Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-20 / 95. szám, péntek

A CSKP KB Elnökségének beszámolója Az exportfeladatok teljesítése Elvtársak! A párt XVI. kongresszusa nagyon igé­nyes exportfeladatokat tűzött ki gép- és elektrotechnikai iparunk elé. E két tárca külkereskedelmi szállításainak értéke nagykereskedelmi árakban 1980-hoz ké­pest 1983-ban 14 százalékkal lett na­gyobb, ebből a nem szocialista export 16 százalékkal. Ezáltal a szocialista és a nem szocialista kivitel tekintetében teljesítették a tervezett kiviteli volument. A gépipar nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy megőrizzük kiegyensúlyozott gazdasági mérlegünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Több ok miatt azonban továbbra is súlyos problé­mák adódnak a nem szocialista kivitelben. A tőkés országok tartós gazdasági válsá­gának következményei, a beruházások csökkenése, a nyugati piacokon a gépipari gyártmányok értékesítésében az árak és általában a kereslet hanyatlása, valamint a lényegesen kiéleződött konkurrenciaharc exportunkat is sújtja. Ez ellen az eddiginél hatásosabban kell harcolnunk, elsősorban a minőség, a műszaki színvonal és a szer­vizszolgáltatások javításával, a termelés és a külkereskedelem nagyobb vállalkozó szellemével és rugalmasságával. A nem szocialista piacokon a gépipar, de egyben más ágazatok gyártmányait és a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott árak­hoz képest alacsonyabb árakon értékesít­jük. Ennek, valamint annak a körülmény­nek a következményeit, hogy a terv elő­irányzatához képest egyes gépipari szak­ágazatok exportjában voltak kiesések, ru­galmasan kellett megoldani egyrészt más gépipari gyártmányok, kohászati anyagok pótszál lításával, másrészt a 7. ötéves terv­időszak előirányzatához mérten a gépipari import csökkentésével. Csak ennek kö­szönhető, hogy a gépipari-kohászati komplexum az eltelt három év alatt meg­őrizte, sőt kis mértékben túlteljesítette - kül- Iföldi árakban számítva - a nem szocialista import és export tervezett szintjét. A három gépipari tárca mérlegének aktivitása 1980- hoz képest tavaly csaknem a felével növe­kedett, ebből a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben 42 százalékkal, a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben pedig több mint a fe­lével. Az exportterv globális teljesítése azon­ban nem elég. Egyes gépipari és elektro­technikai vállalatok, illetve termelési-gaz­dasági egységek nem teljesítik a nem szo­cialista export feladatait. Még komolyabb körülmény, hogy számos vállalat, gyártmá­nyainak alacsony színvonala miatt alig, vagy egyáltalán nem exportál a nem szo­cialista országokba. Sok esetben éppen a meg nem felelő műszaki színvonal és minőség a döntő oka annak, hogy az eltelt három esztendőben átlagosan csökkent a gépipari tárcák nem szocialista orszá­gokba irányuló kivitelének a hatékonysága, noha erre befolyást gyakorolt a nagyke­reskedelmi árak módosítása, az export- szállítások összetétele, valamint a világpi­aci árak alakulása is. A gép- és az elektrotechnikai ipar ex­portképességének növelése továbbra is alapvető feladat. Egyes gépipari szakága­zatokban az 1984-1985. évi megrendelé­sek leszállításának ki nem elégítő biztosí­tása nemcsak a megváltozott külső feltéte­lekkel magyarázható, hanem nagymérték­ben azzal is, hogy a külkereskedelem és a termelés lassan alkalmazkodik a változó igényesebb követelményekhez. Az éles konkurrenciaharc azonban nem menteget­heti a feladatok nem teljesítését. Ellenke­zőleg, ennek mozgósítania kell a külföldi szükségletekre történő jobb és rugalma­sabb reagálásra, új kereskedelmi kapcso­latok keresésére, a behozatal és a kivitel, a szállítások és a kooperáció megfelelő kombinálására. A nagyobb rugalmasság nélkülözhetet­lenül szükséges főleg a beruházási egysé­gek exportjánál. Ez az előfeltétele a nehéz­gépipari létesítmények folyamatos üzemel­tetésének és exportképességük növelésé­nek. A beruházási egységek exportja során gyakran előforduló súlyos problémák sür­getően megkívánják megoldásukat és a feladatok teljesítése megbízható rend­szerének bevezetését - a megrendeléstől az idejében történő, megbízható üzembe helyezésig. Gyorsan elő kell terjeszteni a megoldásokra vonatkozó komplex javas­latokat, beleértve a fő szállítók szerepének tisztázását is. Sürgetően kerül előtérbe annak szüksé­ge, hogy elmélyüljön a termelés és a külke­reskedelem együttműködése. Ennek az együttműködésnek a legszorosabbnak kell lennie főleg a műszaki szempontból legbo­nyolultabb gépipari gyártmányok és beren­dezések exportjában. A siker itt nemcsak a magas fokú kereskedelmi hozzáértéstől függ, hanem elsősorban a termelési, vala­mint a műszaki-mérnöki ismeretek és tevé­kenység magas fokától. A CSKP KB Elnök­ségének és a CSSZSZK kormányának ha­tározata alapján kísérletek folynak, hogy a termelés és a külkereskedelem kapcso­lata szorosabbá váljon és anyagilag érde­keltebbek legyenek. E kísérletek kiértéke­lése alapján megfontoljuk a további lépé­seket. Jobban illeszkedjünk bele a nemzetközi munkamegosztásba Elvtársak! A XVI. kongresszus szellemében a 7. ötéves tervidőszak eltelt három esztende­jében előreléptünk abban, hogy a gép- és az elektrotechnikai ipar jobban beilleszked­jen a nemzetközi munkamegosztásba, el­sősorban a szocialista gazdasági integráci­óba, főleg a Szovjetunió viszonylatában. A múlt évben a három gépipari tárcának a KGST tagállamaiba irányuló összkivitelé- ből a szakosított export átlagosan 40 száza­lékot tett ki. Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. A gép- és az elektrotechnikai ipar kivitele ugyan csaknem 60 százalékkal részesedik kész­termékeik volumenjében, az árutermelés viszonylatában azonban ez a hányad hoz­závetőleg csak 25 százalékos. Gép- és elektrotechnikai iparunknak jóval nagyobb részvétele a nemzetközi munkamegosz­tásban fejlődésünknek egyik kulcskérdése és ezért szükséges, hogy kezdeménye­zőbben foglalkozzunk e részvétel növelé­sével. A túl széles választék egyrészt az erők és az eszközök szétforgácsolásához ve­zet, másrészt kedvezőtlenül hat a műszaki fejlődés ütemére. A CSKP XVI. kongresz- szusa ezért hangsúlyozta: ,,A gépipar to­vábbi hatékony fejlődésének feltétele első­sorban szerkezetének céltudatos formálá­sa. Előnyben részesítve kell fejlesztenünk azokat a szakágazatokat és gyártmányo­kat, amelyek tekintetében valós a világ- színvonal elérése, s amelyek magas fokú hatékonysággal biztosítják a döntő fontos­ságú alapokat a belföldi szükségletek és kivitel számára egyaránt.“ ípiparunk szerkezetének formálása '.zú távú folyamat volt, amelyben szá- fényező játszott szerepet. Az új tech- iojq Wiortjának korlátozott lehetőségei '■■'rikSen kikényszerítették a hazai ter- n vítését. így például a behozatal kijében tavaly 1978-hoz képest 40 lékről 33 százalékra csökkent a gé- importjának hányada. Az új gyártmá­nyok előállítását minden esetben követke­zetesen nem kísérte más gyártmányok előállításának korlátozása, úgyhogy a vá­laszték nem kívánatos bővülésének folya­mata még elmélyült. Ezt a gyakorlatot a to­vábbiakban nem folytathatjuk. Elvtársak! A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozata alapján jelenleg intenzív munka folyik a 8. ötéves tervnek és az 1995-ig szóló távlati tervnek kidolgozásán, valamint a KGST keretében a tervek egyeztetésén. Ebből a gépiparra az következik, hogy továbbra is fő feladata lesz biztosítani a szükséges behozatalt fedező fizetési eszközöket. Ez megkívánja, hogy exportunk szerkezetét és műszaki színvonalát összehangoljuk partnereink új szükségleteivel. Ebből az alkalomból ismét hangsúlyozni kívánjuk a szovjet piac pótolhatatlan jelen­tőségét gép-, elektrotechnikai iparunk és kohászatunk stabil, hosszú távú fejlődése szempontjából. A Szovjetunióval való együttműködésünk ma és a további évek­ben mind nagyobb mértékben a műszaki­gazdasági és a technológiai magva a KGST keretében a nemzetközi szocialis­ta integráció folyamatának. Gazdasági szükségleteink és politikai érdekeink annál inkább megkívánják a két ország termelési szakosítása és kooperációja hosszú távú programjának továbbfejlesztését. Meg­egyeztünk már 19 szakágazati alprogram- ban, ezek közül tizenhét gépipari jellegű. Ezeknek megvalósítását a tudományos­műszaki együttműködésről, a szakosításról és a kooperációról kötött konkrét egyezmé­nyek biztosítják. Jelentős a csehszlovák gépipar részvétele a Szovjetunió könnyű- és élelmiszeripari vállalatainak korszerűsí­tésében is, és a KGST keretében jóváha­gyott további intézkedések megvalósítá­sában. Ennek az ötéves tervidőszaknak a vé­gén lényegében befejeződik az importált tüzelő- és nyersanyag, illetve az exportált feldolgozott gyártmányok új árviszonylata kialakításának folyamata. Az eddigi hely­zethez képest a szocialista államokba irá­nyuló gépipari kivitel növekményének na­gyobb részét fordíthatjuk arra, hogy a szo­cialista államokból több hatékony gépet importáljunk. Ennek alapvető útját módját látjuk a termelés szakosításában és a koo­perációban. Ez egyidejűleg a kiindulópont­ja annak, hogy tervszerű és átfogó módon csökkentsük gépipari gyártmányaink aránytalanul nagy választékát. Ennek során mind nagyobb szerepe lesz az ágazatokon és a szakágazatokon belüli munkamegosztás fejlesztésének. Nemcsak a termelési szakosodásnak, ha­nem a főbb gyártmányegységek és az alkatrészek szakosított gyártásának is. Eb­ből következik annak szüksége, hogy a kölcsönös előnyök és a hosszú távú szerződések alapján fejlesszük a kooperá­ciót és a szakosodást, s ugyanakkor fej­lesztési és beruházási szándékainkat job­ban összehangoljuk, főleg a szovjet gép­ipar óriási potenciáljával. A vállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolatok alapján fejlesz­teni kell az együttműködés új, magasabb- rendű formáit és meg kell teremteni a kö­zös cégek létrejöttének előfeltételeit. Sür­gető fontosságú feladat összehangolni igyekezetünket, hogy fokozatosan szük­ségtelenné tegyük az olyan importot, amely a fejlesztés stratégiai vonatkozásai­ban nem kívánatos módon műszakilag füg­gővé tesz bennünket a tőkés gazdaságtól. A gépipar szerkezeti fejlesztésének for­málásában, valamint a nemzetközi szocia­lista integrációban való részvételünk elmé­lyítésénél az objektív fejlesztési irányza­tokból és a csehszlovák gazdaság szük­ségleteiből kell kiindulni. Arról van szó, hogy a termelésben és a kivitelben növe­kedjen az olyan szakágazatok részaránya, amelyek a magas fokon szakképzett mun­ka, a kutatási és a műszaki fejlesztés szempontjából különösen igényesek, hogy növekedjen a feldolgozási folyamatok szín­vonala és az olyan termékek mennyisége, amelyek jól értékesíthetők a külföldi piaco­kon. Elsősorban azokra a szakágazatokra kell összpontosítani a figyelmet, amelyek­ben jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk és a dolgozók szakképzettségi színvonala lehetővé teszi a nemzetközi versenyképes­ség fenntartását. Ezen az úton egyes ha­gyományos szakágazatokban felújíthatjuk, egyesekben pedig fokozhatjuk a csehszlo­vák pozíciókat a nem szocialista országok piacain. Azokat a szakágazatokat, amelyek elérhetik, vagy már el is érik a nemzetközi színvonalat, céltudatosabban kell fejleszte­ni, beleértve ezek tudományos kutatási alapját, s kiemelten kell gondoskodni a be­ruházási és a behozatali szükségleteik fe­dezéséről. Tovább kell tökéletesíteni az irányítást és a tervezést Elvtársak! A gépipari kohászati komplexumra a többi ágazathoz hasonlóan ugyanúgy érvényes, hogy feladatainak sikeres telje­sítése érdekében tökéletesíteni kell a ter­vezést, fokozni kell a gazdasági szabályok hatékonyságát, a vállalatok kezdeménye­zését és felelősségét, s tökéletesíteni kell az egész termelési-műszaki alapszervezeti felépítését. Egyetlen rendszer sem működhet meg­bízhatóan az előirányzott feladatok pontos teljesítése nélkül, valamennyi szinten, az összes láncszem jó együttműködése nél­kül. A legsürgősebb feladat ezért a közvet­len irányítási módszerek és a munkastílus tökéletesítése, a szervezéttség és a fegye­lem szilárdítása. Ezért előtérbe kerül a szocialista szerve­zettség és fegyelem szilárdításáért, a felü­letesség és a rendetlenség, a rossz minő­ségű munka és a pazarlás ellen, az állami és a tervezési fegyelem következetes megtartásáért, valamint a szocialista er­kölcs és jogrend alapelveinek érvényesíté­séért folytatott harc. Azok a tartalékok, amelyek a felfelé és a lefelé irányuló fegye­lem színvonalában, a műhelyekben és az irodákban a munkaidő kihasználásában, a feladatok pontos teljesítésében, a sze­mélyes felelősségben rejlenek, s amelye­ket gyorsan és járulékos költségek nélkül lehet mozgósítani, a népgazdasági mére­tekben óriási értékeket képviselnek. Nem kisebb jelentősége van a kérdés erkölcsi­politikai oldalának, az emberek nevelésé­nek. A vezető dolgozóktól meg kell követel­ni, hogy határozott intézkedéseket tegye­nek a javulás érdekében s ehhez teljes politikai támogatásban kell őket részesíte­ni. Minden munkahelyen olyan légkört kell teremteni, amely nem tűri el az ilyen jelen­ségeket, név szerint kell fellépni az ilyen jelenségek elkövetőivel szemben, levonva a szükséges következtetéseket mind párt­vonalon, mind pedig a munkaviszony szempontjából, s az eset jellegétől függően más vonatkozásban is. Állandóan szem előtt kell tartani azokat a követelményeket, amelyeket a CSKP KB Elnökségének a le­vele tartalmazott a szocialista törvényes­ség, az erkölcs és a fegyelem alapelveinek megsértése ellen folytatott harc hatékony­ságának elmélyítésével kapcsolatban. A gépipari reszortoknak a tervezési és a további funkcionális szervekkel együtt­működve el kell mélyíteniük az irányítás perspektív és komplex jellegét, főleg a szerkezeti és a tudományos-műszaki politika területén, s érvényesíteniük kel! a tervezés célprogramos módszerét. Ugyancsak nagyobb kezdeményezést kell tanúsítaniuk a munkamódszerek tökélete­sítésével kapcsolatos kérdések feldolgozá­sában, pl. a gyártásszakosítás és a koope­ráció fejlesztésében az egész gépipar ke­retei között. A közös problémák megoldása során a társadalmi szempontok szerint kell gondoskodni a termékek mérlegelosztásá­ról, céltudatosabban kell érvényesíteni a gesztorok és a főszállítók rendszerét, erősíteni kell a szerelési kapacitásokat, s hatékonyabban kell gondoskodni a to­vábbi feladatok teljesítéséről. A vezérigazgatóságok tevékenységének tökéletesítésében arról van szó, hogy ezek aktívabban és kezdeményezőbben érvé­nyesítsék a párt politikáját, hatékony fej­lesztési koncepciókat dolgozzanak ki, gon­doskodjanak a társadalmi érdekek és szükségletek biztosításáról, s termékeik műszaki-gazdasági színvonalának állandó emeléséről. Teljes felelősséget kell viselni­ük az egész szakágazat eredményeiért, ezért hatékonyabban kell megoldaniuk an­nak alapvető feladatait, s növelniük kell az igényességet az irányításban, valamint az alárendelt vállalatok tevékenységének ellenőrzésében. A gépipari-kohászati komplexumban is tökéletesíteni kell a tervezést, hogy javul­hasson az irányítás színvonala. Elsősor­ban a tervek útján kell biztosítani az inten­zív fejlesztést, a gazdaságosságot és a tu- dományos-müszaki fejlődést az egész új­ratermelési folyamatban, ezen az úton kell fejleszteni a szocialista gazdasági integrá­ciót, s tervszerűen kell gondoskodni a cél­programok komplex megvalósításáról is, be­leértve az egyes ágazatközi kapcsolatokat. Ez egyaránt vonatkozik az állami és a gaz­dasági tervekre. Egész tervezési rendszerünket a hosszú távú tervektől kezdve az éves tervekig és a tervmutatókig fokozatosan úgy kell töké­letesítenünk, hogy ezek jobban kifejezzék és irányítsák a termelésben megvalósuló szerkezeti változások folyamatát, a tudo­mányos-műszaki fejlesztést, az anyag- és alapigényesség csökkentését, a munkater­melékenység növelését, a munkaigényes­ség csökkentését, az innovációk végrehaj­tását és a kivitel hatékonyságának a foko­zását. A komplex intézkedések érvényesítésé­ben szerzett eddigi tapasztalatok a kohá­szatban, a gépiparban és az elektrotechni­kai iparban igazolták ezek helyességét. A saját termelési érték mutatójának beve­zetése elősegítette a tüzelőanyag-energe­tikai forrásokkal, a nyers- és az alapanya­gokkal való jobb gazdálkodást, s csökken­tette a szállítási szükségleteket. Látni kell azonban, hogy ez még csak a kezdet, hogy a komplex intézkedések érvényesítésében különböző okokból számos kezdeti nehéz­ség merült fel, de néha spekulatív irány­zatok is érvényesülnek ezen a területen. Ezért lényegesen nagyobb gondot kell for­dítani ezekre a problémákra az egyes re­szortokban és termelési-gazdasági egysé­gekben, s gondoskodni kell ezek konkrét megoldásáról. Jelenleg intenzív munkák folynak a komplex intézkedések alkalmazásában szerzett eddigi tapasztalatok felmérésével kapcsolatban. Ezen az alapon dolgozzák ki a javaslatokat a tervezési és irányítási rendszer tökéletesítését célzó intézkedé­sek további kibővítésére és elmélyítésére a nyolcadik ötéves tervidőszakban, ame­lyeket a CSKP KB Elnöksége és a szövet­ségi kormány elé fognak terjeszteni. Ezért minden szinten megkülönböztetett figyel­met kell fordítani arra, hogy az érvényes alapelveket teljes mértékben és aktívan érvényesítsék, hogy sehol se csökkentsék az ezekből származó igényességet, ha­nem ellenkezőleg, ezek fokozásával kell gazdasági nyomást gyakorolni a hatékony­ság és a gazdaságosság javítására. Úgy­szintén fontos, hogy ne csak a vezető dolgozók, hanem az egyes kollektívák a párt- és a szakszervezeti szervezetek funkcionáriusai is mélyebben elsajátítsák a komplex intézkedések konkrét alkalma- (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom