Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-03 / 80. szám, kedd

Levelezőink írják Szellemi vetélkedő Gyakori színhelye egy-egy ve­télkedőnek a komáromi (Komár­no) Jednota fogyasztási szövetke­zet ifjúsági klubja. Legutóbb a vá­ros felszabadítása évfordulójának tiszteletére rendeztek szellemi ve­télkedőt. A kérdéseket a város felszabadításának történetéből ál­lították össze. A legtöbb pontszá­mot a szaktanintézet csapata érte el, megelőzve az ifjúsági szerve­zet és a Csehszlovák-Szovjet Ba­ráti Szövetség csapatát. Sztrecskó Rudolf Tevékeny fiatalok A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrostav SZISZ-alapszer- vezetének több mint 40 tagja van. A legutóbbi gyűlésükön Rabai Eri­ka, az alapszervezet elnöke szá­molt be részletesen múlt évi tevé­kenységükről. Tavaly számos ren­dezvényre került sor. A tagság nagy érdeklődést tanúsított a sportrendezvények iránt. Sikeres akciójuk volt a csónaktúra Gabőí- kovo-Komárom (Komárno) útvo­nalon, a hagyományos sportnap, és a Szlovák Nemzeti Felkelés 39. évfordulója tiszteletére rende­zett gyalogtúra. Az őszi hónapokban több közös mozilátogatáson vol­tak, főleg fantasztikus filmeket te­kintettek meg. Ugyancsak sikeres akciójuk volt a Beszélgetés a sza­movár mellett. A szórakoztató programokon kívül a tagság a tár­sadalmi munkából is derekasan kivette részét, vállalták az üzem új épülete egyes helyiségeinek kita­karítását. Az idei tervükben többek között kirándulások, sportrendez­vények megszervezése szerepel, s továbbra is bekapcsolódnak a Különféle társadalmi munkák­ba. Lukovics Györgyi Jókedvre derültek Szép élményben volt része a színházrajongó közönségnek Jánokon (Janik). A helyi művelő­dési házban a CSEMADOK restei (Rešica) álapszervezete Komjáthi Attila rendezésében Tóth László: Kutyaszorító című három felvoná- sos vígjátékát adta elő nagy si­kerrel. Jókedvre derítette a néző­ket Árvái Béla és Balogh Imre főszereplő, de a többiek is megér­demelten kaptak vastapsot. A színjátszó csoport már nyolcad­szor lépett fel a környék falvaiban, és a siker láttán beneveztek a ko­máromi Jókai napok versenyé­be. Firtko Istvánná Egy járás életéből A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Do­lina Bánya dolgozói a meglehető­sen nehéz geológiai feltételek el­lenére év elejétől folyamatosan teljesítik a hetedik ötéves tervidő­szak negyedik évének termelési feladatait. A bevált munkamód­szerek alkalmazásán kívül új mun­kaformákat is keresnek, hogy biz­tosítsák a terv teljesítését. Ennek előmozdítására rendkívül értékes szocialista vállalást fogadtak el a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére. A nagykürtösi bányászok munka­felajánlásának értéke meghaladja az 1 millió 250 ezer koronát. Vál­lalták, hog 2000 tonnával túltelje­sítik a széntermelés tervét és ter­ven felül 30 méter bányafolyosót hajtanak. Lukanényében (Nenice) évek óta eredményes munkát végez a Božena Ferenőíková vezetésé­vel dolgozó 11 tagú polgári ügyek testülete. Tavaly is több egyéni névadót, ezüst- és aranylakodal­mat szerveztek. Köszöntötték a bevonuló sorköteleseket és a le­szerelő fiatalokat. Nem feledkeztek meg a jubilálókról sem. A testület rendezvényeit minden esetben színvonalas műsor teszi ünnepé­lyesebbé. A hattagú leányénekkar mellett két állandó versmondója is van a testületnek. A villanyorgonát Híves Ágota diáklány kezeli nagy hozzáértéssel. A lukanényei testü­let tagjai jó együttműködést alakí­tottak ki a helyi Vörös Lobogó Efsz polgári ügyeket intéző aktívájával. xxx A nagykürtösi járásban meg­rendezték a művelődési közpon­tok és agitációs központok II. szlo­vákiai versenyének járási forduló­ját. Az „A“ kategóriában induló kisszínpadok közül jó műsorvá­lasztással és színvonalas színpadi rendezéssel az ipolynyéki (Vinica) művelődési otthon és könyvtár kö­zös kisszínpada vitte el a pálmát és képviseli majd a járást a kerüle­ti fordulóban. A „B“ kategóriában jól szerepelt a busái (Bušince) és a csábi (Cebovce) művelődési ott­hon kisszínpada. Bodzsár Gyula Czuczor-napi rendezvények A CSEMADOK érsekújvári (No­vé Zámky) városi szervezete im­már tizenötödik alkalommal ren­dezi meg a már hagyományossá vált Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat. Az idei ünnep­ségek március 9-től április 13-ig Kertész Imre Doktorkisasszonyának előadásával járja a szomszédos községeket a CSEMADOK muzslai szervezetének színjátszó csoportja (a felvételen) miután falujukban már ötször mutatták be a színdarabot, mindig telt ház előtt. A művet Grosoh Gátpor pedagógus rendezte, s legnagyobb sikert Gróf Ervin, Bartiné Tóth Éva, Korna Ildikó és Halasi Árpád aratta. Baka István felvétele Fokozzák az ellenőrzés hatékonyságát! Egy gondolattal szeretném ki­egészíteni az Új Szó március 6-án megjelent A névtelen levelek mar­gójára című cikkét. Az 'emberek névtelenül írnak leveleket. Az írás olvasása közben arra gondoltam, igaz, hogy nehéz megtalálni a visszaélések színhelyét, ha a panaszos nem árulja el. De nem kellene panaszkodnunk, ha ellen­őrző szerveink - tisztelet a kivétel­nek - nem hanyagul végeznék munkájukat és eleget tennének kötelességüknek. Ha így lenne, ha fokoznánk az ellenőrzés haté­konyságát, a lakosságot sokkal kevesebb sérelem érné, sokkal kevesebb bosszúságot kellene le­nyelnünk és névtelen levelek írá­sára sem kényszerülnénk. Kalocsányi Ernő Kovácsi (Kováčov) tartanak és Érsekújvár felszabadí­tásának 39., a CSEMADOK meg­alapításának 35. évfordulója, vala­mint nemzetiségi és anyanyelvi kultúránk ápolásának jegyében zajlanak. A Czuczor-napokon - az előző évekhez hasonlóan - értékes és gazdag program várja a kultúra és1 művészet kedvelőit. Már az első rendezvények: Kocsis Ernő fest­ményeiből összeállított kiállítás és a nemzetközi társastánc-verseny is sok látogatót vonzott. A tárlatot a Képzőművészeteket Kedvelők Klubja szervezte Balogh György irányításával. Sorra kerül még az irodalmat népszerűsítők országos szemináriuma, az irodalmi és tör­ténelmi vetélkedő, író-olvasó talál­kozók, és dokumentum kiállítás a CSEMADOK városi szervezeté­nek 35 éves fenállásáról. Nagy várakozás előzi meg a Csak egy kis emlék című műsoros estet, amelyen részletek hangzanak majd el a 35 év alatt előadott zenés játékokból és esztrádműso- rokból. Balla Mária Csoportos véradás A galántai kórház tranzfúziós állomásán az elmúlt héten 98-an adtak vért. A csoportos véradáson a vághosszúfalusi (Dlhá nad Vá- hom), a kismácsédi (Malá Mača) és a vecsei (Šaľa-Veča) alapszer­vezetek tagjai, valamint a Stavoin- vesta galántai üzemének dolgozói vettek részt. A véradók között volt nagyon sok érdemes véradó is. Például a vághosszúfalusi Babos Ferenc, a Jánsky-emlékérem aranyfokozatának tulajdonosa, aki most 46-odszor adott vért, továb­bá a kajali Futó Csaba, aki decem­berben kapta meg az emlékérem aranyfokozatát. Oláh Gyula Tartásdíj és családi pótlék K. M.: A férjemnek két gyerme­ke származik az első házasságá­ból. Az iskolát már mindketten el­végezték és jelenleg dolgoznak. A fiatalabbikra azonban még min­dig lefogják a tartásdíjat. Amikor férjem munkáltatójának pénztáro­sa rájött, hogy a fiatalabbik gyer­mek már dolgozik, tőle kérte visz- sza a már kifizetett családi pótlé­kot. A lány azonban nem adta meg, ezért most a férjemtől fogják le. Azt szeretném tudni, vissza kérhetjük-e a pénzt, mert érzésem szerint ezt jogtalanul fogták le. A tartásdíjat férje fizetéséből nyilván jogerős bírói ítélet alapján fogják le, márpedig az ilyen ítélet - mint minden államhatalmi dön­tés - egészen addig kötelez, míg az erre hivatott szerv nem hatály­talanítja vagy nem módosítja. Ezért azt ajánljuk, hogy a férje a családjogi törvény 99. § 1. és 2. bekezdése alapján az illetékes járásbíróságon indítványozza a tartásdíjfizetési kötelezettség megszüntetését. Az említett ren­delkezés ezt a „körülmények megváltozása“ alapján teszi lehe­tővé. Ilyen körülmény az is, hogy a férje leánya már dolgozik, saját jövedelme van, képes ellátni magát. A már kifizetett („lefogott“) tar­tásdíj visszaköveteléséről szintén a családjogi törvény 99. § 1. bekez­dése rendelkezik, mely szerint a már felélt tartásdíjat nem lehet visszakövetelni. Ami a családi pótlékot illeti, nem tudunk ilyen egyértelmű választ adni. Az alkalmazottak betegségi biztosításáról szóló 1956. évi 54. számú törvény 48. (f szerint a jog- alap nélkül kifizetett családi pót­lékot visszafizetni az koteies, aw a családi pótlék jogellenes kifize­tését előidézte. A leveléből úgy vettük ki, hogy a férje munkáltatója a családi pótlékot egyenesen a férje leányának (vagy a volt feleségének) kezéhez utalta át. A betegségi biztosításról szóló tör­vény 46. § szerint a családi pótlék­ra vonatkozó jogigény megszünte­tésére vonatkozó adatokat „az al­kalmazott vagy más jogosult, esetleg a családi pótlék felvevője köteles jelenteni“. A szakszerve­zeti szervnek (a társadalombizto­sítási bizottságnak) tehát elsősor­ban az lett volna a kötelessége, hogy megállapítsa, ki mulasztotta el kötelessége teljesítését, ki a fe­lelős a túlfizetésért. Ebben az esetben valószínűleg a családi pótlék felvevője tartozik felelős­séggel a túlfizetésért (lényegtelen, hogy bejelentési kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanság­ból mulasztotta el teljesíteni). Kérdéses azonban, hogy való­ban az illetékes szerv döntött-e a visszafizetési kötelezettségről, vagy férje munkáltatójának „pénz­tárosa“ nem járt-e el önkényesen (törvényellenesen) és a szakszer­vezetet megkerülve ebben az ügyben. „Parlagon ne maradjon“ B. L.: 1981-ben szanálták csa­ládi házainkat és a hozzá tartozó kerteket. Még akkor ki is fizették a kerteket. A házakért egyelőre nem fizettek, mivel csak a kertek szabad részén kezdték meg az új lakótelep felépítését és azokat be is kerítették. A fennmaradó részre vonatkozóan a városi nemzeti bi­zottság tanácsa kijelentette, hogy a további építkezés megkezdésé­ig mindenki művelje meg, parla­gon ne maradjon. Most március­ban az állami gazdaság minden felszólítás nélkül bevetette ezt a területet. A nemzeti bizottságon nem tudtak erről, mert erre a terü­letre az állami gazdaság nem kért kisajátítást. Azt javasolták viszont, hogy forduljunk ügyvédhez. Előbb azonban tudni szeretnénk, van-e értelme foglalkozni ezzel, hiszen az állami gazdaság vezetői nem hajlandók még csak szóba állni sem velünk. Sajnos mi sem tanácsolhatunk mást, csak azt, hogy a rendelke­zésükre álló iratokkal forduljanak ügyvédhez. Ennek természetesen csak akkor van értelme, ha az érintett földek tulajdonjoga vagy használatának joga még önöket illeti meg - ez azonban a leveléből egyáltalán nem állapítható meg. Levelében azt írja ugyanis, hogy „a kerteket már kifizették“ (tehát önök eladták már ezeket vagy az illetékes szerv kisajátította?) ké­sőbb viszont „erre a területre az állami gazdaság nem kért kisajátí­tást“. Elévült követelés N. M.: 1968-ban kamatmentes, nem visszatérítendő kölcsönt kap­tam az üzemtől a szövetkezeti lakás tagrészének megfizetésére annak fejében, hogy 12 évet dol­gozok le náluk. A szerződés egyik pontja szerint az üzemnek kellett volna átutalnia a lakásszövetke­zetnek a szövetkezeti tagrészt. Remélem ez meg is történt. Most mégis, 15 év eltelte után egy fel­szólítást kaptam a lakásszövetke­zettől, melyben azt írják, fizessem meg a szövetkezeti tagrészt, mert szövetkezeti lakásban lakom. Saj­nos, maga a szerződés elveszett és a másodpéldánya állítólag már az üzemnél sincs meg. Két iratom van viszont ezzel kapcsolatban, az üzem közgazdászának és igaz­gatójának aláírásával és pecsétjé­vel ellátva. Az egyik levél a szer­ződés megkötésére és a kölcsön elengedésének feltételére utal, a másik arra, hogy a kölcsönt megadták, s hogy a vállalat veze­tésének és a lakásszövetkezetnek megegyezés szerint a kölcsön tíz százalékát kell csak visszatéríte­nem, havi háromszáz koronás részletekben. Azt szeretném tud­ni, hogy ez a két irat elég bizonyí­ték-e a lakásszövetkezettel szem­ben pereskedés esetén arra vo­natkozólag, hogy az üzem a szö­vetkezeti tagrészt megfizette he­lyettem. Esetleg lehetséges lenne az, hogy az üzem valamilyen ok­ból visszakérte volna a kölcsönt? Megjegyzem, hogy az üzemnek velem szemben semmiféle köve­telése sincs. Hogy a bíróság elfogadja-e bi­zonyítékként az ön birtokában le­vő leveleket, nem tudjuk megjó­solni, hiszen a bíróság szabadon értékeli a bizonyítékokat. Nem tartjuk azonban valószínűnek, hogy a bíróság csak az említett két levél alapján dönteni tudna. Ezzel szemben nagy a valószínűsége annak, hogy a szövetkezet köve­telése elévült. A szövetkezeti tag­részre vonatkozó szabályok gyak­ran változnak ugyan, az viszont nem változott az évek során, hogy a szövetkezeti tagrész összegét és esedékességét (tehát azt, hogy meddig kell a tagrészt befizetni) a szövetkezet szervei állapítják meg. Ez kizárólag az ő hatáskö­rükbe tartozik. A tagrészt rendsze­rint a szövetkezeti ház építésének megkezdése előtt kell befizetni. A leveléből kitűnik, hogy a szövet­kezet vezetősége meghatározta a tagrész összegét, ezért nem tartjuk valószínűnek, hogy elfeled­keztek volna a tagrész esedékes­ségének megállapításáról, illetve, hogy a vezetőség ezt csak most, 15 év eltelte után tette volna meg. A bíróság, ha perre kerül sor, nyilván kikéri majd a szövetkezet vezetőségének határozatait is. Nézetünk szerint alapvető kérdés­ként itt a szövetkezeti tagrész megfizetésének esedékességét kell kezelni, illetve ezzel kapcso­latban az elévülést, amelyre a bí­róság csak akkor van figyelemmel, ha ön felveti az elévülés kifogását. Az elévülés ideje itt az esedékes­ségtől számított három év eltelté­vel fejeződött be. Nem tartjuk lehetségesnek, hogy az üzem valamilyen okból visszakérte volna a kölcsönt a la­kásszövetkezettől, mivel a szövet­kezeti tagrész kifizetése után az üzem nem a szövetkezettel volt olyan jogviszonyban, hogy ezt megtehette volna, hanem önnel (tehát, ha valakitől a tagrészt visz- sza akarták volna követelni, akkor elsősorban ön jött volna számítás­ba). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 ­1984. IV. 3. rcHte míma Jabrík Katalin már hatodik éve dolgozik a nagytárkányi (Veľké Trakany) könyvtárban. A község olvasni szerető lakossága elégedett a könyvtáros munkájával, aki nemcsak újabb és újabb olvasókat toboroz, hanem évente árusítással egybekötött sikeres könyvkiállítást is szervez. Dobos Sándor felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom