön belüli feszültséget: Roberto d’Aubuisson, a szélsőjobboldal jelöltje több íz-1 ben kijelentette, nem fogadja el Duarte győzelmét. Ezért várható, hogy a halálbrigádok tevékenységi körüket kiterjesztik a kereszténydemokrata politikusokra is. A szélsőjobboldal - furcsa módon- épp az Egyesült Államokat vádolja azzal, hog Duartéttöbb millió dolláros támogatással az elnöki székbe segítette. A CIA-tól persze d’Aubuissonék is jócskán kaptak támogatást, ám ez kevésnek bizonyult... A salvadori hazafiak ugyancsak nem fogadják el a választási eredményt, persze egészen más okból, mint a szélsőjobboldal. Úgy vélik, ugyanis, hogy Duarte személye nem biztosíték arra, hogy a több éve húzódó polgárháború tárgyalásos rendezése irányában lépések történjenek. Elsősorban a térség problémáiról tárgyalt a héten Washingtonban a mexikói elnök. Már Miguel de la Madrid igen hűvös fogadtatása is jelezte, hogy a két ország véleménye e kérdésben alapvetően különbözik. Mexikó a Contadora-csoport tagjaként igyekszik a tárgyalásos módszereket szorgalmazni, az USA viszont - ez már mindinkább egyértelművé válik - a katonai erő alkalmazásában látja a megoldást. A washingtoni kormánykörök még attól sem riadtak vissza, hogy zsarolják Mexikót, s az amerikai irányvonal támogatására ösztönözzék. Mexikó adósságai ugyanis lassan megdönte- nek minden eddigi rekordot, s az ország gazdasága nagymértékben függ az Egyesült Államok gazdaságától. Az egyenlő feltételek melletti kereskedelem fejlődését gátolják továbbá a különböző amerikai korlátozó intézkedések is. Mexikó számára így már szinte megoldhatatlan probléma a gazdasági válságból való kilábalás, s nem utolsósorban a mintegy 80 milliárd dollárra rúgó külföldi hitelek törlesztése. Összeállította: PAPUCSEK GERGELY A hét elején az NSZK-beli Baden-Württemberg tartományban a fémipari dolgozók sztrájkakcióba léptek, hogy alátámasszák a 35 órás munkahét bevezetésére, a munkanélküliség csökkentésére irányuló követeléseiket. A hét közepén további 20 ezer fémipari munkás csatlakozott a sztrájkhoz, úgyhogy jelenleg mintegy 35 ezren sztrájkolnak. Képünkön: a Daimler -Benz egyik gyárának munkásai kézfelemeléssel szavazzák meg a csatlakozást. A Fülöp-szigeteken hétfőn tartottak parlamenti választásokat. A szavazatok összeszámlálása körüli huzavona azt sejtteti, hogy valami nincs rendjén. Az ellenzék egyenesen csalással vádolja Marcos elnök pártját, amely talán joggal tart attól, hogy a parlamentben elveszíti eddigi többségét. Az ország különböző városaiban egyébként több tízezres nagygyűléseket rendeztek a Marcos-rendszer ellen (képünk egy manilai aKción készült). Több helyütt súlyos incidensekre is sor került, s egyes hírek szerint 120 ember meghalt. ( KIS ___ V NYELVŐR Csakhogy vagy csak hogy? Egy iskolai tárgyú újságcikkben olvastam: aki teheti, mindent megad és felajánl a gyerekekért, csakhogy nyugton, biztonságban tudja.“ Egy külpolitikai tárgyú írásban pedig a következő mondaton akadt meg a szemem: ,,... a centrum nem is remélhetett többet, minthogy megpróbálja megállítani a további bomlást“. Közös helyesírási hibája eme két közlésnek, hogy egybeírtak bennük két szomszédos szócskát, noha azok más-más tagmondatba tartoznak. így lett volna helyes az írásmódjuk: „... aki teheti, mindent megad és felajánl a gyerekekért, csak hogy ( = csak azért, hogy) nyugton, biztonságban tudja.“ Illetőleg: a centrum nem is remélhetett többet, mint hogy ( = mint azt, hogy) megpróbálja megállítani...“ Mikor írható egybe a csakhogy? Felkiáltó mondatban, amikor a két tagja ugyanazon tagmondat részeként vált egységes határozószóvá: Csakhogy megérkeztetek! Csakhogy agyon nem nyomták egymást! S egybeírandó akkor is, amikor a de vagy a sőt kötőszóval egyértékű: Ment volna, csakhogy nem engedték. Neki is fájt, csakhogy neki még jobban. Hasonlóképpen írjuk a mintho- gyot is, amikor okhatározói mellékmondatot vezet be, s a mert vagy a mivel kötőszónak á szinonimája: Minthogy elkéstél, nem versenyezhetsz. Arany János Toldijának elöhangja így kezdődik: ,,Mint, ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, / Messziről lobogva tenger pusztaságon: / Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem / Majd kilenc tíz ember-öltő régiségben. / Rémlik, mintha látnám termetes növését...“ Itt is hasonló kettősséget figyelhetünk meg az írásmódban: az első verssorban a költő még vesszővel is figyelmeztet, hogy a két szóba írt mint és ha jelentése: ’mint amikor’; feltételes kötőszóként azonban alább egybeírta a mintha szot Dr. PÁSZTOR EMIL Lehet-e büntetést megítélni valakinek? Nemrég olvastam a következő mondatot egy bírósági üggyel kapcsolatban: „Kétezer korona pénzbüntetést ítéltek meg a szomszédnak, és 18 hónapra megvonták tőle a vezetői jogosítványt.“ Az olvasót bizony megzavarja ez a mondat. Mert mit is tud meg belőle? Azt, hogy valakinek megítéltek 2000 koronát, s megvonták tőle a gépkocsivezetői jogosítványt. Tehát kapott is, adott is az illető. De hogyan kaphatott 2000 koronát, amikor a cikkből az derül ki, hogy bajt okozott? Nyilván sehogyan, sőt a mondatból is sejthető -, de sajnos, csak sejthető - ez, mert a nyelvtani tárgy - a „pénzbüntetést“ - jelzi, hogy büntetésről van szó. Olvassuk csak el még egyszer ezt a részt: „Kétezer korona pénzbüntetést ítéltek meg a szomszédnak ...“ S éppen ez a fából vaskarika: büntetést megítélni valakinek. Ugyanis a megítél ige tárggyal és részeshatározóval szerkezetbe állítva, vagyis a megítél valamit valakinek kifejezés A magyar nyelv értelmező szótára szerint is ezt jelenti: „ítéletben elrendeli valaminek a teljesítését, kifizetését, átadását valakinek a javára.“ Ilyen példákat találunk a használatára: „Megítélték neki a gyermektartást“; „A bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget“; stb. Tehát, akinek megítélnek valamit, az jól jár. Csakhogy szövegünkben- mint erre rámutattunk - a 2000 korona büntetésként szerepel, így az illető mégsem előnyhöz jutott, hanem hátránya volt az ítéletből. Az ellentmondást - mint már bizonyára látjuk is- a nyelvi elemek helytelen használata, a szótévesztés és a hibás szerkesztésmód okozta. A büntetést nem megítélik valakinek, hanem valakit büntetésre ítélnek. Elsősorban tehát a megítél igét kell felcserélnünk az /'fé/-lel, majd az egyes mondatrészek szerepén is változtatnunk kell: a részeshatározóból tárgy, a tárgyból pedig állandó határozó lesz a mondatban. Vagyis a javított szöveg így hangzik: „Kétezer korona pénzbüntetésre ítélték a szomszédot, és 18 hónapra megvonták tőle a gépkocsivezetői jogosítványt.“ JAKAB ISTVÁN Veszik vagy vész? Az ikes igék használatáról, ragozásáról már annyi cikk jelent meg, hogy se szeri, se száma. Mégis előfordul, hogy egy-egy ritkán használt szó ragozásakor nehezen tudunk dönteni, vajon a jelen idő egyes szám 3. személyben melyik alak a helyes: az ikes vagy az iktelen. Bizonyára így volt vele az a szerkesztő is, aki újságja címoldalán közölt cikkének ezt a címet adta: „Egy nap sem veszik kárba“. (Vagyis, hogy nem vész kárba.) A vesz ige tudniillik ma már vegyes ragozásű. Az értelmező szótár szerint elsősorban a vész, esetleg a veszik a helyes alak, a vész kissé népies, régies változat. Ugyanakkor cáfolni látszik ezt a megállapítást az, hogy különböző nyelvjárási területről származó íróink általában a vész alakot használják. Sokkal valószínűbb, hogy a veszik a nyugati nyelvjárásból való, míg a keletiben a vesztik használatos. E^ek után nézzük meg, vajon jeles íróink, költőink melyik formára adták voksukat! Arany például így írta: „Ködbe vész a nap sugara“; Illyés Bartók című versében ezt a sort olvashatjuk: „... rendet, igazit, vagy belevész a világ“... Mikesnél is hasonló a helyzet: „Hány ezer ember veszett, és vész mindennap a tengeren! Nézzünk néhány példát a hazaiaktól is! Gál Sándor Hujjogató szél című versében pl. így olvashatjuk: „Hujjogató szélben / lombja vész a fáknak“. A vesz alak - amelyet az értelmező szótár helyesnek tart- ebben az értelmezésben önmagában szinte alig található; igekötős alakjában pedig az elvész, belevész a használatos. Hiába ragaszkodunk egy nyelvtani szempontból helyes alakhoz, ha a nyelvhasználat más - végeredményben nem rossz irányban fejlődik. A példák alapján a mai nyelvfejlődés azt látszik igazolni, hogy inkább a veszik tekinthető nyelvjárásinak, illetve ritkábban előforduló alaknak. GYÜRE LAJOS ÚJ SZÓ 4 1984. V. 19.
