Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-26 / 99. szám, csütörtök

A CSKP Központi Bizottsága 10. ülésének vitája MILAN KUBÁT elvtársnak, szövetségi elektrotech­nika-ipari miniszternek a felszólalása Az elektrotechnikai iparban kezdettől fogva néhány döntő irányzatra összponto­sítottuk az erőinket. Először is a korszerű elektronikai alkatrészek gyártásának a fej­lesztésére, mégpedig a Szovjetunióval, az NDK-val és a többi szocialista országgal folytatott együttműködés alapján. Alkatré­szek nélkül nem tudnánk gondoskodni a termelési és a fogyasztási elektronikai ipar új szakágazataiban a végtermékek gyártásának fejlesztéséről, s a nemzetközi együttműködésben sem állnánk meg a he­lyünket. Ezzel pártunk XVI. kongresszusá­nak egyik feladatát is teljesítjük. Másodszor - intenzíven fejlesztjük a gyártási technológiákat. Üzembe helyez­tünk három csúcsszínvonalú mikroelektro­nikai technológiai rendszert Piest'anyban, Roznovban és Prágában. Bevezettünk to­vábbá több korszerű licenceljárást a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság szá­mos vállalatánál. Harmadszor - nagy súlyt helyeztünk szállítási kötelezettségeink teljesítésére a gépipar, a kohászat, az energetika és a bányaipar, a posta, a közlekedés, az egészségügy és a többi ágazat számára, elsősorban a távközlési, a számítástechni­kai, az automatizációs, a mérő és a szabá­lyozó berendezések, valamint az erősára­mú villamos felszerelések területén. Negyedszer - igyekeztünk csökkenteni azt a fogyatékosságunkat, hogy a cseh­szlovák elektronika a nemzetközi színvo­nalhoz viszonyítva még mindig drága. Ezért fokozatosan három árleszállítást ve­zettünk be, ami főleg az alkatrészekre vonatkozott, de egyes késztermékekre is kiterjedt. Ebben az irányban tovább aka­runk haladni. Végül pedig ötödször - irányítási mun­kánkban állandóan szem előtt tartjuk a ter­mékek minőségét és megbízhatóságát. Ágazatunkban az utóbbi három év alatt a selejtes termelésből és á reklamációkból származó veszteségek az 1980-as szint 64 százalékára csökkentek, de tudjuk, hogy tovább kell mennünk. A televíziós készülé­keknél például a jótállási javításokra fordí­tott költségek 1983-ban az 1980-as szint 47 százalékára csökkentek, de még mindig nagyok, a televíziógyártás évi 2 milliárd koronás termelési értékéhez 97 millió koro­nát tesznek ki. A termékeink minőségéért, üzemképességéért és hosszú élettartamá­ért folytatott harc intenzitását tovább kell fokoznunk. Nagy figyelmet fordítunk a fogyasztási elektronikára. Tovább növeljük a 67 cm átmérőjű színes asztali tévékészülékek gyártását, ami világviszonylatban is a leg­nagyobb méretű képernyőnek számít, ez év végén pedig fokozatosan elkezdjük a hordozható színes tévékészülékek gyár­tását is. A kisebb méretű színes asztali tévékészülékek gyártását 1985-ben kezd­jük el. Mindezt a Szovjetunióval és az NDK-val folytatott nemzetközi együttműkö­dés alapján valósítjuk meg. Licenc alapján biztosítjuk a videomagnetofonok első soro­zatának a gyártását, s a további elektroni­kai termékeinkkel együtt a személyi számí­tógépek is megjelennek a piacon. A XVI. kongresszuson előirányzott gaz­dasági és szociális fejlődés feladatainak teljesítésével összefüggésben számos bo­nyolult problémát sikerült megoldanunk. Az 1980-tól 1983-ig terjedő időszakban a szo­cialista országokba irányuló kivitelünk 36, a nem szocialista országokba pedig csak­nem 20 százalékkal növekedett. A nem szocialista országokba irányuló kivitelben alapvető szerkezeti változásokra törek­szünk, korlátozzuk a hagyományos típusú villanymotorok és a kábelek kivitelét, s in­kább a bonyolultabb és igényesebb erős­áramú termékek és az elektronikai termé­kek kivitelét helyezzük előnybe. A világvál­ság következményei és a tőkés piac telí­tettsége ellenére az elmúlt évben a nem szocialista országokba tervezett kivitelt is sikerült teljesíteni. Ehhez azonban az egyes termelési-gazdasági egységek kü­lönböző mértékben járultak hozzá. Az el­nökségi jelentés például jogosan bírálta a Chirana termelési-gazdasági egységet az előirányzott kiviteli feladatok hiányos teljesítéséért. A Szovjetunióval folytatott együttműködési és kereskedelmi kapcso­lataink fejlesztésében nagy jelentősége lesz a május végén Moszkvában megren­dezendő kiállításnak, ahol az új csehszlo­vák kereskedelmi-műszaki központ térsé­geiben bemutatjuk elektronikai termékeink egész kínálatát. Komoly feladatot jelent a tudományos­kutatási eredmények kihasználása és a nemzetközi együttműködés fejlesztése. Tudatában vagyunk annak, hogy az elekt­ronika a műszaki haladás hordozója az egész népgazdaságban. A hazai akadémi­ákkal, egyes főiskolákkal és kutatási szer­vezetekkel hasznos együttműködési szer­ződéseket kötöttünk. Ennek eredménye­ként sikerül lerövidíteni a tudományos-mű­szaki fejlesztés tervében előirányzott fel­adatok határidejét. A termelés műszaki előkészítése szaka­szán fokozzuk az alkotó és vezető konst­ruktőrök, a műszaki tervezők és a techno­lógusok anyagi érdekeltségét. Ebben meg­különböztetett módon járunk el, elsősorban azoknál a dolgozóknál tesszük lehetővé a kereseti lehetőségek növelését, akik tar­tósan kiváló eredményeket érnek el. Ezt az irányvonalat azonban határozottabban kell érvényesíteni a vállalatainknál is. A tudományos-műszaki, a termelési és a kereskedelmi kapcsolatok területén 37 sokoldalú és 51 kétoldalú megállapodás alapján szorosan együttműködünk a Szov­jetunióval és a többi szocialista országgal. Ezen túlmenően keressük a rugalmasabb együttműködés formáit is, a feladatok kö­zös megoldása, közös munkahelyek és vállalatok Jétesítése formájában. Ilyen együttműködési formákat akarunk érvé­nyesíteni például az egységes számítás­technikai és távközlési rendszerek, a mik­roelektronikai áramkörök és a színe? tele­víziók területén, valamint a villanymotorok tömeges gyártásában. Ugyancsak bonyolult feladatot jelent a népgazdaság elektronizálása, amihez gondoskodnunk kell a szükséges egysége­sített alkatrészek, főegységek, alrendsze­rek és rendszerek, műszerek és berende­zések szállításáról. Eleget kell tennünk a termékek minőségével, megbízhatósá­gával és élettartamával szemben támasz­tott követelményeknek, s mindezt hozzá­férhető áron kell biztosítani, ami nem cse­kély feladat. A Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társasággal és más szervezetekkel együttműködve mintegy 40 ezer szakem­bert készítünk elő az elektronika alkalma­zására. A rendelkezésre álló alkatrészeket, érzékelőket, rendszertartozékokat és egyéb kellékeket katalógusokban ismertet­tük. Ez év végéig elkezdik a munkájukat a mikroelektronikai tanácsadó központjaink is Prágában, Brnóban, Ostravában, Brati­slavában és Kosicében, s más kerületi székhelyeken is sor kerül ilyenek létesíté­sére. Ez elsősorban a műszaki tervezők­nek jelent segítséget az elektronizálás fela­datainak megoldásához minden ága­zatban. Komoly kérdés az elektrotechnikai ipar­ban a termelés és a munkatermelékenység növelése is. Ágazatunk fejlesztési koncep­ciója szerint, amelyet a központi bizottság elnöksége és a kormány hagyott jóvá, árutermelésünk értékét az 1983-tól 1990­ig terjedő időszakban kétszeresére kell növelnünk, elsősorban a munkatermelé­kenység növelése útján. Ezért merész kor­szerűsítési programot irányoztunk elő, melynek keretében a különböző célgépek és berendezések gyártását az említett idő­szakban nyolcszorosára növeljük. Ezek ugyanis a legszigorúbb embargó tárgyát képezik az Egyesült Államok részéről, s előnyösen exportálhatók a világ különbö­ző részeibe. E feladat megoldása már folyamatban van, mégpedig nemcsak új gépipari kapacitások létesítésével az elekt­rotechnikai iparban, hanem egyes gépipari kapacitások átcsoportosításával is a gép­ipari reszortokból, valamint a velük való kooperáció elmélyítése útján. MÁRIA NAVRÁTILOVÁ elvtársnőnek, a CSKP KB póttagjának, a Nővé Zámky-i Elektrosvit vállalat munkásának felszólalása Az érsekújvári járásban a gépipar és az elektrotechnikai ipar a döntő fontosságú ágazatok közé tartozik. Gépipari és elekt­rotechnikai gépeket a járásban hét vállalat gyárt, s a járás iparában dolgozók 54 százalékát foglalkoztatja ez a két iparág. Természetesen a gépipari kapacitások a járás más, nem gépipari üzemeiben is megtalálhatók és fejlődnek. A gépipar hosszú éveken át gyors fejlődést mutat. A korábbi két ötéves tervidőszak alatt új kapacitásokat adtak át és megváltozott az szempontjából a szerszámok fejlesztésé­ben végzett tevékenység a munkatermelé­kenység fokozásának egyik jelentős felté­tele. Az intézet országos jellegű és napja­inkban a KGST-országok között a legkor­szerűbb ilyen munkahelyek közé tartozik. Az intézet munkája hatékonyságának foko­zásához nagy mértékben hozzájárulna ki­építése kutatási-termelési egységgé. Mint az Elektrosvit nemzeti vállalat üzemrészlegének mestere, szeretnék szól­ni e vállalat feladatainak teljesítéséről és a problémákról. 1950 és 1970 között a vállalat kielégítet­te a társadalmi szükségleteket, a lámpa­testek és a háztartási abszorbciós rend­szerű hűtőszekrények gyártása terén. Ab­ban az időben a reszort élenjáró vállalatai közé tartozott. Ezt legmagasabb állami és reszortkitüntetésekkel is méltányolták. Ezt követően csökkent a lámpatestek iránti kereslet. Ennek következtében, de főleg azért, mert a vállalatnak nem volt idejében meghatározott termelési programja, a jól jövedelmező vállalatból rossz vállalat lett. Ilyen helyzetben megsértették a munkafe­gyelmet, s hibák merültek fel az irányító és szervező munkában. Most, a vállalat fő profilját ismét a lámpa­testek képezik. Ezenkívül gyártjuk az elekt­romos abszorbciós hűtőszekrényeket, mélyhűtőket, zuhanyozó kabinokat, nap­kollektorokat és villanymotorokat a komp­resszoros hűtőszekrények számára. Ebből látható, hogy a termelési feladatok teljesí­tése és az innováció kívánt üteme a vállalat dolgozóitól a kezdeményezés fokozását követeli meg. Tavaly ez kedvező eredmé­nyeket hozott és konszolidálódott a terme­lési folyamat. Az elmúlt évben az első minőségi osz­tályba sorolt termékek részaránya 36 szá­zalékot tett ki. Az idén azt várjuk, hogy ez a részarány meghaladja az 50 százalékot. Az említett és más pozitív eredményeken kívül vannak még problémáink, amelyeket meg kell oldani. Ezért az elmúlt év őszén a vállalatnál Bahyl elvtársnak, az általános gépipari miniszternek a jelenlétében rend­kívüli ülést tartott az SZLKP járási bizottsá­gának elnöksége. A tanácskozás ajánlása alapján konkrét intézkedést hoztak a ter­melési profit stabilizációjára és - a munka­igényesség mellett - a minőség lényeges emelésére. Vállalatunk kommunistái és dolgozói mindent megtesznek a kitűzött célok eléré­séért. örömmel fogadják a felsőbb párt­szervek és az Általános Gépipari Miniszté­rium segítségét. Meg vagyok győződve arról, hogy az elfogadott intézkedések hoz­zásegítenek az Elektrosvit potenciáljának gyorsabb és hatékonyabb kihasználásá­hoz. Elsősorban a géppark fizikai és erköl­csi elöregedéséről van szó, amit fokozato­san és céltudatosan meg kell oldani az elfogadott termelési program szerint. A ter­melés minőségének emelése érdekében a vállalatnál egyre nagyobb figyelmet fordí­tunk a termelési folyamat automatizálására és robotizálására. A termelési folyamat struktúrájában lényeges változást hoz a napkollektorok gyártásának bevezetése. Ez azonban csak a vízmelegítés rendsze­rének egyik részét képezi. A többi összete­vő mint például a szivattyú, a nyomástar­tály és mások, más gyártó profiljához tar­tozik. Az új technika alkalmazása során elért eredményeink nagymértékben emelik a termékek minőségét és a munkatermelé­kenységet. De továbbra is jelentős feladat hárul az emberekre. Műhelyünk kollektívá­ja ki akarja venni a részét az idei év igényes feladatainak teljesítéséből és érté­kes szocialista kötelezettségvállalásokat akar tenni a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 40. évfordulója tisz­teletére. Vállalatunk pártszervezete a jövő fő célját a műszaki fejlesztésben s a techni­ka határozottabb gyakorlati érvényesítésé­ben, valamint a villamosenergia-megtaka­rításban látja. Ugyanakkor szükséges, hogy befejezzük a fontos technológiai be­rendezések innovációját. Az említett ülés határozataival összhangban látunk hoz­zá az abszorbciós rendszerű hűtőszekré­nyek, a klimatizációs berendezések és a napkollektorok innovációjához. E feladat megoldása során sokat várunk a vállalati tudományos kutató bázis munkatársaitól. Hatékonyabban kell keresniük a termékek minősége emelésének és export-képessé­gének, valamint a belpiac jobb kielégítésé­nek az útját. Vállalatunk feladatai nem könnyűek. Amint azt az év eleji taggyűlések és a nyil­vános taggyűlések is megmutatták, a kom­munisták és a dolgozók képesek sikeresen megbirkózni ezekkel a feladatokkal. Min­denekelőtt a vállalat irányító és szervező munkáját kell javítani, s lényegesen emelni a gyártás előtti szakaszok hatékonyságát. A párt üzemi bizottsága, a vállalat veze­tősége, a szakszervezet üzemi bizottsága és a Szocialista Ifjúsági Szövetség intézke­déseket hoz, hogy munkakollektívánk sike­resen végrehajtsa az 1985-re szóló felada­tokat is, ami jó kiindulópontot jelent majd a nyolcadik ötéves tervidőszak feladatai­nak teljesítéséhez. VLADIMÍR HERMAN elvtársnak, a CSKP KB tagjá­nak, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása ipari termelés struktúrája is. Tovább folyta­tódik a járás gépipara anyagi-műszaki bá­zisának fejlesztése. A Sigma konszernvál­lalat az idén kezdi meg a búvárszivattyúk és a mezőgazdaságnak szánt öntözőbe­rendezések gyártását. Ez azonban megkö­veteli, hogy a járás pártszervei szüntelen figyelmet fordítsanak az említett ágazatok fejlesztésére és a káderek képzésére. Üzembe helyezték az érsekújvári Szer­számkutató Intézet részlegének első sza­kaszát. A gépipari termelési folyamatok A ma megtárgyalásra kerülő ipari ágazat fontos helyet foglal el a dél-morvaországi kerületben. Több mint 163 000 ember dol­gozik ebben az ágazatban. Termelésének értéke csaknem 33 milliárd korona. A kerü­leti pártbizottság ezért tartós figyelemben részesíti ezeket az ágazatokat. A gép- és az elektronikai ipar hosszú távon meghatározott tényezője a kerület gazdasági fejlődésének. Szerkezeti irány­zatát tekintve elsősorban és kiemelten az állami célprogramok és súlyponti ágazatok biztosítására, az atomerőmű-berendezé­sek, az energia, vegy- és petrolkémiai ipari berendezések, a mezőgazdasági nagy­üzemi termeléshez, az elektronikai, amikro­elektronikai és az elektrotechnikai terme­léshez szükséges gépek és berendezések, repülésműszaki berendezések, szerszám­és formázógépek, mérő-, szabályozó- és automatizálási műszerek előállítására irá­nyul. A termelési ágazatok fejlesztési felté­teleinek biztosítása 55 vállalatnál túlnyo­mórészt a brnói és a gottwaldovi ipari agglomerációt, de további hét járást is érint. Valamennyi gépipari vállalat rendelkezik prototípusokat előállító műhelyekkel, ame­lyek fokozatosan realizációs műhelyekké alakulnak át. Ezek segítenek lényegesen felgyorsítani a tudományos-műszaki fejlő­déssel kapcsolatos új ismeretek megvaló­sítását a termelésben. Számos ilyen mű­hely nemcsak az innovációs folyamatok felgyorsításával összefüggő problémák megoldására szolgál a saját vállalatuknál. Számos esetben más vállalatoknak is se­gítenek, amelyek átvesznek komponense­ket végtermékeik előállításához. Például a Pal Magneton kromérízi prototípusmű­hely részt vesz a motorkerékpárok motor­jának gyújtásával kapcsolatos kérdések megoldásában. Ezek a realizációs műhe­lyek kezdenek egyre inkább a saját terme­lés gépesítésére, automatizálására, roboti­zálására összpontosítani, mint például a brnói Královo Pole-i Gépipari Vállalatnál, a Veselí nad Moravou-i Vasműnél és má­sutt. Több mint 30 vállalat készíti elő a mani­pulátorok és robotok beállítását a terme­lésbe még ebben az ötéves tervidőszak­ban. A Zdari Gépgyár hét robotot állít munkába, a modricei Kovolit a munkahe­lyek robotizálását a brnói Elitex kísérleti intézetében ellenőrzi, ugyancsak foglalkoz­nak a robotizálás kérdésével a brnói MEZ és Zbrojovka, a kunovicei LET és más vállalatok. A kerületi pártbizottság a robotizálás kérdésében aktívaértekezletet tervez, amelyen elsősorban a robotok munkába állítása terén kerülne sor tapasztalatcseré­re, hogy hogyan lehet felgyorsítani ezt a folyamatót és felkészíteni rá az embere­ket. Állandóan figyelmet szentelünk az elektronikának és a mikroelektronikának, a termelésben való felhasználásuknak, s ugyanígy az automatikus gépsorok és komponensek termelése fejlesztésének a Kurimi TOS Konszernvállalat műszaki koncepciója alapján. Ezért üdvözöltük az Általános Gépipari Minisztérium utasítását a termelés jelentős bővítésére, és teljes mértékben támogatjuk ezt. Érthetően őrölünk az elért eredmények­nek. Ezek a dolgozók többségének becsü­letes munkáját és rátermettségét bizonyít­ják, akik ily módon is kifejezik viszonyukat a párt politikájához és a társadalom szük­ségleteihez. Másrészt tudunk számos fo­gyatékosságról, amelyek miatt nincs nyug­tunk. Ilyen például az egyes termékekkel kapcsolatos számos reklamáció és egyes vállalatok exportjának alacsony hatékony­sága. Az állóeszközök, a gépek növekvő állományának arányában növekedett a dolgozók állóeszközökkel és a munkások gépekkel való ellátottsága. Ezzel az álla­pottal ellentétben nem biztosított e beren­dezések nagyobb fokú kihasználtsága a második, illetve a harmadik műszakok­ban. A műszakok szervezettségének együtthatója 1,234. Ez az arányszám a gé­pesített munkahelyeken sem javult lénye­gesen, a gépiparban 1,445-nél nem maga­sabb. A vállalatok egy részénél alacsony az innovációs százalék, és így folytathat­nám tovább. (Folytatás az 5. oldálon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom