Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-20 / 95. szám, péntek
A CSKP KB Elnökségének beszámolója Az exportfeladatok teljesítése Elvtársak! A párt XVI. kongresszusa nagyon igényes exportfeladatokat tűzött ki gép- és elektrotechnikai iparunk elé. E két tárca külkereskedelmi szállításainak értéke nagykereskedelmi árakban 1980-hoz képest 1983-ban 14 százalékkal lett nagyobb, ebből a nem szocialista export 16 százalékkal. Ezáltal a szocialista és a nem szocialista kivitel tekintetében teljesítették a tervezett kiviteli volument. A gépipar nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy megőrizzük kiegyensúlyozott gazdasági mérlegünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Több ok miatt azonban továbbra is súlyos problémák adódnak a nem szocialista kivitelben. A tőkés országok tartós gazdasági válságának következményei, a beruházások csökkenése, a nyugati piacokon a gépipari gyártmányok értékesítésében az árak és általában a kereslet hanyatlása, valamint a lényegesen kiéleződött konkurrenciaharc exportunkat is sújtja. Ez ellen az eddiginél hatásosabban kell harcolnunk, elsősorban a minőség, a műszaki színvonal és a szervizszolgáltatások javításával, a termelés és a külkereskedelem nagyobb vállalkozó szellemével és rugalmasságával. A nem szocialista piacokon a gépipar, de egyben más ágazatok gyártmányait és a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott árakhoz képest alacsonyabb árakon értékesítjük. Ennek, valamint annak a körülménynek a következményeit, hogy a terv előirányzatához képest egyes gépipari szakágazatok exportjában voltak kiesések, rugalmasan kellett megoldani egyrészt más gépipari gyártmányok, kohászati anyagok pótszál lításával, másrészt a 7. ötéves tervidőszak előirányzatához mérten a gépipari import csökkentésével. Csak ennek köszönhető, hogy a gépipari-kohászati komplexum az eltelt három év alatt megőrizte, sőt kis mértékben túlteljesítette - kül- Iföldi árakban számítva - a nem szocialista import és export tervezett szintjét. A három gépipari tárca mérlegének aktivitása 1980- hoz képest tavaly csaknem a felével növekedett, ebből a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben 42 százalékkal, a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben pedig több mint a felével. Az exportterv globális teljesítése azonban nem elég. Egyes gépipari és elektrotechnikai vállalatok, illetve termelési-gazdasági egységek nem teljesítik a nem szocialista export feladatait. Még komolyabb körülmény, hogy számos vállalat, gyártmányainak alacsony színvonala miatt alig, vagy egyáltalán nem exportál a nem szocialista országokba. Sok esetben éppen a meg nem felelő műszaki színvonal és minőség a döntő oka annak, hogy az eltelt három esztendőben átlagosan csökkent a gépipari tárcák nem szocialista országokba irányuló kivitelének a hatékonysága, noha erre befolyást gyakorolt a nagykereskedelmi árak módosítása, az export- szállítások összetétele, valamint a világpiaci árak alakulása is. A gép- és az elektrotechnikai ipar exportképességének növelése továbbra is alapvető feladat. Egyes gépipari szakágazatokban az 1984-1985. évi megrendelések leszállításának ki nem elégítő biztosítása nemcsak a megváltozott külső feltételekkel magyarázható, hanem nagymértékben azzal is, hogy a külkereskedelem és a termelés lassan alkalmazkodik a változó igényesebb követelményekhez. Az éles konkurrenciaharc azonban nem mentegetheti a feladatok nem teljesítését. Ellenkezőleg, ennek mozgósítania kell a külföldi szükségletekre történő jobb és rugalmasabb reagálásra, új kereskedelmi kapcsolatok keresésére, a behozatal és a kivitel, a szállítások és a kooperáció megfelelő kombinálására. A nagyobb rugalmasság nélkülözhetetlenül szükséges főleg a beruházási egységek exportjánál. Ez az előfeltétele a nehézgépipari létesítmények folyamatos üzemeltetésének és exportképességük növelésének. A beruházási egységek exportja során gyakran előforduló súlyos problémák sürgetően megkívánják megoldásukat és a feladatok teljesítése megbízható rendszerének bevezetését - a megrendeléstől az idejében történő, megbízható üzembe helyezésig. Gyorsan elő kell terjeszteni a megoldásokra vonatkozó komplex javaslatokat, beleértve a fő szállítók szerepének tisztázását is. Sürgetően kerül előtérbe annak szüksége, hogy elmélyüljön a termelés és a külkereskedelem együttműködése. Ennek az együttműködésnek a legszorosabbnak kell lennie főleg a műszaki szempontból legbonyolultabb gépipari gyártmányok és berendezések exportjában. A siker itt nemcsak a magas fokú kereskedelmi hozzáértéstől függ, hanem elsősorban a termelési, valamint a műszaki-mérnöki ismeretek és tevékenység magas fokától. A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozata alapján kísérletek folynak, hogy a termelés és a külkereskedelem kapcsolata szorosabbá váljon és anyagilag érdekeltebbek legyenek. E kísérletek kiértékelése alapján megfontoljuk a további lépéseket. Jobban illeszkedjünk bele a nemzetközi munkamegosztásba Elvtársak! A XVI. kongresszus szellemében a 7. ötéves tervidőszak eltelt három esztendejében előreléptünk abban, hogy a gép- és az elektrotechnikai ipar jobban beilleszkedjen a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a szocialista gazdasági integrációba, főleg a Szovjetunió viszonylatában. A múlt évben a három gépipari tárcának a KGST tagállamaiba irányuló összkivitelé- ből a szakosított export átlagosan 40 százalékot tett ki. Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk elégedettek. A gép- és az elektrotechnikai ipar kivitele ugyan csaknem 60 százalékkal részesedik késztermékeik volumenjében, az árutermelés viszonylatában azonban ez a hányad hozzávetőleg csak 25 százalékos. Gép- és elektrotechnikai iparunknak jóval nagyobb részvétele a nemzetközi munkamegosztásban fejlődésünknek egyik kulcskérdése és ezért szükséges, hogy kezdeményezőbben foglalkozzunk e részvétel növelésével. A túl széles választék egyrészt az erők és az eszközök szétforgácsolásához vezet, másrészt kedvezőtlenül hat a műszaki fejlődés ütemére. A CSKP XVI. kongresz- szusa ezért hangsúlyozta: ,,A gépipar további hatékony fejlődésének feltétele elsősorban szerkezetének céltudatos formálása. Előnyben részesítve kell fejlesztenünk azokat a szakágazatokat és gyártmányokat, amelyek tekintetében valós a világ- színvonal elérése, s amelyek magas fokú hatékonysággal biztosítják a döntő fontosságú alapokat a belföldi szükségletek és kivitel számára egyaránt.“ ípiparunk szerkezetének formálása '.zú távú folyamat volt, amelyben szá- fényező játszott szerepet. Az új tech- iojq Wiortjának korlátozott lehetőségei '■■'rikSen kikényszerítették a hazai ter- n vítését. így például a behozatal kijében tavaly 1978-hoz képest 40 lékről 33 százalékra csökkent a gé- importjának hányada. Az új gyártmányok előállítását minden esetben következetesen nem kísérte más gyártmányok előállításának korlátozása, úgyhogy a választék nem kívánatos bővülésének folyamata még elmélyült. Ezt a gyakorlatot a továbbiakban nem folytathatjuk. Elvtársak! A CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának határozata alapján jelenleg intenzív munka folyik a 8. ötéves tervnek és az 1995-ig szóló távlati tervnek kidolgozásán, valamint a KGST keretében a tervek egyeztetésén. Ebből a gépiparra az következik, hogy továbbra is fő feladata lesz biztosítani a szükséges behozatalt fedező fizetési eszközöket. Ez megkívánja, hogy exportunk szerkezetét és műszaki színvonalát összehangoljuk partnereink új szükségleteivel. Ebből az alkalomból ismét hangsúlyozni kívánjuk a szovjet piac pótolhatatlan jelentőségét gép-, elektrotechnikai iparunk és kohászatunk stabil, hosszú távú fejlődése szempontjából. A Szovjetunióval való együttműködésünk ma és a további években mind nagyobb mértékben a műszakigazdasági és a technológiai magva a KGST keretében a nemzetközi szocialista integráció folyamatának. Gazdasági szükségleteink és politikai érdekeink annál inkább megkívánják a két ország termelési szakosítása és kooperációja hosszú távú programjának továbbfejlesztését. Megegyeztünk már 19 szakágazati alprogram- ban, ezek közül tizenhét gépipari jellegű. Ezeknek megvalósítását a tudományosműszaki együttműködésről, a szakosításról és a kooperációról kötött konkrét egyezmények biztosítják. Jelentős a csehszlovák gépipar részvétele a Szovjetunió könnyű- és élelmiszeripari vállalatainak korszerűsítésében is, és a KGST keretében jóváhagyott további intézkedések megvalósításában. Ennek az ötéves tervidőszaknak a végén lényegében befejeződik az importált tüzelő- és nyersanyag, illetve az exportált feldolgozott gyártmányok új árviszonylata kialakításának folyamata. Az eddigi helyzethez képest a szocialista államokba irányuló gépipari kivitel növekményének nagyobb részét fordíthatjuk arra, hogy a szocialista államokból több hatékony gépet importáljunk. Ennek alapvető útját módját látjuk a termelés szakosításában és a kooperációban. Ez egyidejűleg a kiindulópontja annak, hogy tervszerű és átfogó módon csökkentsük gépipari gyártmányaink aránytalanul nagy választékát. Ennek során mind nagyobb szerepe lesz az ágazatokon és a szakágazatokon belüli munkamegosztás fejlesztésének. Nemcsak a termelési szakosodásnak, hanem a főbb gyártmányegységek és az alkatrészek szakosított gyártásának is. Ebből következik annak szüksége, hogy a kölcsönös előnyök és a hosszú távú szerződések alapján fejlesszük a kooperációt és a szakosodást, s ugyanakkor fejlesztési és beruházási szándékainkat jobban összehangoljuk, főleg a szovjet gépipar óriási potenciáljával. A vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok alapján fejleszteni kell az együttműködés új, magasabb- rendű formáit és meg kell teremteni a közös cégek létrejöttének előfeltételeit. Sürgető fontosságú feladat összehangolni igyekezetünket, hogy fokozatosan szükségtelenné tegyük az olyan importot, amely a fejlesztés stratégiai vonatkozásaiban nem kívánatos módon műszakilag függővé tesz bennünket a tőkés gazdaságtól. A gépipar szerkezeti fejlesztésének formálásában, valamint a nemzetközi szocialista integrációban való részvételünk elmélyítésénél az objektív fejlesztési irányzatokból és a csehszlovák gazdaság szükségleteiből kell kiindulni. Arról van szó, hogy a termelésben és a kivitelben növekedjen az olyan szakágazatok részaránya, amelyek a magas fokon szakképzett munka, a kutatási és a műszaki fejlesztés szempontjából különösen igényesek, hogy növekedjen a feldolgozási folyamatok színvonala és az olyan termékek mennyisége, amelyek jól értékesíthetők a külföldi piacokon. Elsősorban azokra a szakágazatokra kell összpontosítani a figyelmet, amelyekben jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk és a dolgozók szakképzettségi színvonala lehetővé teszi a nemzetközi versenyképesség fenntartását. Ezen az úton egyes hagyományos szakágazatokban felújíthatjuk, egyesekben pedig fokozhatjuk a csehszlovák pozíciókat a nem szocialista országok piacain. Azokat a szakágazatokat, amelyek elérhetik, vagy már el is érik a nemzetközi színvonalat, céltudatosabban kell fejleszteni, beleértve ezek tudományos kutatási alapját, s kiemelten kell gondoskodni a beruházási és a behozatali szükségleteik fedezéséről. Tovább kell tökéletesíteni az irányítást és a tervezést Elvtársak! A gépipari kohászati komplexumra a többi ágazathoz hasonlóan ugyanúgy érvényes, hogy feladatainak sikeres teljesítése érdekében tökéletesíteni kell a tervezést, fokozni kell a gazdasági szabályok hatékonyságát, a vállalatok kezdeményezését és felelősségét, s tökéletesíteni kell az egész termelési-műszaki alapszervezeti felépítését. Egyetlen rendszer sem működhet megbízhatóan az előirányzott feladatok pontos teljesítése nélkül, valamennyi szinten, az összes láncszem jó együttműködése nélkül. A legsürgősebb feladat ezért a közvetlen irányítási módszerek és a munkastílus tökéletesítése, a szervezéttség és a fegyelem szilárdítása. Ezért előtérbe kerül a szocialista szervezettség és fegyelem szilárdításáért, a felületesség és a rendetlenség, a rossz minőségű munka és a pazarlás ellen, az állami és a tervezési fegyelem következetes megtartásáért, valamint a szocialista erkölcs és jogrend alapelveinek érvényesítéséért folytatott harc. Azok a tartalékok, amelyek a felfelé és a lefelé irányuló fegyelem színvonalában, a műhelyekben és az irodákban a munkaidő kihasználásában, a feladatok pontos teljesítésében, a személyes felelősségben rejlenek, s amelyeket gyorsan és járulékos költségek nélkül lehet mozgósítani, a népgazdasági méretekben óriási értékeket képviselnek. Nem kisebb jelentősége van a kérdés erkölcsipolitikai oldalának, az emberek nevelésének. A vezető dolgozóktól meg kell követelni, hogy határozott intézkedéseket tegyenek a javulás érdekében s ehhez teljes politikai támogatásban kell őket részesíteni. Minden munkahelyen olyan légkört kell teremteni, amely nem tűri el az ilyen jelenségeket, név szerint kell fellépni az ilyen jelenségek elkövetőivel szemben, levonva a szükséges következtetéseket mind pártvonalon, mind pedig a munkaviszony szempontjából, s az eset jellegétől függően más vonatkozásban is. Állandóan szem előtt kell tartani azokat a követelményeket, amelyeket a CSKP KB Elnökségének a levele tartalmazott a szocialista törvényesség, az erkölcs és a fegyelem alapelveinek megsértése ellen folytatott harc hatékonyságának elmélyítésével kapcsolatban. A gépipari reszortoknak a tervezési és a további funkcionális szervekkel együttműködve el kell mélyíteniük az irányítás perspektív és komplex jellegét, főleg a szerkezeti és a tudományos-műszaki politika területén, s érvényesíteniük kel! a tervezés célprogramos módszerét. Ugyancsak nagyobb kezdeményezést kell tanúsítaniuk a munkamódszerek tökéletesítésével kapcsolatos kérdések feldolgozásában, pl. a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztésében az egész gépipar keretei között. A közös problémák megoldása során a társadalmi szempontok szerint kell gondoskodni a termékek mérlegelosztásáról, céltudatosabban kell érvényesíteni a gesztorok és a főszállítók rendszerét, erősíteni kell a szerelési kapacitásokat, s hatékonyabban kell gondoskodni a további feladatok teljesítéséről. A vezérigazgatóságok tevékenységének tökéletesítésében arról van szó, hogy ezek aktívabban és kezdeményezőbben érvényesítsék a párt politikáját, hatékony fejlesztési koncepciókat dolgozzanak ki, gondoskodjanak a társadalmi érdekek és szükségletek biztosításáról, s termékeik műszaki-gazdasági színvonalának állandó emeléséről. Teljes felelősséget kell viselniük az egész szakágazat eredményeiért, ezért hatékonyabban kell megoldaniuk annak alapvető feladatait, s növelniük kell az igényességet az irányításban, valamint az alárendelt vállalatok tevékenységének ellenőrzésében. A gépipari-kohászati komplexumban is tökéletesíteni kell a tervezést, hogy javulhasson az irányítás színvonala. Elsősorban a tervek útján kell biztosítani az intenzív fejlesztést, a gazdaságosságot és a tu- dományos-müszaki fejlődést az egész újratermelési folyamatban, ezen az úton kell fejleszteni a szocialista gazdasági integrációt, s tervszerűen kell gondoskodni a célprogramok komplex megvalósításáról is, beleértve az egyes ágazatközi kapcsolatokat. Ez egyaránt vonatkozik az állami és a gazdasági tervekre. Egész tervezési rendszerünket a hosszú távú tervektől kezdve az éves tervekig és a tervmutatókig fokozatosan úgy kell tökéletesítenünk, hogy ezek jobban kifejezzék és irányítsák a termelésben megvalósuló szerkezeti változások folyamatát, a tudományos-műszaki fejlesztést, az anyag- és alapigényesség csökkentését, a munkatermelékenység növelését, a munkaigényesség csökkentését, az innovációk végrehajtását és a kivitel hatékonyságának a fokozását. A komplex intézkedések érvényesítésében szerzett eddigi tapasztalatok a kohászatban, a gépiparban és az elektrotechnikai iparban igazolták ezek helyességét. A saját termelési érték mutatójának bevezetése elősegítette a tüzelőanyag-energetikai forrásokkal, a nyers- és az alapanyagokkal való jobb gazdálkodást, s csökkentette a szállítási szükségleteket. Látni kell azonban, hogy ez még csak a kezdet, hogy a komplex intézkedések érvényesítésében különböző okokból számos kezdeti nehézség merült fel, de néha spekulatív irányzatok is érvényesülnek ezen a területen. Ezért lényegesen nagyobb gondot kell fordítani ezekre a problémákra az egyes reszortokban és termelési-gazdasági egységekben, s gondoskodni kell ezek konkrét megoldásáról. Jelenleg intenzív munkák folynak a komplex intézkedések alkalmazásában szerzett eddigi tapasztalatok felmérésével kapcsolatban. Ezen az alapon dolgozzák ki a javaslatokat a tervezési és irányítási rendszer tökéletesítését célzó intézkedések további kibővítésére és elmélyítésére a nyolcadik ötéves tervidőszakban, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány elé fognak terjeszteni. Ezért minden szinten megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy az érvényes alapelveket teljes mértékben és aktívan érvényesítsék, hogy sehol se csökkentsék az ezekből származó igényességet, hanem ellenkezőleg, ezek fokozásával kell gazdasági nyomást gyakorolni a hatékonyság és a gazdaságosság javítására. Úgyszintén fontos, hogy ne csak a vezető dolgozók, hanem az egyes kollektívák a párt- és a szakszervezeti szervezetek funkcionáriusai is mélyebben elsajátítsák a komplex intézkedések konkrét alkalma- (Folytatás a 6. oldalon)
