Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-16 / 91. szám, hétfő

A SZISZ járási és városkerületi konferenciái Növekszik a fiatalok társadalmi aktivitása (ČSTK - és tudósítónktól) - Hazánk 65 járásában az elmúlt hét végén rendezték meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség járási és városkerületi konferenciáit. A tanácskozásokon értékelték azt a munkát, amelyet a fiatalok az eltelt két esztendő alatt végeztek. A konferenciák további fontos célja, hogy megvitassák, mikép­pen lehet hatékonyabbá tenni az ifjúsági szervezet eszmei-nevelő munkáját, s hogyan járulhatnak hozzá a SZISZ-tagok a termelés hatékonyságának növeléséhez, mit tehetnek még az energiával és a nyersanyagokkal való hatékonyabb takarékoskodás érdekében. A konferenciákon szóltak a szabad idő ésszerű kihasználásának jelentőségéről, az ifjúsági klubok és a különböző szakkörök munká­járól, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fiatalok honvé­delmi nevelésének Nyikolaj Tyihonov válasza a krefeldi felhívásra Lázas fegyverkezéssel egyetlen problémát sem lehet megoldani Nyitra - Hasonló jó eredmé­nyektől számoltak be a nyitrai (Nit­ra) tanácskozáson is, amelyen részt vett Jaroslav Jenerál, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának elnöke. Felszólalásában nagyra értékelte a járás fiataljainak társadalmi akti­vitását, s elismerően szólt a fiata­lok újítómozgalmáról, valamint a mezőgazdaságban dolgozó ész- szerűsítő brigádokról. Rozsnyó - A Szocialista Ifjúsá­gi Szövetség rozsnyói (Rožňava) járási konferenciáján jelen volt Jo­zef Ďurica, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke is. Az SZLKP Rozsnyói Járási Bizott­ságának küldöttségét Pavol Ju­hász, a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság elnöke vezette. A rozsnyói járás fiataljainak az (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió aktívan törekedett ar­ra, hogy intézkedéseket dolgozzanak ki a lázas fegyverkezés korlátozása céljából a tengereken kétoldalú alapon is, például az Indiai-óceánon a katonai tevékenység korlátozásáról és későbbi csökkentéséről folytatott szovjet-ame­rikai tárgyalások keretében és úgyszin­tén a stratégiai fegyverek korlátozásá­val és csökkentésével összefüg­gésben. 4. Az USA és néhány szövetségese hibájából azonban nem sikerült elmoz­dítani a holtpontról a tengereken való lázas fegyverkezés korlátozásával összefüggő kérdések komplexumának megoldását. A tények azt mutatják, hogy az USA, amely sokoldalú katonai fölény meg­szerzésével és nagy erő bevetésének lehetőségével számol a világ legfélre- esőbb részeiben is, a lázas fegyverke­zés újabb fordulóját kezdte meg a ten­gereken. A legkorszerűbb harci eszkö­zökkel felszerelt új hajókat épít, és helyez üzembe, felújítja a régi hajókat, és ugyanazokkal az eszközökkel sze­reli fel őket. Az USA növeli állandó katonai jelenlétét a világtengerek kü­lönböző térségeiben, és bővíti haditen­gerészeti támaszpontjainak rend­szerét. 5. A Szovjetunió megelégedéssel fogadta az ENSZ-közgyűlés XXXVIII ülésszakának felhívását, hogy kezdőd­jenek tárgyalások a katonai tevékeny­ség korlátozásáról a tengereken, a ha­ditengerészeti felszerelés korlátozásá­ról és csökkentéséről, valamint a biza­lomerősítő intézkedések kiterjesztésé­ről a tengerekre, elsősorban azokra a térségekre, amelyeken a legélén­kebb forgalmú tengeri utak vezetnek „ keresztül, vagy ahol a legvalószínűbb a konfliktushelyzet kialakulása. A Szovjetunió kész részt venni az ilyen tárgyalásokon. Lehetséges lenne például meg­egyezni az olyan halaszthatatlan intéz­kedésben, mint a haditengerészeti te­vékenység bővítéséről való lemondás olyan térségekben, ahol konfliktus és feszültség van. Célszerű továbbá keresni annak módját, hogyan lehetne megakadá­lyozni, hogy a nagyhatalmak hadihajói saját partjaiktól nagy távolságokban hosszabb ideig cirkáljanak. Hasznos­nak tartjuk az olyan lépéseket is, mint a nukleáris fegyvereket hordozó hajók elvezénylése a világtengerek bizonyos térségeiből, az ezekben a térségekben tartózkodó különböző osztályú hajók jelenléte mértékének meghatározását stb. Ami a haditengerészeti fegyverzet közvetlen és hatékony korlátozását il­leti, a Szovjetunió kész további intéz­kedések elfogadására is. Ezek között az intézkedések között szerepelhetne például az egyes osztályokba tartozó hadihajók számának korlátozása. Ez­zel egyidőben tárgyalni kellene a ten- geralattjáró-elhárító erők és eszközök korlátozásának bevezetéséről, vala­mint az idegen területeken levő hadi­tengerészeti támaszpontokat érintő in­tézkedésekről. A későbbiekben lehetne tárgyalni a nagyhatalmak haditengerészetének részét képező hajók számának korlá­utóbbi két évben végzett munkájá­ról Tóbisz Katalin, a SZISZ járási bizottságának elnöke terjesztett elő elemző beszámolót. Az érté­kelt időszakban főleg- az üzemi SZISZ-szervezetek tagjai értek el kimagasló eredményeket. Tizen­három ifjúsági munkakollektíva például a múlt évi tervfeladatokat jóval a határidő előtt teljesítette. Az újítómozgalomba legtöbben a Nižná Slaná-i Vasércbánya fia­taljai közül kapcsolódtak be. Jozef Durica, a SZISZ Szlová­kiai Központi Bizottságának elnö­ke nagyra értékelte a rozsnyói já­rás fiataljainak példás aktivitását, s a jó munka elismeréseképpen átadta as SZISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottságának vádorzászla- ját. (-szák) tozásáról, mégpedig kiegyensúlyozott alapon. Itt különös figyelmet kellene szentelni az olyan hadihajóknak, ami­lyenek például a repülőgép-anyahajók, amelyek különös destabilizáló jelleggel bírnak, és amelyeket az erő demonst­rálására és a független országokra való nyomás gyakorlására használnak fel. Nagy politikai jelentősége lenne an­nak, ha egyezség születne, és olyan bizalomerősítő intézkedésekre kerülne sor, amelyek elősegítik a konfliktus­helyzetek elhárítását és a tengeri utak biztonságának megszilárdítását. Természetesen valamennyi intézke­dést minden érintett állam biztonsága tiszteletben tartásának elvével össz­hangban kellene kidolgozni és megva­lósítani, kellő mértékben tekintetbe vé­ve az erők arányát meghatározó min­den tényezőt a tengereken, és úgy­szintén tekintetbe véve a fegyverzet­korlátozás további irányait, amelyek valamilyen módon érintik a haditenge­részetet. A katonai tevékenységnek és a fegyverzetnek a tengereken való kor­látozásához teljes mértékben ki kell használni a problémák regionális ala­pon történő kezelésében rejlő lehető­ségeket. Ezeken a tárgyalásokon a Szovjet­unió kész megvitatni olyan megfelelő intézkedéseket is, amelyek különös garanciát nyújtanának arra, hogy az elfogadott kötelezettségeket betartják. 6. A Szovjetunió úgy véli, hogy a ka­tonai tevékenységnek és a fegyverzet­nek a tengereken való korlátozásáról szóló tárgyalásokon valamennyi ten­geri hatalomnak és a további érdekelt országoknak egyaránt részt kell venni­ük. Ebből a szempontból számba jöhet az a lehetőség is, hogy ezt a tárgyalást a genfi leszerelési konferencia kereté­ben folytassák. A Szovjetunió azonban kész megvizsgálni azt a lehetőséget is, hogy az adott kérdéskomplexumról kü­lön sokoldalú tárgyalásokat rendezze­nek. Azt is tekintetbe veszi, hogy a sok­oldalú tárgyalások a tengereken való katonai tevékenység és a fegyverzet korlátozásáról nem szabad, hogy aka­dályozzák e kérdések megvitatását a nukleáris hatalmak közti tárgyalá­sokon. 7. A lázas tengeri fegyverkezés fe­lülvizsgálása során, ahogyan azt az ENSZ-közgyűlés XXXVIII. ülésszaká­nak határozata rögzítette, a Szovjet­unió véleménye szerint nem elég csak leleplezni a fegyverkezés veszélyes voltát és negatív következményeit a vi­lág békéjére, biztonságára és gazda­sági fejlődésére, hanem konkrét meg­állapodások eléréséhez is hozzá kell járulnia. A vizsgálat értékét vesztené, ha csak a tengeri fegyverzetekről szóló adatok gyűjtésére, ezek műszaki ele­meinek leírására, a haditengerészeti erők összehasonlításának módszerei­re stb. korlátozódna. A vizsgálatnak továbbá nem szabad ürügyül szolgál­nia a gyakorlati tárgyalások elodázásá­ra, sem pedig e tárgyalások helyettesí­tésére. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsának első aielnöke, a Szovjetunió külügyminisztere (ČSTK) - Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke válaszolt a krefeldi felhívásra. Válaszának szövege a következő: Tisztelt hölgyeim és uraim! A helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia Záró­okmányát aláírt államok kormá­nyaihoz intézett krefeldi felhívás -kifejezi az NSZK és más európai országok lakosai millióinak mély nyugtalanságát a helyzet veszé­lyes kiéleződése miatt kontinen­sünkön és az egész világon. Ezt a nyugtalanságot és a kétségeket osztják a szovjet emberek is. A konfrontációt kényszerítik Eu­rópára, és ezt a földrészt állandó­an belekényszerítik a feltartóztat­hatatlan fegyverkezési hajszába a szárazföldön, a tengereken, a levegőben, sőt az űrben is. Ezt az irányvonalat azok kezdemé­nyezik, akik a katonai fölény megszerzésére törekednek és a nemzetközi ügyekben a diktá­tum és az önkény politikáját szeretnék megvalósítani, s ezért próbálják Európát hídfőállássá változtatni a nukleáris konflik­tus ki robbantásához, s az euró­paiakat meg akarják fosztani azoktól a vívmányoktól, amelyeket az enyhülésért, a kölcsönös meg­értés kapcsolatainak kialakításá­ért és a tárgyszerű, kölcsönösen előnyős együttműködésért tett kö­zös erőfeszítések évei hoztak szá­mukra. A Szovjetunióban tudják, hogy a krefeldi felhívás volt Nyugat- Európában az a társadalmi moz­galom, amely elsőként szólított fel határozott elutasításra az új ame­rikai Pershingek és a robotrepülő­gépek telepítésére irányuló tervek és azon törekvések ellen, hogy Európát közelebb vigyék a nukleá­ris katasztrófához. A mozgalom a békéért, a lázas nukleáris és más fegyverkezés ellen napjainkra ha­talmas erkölcsi és politikai erővé vált Európában és Európán túl is. Az önök felhívása, hasonlóan más akciókhoz és kezdeménye­zésekhez, e sokarcú és széles mozgalom életképességének meggyőző bizonyítéka, napjaink kulcsfontosságú kérdéseihez és az emberiség jövőjéhez való cél­tudatos és felelősségteljes hozzá­állásának bizonyítéka. Önök teljes joggal teszik fel a kérdést a háborús veszély elhá­rítását célzó halaszthatatlan hatá­rozott intézkedések szükségessé­géről, többek között a jelenlegi veszélyes helyzet rendezéséről és az enyhülési politikához való visszatérésről. Lázas fegyverke­zéssel és a nukleáris konfrontá­ció kiélezésével egyetlen prob­lémát sem lehet megoldani. A Szovjetunió határozott híve annak, hogy meg kell állítani a ve­szélyes mozgást a lejtőn. Ennek érdekében - ahogyan azt Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta - fon­tos megduplázni, meghárom­szorozni az erőfeszítéseket a béke és a nemzetközi együtt- müködés politikájának folytatá­sára, a nukleáris fegyverkezés megállításához vezető hatékony lépések elfogadására. E célok megvalósítása érdekében a Szov­jetunió kész együttműködni vala­mennyi kormánnyal és társadalmi erővel, amely valódi -aggodalmat tanúsít az embereknek a nukleáris halál veszélyétől való megmenté­se iránt. Fel lehet szabadítani az utat a nukleáris fegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről szóló tár­gyalások felé. Ehhez csak egyva­lamire van szükség - Nyugat- Európában az elsőcsapásmérő amerikai rakéták telepítésének beszüntetésére és e rakéták fel­számolására. Ezzel megszűnne a regionális és stratégiai erőegyen­súly megbontására tett amerikai próbálkozások által kikényszerített válaszintézkedéseink megvalósí­tásának szükségessége is. Az események ilyen fordulata kétség­kívül megfelelne minden európai nép és az egész világ népei erőfe­szítéseinek és vágyainak. Sürgetően szükséges kölcsö­nösen elfogadható egyezmé­nyek elérése a világűr militari- zálása elhárításának, a vegyi fegyverek betiltásának és a ha­gyományos fegyverek korláto­zásának kérdéseiről. Általáno­san ismertek javaslataink a lázas fegyverkezés korlátozása, a hábo­rús veszély csökkentése és a bi­zalom kialakítása problémáinak egész komplexumával kapcsolat­ban, amelyet Stockholmban, Bécsben, Genfben és további fó­rumokon terjesztettünk elő. Ezek tisztességes és realisztikus javas­latok, és a Szovjetunió hasonlóan tisztességes és tárgyilagos vá­laszt vár rájuk. Óriási jelentőségű lenne a megállapodás arról, hogy a nukleáris hatalmak kapcsola­taikban bizonyos egyeztetett normák alapján járnának el, el­sősorban a nukleáris háború el­hárításának céljából. Ezzel együtt világos, hogy a nemzetközi helyzetben a törés nem áll be magától. Harcolni kell érte. És ez a harc nem elvont eszmékért vívott küzdelem, nem vita a vita kedvéért. Az emberiség jövőjéről, puszta létéről van szó. Ebben a kérdésben senki sem lehet könnyelmű, ez minden­kit érint. A krefeldi felhívásnak további sikereket kívánunk nemes külde­téséhez a békéért és a népek közti kölcsönös megértésért. Tisztelettel Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. XXX Nyikolaj Tyihonov üzenete vá­lasz a krefeldi felhívás, a széles körű nyugatnémet társadalmi mozgalom képviselőinek kezde­ményezésére. A nemzetközi kap­csolatok bonyolulttá válása - álla­pítja meg a dokumentum - elvá­laszthatatlan kapcsolatban áll a nukleáris rakéták folytatódó tele­pítésével Európában, és ellenté­tes az európai országok létérde­keivel. Ezzel összefüggésben a krefeldi felhívás szerzői a lázas fegyverkezés beszüntetésére szó­lítanak fel, elsősorban a rakétate­lepítés azonnali leállításának út­ján, továbbá a hagyományos fegy­verek csökkentésére és minden meglevő eszköz kihasználására a katonai enyhülés érdekében. Becses vendégek a tavaszi vásáron (Folytatás az 1. oldalról) lúak az üvegipari termékek és kü­lönböző kerámiák. Štrougal elv­társ hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy figyelmet kell szentelni az elektromos közszükségleti cik­kek gyártásának, hiszen e termé­kek iránt igen nagy a fogyasztók érdeklődése. Ugyancsak szombaton tekintet­te meg a brnói kiállítást Jaroslav Hajn, a CSKP KB Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának elnöke, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára, valamint Svätopluk Potáč szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke. A brnói nemzetközi vásáron az elmúlt hét végén is jelentős össze­gű üzleteket, megállapodásokat kötöttek. Tegnap ítélték oda az idei nem­zetközi vásár aranyérmeit is. A ha­zai gyártmányú közszükségleti cikkek 32 arnyérmet nyertek, há­rom aranyérmet kapott a Szovjet­unió, kettőt Jugoszlávia és Anglia, egyet-egyet pedig Bulgária, a Kí­nai Népköztársaság, Franciaor­szág, az NDK, Lengyelország és Ausztria. Jelentős határkő 35 éve írták alá a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Ma harmincöt esztendeje, hogy Budapesten aláírták Csehszlovákia és Magyaror­szág barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződését, ami jelentős határkő volt a két ország köl­csönös kapcsolatainak fejlődé­sében. A húsz évre megkötött szer­ződés a csehszlovák- magyar kapcsolatokat a proletár inter­nacionalizmus szilárd alapjaira helyezte s hozzájárult orszá­gaink együttműködésének gyors iramú bővítéséhez az élet minden területén. A doku­mentum érvényességét 1968. április 16-án újabb két évtized­del meghosszabbították, s a két ország testvéri viszonya azóta is tovább erősödik. Csehszlovákia és Magyar- ország együttműködése a szerződés szellemében eredményesen fejlődik politi­kai, gazdasági, kulturális téren egyaránt. A szerződés aláírása után rendszeressé váltak a két ország legfelsőbb vezetőinek találkozói. A sokoldaú kapcso­latok további elmélyítése szempontjából rendkívül jelen­tős volt Kádár János, az NSZEP KB első titkárának ta­valy novemberi prágai látoga­tása. Ugyancsak rendszeressé váltak a kormányfők tárgyalá­sai, legutóbb idén márciusban Budapesten folytatott eszme­cseréket Ľubomír Štrougal és Lázár György. Parlamenti kül­döttségeink is gyakran talál­koznak egymással, s a kap­csolatok a társadalmi szerve­zetek területén szintén szerte­ágazóak. A szerződés tág teret ad és széles lehetőségeket nyújt a kölcsönösen előnyös gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés bővítéséhez. A gazdasági kapcsolatok dina­mikus fejlődését bizonyítja az a tény, hogy a csehszlovák -magyar külkereskedelmi áru­csere-forgalom az elmúlt 10 év alatt több mint kétszeresére nőtt. A gazdasági együttműkö­désben mind fontosabb szerep jut a gyártásszakosításnak és a termelési kooperációnak olyan fontos területeken, mint a gépipar, a kohászat, az elektronika, a vegy- és a köny- nyűipar. Az így gyártott termé­kek aránya az idén a kölcsö­nös árucsere értékének egy- harmadát éri el. Különösen fontos helyet foglal el a két ország kapcsola­taiban a politikai együttműkö­dés. Csehszlovákia és Ma­gyarország, mint a Varsói Szerződés és a KGST tagja, azonos nézeteket vall minden fontos nemzetközi kérdésben. A szocialista közösség többi országával együtt síkra száll­nak a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a hatékony leszerelési lépésekért, az álla­mok közötti békés együttmű­ködésért. A két szomszédos testvéri ország sokoldalú együttműkö­dése a 35 évvel ezelőtt aláírt szerződés szellemében kifeje­zi Csehszlovákia és Magyaror­szág népének érdekeit, hozzá­járul a szocialista gazdasági integráció fejlődéséhez és je­lentős mértékben erősíti az egész szocialista közösség egységét és összeforrottságát. A Szovjetunió javaslatai a katonai tevékenység és fegyverzet korlátozására a tengereken ÚJ SZÚ 2­1984. IV. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom