Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-14 / 90. szám, szombat

ÚJ szú-5 1984. IV. 14. Jól haladnak a tavaszi munkákkal MEGKÜLÖNBÖZTETETT FIGYELMET FORDÍTANAK A NÖVÉNYTERMESZTÉS EREDMÉNYESEBBÉ TÉTELÉRE KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK A felső-csallóközi mezőgazda- sági üzemekben is folyamatosan haladnak az időszerű határi mun­kákkal. Ezt tapasztaltuk az 1657 hektáros mezőgazdasági földterü­leten gazdálkodó Nový Život-i Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz-ben is, ahol befejezték a 410 hektáros őszi búza fejtrágyázását, 243 hektáron földbe került a Ru­bin, a Korái és az Opál tavaszi árpa, valamint 120 hektáron a cu­korrépa. Ezzel kapcsolatban Horváth Jó­zsef, a szövetkezet főagronómusa elmondotta, hogy az idén megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak a növénytermesztés eredménye­sebbé tételére, hiszen a tavalyi viszonylag szerényebb gazdasági eredményeikből levonták a szük­séges következtetéseket. Búzából ugyan - az öntözésnek köszönhe­tően - 5,8 tonnás hektárhozamot értek el, az 100 hektáron termesz­tett napraforgó pedig 2,15 tonnás hektárhozammal fizetett, sőt a 25 hektáron termesztett dohányból elért 2,29 tonnás hektárhozam is a szövetkezet fennállása óta a legjobb eredmény. Viszont tava­szi árpából, kukoricából és évelő takarmányból elmaradtak a terve­zett hozamok. Az okok között nemcsak a szárazságot említette, hanem az olyan fogyatékosságo­kat is, mint a vegyszerek helytelen használata, az öntözés egyenlőt­lensége és az alacsonyabb egyedszám. Az is igaz, hogy az öntözőberendezéseiket ugyan ki­használták, mégis kevésnek bizo­nyult. Sokszor nehéz volt eldönte­ni többek között az öntözőkapaci- tás szűkössége miatt, hogy mit öntözzenek és mit ne. Ezért fordí­tanak már most nagy figyelmet a talaj vízgazdálkodását javító úgynevezett tározó öntözésre, és ezért üzemeltetik március vége óta öntözőberendezéseiket. A bú­zákon kívül öntözik a lucernaföld­jeiket és az intenzíven hasznosí­tott legelőiket is. Ezután a szövetkezet főagronó­musa arról is szólt, hogy az eddigi­eknél nagyobb gondot fordítanak a szükséges talajművelési és nö­vényápolási munkák agrotechni­kai időn belül való elvégzésére, miközben a növényvédőszerek szakszerű alkalmazásáról és a fo­lyamatos tápanyagutánpótlásról sem feledkeznek meg. Ennek alapján már megfelelő talajba ke­rül majd a 100 hektár napraforgó és 410 hektár szemes kukorica is, amelyet a magyarországi IKR sze­rint termesztenek. Az időelőnnyel tartó határi munkák mellett seré­nyen dolgoznak a kertészetükben is, ahol már tápkockákban fejlődik a paprikapalánta az egy hektárt kitevő fóliasátrak alatt, és földbe kerültek a gyökérzöldségfélék is. A határszemlénket hideg északi széllel érkezett felhőkből szemer­kélő eső zavarja meg. - Nem baj - mondja a vendéglátóm -, hiszen most minden csepp vízre szükség van. A csapadékszegény tél miatt már több mint 150 milliméter víz hiányzik a talajból. Ezért az öntö­zőcsoportok dolgozói az eső elle­nére is a helyükön maradtak, és figyelemmel kísérték a sávos ön­tözőberendezések működését. A Nový Život-i szövetkezet ve­zetői és dolgozói tehát igyekeznek Napjainkban sok bírálat éri a fo­gyasztási cikkeket gyártó vállala­tokat. Igaz, néha jogtalanul, más­kor már annál kevésbé. Panasza­inkat a kereskedelem a gyártóhoz továbbítja, mi pedig várjuk az el­képzelésünk szerinti megoldást. Ez idáig rendben is van. De vajon mi történne akkor, ha mondjuk a gyártó reklamálna, és ó próbálná rendre utasítani a fogyasztót? Lát­tam egyszer egy színdarabot, amely egy karrierista gyárigazga­tóról szólt. Bármennyire kiterjed­tek voltak is a kapcsolatai, a gyár termékeit sem a hazai, sem a kül­földi piacon nem tudta eladni. A teljes összeomlástól végül is a tanulatlan, de csavaros eszű portás mentette meg. Minden egyes dobozra ráírta: exportból visszamaradt... Lehetséges, hogy egy ilyen felirat fogkefegyártá­sunkban is elhozná a fellendülést?-A mi esetünkben nem a ter­mékek minősége, az alapanyag­szállítók felelőtlensége okoz gondot, hanem a vásárlóközönség- panaszkodik Ľubomíra Khandlo- vá, aki a bratislavai Nyugat-szlo­vákiai Bútorgyárak kefegyártó üzemében az értékesítési és anyagbeszerzési osztály vezetője.- Manapság a nemzetközi politikai és gazdasági helyzetből adódóan az exportfeladatok teljesítése a lehető legjobb szervezési és irányítási módszerek alkalmazá­sával, a korszerű tudományos és technikai eszközök segítségével megközelíteni a kitűzött célokat, amelyek mindenképpen biztatók a növénytermesztés eredményei­nek javítása szempontjából. Ugyanis az idei évre többek között 5730 tonna szemes terményt, 13 998 tonna tömegtakarmányt, 220 tonna napraforgót, 4560 ton­na cukorrépát, 55 tonna dohányt, 320 tonna gyökérzöldséget, 30 tonna paprikát kell kitermelniük. Az állattenyésztés szakaszáról pedig 780 tonna marhahús, 480 tonna sertéshús és 2 millió 40 ezer liter tej eladását várják tőlük a fo­gyasztók. összességében a szö­vetkezet tervezett teljesítményeit 44 millió 167 ezer koronában ha­tározták meg. Ez mindenképpen teljesíthető feladat. MÉRI ISTVÁN szinte sehol sem könnyű, de hogy még a hazai piacon sem tudjuk eladni a fogkeféket...! Három­négy évvel ezelőtt nem tudtuk ki­elégíteni a keresletet, ma pedig kihasználatlan a kapacitásunk. A fogkeféket természetes alap­anyagokból gyártottuk, de most már műanyagból is készítünk, mert azt tapasztaltuk, hogy ez utóbbiak iránt nagyobb a kereslet. Talán csak egy külföldi cégjelzés hiányzik, meg egy kis egészség- ügyi felvilágosítás? Az előbbit saj­nos nem tudjuk biztosítani, de az egészségügy sokat segíthet. On meddig használ egy fogkefét? Mert 2-4 hónapos használat után újat kéne ám venni! De hogy ezt a fogorvosokon kívül tudja-e még valaki... ?- Most már talán fölösleges is a kérdés, hogyan teljesítették a ta­valyi tervet.- Tervmódosítással 100 száza­lékra, de az eredetihez viszonyítva csak 93-ra - válaszolja Jozef Ton- gel közgazdász. - Tudja, a baj sose jár egyedül. 1979-ben vet­tünk egy új automata gépet a fog­kefék gyártására. A vásárlást pi­ackutatás előzte meg, és persze konzultációk az egyészségüggyel. A vásár mégsem sikerült, mert a fogyasztók az erről a gépről lekerülő típusú fogkefét keresik Jozef Kubáň, az Apróállatte­nyésztők Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának titkára ta­lálkozásunkkor mindenekelőtt jól­eső érzéssel nyugtázta, hogy a tö­megszervezet 111. kongresszusa óta több mint hatezerrel nőtt a szövetség taglétszáma.- Ez azzal magyarázható - mondotta -, hogy a tömegszer­vezet vezetősége sikerrel hangol­ja össze a társadalmi és egyéni érdekeket. Vagyis olyan állatok tartására ösztönzi a tagokat, ame­lyek nagyüzemi keretek között ke­vés sikerrel tenyészthetők, s ugyanakkor jól együttműködik a felvásárló és feldolgozó szer­vekkel a felnevelt állat vagy állati termék sikeres értékesítéséért.- Milyen állatokat tart a tagság?- Vannak, akik gazdasági hasz­náért tenyésztenek juhot, kecskét, nyulat, nutriát, nyércet, rókát, ba­romfit. Mások kedvtelésből egzoti­kus madarat, kutyát, macskát. A tagság a múlt évben 98 millió darab tojást, majdnem egymillió a legkevésbé. Azt már említettük, hogy a természetes anyagokból készült keféket szinte senki sem vásárolja. Pedig a szőrt Kínából hozzuk be, sőt a többi tartozékát is külföldről kapjuk. De hát a vásár­lóknak nem ez kell, ezért mű­anyag-kefékkel bővítettük a gyártá­si programot. Csakhogy ehhez jó­val több devizára van szükségünk, mert az alapanyagot külföldről kell behoznunk. A Sviti Műszálkutató Intézetben most éppen a mű­anyag szálasítási technológiáját dolgozzák ki. Ha sikerülne jó meg­oldást találniuk, nagyon megköny- nyítenék feladatunkat.- Hogy a megoldás mennyi ide­ig várat még magára, azt nem lehet tudni. Termelni és eladni azonban mégis kell.- Gyártani kell és értékesíteni is jó lenne, de sajnos javulást az idén sem várunk - mondja Ľubo­míra Khandlová. - Igaz, nagy re­ményeket füzünk a fogyasztási cikkek brnói vásárához. Bár sem­milyen újdonsággal nem indulunk, mégis új piacokat szeretnénk ta­lálni. Itt elsősorban Kubára, Ro­mániára és Magyarországra gon­dolok. Arra is számítunk, hogy Jugoszláviából az eddiginél na­gyobb mennyiségre tudunk majd szerződést kötni. A kínálatot és a mintákat már elküldtük, most várjuk a választ. KOVÁCS EDIT nyúl-, 37 ezer nutria-, közel két­ezer rókagereznát, 40 ezer bárány-, négyezer kecskebőrt, nagy mennyi­ségű gyapjút és tollat adtak el. Egyéb állatot tartó egyének kö­zül azok léphetnek be a szerve­zetbe, akik tisztavérű állatot tarta­nak, s ezután is arra ösztönzik őket, hogy ügyeljenek a fajták tisz­taságára. A közelmúltban Bratislavában megrendezett macskakiállításon láthattuk, hogy a doromboló szép állatok sem mostohagyerekek a tenyésztett állatok táborában. Számos szép fajtát ismertünk meg; zömök törzsű, vastag végta­gú, hosszú szőrű macskákat és karcsú, finom csontozatú rövid szőrű macskákat. Mindkét cso­portba tartozó állatoknak - a ha­zaiaknak és külföldről elhozottak- nak is - egyaránt nagy sikerük volt.- A kutyatenyésztők is rendsze­resen bemutatkoznak - tájékozta­tott a központi bizottság titkára. - Vannak helyi, járási szintű és országos kiállítások, versenyek. A kiállításokon elbírálják, hogy a védencek külleme megfelel-e az elvárásoknak. Fegyelmezettség­ből, megbízhatóságból is „vizs­gát“ tesznek. Ezenfelül a tömegszervezetek keretén belül külön klubba tömö­rültek a postagalambokat és az egzotikus madarakat tenyésztők. Rendszeresen összejönnek az egyes klubok tagjai; tapasztalat- cserére, szülőpárokat adnak- vesznek egymástól, vagy éppen­séggel megajándékozzák egy­mást. Sokszor közösen mennek el nemzetközi kiállításra, sőt maguk is szerveznek kiállítást. Mint minden tömegszervezet tagjai, ők is kiveszik részüket a társadalmi és gazdasági élet más területén végzett munkából. Csúcsmunkák idején segítenek a mezőgazdaságban, főleg a gép­pel hozzáférhetetlen helyek és árokpartok fűtermésének a beta­karításában, lakhelyükön pedig a környezet szépítéséhez járulnak hozzá. Jozef Kubáň annak örül a legin­kább, hogy a tagok szaktanácsok­kal segítik a pionírházak mellett működő ifjú állatbarátok köreinek a munkáját. Mint elmondotta, Szlovákiában 340 ilyen kör műkö­dik. Végezetül csak annyit: a fentiek is tükrözik, hogy a szervezetnek az ez év novemberében sorra ke­rülő IV. kongresszusán lesz érté- kelnivalója. KOVÁCS ELVIRA Meddig használunk egy fogkefét? Értékesítési gondok a kefegyárban Közvetlen kapcsolat - hasznos eszmecsere Gottwaldi napok egy földművesszövetkezetben Gazdasági feladataink megvalósítása során több akadályt és problémát kell áthidalni. Ezzel párhuzamo­san kell megoldanunk a gaz­daságpolitikai, valamint az eszmei-nevelő munkában felmerült kérdéseket is. Eze­ket csak közösen a tömegek­kel, az ő véleményüket, ja­vaslataikat is meghallgatva oldhatjuk meg érdemlege­sen. Mindezt tudatosítva szervezte meg a dunaszer­dahelyi (Dunajská Streda) já­rási pártbizottság az első gottwaldi napokat. A szín­hely a Csilizköz (Medziőili- zie) Egységes Földműves­szövetkezet volt. A KEZDET: RÉSZLETES FELMÉRÉS A szervezést a járási pártbizott­ság ideológiai osztálya kapta fel­adatul. Az előkészítéssel kapcso­latban mondta Nyári István, a járá­si pártbizottság titkára:- Számunkra újszerű gyakorlati munkáról volt szó, ezért e célra olyan üzemet választottunk, ahol jó a szervezés és természetesen a gazdasági eredmény is. A csiliz- közi üzemi pártbizottság nyolc alapszervezet tevékenységét irá­nyítja. A járási pártbizottság mun­kacsoportjai valamennyi alapszer­vezetben felmérő beszélgetéseket folytattak, egyrészt az előre meg­határozott problémakörökről, de olyan dolgokról is, amelyek az adott helyen merültek fel, mint sa­játos problémák. A beszélgetéskor több problémára, tennivalóra hív­tuk fel a figyelmüket, de ők is közvetítettek felénk sok észrevé­telt a gazdasági, politikai munká­val kapcsolatosan, és kértek se­gítséget, útmutatást több problé­ma megoldásához. Tehát az üze­mi pártbizottság ülése és a nyilvá­nos pártgyűlés után megkezdődik a szerzett ismeretek kölcsönös hasznosítása. Bohus Zoltán, a já­rási pártbizottság ellenőrző és re- vízióp bizottságának alelnöke, az egyik munkacsoport tagja elmond­ta, hogy a felmérést március 19-23 között végezték el. Cso­portjában a járási párt- és gazda­sági szervek három és a szövet­kezet egy képviselője dolgozott. Kilenc, előre meghatározott dolgot elemeztek. Többek között értékel­ték a párt vezető szerepének ér­vényesülését, a választási prog­ram teljesítését és a nyilvános gyűlések hatékonyságát, de szó volt az újítómozgalomról is. A dol­gozókkal, a párttagokkal és a pár- tonkívüliekkel folytatott eszmecse­re során elhangzott észrevétele­ket, megjegyzéseket a megfelelő fórumokra továbbították. KÖZEL FÉLSZÁZ ÉSZREVÉTEL Az üzemi pártbizottság ülése, majd az ezt követő nyilvános párt­gyűlés a gottwaldi napok kicsú- csosodása volt. Mindkét tanács­kozásra a járási párt-, közigazga­tási-, valamint gazdasági szervek legfőbb képviselőinek jelenlétében került sor. Tánczos Tibor, az üze­mi pártbizottság elnöke tehát jog­gal hangsúlyozta, hogy ók minden segítséget megadtad a felmérést végző csoportok munkájához, vi­szonzásképpen a járási szervek is megadták a kielégítő válaszokat az előzetes beszélgetéseken, illet­ve a nyilvános taggyűlésen el­hangzott kérdésekre és problé­mákra. A közel háromszáz résztvevő mindezt megelégedéssel nyugtáz­ta. Párttagok és pártonkívüliek nagyra értékelték, hogy személye­sen tolmácsolhatták kéréseiket, problémáikat és javaslataikat. Ezek nagy részét előzóen megvi­tatták dolgozótársaikkal és a párt­csoportok tagjaival, s természete­sen a válaszokról is tájékoztatták munkatársaikat. Minden felszólaló nevét lehetet­len felsorolni, hiszen a vitában tizennyolcán kértek szót, s össze­sen negyvenkét észrevétel, bíráló megjegyzés, illetve kérelem hang­zott el. Németh László, a medvei (Medved’ov) pártalapszervezet el­nöke többek között az átirányított kamionforgalommal kapcsolatos problémákat részletezte, Tok Zol­tán gépszerelő azt kérdezte meg, hogy lesz-e Csilizközben filmszín­ház, Kiss Lajos, a patasi (Pas- tuchy) hnb elnöke pedig a válasz­tási program teljesítésének ne­hézségeit ecsetelte. Legtöbben a földművesszövetkezetben folyó munkával összefüggő problémák­ról beszéltek. Czuczor Ferenc traktoros a szociális feltételek javí­tását sürgette, Rasztgyörgy István a zöldségkertészetbe vezető út rossz állapotára és az eladási ne­hézségekre mutatott rá, Bozsaki László, az állattenyésztő részleg vezetője pedig többek között a másodosztályú tej körüli problé­mákat boncolgatta. Nem alaptala­nul, hiszen a levonás évente mint­egy másfél millió koronát tesz ki. Nagyobb odafigyelés és felelős­ségteljesebb munka kellene ah­hoz, hogy ennyivel több legyen a földművesszövetkezet bevétele. A MUNKÁT FOLYTATNI KELL Az elhangzott kérdések, észre­vételek többségére már a nyilvá­nos taggyűlésen kielégítő választ kaptak a jelenlevők. Azokat a kér­déseket, amelyek szélesebb körű vizsgálatot igényelnek, a járás ille­tékes párt- és gazdasági szervei írásban fogják megválaszolni.-A lényeg az, hogy egyetlen kérés vagy bírálat se maradjon megválaszolatlan - hangsúlyozta Magyarics Vince, a járási pártbi­zottság vezető titkára. - Azokat a kérdéseket, amelyekre itt nem válaszolhattunk, az elnökség ülé­sén megvitatjuk, s amire nem ad­hatunk választ, azt az arra illeté­kes szervekhez továbbítjuk. Pél­dául a cukorrépa felvásárlásával és a cukortartalom megállapításá­nak módjával kapcsolatosan el­hangzott bírálatra érdemleges vá­laszt csak a cukorgyáriak tudnak adni. A nyilvános pártgyűléssel te­hát a munka nem zárult le. A fel­merült problémákkal az üzemi pártbizottságnak és a helyi köz- igazgatási szerveknek is foglalkoz­niuk kell, s majd később még mi is újra eljövünk ellenőrizni, hogy az elhangzott észrevételek, javasla­tok és kérések miként oldódtak meg. Bartos Andor, a járási mező- gazdasági igazgatóság igazgatója is a munka folytatásának fontos­ságát hangsúlyozta.- Sok értékes információyal gazdagodtunk, s e tény már ön­magában is a gottwaldi napok hasznosságát bizonyítja. Most majd rajtunk a sor, hogy az el­hangzott észrevételeket elemez­zük, s az csak természetes, hogy a felmerült problémákat meg is kell oldanunk. S végül még egy vélemény. Halász János, a helyi földműves­szövetkezet elnöke is a rendez­vény jelentőségét húzta alá.- A részletes és sokoldalú fel­mérés megmutatta, hogy mire kell még a korábbiaknál is jobban oda­figyelnünk. Ugyanakkor nagy poli- ' tikai jelentősége is van a gottwaldi napoknak. A dolgozók, párttagok és pártonkívüliek messzemenően meggyőződhettek arról, hogy a felsőbb szervek nem közömbö­sek problémáink és nehézségeink iránt, éppen fordítva, igyekeznek azok megoldásában és áthidalá­sában a segítségünkre lenni. S ez a tudat még jobb munkára ösztö­nöz mindenkit, s egyben arra, hogy a pillanatnyi nehézségek ellenére is igyekezzünk a lehető legjobb eredmények elérésére. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom