Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-03 / 80. szám, kedd

Tanácskozott a Szlovák és a Cseh Nemzeti Tanács Népünk műveltségi szintjének emeléséért Az SZNT 12. ülésén részt vett Jozef Lenárt elvtárs is • Fontos dokumentumokat vitattak meg SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Következetesen az elvégzett munka szerint Gazdaságunk intenzív fejlesztése megköveteli, hogy a bért, mint a munkára való ösztönzés hatékony eszközét következete­sen használjuk ki a 7. ötéves terv stratégiai feladatainak teljesí­tésére. Bérpolitikánk alapvető feladata, hogy szilárdítsuk a bér aktív szerepét a döntő szociális és gazdaságfejlesztési feladatok végrehajtása során. A XVI. pártkongresszus - mint ismeretes- különösen hangsúlyozta, hogy a javadalmazásban szükség van az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti elv céltudatos megtartására. Ezért lett szerves része a komplex intézkedéseknek a bérrendszer gazdasági hatékonyságát növelő átfogó program is. Miközben állandóan érvényes a követelmény, hogy a minden­napi gyakorlatban érvényesíteni kell a szocialista javadalmazási elveket, napjainkban arról van szó, hogy összhangot kell terem­teni a kifizetett bérek és a nemzeti jövedelem képzése és felhasználása között. Ennek feltétele, hogy a társadalmi munka­termelékenységnek gyorsabban kell növekednie a béreknél. A bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelését célzó program fokozatosan két szakaszban valósul meg. Az első szakasz (1981-1983) főleg a normabázis tökéletesítésére és bővítésére, illetve a prémiumok hatékonyságának növelésére irányult. A CSKP KB Elnöksége megvitatta a szövetségi kormány jelentését az első szakaszra kitűzött feladatok teljesítéséről és megállapította, hogy az elért eredmények között jelentősek az eltérések, s nem felelnek meg a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok intenzív gazdaságfejlesztési lehetőségeinek. Különbözőek az eredmények főleg a műszaki-gazdasági és a munkanormák objektivizálásában és bővítésében. Az okok többnyire szubjektív jellegűek és főleg arra vezethetők vissza, hogy az irányításban és a szervezésben kevésbé igényes formá­kat alkalmaznak, bátortalanul alkalmazzák az új irányítási elve­ket, és kevésbé hatékony az ellenőrzés is. A CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta, hogy a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelésére irányuló program mind­két szakaszát úgy kell értelmezni, mint a fegyelem és a rend szilárdításáért folytatott küzdelem szerves részét. Ez pedig felöleli a normák szüntelen tökéletesítését is. Olyan tevékeny­ségről van szó, melyre a múltban nem fordítottunk nagy figyel­met, helyenként a normák még a technológia módosítását követően sem változtak. Az is a fogyatékosságok közé tartozik, hogy csökkent az érdeklődés a normaképző tevékenység iránt, a normás munkája veszített vonzerejéből. Nagy mértékben gyengült a normák befolyása a szakképzettség növelésére is. Többek között ezek az okai annak, hogy a bérrendszer haté­konyságát célzó program első szakasza miért nem hozta meg nagyobb mértékben a várt eredményeket. Az első szakaszban szerzett tapasztalatok rámutatnak, hogy e téren-el kell mélyíteni a tömegpolitikai munkát. Meg kell magyarázni, hogy a bérek növekedése függ - és függenie is kell- a dolgozók szakképzettségétől, a társadalmi munkatermelé­kenység növekedésétől, a népgazdaság intenzív fejlesztésétől. Ha az eredmények nem növekednek, nem növekedhetnek a keresetek sem. A gazdasági tevékenység eredményei pedig függenek az objektív normák progresszív voltától. Ezt meg kell magyarázni, minden dolgozóval beszélni kell erről, fokozni kell az érdeklődést a hatékonyság növelése iránt. Az első szakasz feladatai feltételeinek megteremtése nélkül nem kezdhetünk a második szakaszra kitűzött feladatok végre­hajtásához. Ezért azokban a gazdasági-termelési egységekben és azoknál a vállalatoknál, ahol az első szakasz nem zajlott le kielégítően, vissza kell térni feladataihoz, főleg a munkanormák és a többi műszaki-gazdasági norma tökéletesítésével kapcso­latosakhoz. A bérek prémiumrészét a gazdasági fejlesztés döntő feladatainak teljesítésére kell irányítani, pontosítani kell a jutalmazási mutatókat, be kell vezetni az egyéni értékelést és új, progresszív bérformákat kell érvényesíteni. A program második szakaszának végrehajtásával az 1985-1987-es években számolunk, ez kötődik az előző szakasz­hoz, és célja a tarifarendszer tökéletesítése és szilárdítása. Ki kell egészíteni a munkások képesítési katalógusát és korszerű­síteni kell a műszaki-gazdasági dolgozók katalógusát. A máso­dik szakasz célja a bérdifferenciálás elmélyítése az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége alap­ján, valamint az, hogy megteremtsük az összhangot a bérek fejlődése és az erőforrások képzése, valamint a gazdasági eredmények között. A bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelését célzó program végrehajtásának egész folyamatában jelentős szerepet kell betölteniük a pártszerveknek és szervezeteknek, hozzá kell járulniuk a program zavartalan megvalósításához. Elsősorban a szakszervezetekkel együttműködve kell biztosítaniuk az összes vállalatnál a program egységes teljesítését. Minden munkahelyen meg kell teremtenünk a második szakasz végre­hajtása politikai támogatásának feltételeit, az irányító dolgozó­kat a jóváhagyott intézkedések felelősségteljes teljesítésére kell ösztönözni. Amint azt a CSKP KB Elnöksége hangsúlyozta a bérpolitiká­nak pozitív szerepet kell betöltenie a népgazdaság intenzív fejlesztésére való áttérés során, valamint a mindennemű munka hatékonyságának növelésében és minőségének javításában. Ezért a pártszervek és szervezetek következetesen ellenőrzik majd a második szakasz előkészítését, figyelemmel kísérik az intézkedések végrehajtását és hatékonyan hozzájárulnak az időszerű feladatok megoldásához. Abból a célból, hogy a bér­rendszer gazdasági hatékonysága növelésének folyamata meg­feleljen a vele szemben támasztott elvárásoknak. RUDÉ PRÁVO KEDD 1984. április 3. XXXVII. évfolyam 80. szám ★ Ára 50 fillér (Tudósítónktól) - Bratislavában tegnap meg­tartotta 12. ülését a Szlovák Nemzeti Tanács. Megtárgyalta a kormány törvényjavaslatát, mely módosítja és kiegészíti az SZNT-nek az oktatás és oktatási Intézmények állami igazgatásáról szóló törvényét, valamint a csehszlovák oktatá­si rendszer továbbfejlesztéséről szóló doku­mentum teljesítésével foglalkozó kormányjelen­tést. Az ülésen részt vettek: a CSKP Központi A kormány törvényjavaslatát, il­letve a kormány jelentését Juraj Buša, az SZSZK oíctatási minisz­tere indokolta meg. Hangsúlyozta: a csehszlovák oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló 1976. évi párthatározat fontos szerepet tölt be szocialista társadalmunk­ban, hiszen komplex módon értel­mezi az oktatást és a nevelést, valóra váltásával tovább mélyül iskoláink demokratizmusa, lehető­vé válik népünk, különösen az ifjú nemzedék műveltségi szintjének emelése és oktatási rendszerünk korszerűsítése. Az 1984-es év fontos állomás az oktatáspolitikai határozatok teljesítésében, hiszen júniusban befejezzük az alapisko­la átalakítását s egyidejűleg meg­kezdjük a tízéves tankötelezettség bevezetését. Az átépítés első sza­kaszának befejezése megköveteli, hogy a változtatásokat törvények­Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára jókívánságait fejezte ki Hans Klevennek, a Nor­vég Kommunista Párt elnökévé történt újraválasztása alkalmából. ben is rögzítsük. Ezért a Szövet­ségi Gyűlés március 22-én új ok­tatási törvényt hagyott jóvá, ehhez kapcsolódik a szlovák kormány törvényjavaslata, mely módosítja és kiegészíti az SZNT-nek az ok­tatás és oktatási intézmények álla­mi igazgatásáról szóló törvényét. Ezek értelmében a középiskola három típusa - szakmunkásképző intézet, gimnázium, szakközépis­kola - egyenrangúvá válik; ezek­ben az intézetekben a tanulók kö­zépiskolai végzettséget, 12 évi ta­nulás után pedig egyre többen teljes középiskolai végzettséget szerezhetnek. Az új törvény sze­rint az alapiskola nyolcosztályos. A tíz évig tartó tankötelezettség értelmében a tanulóknak még két évet, kell tanulniuk valamely középiskolában. “Oktatásügyünk demokratizmusa lehetővé teszi, hogy minden tanuló olyan szakot válasszon, amelyhez kedve van. A tanuló érdeklődése a tovább­tanulásnak azonban nem lehet az egyetlen feltétele. Ezért azok a fia­talok, akik a középiskolai felvételi vizsgán nem felelnek meg, vagy helyszűke miatt nem jutnak be a kívánt iskolába, a kerületi nem­Bizottsága Elnökségének tagjai: Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára és Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke, továbbá az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai; ott volt čestmír Adam, a Cseh Nemzeti Tanács alelnöke. Megjelentek az SZSZK kormányának alelnökeI és tagjai, illetve más vendégek. Az ülést Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg. zeti bizottság által felájánlott isko­lák közül választhatnak, hogy ele­get tehessenek 16 éves korukig tartó tankötelezettségüknek. A törvénymódosítás meghatá­rozza a nemzeti bizottságok ha­táskörét is, s foglalkozik a közép­iskolákban létesítendő tanácsadó testületekkel, melyek az összekö­tő kapocs szerepét töltik be az iskola és a gyakorlat között. A tör­vénymódosítás külön részt szentel (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet—indonéz külügyminiszteri tárgyalások (ČSTK) - Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjeutnió Miniszterta­nácsának első alelnöke, külügymi­niszter Moszkvában megbeszé­lést folytatott Mokhtar Kusumaat- madja indonéz külügyminiszterrel. A tárgyalásokon a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. A délkelet-ázsiai helyzetet átte­kintve a felek hangsúlyozták, hogy a feszültséget békés eszközökkel kell megoldani. A szovjet fél rámu­tatott, hogy ennek egyetlen éssze­rű útja a konstruktív párbeszéd az indokínai országok és az ASEAN tagállamai között. A dialógushoz jó alapot teremtenek a indokínai államok kezdeményezései. A két külügyminiszter síkraszállt amel­lett, hogy az Indiai-óceán térségét békeövezetté kell nyilvánítani, s minél előbb össze kell hívni az ezzel a kérdéssel foglalkozó nem­zetközi konferenciát. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet kitüntetés Čestmír Lovétinskýnek (ČSTK) - Čestmír Lovétinský, Csehszlovákia rendkívüli és meg­hatalmazott moszkvai nagykövete tegnap a Kremlben átvette a Né­pek Barátsága Érdemrendet, amellyel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége tüntette ki a szovjet-csehszlovák barátság és sokoldalú együttműködés fej­lesztésében és szilárdításában szerzett érdemeiért. A magas szovjet kitüntetést Čestmír Lovétinskýnek Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének első elnökhelyettese ad­ta át. Beszédében rámutatott, hogy a szovjet-csehszlovák kap­csolatok dinamikusan fejlődnek a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvei­nek alapján. Megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a szovjet -csehszlovák kapcsolatok sikeres fejlődése teljes mértékben megfe­lel országaink és népeink alapvető érdekeinek, hozzájárul a szocia­lista közösség egységének és összeforrottságának szilárdításá­hoz, az európai és a világbéke ' biztosításához - mondotta Vaszilij Kuznyecov. Felvételünk az SZNT 12. ülésén készült (Amand Absolon felvétele - ČSTK) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! S ^jj^ii o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom