Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-17 / 92. szám, kedd

NÉPÜNK BOLDOG ÉS BÉKÉS ÉLETÉÉRT (Folytatás a 3. oldalról) Programszerűen és céltudatosan való­sítjuk meg a párt XVI. kongresszusán kitű­zött feladatot, hogy növeljük a népgazda­ságunk intenzifikálásának ütemét. Jelentő­sen csökkent az energia fogyasztása és kedvezően alakult a fémfogyasztás is. Az elmúlt esztendő eredményei sok vo­natkozásban túlszárnyalták a tervmutató­kat. Ennek alapján a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya lépéseket tett az idei feladatok növelésére, főleg a nyers­anyag, a fém, a fűtőanyag és az energia megtakarításában, valamint a munkater­melékenység nagyobb mérvű növelésében és a termelés minőségének javításában. A feladat az, hogy elérjük legalább a tavalyi esztendő dinamikus fejlődésének szintjét. A népgazdaság intenzifikálása haté­konyságának és a termelés minőségének javítása elsősorban attól függ, mennyire sikerül a termelési gyakorlatban érvényesí­teni a rohamosan fejlődő tudomány és technika eredményeit. A párt ezért megkí­vánja, hogy a tudományos-műszaki fejlő­dés és gyakorlati alkalmazása a népgaz­daság irányító szervei és tényezői figyel­mének homlokterében álljon, s a tudomá- nyos-műszaki fejlődés tervei a gazdasági és a társadalmi fejlődés tervének szerves részévé váljanak. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időszakban fontos szervezési és káderintézkedések történtek, amelyeknek célja végeredményben korszerűsíteni gaz­dasági szerkezetünket, olyan változásokat elérni, amelyeknek köszönhetően lényege­sen növekedni fog a termelés társadalmi hatékonysága és elérjük jobb műszaki­gazdasági paramétereit. Ezt a progresszív fejlődést kell hogy elősegítse a gazdaság tervezésének és irányításának rendszere is. A 7. ötéves tervidőszakban hozzáfogtunk a népgazda­ság tervszerű irányítási rendszerét tökéle­tesítő komplex intézkedések megvalósítá­sához. Ezeket a komplex intézkedéseket a gazdaság intenzifikálásával szemben tá­masztott növekvő igényekkel összhangban elmélyítjük. Ez az eszköze az irányító, a tervező és a szervező tevékenység szín­vonala emelésének, a minőség és a haté­konyság javításának, a munka társadalmi haszna, minősége és mennyisége szerinti díjazás szocialista elve következetesebb érvényesítésének. Úgy tűnik, hogy ez hoz­zájárul az állami és a munkafegyelem, a munkahelyeken a gazdaságosság és a rend megszilárdításához is. Az elmúlt tizenöt esztendő konkrét ered­ményei meggyőzően tanúsítják, hogy a CSKP politikájának tartós vonása orien­tálódása a nép legszélesebb rétegei ész­szerű szükségleteinek kielégítésére. Kife­jezésre jut benne a létező szocializmust jellemző mély humanizmus. A párt és a szocialista állam politikájának ez az alap­vető iránya tükröződik a kultúra és a művé­szet, a szocialista társadalmunk egész szellemi élete fejlődéséről történő gondos­kodásban is. A dolgozók új, szocialista életmódjának formálása a szocializmus nemes, mélységesen humánus értékeire, a marxizmus-leninizmus eszméire épül. Napjaink Csehszlovákiáját a széles körű demokrácia jellemzi a művelődés hozzá­férhetőségében, az alkotó szellemi munka eredményeinek elsajátításában. Ez magas fokú követelményeket támaszt ezzel a munkával szemben és tiszteletet vált ki mindazok iránt, akik a művészet és a kultú­ra tényleges értékeivel gazdagítják az em­bert. IV. A pártpolitika alapvető feladatainak egyike volt szilárdítani az internacionalista kapcsolatokat a Szovjetunióval és további 'szocialista országokkal, megújítani és megszilárdítani a CSKP tekintélyét a nem­zetközi kommunista mozgalomban, illetve világviszonylatban a szocialista Csehszlo­vákia helyzetét. Szilárd szövetségünk és barátságunk a Szovjetunióval, valamint további szocia­lista országokkal alapvető záloga állami szuverenitásunknak, szocialista fejlődé­sünknek, és népünk alkotó munkája békés előfeltételeinek. E szövetség elveit igazolta az élet és rögzítést nyertek Csehszlovákia és a Szov­jetunió barátsági, kölcsönös segítségnyúj­tási és háború utáni együttműködési szer­ződésében, amelyet 1943. december 12- én kötöttek meg Moszkvában. Amint azt Klement Gottwald elvtárs mondotta, a nemzeti létünkkel kapcsolatos bizonyta­lanság és aggodalom évszázadai után, nemzeti és állami létünk hajója biztos rév­be jutott. Az 1970. május 12-én megkötött cseh­szlovák-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés az 1943. évi szerződésre épült, azt elmé­lyítette és az új feltételekre konkretizálta. Kifejezi testvéri országaink érdekeinek és céljainak lenini egységét, az együttműkö­dés és a szövetség magasabb fokát. Ez a szerződés kifejezi azt a sok vonatkozás­ban igazolt tapasztalatot, hogy a szocialis­ta vívmányok támogatása, szilárdítása és védelme, az imperializmus fenyegetéseivel és szándékaival szembeni közös védeke­zés a szocialista országok közös internaci­onalista kötelessége. Hazánk számára létfontosságú a sok­oldalú csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés. Le­hetővé teszi népgazdaságunk zavartalan fejlődését és a tudományos-műszaki fejlő­dés fontos kérdéseinek megoldását. Segít­ségünkre van a csúcsszintet elérő techni­ka, a nyers-, az alapanyagok és az energia beszerzésében. Gyártmányaink számára előnyös és stabil piacot biztosít. Hazánk és ehhez hasonlóan a további szocialista országok külpolitikájának ve­zérfonala a békés egymás mellett élés lenini politikájának következetes gyakorlá­sa. Ez az egyeztetett igyekezet főleg a het­venes években hozta meg gyümölcsét Eu­rópában és világviszonylatban is, amikor a nemzetközi kapcsolatokban felülkereke­dett a feszültség enyhülésének az együtt­működéshez és a megértéshez vezető fo­lyamata. Csehszlovákia éppen ezekben az években elérte azt, hogy hatálytalanították a gyalázatos müncheni diktátumot, és kap­csolatunk normalizálódott a Német Szövet­ségi Köztársasággal. Ehhez hasonlóan rendeződött a CSSZSZK és Ausztria kap­csolata is. A feszültség enyhülése főleg 1975-ben nyilvánult meg Helsinkiben az európai biztonságról és együttműködésről szóló konferencián, majd az utána követ­kező belgrádi és madridi tanácskozáson. Csehszlovákia ehhez hasonlóan arra tö­rekszik, hogy az ez év januárjában meg­kezdődött stockholmi konferencián meddő huzavona nélkül lépéseket tegyenek a bi­zalom megszilárdítására és a leszerelésre. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Nyilatkozatukban, amelyet a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testülete 1983. január 5-i prágai ülésén fogadtak el, szerződés megkötését javasolták arról, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai egymással szemben nem alkal­mazzák a katonai erőt és megőrzik békés kapcsolataikat. Előterjesztették az arra irá­nyuló akciók széles körű programját, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, enyhüljön a nemzetközi feszültség, csök­kenjen a fegyverkezés és az egyenlőség, valamint az azonos biztonság elve alapján sor kerüljön a leszerelésre. Az Egyesült Államok és NATO-szövet- ségesei azonban nem tanúsítottak hajlan­dóságot tárgyalni ezekről a javaslatokról és megegyezni. Ellenkezőleg. Hozzáfogtak az első csapás amerikai nukleáris eszközei Nagy-Britannia, NSZK és Olaszország te­rületén való telepítése terveinek megvaló­sításához. Ilyen eszközök telepítését ké- szítik'elő Belgiumban és Hollandiában is. Ezzel meg akarják bontani a stratégiai­katonai egyensúlyt, amely jelenleg a béke stabilizálásának tényezője. Ez azonban nem engedhető meg. Ezért megfelelő ellen- • intézkedések történtek szocialista hazánk és szövetségeseink védelmének biztosítá­sára. A szocialista közösség nem engedi meg, hogy az imperializmus fölénybe ke­rüljön és az erőpolitikát alkalmazhassa ve­lünk szemben. Külpolitikánk tartós irányvonala tovább­ra is a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az időszerű nemzetközi problémák konstruktív megoldásáért és a leszerelésért vívott harc. Az eltelt tizenöt esztendő fejleményei megerősítik, hogy szocialista hazánk ma és a jövőben is szilárd része a béke hatalmas arcvonalának, amely egyeztetett igyekezettel képes szembeszállni a CSSZSZK és a Varsói Szerződés vala­mennyi tagállama biztonságát kívülről fe­nyegető minden veszéllyel és biztosítani a világbékét. „A háborús veszély elhárítása megkí­vánja - hangsúlyozta Gustáv Husák elv­társ idei új évi beszédében -, hogy tartó­san szilárdítsuk a nép egységét, az or­szág gazdasági és politikai erejét, szö­vetségi kapcsolatainkat a Varsói Szer­ződés tagállamaival és ügyeljünk védel­mi képességünk növelésére. Ez egyben megkívánja, hogy tovább szilárduljon a szocialista országok összeforrottsá- ga, erősödjön a békemozgalom, amely­ben világszerte tömörülnek - politikai és felekezeti hovatartozástól függetle­nül - a haladó, reálisan gondolkodó emberek. Erőnket nem kíméljük, hogy ehhez minél nagyobb mértékben hozzá­járuljunk.“ Népünk és országunk egész legújabb kori története meggyőzően tanúsítja, hogy a kommunista párt és vezető társadalmi szerepe nélkül nem diadalmaskodhattunk volna az osztályharcban és nem értünk volna el sikereket a szocializmus építésé­ben sem. A marxista-leninista párt a múlt­hoz hasonlóan ma is kifejezi a milliós tömegek akaratát, összehangolja igyeke­zetüket, következetesen védi a dolgozók érdekeit, a boldog élet építésére vezeti őket. Ezért nemcsak bizalmuknak örvend, hanem cselekvő támogatásuknak is. A párt társadalmi vezető szerepe tör­vényszerűen nélkülözhetetlen tevékenysé­gének minden történelmi szakaszában: a proletár diktatúra hatalomra jutásáért vívott harcban, a szocialista forradalom szakaszában, valamint a szocializmus és a kommunizmus építése során. Jelenleg szüntelenül növekednek a kommunista párt vezető szerepének érvényesítésével szembeni igények. A fejlett szocializmus építésének feladatai nagyobbak és bonyo­lultabbak. Teljesítésük megkívánja a politi­kai és a szervezési irányítás magasabb szintjét, a tömegek alkotó aktivitásának fellendülését, a dolgozók mind nagyobb részvételét a társadalom igazgatásában és az építőmunka irányításában, a szocialista demokrácia további fejlesztését. Ebben a folyamatban, amelyet a párt céltudatosan szabályoz és irányít, példátlanul növekszik a tudományos kommunizmus elméletének, alkotó szellemű továbbfejlesztésének és érvényesítésének jelentősége, az új, szo­cialista ember nevelésének jelentősége. Egész társadalmunkban jelentősen el­mélyült annak tudata, hogy osztály- és internacionalista szempontból a testvéri szocialista országokhoz, a forradalmi anti- imperialista erők felszabadító harcához kö­tődünk. Az elmúlt évek tapasztalatai azon­ban arra tanítanak bennünket, hogy feltét­lenül szükséges szüntelenül és minden szinten elmélyíteni, valamint tökéletesíteni az ideológiai és a politikai nevelő munkát, összhangban az élet szükségleteivel. Ez az igyekezet egyike a leghatásosabb garanciáknak a revizionizmus és a jobbol­dali opportunizmus esetleges feléledésével szemben - minden területen. A revizioniz­mus és a jobboldali opportunizmus fogya­tékosságainkon, hibáinkon, az idejében meg nem oldott problémákon, mindazon élősködik, ami a keresés kockázatával jár. Az ellenük folytatott harc nem egyszerű kampány és nem is lehet az. Ezért olyan fontos a marxista-leninista elmélet alkotó továbbfejlesztése, következetes gyakorlati érvényesítése, a párt eszmei és cselekvési egységének szilárdítása, szavaink és tette­ink összhangja. A CSKP szüntelenül, tartósan és céltu­datosan figyelmet fordít sorai tökéletesíté­sére. Ez is a válság éveinek egyik fontos tanulsága. A CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a pártról való törődés­ben, marxista-leninista egysége és cselek­vőképessége szilárdításában, a kommu­nisták nagy hadserege alkotó energiájának helyes kibontakoztatásában kifejezésre jut legmagasabb fokú felelősségvállalása a szocializmus további fejlődéséért, né­pünk jövőjéért. A párt áprilisi ülése óta nem téveszti szem elől sorai egysége, szilárdsága és cselekvőképessége követelményét, tagjai eszmei fejlődésére, helyes szociális és korösszetételére, a párt munkásjellegének megszilárdítására és a nemzedékek konti­nuitására törekszik. Teljes mértékben tu­datosítja, hogy amilyen a párt, olyan a tár­sadalom is. Jámbor óhajjá vált az a „jóslat“, hogy a párt megszűnik létezni, soraiba nem nyeri meg az ifjúságot, társadalmilag elszi­getelődik. Ellenfeleink ilyen jóslatai nem váltak be. Ellenkezőleg, a párt sikeresen túljutott a válságon, növekszik és erősödik. Soraiban képviselt minden nemzedék és társadalmi réteg, szilárdan és elválasztha­tatlanul egybefonódik a munkásosztállyal, minden dolgozóval. Napjainkban hatalmas erő a több mint 47 ezer alapszervezet és az 1,6 millió tag, valamint tagjelölt. Ez az erő, amely hű a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus eszméihez és a dolgozók tömegei támogatják, sikere­sen teljesíti történelmi élcsapatszerepét. Kommunista pártunk tisztában van azzal a felelősségével, amellyel nemcsak ha­zánk népének és munkásosztályának tar­tozik, hanem a nemzetközi kommunista mozgalomnak is, amelynek szilárd interna­cionalista osztaga. Éppen a nemzeti és az internacionalista érdekek következetes vé­delmének és internacionalista politikájának köszönhetően tekintélyt élvez a nemzetkö­zi kommunista- és munkásmozgalomban. A párt 1969 áprilisa óta nem gsekély igyekezetei szentelt annak, hogy tevé­kenységében érvényesítse a lenini stílust, élete minden vonatkozásban igazodjék a lenini normákhoz és hogy ez a stílus és ezek a normák nélkülözhetetlenekké válja­nak minden kommunista vezető dolgozó munkásságában. A lenini stílus ereje első­sorban az emberek körében kifejtett szün­telen munkától függ. Minden tisztségviselő, minden felelős dolgozó munkája jellemző vonásává váljon az, hogy ismeri az embe­rek nézeteit, érzékenyen kezeli problémái­kat és szükségleteiket, szüntelenül magya­rázza nekik a párt politikáját, meggyőzi és megnyeri őket e politika megvalósításának és általánosítja tapasztalataikat. A legvonzóbb és a leghatásosabb a kommunisták által végzett minden mun­kában a személyes példaadás. Ezt szol­gálja a párt káderpolitikája, a káderek ne­velése és széthelyezése is. A CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta: „Mi kommu­nisták semmi másban nem kívánunk eltérni a többi dolgozótól és nem is szabad másban eltérnünk, mint a magas fokú felelősségtudat, öntudatosság, munkaszeretet és áldozatkészség tekin­tetében. A munkásosztály forradalmi él­csapatának soraiba annak tudatában léptünk, hogy életünk értelme a nép szolgálata. Egyetlen kiváltságunk, hogy első soraiban állunk a szocializmus to­vábbi fejlődéséért és a kommunizmu­sért vívott harcnak.“ A kommunisták legmagasabb rendű kö­telességüknek tekintik azt, hogy a néppel együtt, a népért harcoljanak, dolgozzanak javáért és békés életéért. Ez a forradalmi és az internacionalista hagyományoknak, a párt és a nép legjobbjainak öröksége. Egyben ebben látjuk a fejlett szocializmus építése fő irányvonala sikeres megvalósí­tásának a zálogát. Az új műanyag-feldolgozási eljárások kidolgozására és a műanyagok felhasz­nálási lehetőségeinek tanulmányozására létesült nyitrai (Nitra) kutatóintézet dolgozói fontos szakágazati kutatási feladatot oldanak meg - műanyagból készült légmentesen záró burkolóhártyákkal kísérleteznek. Képünkön baloldalt: Miroslav Kalužák, a kutatóintézet dolgozója és Jozef Kara a nyitrai Plastika vállalat dolgozója a PR 04-es jelzésű ipari robot és a fröccsöntőgép munkáját ellenőrzi. (ČSTK-felvétel) ÚJ SZŐ 4 1984. IV. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom