Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-11 / 87. szám, szerda
Széles fronton A jogi nevelés feladatai és hiányosságai Főleg az utóbbi években sokat beszélünk a jogi nevelésről és propagandáról s ami ennél fontosabb, sokat is teszünk érdekében. Ez nem valamiféle öncélú törekvés. Elsősorban az a felismerés diktálja, hogy az állami és társadalmi rendünk viszonylag zavartalan működésének egyik alapvető követelménye a szocialista törvényesség érvényesítése. Annál inkább, mivel a szocializmus automatikusan nem számolta és nem is számolhatta fel azokat a visszás jelenségeket, amelyek fékezik megvalósítását és az egészséges társadalmi, valamint emberközi viszonyok kialakulását. Továbbra is vannak bűnözők, sokan tudatosan vagy gondatlanságból kerülnek szembe a törvénnyel és az előírások, rendeletek megtartását sem tekinti mindenki kötelességének. Az ebből következő veszély elhárításának fő feladatát Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének 1981 őszén jóváhagyott határozata fogalmazta meg. Mégpedig velősen úgy, hogy nemcsak a párt soraiban, hanem egész nyilvánosságunkban is létre kell hoznunk a törvénysértésekkel és az egyéb társadalomellenes tevékenységgel szembeni meg nem alkuvás Jégkörét. Más szóval, a lehető legszélesebb fronton kell felvenni a harcot az ilyen fonákságok ellen, mégpedig megfelelő formákban, eszközökkel és módszerekkel. E tekintetben a tennivalókat nem háríthatjuk csupán a bűnüldöző szervekre. Hiszen a rendőrség, az ügyészség, a bíróság többnyire már kész tényekkel kerül szembe. A jogi nevelés és propaganda azonban kisebb-na- gyobb mértékben hozzájárulhat az ilyen tények és így az anyagi, az erkölcsi és nem utolsósorban a politikai károk megelőzéséhez. Mi áll a figyelem homlokterében? Az sem lehet számunkra közömbös, hogy itt már szerephez jutnak az egyéb állami szervek, sőt a társadalmi szervezetek és maga a széles nyilvánosság is. Ennek a közös tervszerű, céltudatos és egyeztetett tevékenységnek nemcsak az a célja, hogy minél többen megismerjék a hatályos jogszabályokat. Ezen túlmenően ez a szerteágazó, hozzáértést és pedagógiai-lélektani érzéket is követelő munka megkívánja a mérce magasabbra helyezését. Nevezetesen a szocialista jogtudat formálását. Vagyis el kell érnünk nemcsak a törvények minél szélesebb körű ismeretét, hanem a velük való erkölcsi azonosulást is, meggyőződéses tiszteletüket és a cselekvő fellépés vállalását mindazzal szemben, ami ellenkezik velük. Mi a tartalma, a tulajdonképpeni lényege ennek a tevékenységnek? A bűnüldöző szervek viszonylatában elsősorban až, hogy szigorúan igazodjék a szocialista törvényesség követelményeihez és munkásságuk szakmai szempontból is kifogásolhatatlan legyen. Ugyanakkor, amint azt már említettük, az állampolgári fegyelem és a jogtisztelet szilárdítása nemcsak az ó feladatuk, hanem az egész társadalomé. Valljuk be, hogy ez még távolról sem vált általános gyakorlattá. S hogy azzá váljon, annak egyik múlhatatlan előfeltétele elmélyíteni a dolgozók, az állampolgárok, a becsületes emberek cselekvő együttműködését az állami és a gazdasági szervekkel az állam igazgatásában, a népgazdaság irányításában és nem utolsósorban a társadalmi tulajdon védelmében. A jogi nevelés további célja: megmagyarázni a szocialista jog társadalmi szerepét a szocialista demokrácia, elmélyítése szempontjából és ismertetni - ismét minél szélesebb körben - jogrendünk fejlődését, a legfontosabb jogszabályokat. A formalizmus veszélye ellen Ez a felelősségteljes munka szerves része az eszmei-nevelő tevékenységnek. Annak minden követelménye vonatkozik rá. S az is, hogy eredményességének kerékkötője főleg a formalizmus. Sajnos, mindmáig kísért ez a jelenség. Elég gyakori például az alap- és középiskolákon, ahol sokhelyütt csak kötelező feladatként „letudják“. Inkább kivétel, mint szabály az olyan formák megválasztása, amelyek a tanulók korának megfelelően differenciáltak és vonzóak lennének. A jogi neveléssel és propagandával foglalkozó szervek és szervezetek nem csekély hányadában az eredményesség egyetlen fokmérője, hogy hány ilyen jellegű különféle akciót bonyolítottak le. Azt már nem nagyon elemzik, hogy vajon számba vették-e a hallgatóság fel- készültségi fokát, érdeklődési körét, a munka- és a lakóhelyi sajátosságokat stb. Az előadók egy része gyakran esik abba a hibába, hogy csak az értelemre igyekszik hatni s megfeledkezik róla, hogy ezzel együtt a hallgatóság érzelmi, erkölcsi befolyásolásával nevelő szándéka hatásosabban valósulna meg. Nemcsak jogok, kötelességek is A szocialista jogismeret és jogtudat eredményesebb fejlesztése azonban nemcsak az említett és a haladó formalista megnyilvánulások kiküszöbölésétől függ. Vannak ezen a területen tartalmi fogyatékosságok is. Ebben a propaganda- és ismeretterjesztő munkában nem mindig számolnak azzal, hogy bizonyos, a szakemberek szemében egyszerűnek tűnő jogi kérdések az emberek zöme számára nem is annyira egyszerűek. Ige/i sok embernek például téves elképzelése van az élettárs utáni öröklés kérdéseiben, hogy csak egyet említsünk a számos példa közül. További gyönge pontjaink egyike, hogy hosszú éveken át jóval többet foglalkoztunk törvényes jogaink ismertetésével s valahogy „szégyenlősebben“ magyaráztuk az ezzel szervesen összefonódó kötelességeinket. Ki ne ismerne környezetéből olyan embert, aki szinte tévedhetetlenül tisztában van vele, mit szavatol számára a sok-sok jogszabály, de azzal már jóval kevésbé, hogy mire kötelezi egyben. Sőt, akad olyan minden hájjal megkent „ravaszdi“ is, aki a kötelességeivel is megismerkedik, de csak azért, hogy büntetlenül megkerülhesse őket. A szocialista jogtudat formálásának leghatásosabb módját a végére hagytuk. Ez pedig nem más, mint az, hogy a különféle állami és gazdasági szervek, valamint a szervezetek és természetesen elsősorban a vezetőik nemcsak tisztában vannak a jogszabályokkal, hanem azokat következetesen és pontosan alkalmazzák is. Ez ugyanis összecsendül a becsületes emberek, vagyis a döntő többség igazságérzetével, szilárdítja törvénytiszteletüket, és meggyőződésüket, hogy a jogi nevelés sem valamiféle szóbeli vagy írott malaszt, hanem életkörülményeik javításának egyik elhanyagolhatatlan eszköze. GÁLY IVÁN Az Ústí nad La bem-i Gimnáziumban a harmadikosok és a negyedikesek már nyolc éve részesülnek politechnikai oktatásban. Az öt választható szaktantárgycsoport egyike mellett a másodikosoknak éppen ezekben a napokban kell dönteniük. A politechnikai oktatás 1976-ban kezdődött, kere- ~ tében a diákok a gépészet, a műszaki vegytan, az építészet, a közgazdaságtan és a szervezés, valamint a programozás és a számítástechnika alapjait sajátíthatják el. A képen: Vladimíra Suchá mérnök Eva Plachá programozási ismereteit ellenőrzi. (Libor Zavoral felvétele - ČTK) Nagyító alatt az iskolai étkeztetés Népi ellenőrök tapasztalatai Az ifjú nemzedék egészséges fejlődésében meghatározó szerepe van a táplálkozásnak. Tavaly a losonci (Lučenec) járás alap- és középfokú tanintézeményeinek összesen 7068 tanulója részesült rendszeres iskolai étkeztetésben, ami 62,4 százalékos ellátottságot jelent. A járás népi ellenőrei a vizsgálatok során arra kerestek választ, vajon az iskolai étkeztetés megfelel-e az ésszerű táplálkozás követelményeinek, a higiéniai és általában az étkezési normáknak. A nyersanyagbeszerzés általában készpénzfizetés nélkül, megrendelésre történt, néhány esetben azonban azt is tapasztalták, hogy egyes patronáló üzemek (földművesszövetkezetek) térítés- mentesen adtak gyümölcsöt és zöldséget az iskolai konyhának, másutt az iskolai tangazdaságok termékei tették olcsóbbá és gazdagabbá az étkeztetést. Szintén készpénzfizetés nélkül történik az étkezési díjak befizetése. Túlzsúfoltság Számos érdekes megállapítást tartalmaz a népi ellenőrök vizsgálata a rimaszombati (Rimavská Sobota) járás tizenhárom alapiskolájában is. A legégetőbb gond a túlzsúfoltság. Várgedén (Hode- jov) például egy ötvenöt négyzet- méteres helyiségben tíz asztal és hatvan szék van elhelyezve, s hasonló a helyzet Jesenskében, Kle- novecben, valamint a rimaszombati Šrobár és Daxner utcai iskolák ebédlőjében is. Az említett ebédlőkből, vagy közvetlen közelükből hiányzanak a vízcsapok, nincs megfelelő kézmosási lehetőség, ami alapvető higiéniai fogyatékosság. Egyéb vonatkozásban is számos hiányosságot észleltek az ellenőrök a Šrobár utcai magyar tanítási nyelvű alapiskolában. Az 1983-84-es esztendőkben a konyha dolgozói például nem részesültek minimális továbbképzésben sem, nem szenteltek kellő figyelmet az egészség- ügyi felvilágosításnak. Rossz munkakörülmények Több iskolában nem megfelelőek a konyha dolgozóinak munka- körülményei: rossz a szellőztetés, a világítás stb. A meghibásodott konyhai berendezéseket csak két- három hónapos várakozási idő után javítja meg a járási ipari vállalat szervizszolgálata. Egyes helyeken veszélyes méreteket ölt a villanyvezeték-hálózat túlterheltsége, s majdnem mindenütt kevés a nagy konyhaedény. Ami az étlapokat illeti, eléggé változatosak, s néhány iskolai konyhában előszeretettel főznek táj-jellegű ételeket, például gömöri gombócot, de- mikátot. A hüvelyesek azonban mintha kivesztek volna - alig-alig szerepelnek az étlapokon. Valamennyi ellenőrzött iskola kifőzdéjében betartották viszont a hús, a tej és a zöldségnormákat. A külön meghirdetett tejakciónak nem volt nagy sikere. Talán, ha a feldolgozó ipar kisebb, 1,5 vagy 3 decis tasakokba is csomagolná a tejet és a tejtermékeket, nagyobb lenne az érdeklődés. A nemrég lezárult ellenőrző vizsgálat megállapításai tehát főként az egészségügyi és a műszaki előírások megtartására vonatkoznak. A hiányosságok megszüntetését célzó javaslatok és rendelkezések egyértelműek és szigorúak. Kimondják, hogy belátható időn belül lényeges javulást kell elérni, különben a higiénikusok az étkezdék bezáratásától sem riadnak vissza. Ezt a határozottságot pedig csak helyeselni lehet! HACSI ATTILA Diákok a vendéglőkben Ami az egyes tanintézetek tanulóinak részvételi arányát illeti, ez általában a losonci iskolákban, illetve Utekáčban és Podkriváň- ban a legkedvezőbb, 76-86 százalék közötti, ugyanakkor a füleki (Fiľakovo) magyar tanítási nyelvű alapiskolában csupán 43,4, a ra- gyolciban (Radzovce) 45, a divini- ben 51, a lovinobaňaiban 52 százalékos. Annak ellenére, hogy az iskolai étkezdék többsége alapterületét illetően nem felel meg a követelményeknek, a meleg ebédet igénylőket még a legtúlterheltebb helyeken sem utasították vissza. A múlt esztendőben kísérleti jelleggel az ipolyvilkei (Veliká nad Iplöm) iskola 82 tanulója számára a Losonci Vendéglátóipari Vállalat biztosította az ebédet. Az idén már közel 1200 diák étkezik ilyen módon, hiszen januártól a füleki körzet három alapiskolájában is bevezették, s a püspöki (Biskupice) iskola igazgatósága is fontolóra vette bevezetését. Kétségtelen előnyei mellett hiányosságai is vannak az új étkeztetési formának, legalábbis erre világított rá egy januári ellenőrző vizsgálat, amikor is az egyes adagok nem feleltek meg a normának, s az iskolai étkeztetésre vonatkozó egyéb rendszabályokat sem tartották be. (Nem vettek mintát a készételekből, hiányzott az iskolai orvos aláírása és ebéd után nem adtak üdítőitalt). Persze, ezek általános érvényű hiányosságoknak is tekinthetők, hiszen például a haliéi és a poltári iskola tanulói sem kaptak a vizsgálat napján üdítőt vagy tejet, s az étlap sem készült az előírásoknak megfelelően minden étkezdében. Változatos étlapok Ami az ételadagok energiaértékét illeti, az apátfalai (Opatová) iskola kivételével nem észleltek csonkítást az ellenőrök. A fehérjenorma túladagolását viszont több helyen is - így Nagydarócon (Veľké Dravce), Poltáron és Lovinoba- ňában. Az iskolai étkeztetés ellenőrzése alkalmával kíváncsiak voltak a tanulók véleményére is, mégpedig névtelen ankét formájában. Nos, a megkérdezettek 62,8 százaléka teljes mértékben elégedett volt, 35 százalékuk részben, s csupán 1,4 százalékuk volt kifejezetten elégedetlen. Az ételek változatosságát illetően is hasonló arányokat mutatott a közvéleménykutatás. Az iskolai konyhák többségében általában heti egykét alkalommal kaptak gyümölcsöt a gyerekek, Poltáron ennél gyakrabban is. APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Sebők Gyulának Kavára névnapja alkalmából sok erőt, egészséget és további nyugodt életet kívánnak lányai, veje, 4 unokája, unokamenyei, unokaveje és 5 dédunokája. Ú-580 ■ 1984. április 11- én ünnepli 63. születésnapját a legdrágább édesanya, özv. Nagy Sándorné ** ~ Légen (Lehnice). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, erőt, egészséget és hosszan tartó, örömteli, békés életet kívánnak lányai, fiai, menyei, vejei és tizenhárom unokája. Q_g12 ■ Április 11 -én ünnepük házasságkötésük 25. évfordulóját Pivoda Péter és felesége Alsópéteren (Dolný Peter). E kedves ünnep alkalmából a drága szülőknek örömökben gazdag, hosszú életet kívánnak fiaik, menyük és két kis unokájuk: Katika és Palika. Ú-501 ■ Április 11 -én ünnepük házasságkötésük 20. évfordulóját a drága Csöbök Gyula és felesége, Gábris Terézia Szencen (Senec). Ebből az alkalomból szívből gratulálnak, Gábris Teréziának közelgő 40. születésnapja alkalmából jó egészséget és hosszan tartó, örömteli életet kívánnak Pitvu és Editke. Ú-1288 ■ 1984. április 11-én ünnepli 70. születésnapját a drága jó édesapa, Antal Gyula Balázsfán (Blažov). Ebből az alkalomból sok szeretettel köszöntik, nagyon jó egészséget, hosszú boldog életet kívánnak fiai, menyei, unokái: Ildikó és Ferike. Ú-1322 ■ Ma ünnepli 60. születésnapját a drága jó feleség, édesanya, nagy- * mama, dédmama, ji Gál Gyuláné MNkJBMMi Csík Eszter Hetényben (Cho- tín). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, sok erőt, egészséget és hosszan tartó, örömteli békés boldog életet kívánnak szerettei körében, férje, Gyula, lányai: Eszter, Ilona, Mária, fiai: Gyula, Sándor, Zoltán, László, vejei: Elek, Róbert, menyei: Mária, Éva, Edit, unokái: Gyöngyi, Róbert, Ilona, Péter, Eszter, Viktor, Tündiké, Katika, Gergely, Elek és felesége, Linda, dédunokája, Erik. Ú-1321 MEGEMLÉKEZÉS Soha el nem múló szeretettel emlékezünk a szeretett édesanyára és drága jó nagymamára, özv. Barczi Benedekné Demény Ilonára (Šaľa), akit a halál 1983. április 11 -én, 77 éves korában ragadott ki szerettei köréből Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá ezen a szomorú első évfordulón. Émlékét örökké őrző lánya, Ilonka, unokája, Jenő feleségével, Mártával Ú-1165 ■ Fájdalomtól megtört szívvel és köny- nyes szemmel emlékezünk a felejthetetlen édesapára és nagyapára, Tornyai Lajosra (Nagyfödémes - Veľké Ul'any), akit a halál hosszú betegség után, 1983. április 11-én, 74 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú első évfordulón Emlékét örökké őrző felesége, két lánya, fia, vejei, menye és 7 unoká)a Ú-1207 ÚJ szú 6, 1984. IV. 11.
