Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-27 / 100. szám, péntek

Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) lógiai feltételek miatt, valamint a nagyobb villamosenergia fogyasztás következtében 1984-ben és 1985-ben viszonylag bonyo­lult helyzet alakul ki a népgazdaság üzemanyag- és energiaellátásában. A mai energetikai helyzet javítása érde­kében mindenekelőtt az alábbi feladatokat kell teljesítenünk: 1) Kiemelt figyelmet fordítani a tüzélö­anyag-energetikai komplexum fejlesztésé­re, főleg a Jaslovské Bohunice-i V-2 első blokkja üzembehelyezésére. 2) Jelentősen javítani kell az üzem­anyaggal és energiával való gazdálkodást. Rendkívül fontos feladat, hogy a szállít­mányokat a megkötött gazdasagi szerző­déseknek megfelelően biztosítsák, idejé­ben és jól végezzék el a munkákat a bá­nyászati és energetikai építkezéseken. A gazdasági vezetőknek, az illetékes válla­latok és üzemek pártszervezeteinek teljes mértékben tudatosítaniuk kell, hogy ez el­sődleges feladat. Az olyan vállalatokról van szó, mint a Tlmaőei Szlovák Energetikai Gépgyár, a Sninai Vihorlat, a Bratislavai Villamossági Szerelőművek, a Bratislavai Ipari Automatizációs Művek stb. Az üzemanyagokkal és energiával való szigorú gazdálkodás követelménye min­den vállalatra, üzemre, üzemegységre vo­natkozik, különösen pedig a gépiparra, elektrotechnikai iparra és kohászatra, mi­vel ez utóbbi ágazatok fogyasztják orszá­gos viszonylatban az elsődleges energia egynegyedét. Az üzemanyag- és energiagazdálkodás társadalmi ellenőrzése olyan aktivitást vál­tott ki, amely pozitívan befolyásolta az üzemanyag- és energiafogyasztás racio­nalizálására vonatkozó állami célprogram teljesítését. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1983-ban az említett ágazatokban 9 szá­zalékkal sikerült csökkenteni az energia­igényességet. Folytatnunk kell ezt a törek­vést, tovább mélyítve a társadalmi ellenőr­ző bizottságok tevékenységét a komplex szocialista racionalizálás területén. A termelés energiaigényességének csökkentésén kívül elvárjuk az említett ágazatoktól, hogy jelentősen hozzájárul­nak az üzemanyag- és energiafogyasztás racionalizálásához azáltal, hogy megfelelő mérő és szabályozó műszereket gyártanak és megkezdik a hulladékenergia és nem hagyományos energiaforrások felhaszná­lására alkalmas berendezések gyártását. Ezen a téren a pozitív eredmények közé sorolhatjuk az egykarú szerelvények gyár­tását a Myjavai Szlovák Szerelvénygyár­ban, a napkollektorok gyártását a Ziar nad Hronom-i SZNF Üzemekben és a Nővé Zámky-i Elektrosvitben. Az említett termé­kek gyártásának bővítését akadályozza, hogy még mindig nincsenek megoldva az értékesítési, illetve árkérdések. Az illetékes állami és gazdasági szerveknek követke­zetesebben kell teljesíteni azokat a felada­tokat, amelyek a csehszlovák és a szlovák kormány ezzel kapcsolatos határozatából következnek. Az üzemanyagokon és energián kívül nagyon jelentős szerepe van a népgazda­ságban a fémeknek. Pozitív tény, hogy fajlagos fogyasztásuk 1970 óta fokozato­san csökkent, (gy például a hetvenes évek­ben a vasfémek fogyasztása egy ötöddel és a nem vasfémek fogyasztása 5 száza­lékkal csökkent. Ez lehetővé tette, hogy a 7. ötéves tervidőszak első éveiben a fémalapanyagok fogyasztását a tervezett mennyiségre csökkentsük. Ennek ellenére még jelentós tartaléka­ink vannak a könnyített szerkezeti elemek gyártásában, az új technológiák bevezeté­sében, a jobb minőségű acél fejlesztésé­ben és termelésében, a porkohászat fej­lesztésében, a fémek és a műanyagok kombinálásában, valamint a termelési fo­lyamat irányításában. A fémgazdálkodás fontos része a fém­hulladék összegyűjtése és feldolgozása. Ezt a folyamatot tovább kell javítani, illetve korszerűsíteni. A legfontosabb feladat az, hogy jobban szervezzük meg a gyűjtést közvetlenül ott, ahol a hulladék megtalál­ható, figyelembe véve azt, hogy szüntele­nül nő a leírt gépekből származó fémhulla­dék mennyisége, amelynek összetétele vegyileg egyre bonyolultabb. A gyűjtés szervezésében fontos szerepet játszhat­nak maguk a gépipari és elektrotechnikai üzemek, főleg azáltal, hogy helyesen osz­tályozzák és raktározzák a fémhulladékot. Ezzel lehetővé teszik a folyamatos elszállí­tást, rendet teremtenek saját hulladéklera­kataikon, amelyek sok vállalatnál elhanya­golt állapotban vannak. Ezen a téren sok teendő vár a Kovoárot vállalatra, amelynek lényegesen jobb szervező munkát kell ki­fejtenie. Amint már hangsúlyoztuk, az intenzifiká­lás folyamatának egyik fontos tényezője a népgazdaság struktúrájának megváltoz­tatása. Ezt a feladatot a CSKP XVI. kong­resszusán és az SZLKP kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően tel­jesítjük. Az SZLKP KB illetékes osztályai tanácskozásokat, politikai szakszemináriu­mokat szerveznek a strukturális változások kulcsfontosságú kérdéseiről, a progresszív ágazatok fejlesztéséről. Ezeken ajánláso­kat fogadnak el a párt, állami és gazdasági szervek számára. Jó tapasztalatokat szereztünk az állami célprogramok kidolgozásával és megvaló­sításával kapcsolatban. Ezek hozzájárul­nak ahhoz, hogy az erőket és eszközöket jobban a legfontosabb fejlesztési irányza­tokra összpontosítsuk. A központi szervek­nek nagyobb figyelmet kell szentelniük a programok megvalósításának, illetve a következő ötéves tervidőszakra szóló új állami célprogramok kidolgozásának, úgy, hogy ezek a programok még inkább a gaz­daság strukturális átépítésének eszközeivé váljanak. Mindenekelőtt az olyan kiemelt feladat teljesítéséről van szó, mint a nukle­áris energetika fejlesztése, a tüzelőanyag, energia és fémfelhasználás racionalizálá­sa, a háttéripari ágazatok fejlesztése, az automatizálási berendezések, a szállítás és raktározás racionalizálása, továbbá az élelmiszergyártásban az önellátás elérése, a vegyipari technológiai berendezések gyártása, a lakosság egyészséges fejlődé­sének biztosítása és a környezetvédelem. Ezekkel a kiemelt feladatokkal kapcsolat­ban szoros nemzetközi együttműködést kell folytatni a KGST országokkal. Tudjuk, hogy a népgazdaság struktúrá­jának megváltoztatása komolyan érinti a munkakollektívák életét. A tudományos­műszaki fejlődés által előidézett változások minden iparilag fejlett országra jellemzőek. A tőkés országok sajátságos módon oldják meg a szerkezeti változásokkal kapcsola­tos -problémákat. A tömegtájékoztató esz­közök tanúsága szerint a dolgozók ezreit bocsátják el a munkahelyekről, ezzel is növelve a munkanélküliek nagy tömegét. Ezzel ellentétben nálunk a népgazdaság tervszerű irányítása eredményeként céltu­datosan oldjuk meg az új munkalehetősé­gek megteremtését, a munkaerő átcsopor­tosítását, illetve az új szakképzettség meg­szerzését. Ezzel megvalósítjuk a szocializ­mus alapelvét - a munkához való jogot. A társadalmi munkatermelékenység egyre növekvő jelentősége Elvtársak! A gazdaság teljesítőképességének szempontjából egyre nagyobb jelentősége van, úgy mint az elmúlt években, ma is, amikor éles osztályharc folyik a szocializ­mus és az imperializmus között, a társadal­mi munkatermelékenység Viövelésének. Ez mindenekelőtt a gépiparra és az elektro­technikai iparra vonatkozik. Ezekben az ágazatokban e felelősség­teljes feladat teljesítésének alapvető módja a termelési folyamatokat komplexen automatizáló és az olyan további technoló­giák fejlesztése, amelyek elősegítik a tüze­lőanyag, az energia és a nyersanyag min­den fajtája fogyasztásának jelentősebb csökkentését, beleértve a biotechnológia jobb kihasználását. Ezért feltétlenül meg kell gyorsítani az olyan új technológiák fejlesztését, amelye­kért teljes felelősséggel tartoznak a tárcák, a tudományos akadémiák és a főiskolák szakosított munkahelyei. Gyorsan kell fej­lesztenünk a porkohászatot, amely a fél­készgyártmányok előállításában az eddigi technológiákhoz képest 30-50 százalékos fémmegtakarítással jár, amint azt feladatul meghagyta az SZLKP KB Titkársága az e problémakörrel foglalkozó szeminárium résztvevőinek. A népgazdaság folyamatban levő szer­kezeti változásai új igényeket támasztanak főleg az atomenergetikai, a vegy- és élel­miszeripari anyagok minőségével szem­ben. Ezekben az ágazatokban jelentősen megnőttek a konstrukciós anyagokkal szembeni követelmények. Megvalósításuk megkívánja, hogy az érdekelt központi szervek és az illetékes kutatóintézetek konkrét komplex programot dolgozzanak ki a kiváló minőségű hegeszthető anyagok kutatására, fejlesztésére és termelésére. A hegesztési technológiában építeni kell a bratislavai Hegesztési Kutatóintézet munkájának jó eredményeire. Továbbá fej­leszteni kell a különleges hegesztőanya­gok előállítását. A kutatástól, a termelőktől, valamint a tervező szervezetektől elvárjuk, hogy biztosítsák a komplexen automatizált hegesztő munkahelyek fejlesztését, terve­zését, előállítását és szállítását. Pozitívan értékeljük a Nővé mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Ku­tatóintézet kollektívájának hozzájárulását az új megmunkálási módszerek fejleszté­séhez, illetve a szerelőmunkálatok auto­matizálásához. A szikraforgácsolásos és az ultrahangos megmunkálásnál az elvtár­sak itt elérik a világszintet, s ezáltal a mun­katermelékenységet 500 százalékkal is nö­velik. Sürgetően fontos elmélyíteni a kuta­tóintézet együttműködését a Tudományos Akadémiával és a főiskolákkal, magasabb­szinten kifejleszteni az elektrotechnikai ipar munkahelyeinek automatizálását. Ez főleg az elektronikai alkatrészbázisra vonatko­zik. Egyben fejleszteni kell az igényelt műszerek gyártását. A preáovi Fémipari Kutatóintézet sikere­sen fejleszt számos ipari robotot és mani­pulátort és előállítja prototípusaikat. A CSSZSZK több élenjáró kutatóintézeté­vel, a Tudományos Akadémiával és a főis­kolákkal, valamint a Szovjetunióval szoros együttműködésben megteremti gyártásuk­nak és a termelési folyamatban való na­gyobb mérvű alkalmazásuknak előfeltéte­leit. Bővül egyes termelési-gazdasági egy­ségek, pl. a martini Nehézgépipari Művek, a prágai TST Gépipari Művek, a Bratislavai Strojsmalt, a Prágai Csehszlovák Autógyár és a Villamostechnikai Művek termelési bázisa. Pozitívan értékeljük főleg a Nehéz­gépipari Művek zvoleni kutatási-fejlesztési intézetének, a Szlovák Tudományos Aka­démia Műszaki Kibernetikai Intézetének, valamint a braislavai Hegesztési Kutatóin­tézetnek jó munkáját az OJ 10 típusú robotizált hegesztési munkahely egy éven belüli kifejlesztésében. Sajnos a Detvai Nehézgépipari Művekben nem készítik elő ilyen jól a sorozatgyártást. A kétségtelenül jó eredmények mellett a robottechnológia alkalmazásának első tapasztalatai feltártak néhány fogyatékos­ságot és problémát is, főleg e technológia alkalmazásában. A ROBOTECH országos egyesülés, va­lamint preáovi székhellyel a ROBOT elne­vezésű csehszlovák-szovjet kontrukciós­tervezőiroda bizonyára határozottan töre­kedni fog olyan feltételek megteremtésére, hogy ezeket a korszerű berendezéseket tömegesen alkalmazzák a termelési folya­matokban. Az SZLKP KERB ellenőrzése ugyanis feltárta, hogy a robottechnológia gyártása ós alkalmazása feladatainak há­romnegyed részét ennek az ötéves terv­időszaknak utolsó két évében kell teljesíte­ni. Ezért fokozott igyekezetet kell tanúsítani azoknál a vállalatoknál, amelyeket kivá­lasztottak a robotok és a manipulátorok gyártására. A másik oldalon keresni kell annak lehetőségeit, hogy a robottechnoló­giát gyorsabban kifejlesszék és alkalmaz­zák a termelési folyamatban. A termelők­nek fokozniuk kell a már kifejlesztett, illetve a jelenleg fejlesztett robotok megbízható­ságát. Biztosítaniuk kell az integrált, tech­nológiai és általános ipari robotok, manipu­látorok, valamint a szenzoros rendszerek moduljai alapvető sorának fejlesztését. En­nek érdekében feltétlenül ki kell építeni az automatizált technológiai munkahelyeket komplex módon ellátó tervező, termelő és kivitelező szervezetek összefüggő hálóza­tát. Ezzel egyidejűleg fontolóra kell venni azt a lehetőséget, hogy a gépipar biztosít­sa a Nővé mesto nad Váhom-i kutatóinté­zet helyett a szerelő-munkálatok gépesíté­sét és automatizálását szolgáló eszközök kutatását és gyártását. Figyelmünket jelenleg összpontosítjuk a csehszlovák népgazdaság elektronizálá­sa komplex programjának kidolgozására is. Ez a program egyes kiválasztott terüle­teken még ebben az ötéves tervidőszak­ban, de főleg a következőben jelentősen hozzájárulna a népgazdaság fejlődéséhez. A CSKP KB 10. ülése, hangsúlyozta, hogy az elektronizálás folyamata gazdasá­gi szükségszerűség, amelynek célja a technológiai alap korszerűsítése és inno­válása, valamint a munkatermelékenység v növelése. E szándékok megvalósítása megkívánja a mikroelektronikai és automatizálási ele­meknek, a mini- és a mikroszámítógépek­nek nagyobb mérvű fejlesztését a PieSt'a­nyi Tesla gyárban, a zilinai Számítástech­nikai Kutatóintézetben, a Banská Bystrica-i Automatizációs és Számítástechnikai Mü­vekben és a Preáovi Ipari Automatizációs Művekben. A központi szervektől és az illetékes termelési-gazdasági egységektől elvárjuk, hogy biztosítsák e fontos program színvonalas kidolgozását és megvalósí­tását. Minden technológia színvonalának emelése közvetlenül függ a jó minőségű szerszámmal és segédkészülékekkel való ellátottságtól. A vágószerszámok és a be­fogó segédkészülékek fejlesztésében - a személyzet nélküli robotizált munkahe­lyek számára is - jó munkát végez a Nővé Zámky-i Szerszámkutató Intézet és vele együttműködésben a Trenőíni Szerszám­gépgyár. A következő időszak elsőrendű feladata jelentősen növelni a vágószerszá­mok tartósságát, egyidejűleg magas fordu­latszám mellett. Ennek a követelménynek az időszerűségét meghatványozza, hogy mind nagyobb mértékben alkalmazzák a szilárdabb konstrukciós anyagokat. Az elmúlt időszakban például a Bratislavai Gépkocsigyárban, a Martini Nehézgépipari Művekben új részleg épült vágószerszá­mok, illetve forgácsmentes technológiai szerszámok előállítására. Ezeknek építése nem csekély társadalmi ráfordítást követelt meg. A lehető legnagyobb mérvű kihasz­nálásuk napjainkban elsőrendű feladat, hi­szen még mindig kevés az ilyen jellegű létesítmény. A termelés intenzifikálását feltétlenül egybe kell kapcsolni az anyag mozgatásá­nak, szállításának, elosztásának és tárolá­sának gépesítésével, valamint automatizá­lásával. Ezek a műveletek ugyanis arány­talanul sok dolgozót kötnek le, akiknek munkája fáradságos és kockázattal is jár. Ez annak a következménye, hogy a tudo­mányos-műszaki haladás még ma sem érvényesül eléggé, s ezek a munkahelyek nincsenek megfelelőképpen ellátva a szük­séges technikával. Ezen a helyzeten sür­gősen változtatnunk kell. Célszerű lesz, ha a Bratislavai Strojsmalt, további termelési 4 gazdasági egységekkel együttműködve, az említett műveletek elvégzésére egységes rendszereket állít elő, amelyek magas szinten univerzálisak lesznek és haszno­sítják a korszerű automata eszközöket. A népgazdaság szükségleteinek jobb kielégítése, a gépek színvonalának jelen­tős emelése, s ezáltal magasabb árakon jóval jobb értékesítésük is megkívánja, hogy a központi szervek és a termelési­gazdasági egységek nagyobb gondot for­dítsanak az új technológiák fejlesztésére, a tudományos kutatóintézetek mélyebb kapcsolatára a gépek és a gépi berendezé­sek fejlesztésével és gyártásával. Megkí­vánja, hogy erre ösztönözzék és felhasz­nálják a nem gépipari tárcák számos gép­ipari üzemét is. Az új technológiák fejlesz­tésével párhuzamosan gondoskodni kell metrológiai ellátottságukról, teljesíteni kell a mérőeszközök kutatásának és ehhez kötődő gyártásának feladatait. Gyorsítsuk meg a beruházások kivitelezését Elvtársak! A szlovákiai ipar fejlesztésében rendkí­vül fontos a gyártmányok minőségi és műszaki színvonalának javítása, ami alap­vető feltételét képezi a felhasznált anyagi eszközök és emberi munka jobb értékesí­tésének. Ezért a minőség javításának a termelési feladatok teljesítéséért folyó mindennapi harc szerves részét kell ké­peznie. A szerkezeti változások szempont­jából látni kell, hogy még mindig alacsony az 1. minőségi osztályba sorolt termékek részaránya. Például a szlovákiai áruterme­lésben ez az arány a nehézgépiparban csak 3,3 százalékot, az általános gép­iparban 6,7 százalékot, az elektrotechnikai iparban pedig 11,2 százalékot képviselt. Ebből indult ki az SZLKP Központi Bi­zottsága is, amely az SZSZK kormányával és a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsá­val együtt ez év márciusában aktívaérte­kezletet rendezett a szervek és a szerve­zetek, az összes dolgozó erőinek mozgósí­tására, hogy állandóan javítsák a termékek minőségét. Meg vagyunk róla győződve, hogy a legjobb kollektívák és egyének eddigi jó tapasztalatainak népszerűsítése és általánosítása elősegíti a termelés és a szolgáltatások minőségi színvonalának további javítását. A minőség állandó javítása érdekében gyorsabb haladást kell elérni a termékek komplex minőségszabályozási rendszerei­nek fejlesztésében, amelyek egyes mun­kahelyeken már kedvező hatást gyakorol­nak. A vezető dolgozóktól meg kell követel­ni, hogy a minőségről való gondoskodás az egész irányítási folyamat elválaszthatatlan részét képezze. A termelés minőségi színvonalának emelése és az innovációs folyamatok meg­gyorsítása szükségessé teszi, hogy na­gyobb figyelmet fordítsunk a minőségvizs­gáló intézetek anyagi-műszaki és káderel­látására. Ezek kapacitását a legfontosabb termékek, a szerkezeti részegységek és a féltermékek értékelésére kell irányítani, a műszaki ellenőrzés hatékonyságának el­mélyítése mellett. Ezért tovább akarjuk javitani az ellenőrzés műszaki ellátottsá­gát, s ezáltal csökkenteni a szubjektív téve­dések lehetőségét. Ez egyaránt vonatkozik a belépési és a kilépési ellenőrzésre. A műszaki ellenőrzés automatizálása je­lentós munkaerő-megtakarításhoz vezet, s a komplex automatizálás bevezetésének egyik alapvető feltétele. (A beszámoló befejező részét holnapi számunkban közöljük.) ÚJ SZÚ 6 1984. IV. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom