Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-02 / 79. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1984. IV. 2. Fellendülőben a tömegsport Kevés élvonalbeli sportolója van a járásnak, ám a természetjárásnak s az alapozó testnevelésnek egyre többen hódolnak • A kisközségekben sem tétlenkednek • Több, mint 6000 gyakorlatozója lesz a spartakiád járási rendezvényeinek Készülnek az 1985-os spartakiádra a prágai Resslova utcai Közgaz­dasági Középiskola diáklányai. A gyakorlatot Véra Belšanová és dr. Dagmar Šťastná állította össze, a zenéjét Aleš Sigmund szerezte (ČTK - felv.) Az úszás népszerűsítése érdekében Április 4-én: Budapest-Bratislava váltó Hazánk élvonalsportjában a Kassa (Košice)-vidéki járás kép­viselőivel csak elvétve találkozha­tunk. Elvétve, mivel a Lokomotíva Ruskov férfi asztaliteniszezőin kí­vül mostanában alig akad ebben a két kis városkáját leszámítva kisebb települések alkotta száz­ezer lakosú járásban olyan sporto­ló, aki valamelyik helyi sportegye­sület színeiben versenyezve ki­magasló eredményeket érne el. Félreértés ne essék, tehetséges fiatal itt is akad, csakhogy azokat többnyire a kerületi székhely, Kas­sa játszi könnyedséggel elcsábít­ja. Persze, ez nemigen róható fel egyik félnek sem, hiszen tudvale­vő, hogy a fiatal tehetségek továb­bi fejlődéséhez, kibontakozásához - a sportágaktól függően - a nagy sportegyesületekben általában jobbak a feltételek, mint például a tornateremmel sem rendelkező kicsikben. Ennek a járásnak tehát az él­sport nemigen szerez babért. Ezt a „hiányát“ a tömegsport próbálja pótolni - s az eredményekből ítél­ve nem is rosszul. Itt van például az ifjúság és a dolgozók tömeges sportjátéka. Tavaly ebbe a moz­A legutóbbi két év alatt kétszer jutott a kiesés sorsára a nagykür­tösi (V. Krtíš) Bányász labdarúgó- csapata. A nem is olyan régen a nemzeti ligában szereplő együt­tes „zuhanórepülésében“ számos egyéb ok mellett kétségtelenül közrejátszott az a tény, hogy a legnagyobb sikerek idején a szakosztály vezetése megfeled­kezett az utánpótlás neveléséről, s mint ahogyan az lenni szokott, az idegenből igazolt játékosok a kritikus időszakokban nem érez­ték igazán szívügyüknek a csapat sorsát. Okulva a történtekből az egyesület vezetősége radikális fi­atalítást határozott el, s az elmúlt év ősze óta szereplő csapatban csupán két idősebb játékos van, az átlagos életkor azonban alig haladja meg a húsz esztendőt. Az együttes tagjai, főként bá­nyásztanulók és bányászok, ami nagy "előny, hiszen egyikük sem megy majd tényleges katonai szolgálatra, így töretlen lehet a csapatépítés. Már az elmúlt ősz­szel bebizonyosodott, hogy jó utat választottak afelemelkedéshez. Az első osztály B-csoportjában a fél­idő után az élen álltak, sikerrel vették az első tavaszi fordulót is. A leggyakrabban a következő já­tékosok jutottak szóhoz: Králik, Balia, Labuda, Golian D. és Golian J., Marko, Murin, Zdechovan, Drozd, Kalmár, Garai, Kukučka, Oravec, Krajča, Černík, Ivičič, Dobos.- A hárompontos előnyünket mindenképpen meg szeretnénk Népszerű a sakk A Siovnaft nemzeti vállalat vajá- ni (Vojany) üzemében nagy nép­szerűségnek örvend a sakk. A szakosztály az elmúlt években jó eredményeket ért el s bejutott a kerületi bajnokságba. Generáci­ós problémák miatt az elmúlt idő­szakban azonban csak a járási versenyben indult a csapat - az északi csoportban s biztosan győzött. A fiatal tehetséges együt­tes most újra a kerületi versenybe jutásért küzd. A sakkozók sikerei elsősorban Juhász Dezső, Juhász János, Ju­hász Lóránt, Tóbiás Győző, Szabó Péter, és Miroslav Pinka mérnök érdeme. Valamennyien rendsze­resen részt vesznek a járásban rendezett tornákon, s legutóbb Ju­hász János a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) tornán ért jelentős sikert - negyedik lett a tizenöt induló közül. Csak tapasztalatlanságá­nak köszönheti, hogy az utolsó mérkőzésen vereséget szenvedett és így nem lett első. E. Chudý galomba közel 41 ezren kapcso­lódtak be - háromezerrel többen, mint egy esztendővel korábban. A felnőttek és a fiatalok körében egyre népszerűbb a „100 tavaszi kilométer“ turistamozgalom, s a rátermettségi jelvényszerző verseny. Az utóbbi jelvényt tavaly több mint 9 ezren kapták meg - 2879-cel többen, mint 1982-ben. A száznál nagyobb taglétszámú sportegyesületek közül itt a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Jednota, az MH Kokšov-Bakša és a Tatra Hutník jár elől követendő példával, míg a kis egyesületek közül a stó- szi (Štos) Sandrik, a Slovan Kece- rovce és a Družstevník Blažice. A teljes szervezettségű (1-8 osz­tály) alapiskolák csoportjában a ruskovi, a szepsi szlovák tanítási nyelvű és a poproči iskolák halad­nak jól, az 1-4 osztályos „kisisko­lák“ közül pedig elsősorban az alsóláncit (Nižný Lanec), a mak- rancit (Mokrance) és a hutníkyit illeti dicséret. A másodfokú iskolák közül a mecenzéfi (Medzev) és a csécsi (Čečejovce) mezőgazda- sági szakmunkásképzők, valamint a szepsi szlovák tanítási nyelvű gimnázium érték el tavaly a leg­jobb eredményeket. uiizni, esetleg még növelni - mon­dotta Emil Palečka, a csapat edzője. - A téli felkészülés rend­hagyó volt, hiszen két héten ke­resztül a Nagybátonyi Bányász labdarúgóit láttuk vendégül, s ez­alatt többször is megmérkőztünk egymással. A tavaszi idénykezdet előtt összesen tizenöt előkészületi mérkőzést játszottunk, s ezeken többségében biztatóan mozogtak a fiúk. A bajnokság második felé­ben egy mérkőzéssel többet ját­szunk hazai pályán, s ami nem mellékes, a legnagyobb riválisain­kat is otthonunkban fogadhatjuk. Dolgunkat elsősorban Buzitka és Šafárikovo labdarúgói nehezíthe­tik meg.- Persze gondjaink is vannak. Azok a játékosok, akik nem dol­goznak a Dolina bányaüzemnél, nem mindig tudják edzéseinket lá­togatni. Egy tehetséges labdarú­gónk például az állami gazdaság­ban dolgozik, nem tudjuk megol­dani az edzéseken való részvéte­lét - kapcsolódott a beszélgetésbe Pavol Stefanec, a csapat vezetője. - Egy járási székhely reprezenta­tív együttesénél ilyesminek nem lenne szabad előfordulni. HACSI ATTILA A futók körében nagy népsze­rűségnek örvendenek a különböző futóversenyek. A tavalyi 18 ilyen jellegű rendezvényen 2810 aktíy sportoló, illetve alkalmi futó vett részt. A különböző nyári és téli sportnapokon 11 210 sportolni, mozogni vágyó és szerető ember futott, atletizált, úszott, síelt, fut­ballozott, röplabdázott, kerékpáro­zott, míg a turistatalálkozókon nyolcezernél is többen jelentek meg. Bár a járásban igen kevés az úszásra alkalmas fürdőmedence, a járási nemzeti bizottság oktatás­ügyi osztálya az illetékes sport­szervekkel karöltve az utóbbi években mégis egyre nagyobb fi­gyelmet fordít a gyermekek úszás- oktatására. Tavaly így 800 tíz éven aluli fiatal tanult meg úszni. Sok helyen - így Tornán (Tur­nianske Podhradie), Trstené pri Hornádeban, Perényben (Perín), Nagyidán (Veľká Ida), Buzitán (Buzica) és másutt is - fellendülő­ben van az alapozó testnevelés. Itt a legnagyobb gondot a tornater­mek hiánya okozza, ám ugyanak­kor az sem lenne rossz, ha az oktató szakemberekből is több lenne. Jelenleg teljes ütemben folynak a spartakiád előkészületei. A moz­galom iránt nagy az érdeklődés, így a rendezők több mint hatezer gyakorlatozóval számolnak- százezer emberrel többel, mint amennyien az előző spartakiádba bekapcsolódtak. GAZDAG JÓZSEF Fiatal evezősöket nevelnek (ČSTK) - A brnói ifjúsági eve­zős élsportközpont már évek óta élen jár a csehszlovák junior válo­gatott utánpótlásának nevelésé­ben. A brnói sportközpontban húsz fiatal versenyző készül, ezen kívül idetartozik még az a nyolc tehetség is, akik az élsportközpont kihelyezett, olomouci részlegében készülnek. A keretben több olyan fiatal versenyző található, akik már az idén átütő sikert érhetnek el - mondotta Milan Loukota, a Zbro­jovka szakvezetője. - Gondot okoz, hogy az utóbbi években a lányok teljesítménye elmarad a fiúkétól, ilgy érzem, ez csak átmeneti jellegű, az,,erősebb“ év­folyamokban bizonyára ismét akad kiugró tehetség. Egyre népszerűbbek nálunk a tömeges úszórendezvények. Pedig, három évvel ezelőtt, amikor a Vysoké Mýto-i úszószakosztály hazánban először megrendezte az 1000x100 m-es váltót, sokan kételkedve fogadták a hírt, mond­ván, hogy csak a feltűnési vágy lelkesítette a csehországi kis vá­ros sportrajongóit, és nem jósoltak nagy jövőt a világon is egyedülálló akciónak. Pedig a jól sikerült ren­dezvény, melynek elsődleges kül­detése az volt, hogy felkarolja az úszás iránt érdeklődők figyelmét és igyekezetét, a vártnál jóval na­gyobb visszhangra talált. Tavaly már 14 városban folyt egyidőben a verseny, és az idén az április 26.-án sorra kerülő országos ren­dezvényre már 50 váltó nevezett be, ami annyit jelent, hogy 1 nap leforgása alatt hazánkban 50 ezer ember száll vízbe és úszik 100 métert. Az első két évben a legtöbb helyen már azt is sikernek köny­velték el, hogy 1000 résztvevő jelent meg. Az idén - úgy tűnik - az eredmény sem lesz közöm­bös. A csúcsot (mely egyben világ­rekord is), tavaly november 7.-e óta a szlovák főváros úszói tart­ják, 25:07:12 órás idővel. A részt­vevőket a verseny rendszeres fel­készülésre ösztönzi és talán ez a rendezvény legnagyobb sikere, örvendetes, hogy az idén lénye­gesen bővül az „újoncok“ száma, az 50 résztvevő közül 19 először indul a versenyen. Míg az elmúlt évben csak egy szlovákiai város (Bratislava) rajtolt, az idén már 11 szlovákiai résztvevője lesz a váltó­nak: Michalovce, Prešov, Košice, Lučenec, Bratislava, Nitra, Prievi­dza, Martin, Trenčín, Dolný Kubín és Banská Štiavnica. A felsorolás­ból is nyilvánvaló, hogy távolról sem ragadták meg mindenütt az alkalmat a helyi sportvezetők. Hol vannak pl. az úszás egykori felleg­várai, Piešťany, Žilina, Púchov vagy a modern fedett uszodával rendelkező városok, mint pl. Seni­ca, Érsekújvár (Nové Zámky), Banská Bystrica? Április 26-ig, az 1000x100 m- es váltó rajtjáig még hátra van több mint három hét, de a bratisla­vai 50 m-es fedett uszoda már e héten is érdekes úszórendez­vény színhelye lesz. Szerdán, áp­rilis 4.-én Bratislava és Magyaror­szág felszabadulása 39. évfordu­lója alkalmából a Šport című napi­lap és a budapesti Népsport szer­kesztősége 500 x 50 m-es távol­sági váltóversenyt rendez a két város között, ami annyit jelent, hogy a bratislavai versennyel egyidőben Budapesten is küzde­nek az úszók az idővel, és az a város győz, melynek a váltója jobb időt ér el. A szlovák főváros­ban a verseny társrendezője, a Slávia UK úszószakosztálya; ennek szakvezetője Wawra Lász­ló elmondta, hogy az elmúlt héten toborozták a váltó résztvevőit, minden érdeklődőnek először is a vízben kellett tanúbizonyságot adnia tudományáról. A versenyt szerdán Bratislavában szimboliku­san Ľudovít Kilár professzor a CSSZTSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke indítja el. Könnyen meglehet, hogy egy új hagyomány születésének szemta­núi lesznek a résztvevők... (-tics-) A szurkolók közül az ún. szaktanács­/» adókat szeretem a legjobban. Ha lab­darúgó mérkőzésre tévednek, mind ponto­san tudják, kinek hová kellene passzolnia, rúgnia a labdát. Komiszak a futballistákkal szemben, mint a kutyákkal. Állandóan azt hajtogatják: mi mindenre lennének képesek a zöld gyepen futkározó (ácsorgók), ha meg­hallgatnák tanácsaikat. De ók (az átkozot­tak!) azt csinálják, ami éppen eszükbe jut. Ezért olyan égbekiáltóan rossz a labda­rúgás. Semmi kifogás ellene, ha a sportesemé­nyek nézője ugyanolyan intenzíven éli át a küzdelmeket, mint annak közvetlen részt­vevője. Joga van rá. A sport éppen azért nagyszerű dolog, mert korlátlan élményben részesíthet mindenkit. A néző nagysága azonban abban mutatkozik meg igazán, hogy képes-e felfogni a különbséget a kíván­ság és a valóság között. Mert a tények szem elől tévesztése véget vet a szurkolói vágyál­moknak. Ugyanis ha mindnyájuknak min­den álma teljesülne, akkor -, hogy is mondjuk csak?! - a világ bolondokházává válna, több orvossal, mint beteggel És az utóbbiak gyó­gyítanák az előbbieket. Ahogy ezt már jó néhány évtizede Rockefeucault is meg­mondta. Egyesek ezt képtelenek felfogni. Ha vala­mi nem úgy megy, ahogy azt előre elképzel­ték. ökölbe szorul a kezük, erőszakosan keresik az alkalmat (mit mondtál az anyám­ra?), hogy kit verjenek orrba, gondolván: az ütés nem csak a számára kellemetlen kíván­ságok hordozóját teríti le, hanem magát JELENSEGEK Gyávaságból táplálkozó hőbörgés a kellemetlen és megmásíthatatlan valósá­got is egyszer és mindenkorra megsemmisí­ti. A dolgok pedig majd elképzelése szerint fejlődnek, alakulnak az életben és a pályán. Az emberek különböznek egymástól. Al­katilag, kinézésre, jellemben. Pedig mind­nyájuknak két lába és keze van, mindnyájan hasonló szervekkel rendelkeznek. Ám min­denki más. Magánakvaló. Eredeti. Egyesek örülnek ennek, mások szégyellik. Ezért ano­nimitásba burkolóznak. Akkor érzik igazán jól magukat, ha mindent mástól kapnak. Termé­szetesen a jó- vagy rossz kedvet is. Ha a szomszéd, az „erős“, a „menő“ felborítja az asztalt, ók is belerúgnak, darabokra tör­nék. Ha látják és hallják, hogy ,.szellemi vezérük" durván ócsárolja az ellenfelet, a nézótársakat és netán üt is, ók is elkezdik, Egyedül nem tennék. Egészen mások lenné­nek. Megszeppentek. Vagy talán gyávák. De ha elvegyülnek a csoportban, és azonosul­nak annak fanatikus és agresszív hangulatá­val, egyszerre bátornak, erősnek érzik ma­gukat. Ráadásul imponál nekik, hogy mind­ezt nem önmagukért, hanem az ,,eszméért" teszik, hogy nem önmagukról van szó, ha­nem az ügyről", a csapatról, amelyért a töb­biek is lelkesednek. Tehát ők sem lóghatnak ki a sorból. Azt mondják, az erőszak alkalmazásának mértéke a társadalom kulturáltságánk a fok­mérője. Vonatkozik ez a sportra is. Fokozott mértékben. A sport ugyanis az élet olyan területe, ahol úrrá lehet(ne) lenni az agresz- szivitáson, ahol kulturált keretek közé lehet szorítani az eseményeket. Mert adva vannak a szabályok. Tehát fékezni lehetne az indu­latokat a pályán és a lelátón egyaránt. Úgy, hogy a legkonfliktusosabb helyzetekben is viszonylag lovagiasan viselkedjünk az ellen­féllel és a másik csapatnak szurkolókkal szemben. Ilyen tekintetben nagy utat tettünk meg az elmúlt évtizedekben. Kulturáltabb lett a sport. Talán éppen ezért akadnak mostanában olyan ellendrukkerek, akik provokatív visel­kedésükkel azt szeretnék elérni, hogy a lelá­tó és a sport is visszatérjen azokba az időkbe, amikor a pálya és a nézőtér inkább aréna volt, mintsem kulturált szórakozóhely. Minél többen figyelünk fel ezekre a nega­tív jelenségekre, annál kevesebb lehetőség nyílik a szenvedélyeket felkorbácsoló hőbör- gésekre. És a hóbörgóknek inába száll majd a bátorsága, ha akadályokkal, józanul gon­dolkodó, határozott emberekkel (embercso­portokkal) találják magukat szembe. Ugyanis minden anonimitásba burkolózó hőbörgés gyávaságból táplálkozik. Abból a tehetetlen­ségből, hogy ezek az emberek más formá­ban, társadalmi és munkahelyi megnyilatko­zásokkal képtelenek ,,világgá kiáltani“ ma­gukat. A lelátókon akarnak ,,nagyok", lenni. Ahol a társadalmi cenzúra minimális.. .(T. V.) Jó úton a siker felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom