Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)

1984-04-03 / 80. szám, kedd

ÚJ szú 3 1984. IV. 3. Szorgos munka az űrben (ČSTK) - Leonyid Kizim, Vla­gyimir Szolovjov és Oleg Atykin szovjet kozmonauták már 55. nap­ja dolgoznak a világűrben. A va­sárnapi munkaszünet után hétfőn újabb kísérleteket végeztek. A Szaljut-7-Szojuz-T-10 űr­komplexum a programnak megfe­lelően folytatja útját a Föld körüli pályán. Az űrhajósok közérzete jó. A Progressz-19 automatikus teherűrhajó, amelyet február 21- én Föld körüli pályára irányítottak, befejezte útját. Vasárnap, moszk­vai idő szerint 22 óra 18 perckor beindították hajtóműveit. A teher­űrhajó az atmoszféra sűrűbb ré­tegeibe jutva a Csendes-óceán térségében megsemmisült. A tervek szerint ma indul útjának a Szojuz- 7-11 szovjet űrhajó, fedélzetén az első indiai űrhajóssal. Képünkön az első legénység tagjai: J. Malisev, G. Sztrekalovés R. Sarma (Telefoto-ČSTK) Washington nem változtat közép-amerikai politikáján Salvadorban május 6-án lesz a következő választási forduló • Újabb amerikai-hondurasi hadgyakorlat kezdődött (ČSTK) - A salvadori főváros­ban több napos késéssel vasár­nap közölték a március 25-i „el­nökválasztás“ eredményeit. A legtöbb szavazatot (43,4 száza­lék) Jósé Napoleon Duarte, a jobboldali Kereszténydemokrata Párt jelöltje, az egykori katonai­polgári junta főnöke szerezte meg. Roberto d’Aubuissonra, a szél­sőjobboldali Nacionalista Köztár­sasági Szövetség (ARENA) jelölt­jére a választók 29,8 százalékra adta le voksát. A harmadik helyen végzett a szavazatok 19,3 száza­lékával Francisco Jósé Guerre­ro, a konzervatív Nemzeti Megbé­kélés Párt jelöltje. • Shultz amerikai külügyminisz­ter az NBC amerikai tévéállomás egyik műsorában megerősítette, hogy a washingtoni kormány nem kíván változtatni közép-amerikai politikáján. Kijelentette, az USA a térségben „igazságos ügyet“ támogat és „a demokráciát és a jogot“ védi. Természetesen ezúttal is megfeledkezett arról a több tízezer salvadori ról, akik a félkatonai fasiszta bandák és a kormánycsapatok kegyetlen ter­rorjának áldozataivá váltak az el­múlt években. Tekintettel arra, hogy a nyolc elnökjelölt közül egyik sem sze­rezte meg az abszolút többséget, a választási törvény értelmében második fordulót tartanak, ame­lyen a két legjobban szerepelt je­lölt méri össze erejét. Az előzetes bejelentés szerint a második for­dulót május 6-án tartják meg. Lengyel-bolgár csúcstalálkozó (ČSTK) - Wojeiech Jaruzelski hadseregtábornoknak,, a LEMP KB első titkárának, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének és az ország legfelsőbb állami szerveinek meghívására tegnap bolgár párt- és állami kül­döttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Varsóba Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államta­nácsa elnökének vezetésével. A tegnapi varsói sajtó a bolgár párt- és állami küldöttség látoga­tásával kapcsolatban megállapít­ja, hogy az jelentős esemény a két ország és a két nép közti hagyo­mányos baráti kapcsolatok fej­lesztése szempontjából, és hoz­zájárul Lengyelország és Bulgária testvéri együttműködése további elmélyítéséhez és bővítéséhez, az egész szocialista közösség egy­ségének megszilárdításához. Honduras területén vasárnap Granadero 1 fedőnéven újabb kö­zös amerikai-hondurasi hadgya­korlat kezdődött. Az USA száraz­földi csapatai 864. utász zászlóal­jának mintegy ezer katonája is részt vesz rajta. Az utászokat az elmúlt héten szállították az or­szágba a Panama-csatorna öve­zetében levő amerikai támasz­pontról. Az alakulat két új katonai repülőtér építését kezdte meg. Az egyiket a nicaraguai határtól mind­össze húsz kilométerre, a mási­kat a salvadori határ közvetlen közelében építik fel. A repülőterek két hónapon belül képesek lesz­nek arra, hogy a Granadero 1 zá­rószakaszában már használhas­sák őket. A hadgyakorlat annak ellenére kezdődött meg, hogy szombaton lemondott tisztségéről a hondurasi fegyveres erők főparancsnoka és három magasrangú tiszt. Roberto Suazo Cordova államfő még va­sárnap sietett kijelenteni, hogy a közös hadgyakorlat tervei válto­zatlanok maradnak, mivel „össz­hangban állnak a megkötött szer­ződésekkel“. Greenham Common Veszélyben a béketábor (ČSTK) - A Greenham Commonban levő amerikai katonai támaszpont mel­letti női béketábort a brit közlekedési minisztérium ultimátuma értelmében tegnap reggelig kellett volna lebontani. A lebontásra arra hivatkozva adtak utasítást, hogy ki kell szélesíteni a tá­maszpont főbejáratához vezető útvo­nalat. Tegnap reggel a béketáborhoz kivonult a rendőrség és az illetékes hatóságok képviselői, de a békeharcos asszonyok elszántságát látva mégsem láttak hozzá a tábor lerombolásához. A közel 3 éve létező béketábor a nuk­leáris fegyverkezéssel szembeni ellen­állás egyik szimbóluma lett az egész világon, s most az ultimátum lejártának kritikus időpontjára több száz nő érke­zett egész Nagy-Britanniából és kül­földről is a béketábor lakóinak támoga­tására. A hatóságok tegnap reggeli meghát­rálása azonban nem azt jelenti, hogy a Thatcher-kormány lemondott szán­dékáról. A bírósági döntés végrehajtá­sára kijelölt személyek abban bíznak, hogy a béketábor lakóinak támogatá­sára érkezett nők idővel elhagyják a tá­bort, és így lehetőségük nyílik a tábor lebontására. Szociáldemokrata főpolgármester Münchenben (ČSTK) - Münchenben a megismé­telt fópolgármesterválasztás vasárnap újfent a kormányzó jobboldali Keresz­tényszociális Unió (CSU) vereségével végződött. Teljesen meggyőzően, a le­adott szavazatok közel 60 százalékát megszerezve győzött Georg Krona- witter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje. Hat év elteltével így ismét szo­ciáldemokrata főpolgármester került a bajor főváros városi tanácsának élére. A müncheni főpolgármester-válasz­tást azért kellett megismételni, mivel a március 18-i első fordulóban egyet­len jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, habár Kronawitter nagy meglepetésre már akkor jelentősen megelőzte az addigi főpolgármestert, Erich Kieslt, a jobboldal jelöltjét. Vasárnap még további, majd száz bajor városban és településen kellett megismételni a helyhatósági választá­sokat, amelyek elsősorban a nagyvá­rosokban a kormányzó CSU számára érzékeny veszteségekkel végződtek. CL udcmcuiéból nPGBAfl Az Indiai-óceán békéjéért A moszkvai Pravda tegnapi számában közölte Nyikolaj Amelko tengernagynak, a szov­jet fegyveres erők vezérkari fő­nöke helyettesének cikkét, amely az amerikai katonai jelen­léttel foglalkozik az Indiai-óceán térségében, és azokkal a törek­vésekkel, amelyek a térség kér­déseivel foglalkozó nemzetközi konferencia összehívásának megakadályozására irányulnak. Az Indiai-óceán kérdése túlnőtt a regionális kereteken, és az im­perialista erők hibájából a nemzet­közi helyzet alakulását befolyáso­ló egyik jelentős tényezővé lett - állapítja meg Amelko admirális. Az egész világon nyugtalanságot vált ki az Egyesült Államok inter­venciós gyorshadtestének meg­erősítése és az a szándék, hogy katonailag beavatkozna a Hormu- zi-szorosban, ami fokozza újabb konfliktusok keletkezésének ve­szélyét a térségben. Ezzel együtt növekszik a Szovjetunió veszé­lyeztetése is déli irányból. A szovjet katonai jelenlét az Indiai-óceán térségében már évek óta változatlan. A szovjet hajóraj összetétele és felépítése lényege­sen gjtér a térséigben jelenlevő amerikai flottáétól. Az Indiai-óce­án térségében levő szovjet hajók csak korlátozott védelmi jellegű feladatokat látnak el, és nem kül­detésük a szárazföld elleni had­műveletek végrehajtása. Nincse­nek a térségben stratégiai rendel­tetésű szovjet erők sem. Ezek a szovjet hadihajók senkit sem fenyegetnek, jelenlétük csak ki- kényszerített ellenintézkedés. A Szovjetunió aktívan törekszik arra, hogy az Indiai-óceán térsé­gében békeövezetet hozzanak lét­re. Úgy véli, hogy azoknak az országoknak, amelyek nem fe- küsznek az Indiai-óceán partján, rNÜíöitízniük kellene magukat, hogy tartózkodnak minden olyan lépés­től, amely bonyolítaná a térség helyzetét. Ezeknek az országok­nak úgyszintén kötelezniük kelle­ne magukat, hogy nem helyeznek el itt erős haditengerészeti egysé­geket, nem rendeznek itt hadgya­korlatokat, és nem hoznak létre új katonai támaszpontokat. A Szovjetunió arra törekszik, hogy egyetlen hatalom sem pró­bálja az Indiai-óceánt saját befo­lyási szférájává vagy érdeköveze­tévé változtatni - hangsúlyozza Amelko admirális. A Szovjetunió kijelentette, kész kötelezettséget vállalni, hogy nem helyez el az Indiai-óceán térségében nukleáris fegyvereket, és nem használ nuk­leáris fegyvereket azon országok ellen, amelyek nem rendelkeznek ilyen fegyverekkel, és a területü­kön nincsenek nukleáris fegyverek - állapítja meg végül a szerző. események margójára ▼ Hondurasi háttér B ár a hárommillió lakosú Hon­duras aprócska ország Kö- zép-Amerikában, az utóbbi időben sokat szerepel a híradásokban, a lapok első oldalán. Ez a „nép­szerűség“ nyilván azzal a szerep­pel függ össze, amelyet az Egye­sült Államok szán Tegucigalpának a térségben. Honduras a nicaraguai forrada­lom győzelme után értékelődött föl Washington szemében. Ennek egyszerű a magyarázata, elég egy pillantást vetni a térképre. Hondu­ras határos Salvadorral, Nicaragu­ával és Guatemalával, s atlanti­óceáni partjai Kubához is közel vannak. Földrajzi fekvése tehát ideális ahhoz, hogy a térség csendőrének szerepét töltse be... Az utóbbi két évtizedben Hon- durasban is a katonáké volt a fő­szerep. A hadsereg 18 évi kor­mányzás után 1982 februárjában adta át a hatalmat a négy hónap­pal korábban megválasztott pol­gári elnöknek: Roberto Suazo Cordova liberális párti politikusnak (aki mellesleg Honduras leggaz­dagabb földbirtokosai közé tarto­zik). A lapok azonban már akkor megírták, hogy csupán cégérvál­tásról van szó, s az Egyesült Álla­moknak ahhoz fűződik érdeke, hogy valamiféle alkotmányos min­taállamot hozzon létre ebben a robbanásveszélyes térségben. Washingtonnak sikerült is sza­lonképes szolgájává tenni Hondu- rast (ugyanezt szerette volna most Salvador esetében is). Csakhogy a háttérben húzódó hadsereg lé­nyegében megőrizte uralkodó po­zícióit, s ezeket az USA egyre növekvő katonai támogatásával csak erősítette. Az amerikai gaz­dasági segélyek csak egy töredé­két képezik ma is a fegyverszállí­tások összegének, bár Honduras- nak inkább az előbbire lenne ége­tő szüksége, hiszen a térség leg­szegényebb országa (külföldi Az amerikai segélyeknek kö­szönhetően Honduras rövid időn belül a térség katonailag legerő­sebb országává vált. Csupán az egy éve szinte megszakítás nélkül folyó amerikai-hondurasi hadgya­korlatok során Hondurasban hat repülőteret bővítettek ki, illetve korszerűsítettek, felfegyvereztek egy ejtőernyős és két tüzérségi zászlóaljat, felépítettek három nagy teljesítményű radarállomást. Az amerikaiak emellett nagy mennyiségű korszerű fegyvert, köztük 24 ágyút, új repülőgépeket, helikoptereket, távközlési techni­kát „hagytak hátra“ - persze a több ezer fős csapatkontingen­seken kívül. A Washington által ráruházott szerepet Honduras jól el is játssza. A nicaraguai ellenforradalmárok legfőbb bázisai itt vannak, s té­nyek bizonyítják, hogy nemegy­szer hondurasi katonák is közvet­lenül részt vesznek a Nicaragua elleni akciókban, akárcsak a sal­vadori partizánok pozíciói ellen végrehajtott támadásokban. Az említett hadgyakorlat-sorozat (az 1983 februárjában megkezdett Big Pine I, majd az augusztustól idén februárig tartó Big Pine II, a salva­dori választásokra időzített Kilo Punch stb.) legújabb felvonása a Granadero 1 is egyértelműen a nicaraguai sandinista rendszer és a salvadori hazafiak címére szóló fenyegetés. A hét végén Hondurasban vá­ratlan leváltásokra került sor a hadsereg élén. „Távozott“ tiszt­ségéből Gustavo Alvarez Martinez tábornok, a fegyveres erők főpa­rancsnoka, valamint a vezérkari főnök, a haditengerészet és a rend­őrség vezetője is. A lvarez tábornok a rezsim „erős embere“ volt, és szélsőjobboldali nézeteiről vált hí­ressé, s ő volt a szószólója annak a csoportnak, amely a Nicaragua elleni intervenciót szorgalmazta. Eltávolítása beleillik az Egyesült Államok jelenlegi közép-amerikai taktikájába. A Reagan-kormány- zat ugyanis - miközben szorgal­masan bővíti katonai jelenlétét a térségben - a helyi reakció se­gítségével választásokat rendez (lásd Salvador), hogy így szófoga­adósságok: 1,6 milliárd dollár; fi­zetési mérleghiány: 350 millió dol­lár; a munkanélküliek száma: 300 ezer körüli: 1,7 millió az írástudat­lan; évente 17 ezer gyermek hal meg, még mielőtt betöltötte volna első életévét). A gazdasági gon­dok súlyosbodásával az eddigi vi­szonylagos belső nyugalom kiéle­zett feszültségekbe csapott át, amit egyfelől a gerillaszervezetek aktivizálódása, másfelől a hadse­reg és a rendőrség mind kegyetle­nebb fellépése is jelez. dó, és főleg a világ számára elfo­gadható Amerikai-barát polgári re- zsimeket juttasson hatalomra. Honduras ezeknek az elképzelé­seknek eddig nagyjából meg is felelt. Az állítólag puccsra készülő Alvarez tábornok túlzott politikai ambícióival azonban - hasonlóan mint említett társai - nyilván ennek útjában állt. Aligha várható tehát változás abban a szerepben, amelyet Honduras eddig is betöl­tött a térségben. PAPUCSEK GERGELY Weinberger Törökországban (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter Török­országba érkezett, hogy részt ve­gyen a NATO nukleáris tervező­csoportjának ma kezdődő ülés­szakán. Izmirben tegnap találko­zott török kollégájával, Zekim Ya- vuztürkkel. A török hadügymi­nisztérium szóvivője szerint tár­gyalásaik fő témája a Törökor­szágnak nyújtandó amerikai kato­nai támogatás volt. Mint ismeretes, a szenátus kül­ügyi bizottsága az elmúlt héten úgy döntött, hogy e támogatás nagyságát a ciprusi törökök részé­ről a ciprusi görögöknek tett en­gedményekhez köti. A szóvivő szerint Yavuztürk világosan érté­sére adta Weinbergernek, hogy Törökország semmilyen feltétel­hez kötött amerikai segítséget nem fogad el. Hozzáfűzte: ilyen feltételek között semmilyen hala­dás sem várható a ciprusi kérdés megoldásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom