Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-14 / 63. szám, szerda

A közép-szlovákiai kerületben egyre több helyen érvényesítik a brigádszerű önelszámolást Kollektív munkával jobb minőséget — KOMMENTÁLJUK ------- - — . Új ítók, feltalálók... Újítókkal, feltalálókkal a népgazdaság minden szakaszán találkozhatunk. Olyan emberek ők, akik munkahelyükön tudásuk legjavát adva, szabad idejüket feláldozva alkatrésze­ket, gépeket készítenek sokszor még korszerűtlen műhelye­ikben is. Amikor munkahelyükön, vagy a különböző értekez­leteken találkozunk velük, meggyőződhetünk róla, hogy min­den esetben élenjáró dolgozókról van szó, akik a feladatok teljesítésében másoknak is példát mutatnak. Munkájukban magabiztosak, hiszen naponta lapozgatják, bújják a szakiro­daimat. A legjobbak közül a legjobbak szaktanfolyamokon szereznek újabb ismereteket. Csoportokba tömörülve, a kutatókkal együttműködve egyre alaposabban dolgozzák ki újítási javaslataikat. így van ez a mezőgazdaságban is; az ágazatban milliókra rúg az újítók, feltalálók javaslatai alapján felújított vagy készített alkatrészek értéke. Szinte a semmiből varázsolnak elő elmés gépeket, szerkezeteket. Az Alistáli (Hroboňovo) Efsz újítói például elhasznált kombájnokból készítettek szal- mafújókat. A Füri (Rúbaň) Efsz-ben altalajlazítókat, billenős nagybefogadóképességű pótkocsikat gyártottak. Az ágazat újítóinak és feltalálóinak igyekezetére országos méretben is egyre jobban felfigyelnek. Az efsz-ek szocialista munkabri­gádjai és a racionalizációs brigádjai képviselőinek prágai értekezletén három újító kollektíva került be a becsület­könyvbe. Közülük a žihlicei Vörös Október Efsz újítócso­portja tavaly húsz újítási javaslatot nyújtott be, amelyből ( tizenkilencet megvalósítottak. Biztató jelenség, hogy egyre több az olyan újítócsoport, amelynek javaslatai aránylag rövid idő alatt nyernek gyakorlati alkalmazást. Ez a kedvező helyzet főleg annak köszönhető, hogy a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatoknál a népgazdaság szükségletei­nek megfelelően irányítják az újító- és feltalálómozgalmat. Tematikus feladatokat adnak az újítócsoportoknak, amelyek elsősorban ezek megoldását tűzik ki napirendre. A mozgalom fellendülése nem véletlen. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 8. ülésén a tudo­mányos-műszaki fejlesztés szerves részének nyilvánították. Elsősorban azért tulajdonítottak neki ilyen nagy figyelmet, mert a mozgalomba bekapcsolódó emberek évtizedek, óta a termelésben dolgoznak, és tapasztalataik alapján ítélhetik meg, hogy az egyes szakaszokon milyen módosításokat kell, vagy kellene eszközölni a gépeken, illetve milyen gépekre és berendezésekre lenne szükség. Nagyon sok esetben a kuta­tóintézetek által tervezett istállókat is átalakítják, illetve kényelmesebbé teszik az állatállomány számára. Az Ekecsi (Okoč) Efsz-ben például az újítók megrövidítették a rostélyo­kat, és ennek köszönhetően az állatok lábában nem tesznek kárt. Mondhatjuk tehát, hogy az újítók és feltalálók a kutatóál­lomásoknak és tervezőintézeteknek a meghosszabbított kar­jai, gyakorlati tapasztalataikat felhasználva visszajelző sze­repet töltenek be. Fontos küldetésük betöltéséhez a jövőben - amint az az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának sajtóértekezletén elhangzott - fokozott segítséget kapnak a felsőbb szervektől. Lehetővé teszik, hogy az egyes kollektí­vák és egyének elképzelései, javaslatai teljes mértékben érvényesüljenek. Erre nagy szükség van, hiszen tavaly a tematikus feladatokra készített tervet ezen a szakaszon csak 64 százalékra teljesítették. A tematikus feladatok gya­korlati alkalmazásának tervét pedig csak 52 százalékra. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy ezen a helyzeten a mozgalom társadalmi hasznosságára való tekintettel mihamarább vái- toztatni kell. BALLA JÓZSEF Jubileumi köszöntő Értékes felajánlások A közép-szlovákiai kerületben a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás érvényesíté­sében a Považská Bystrica-i Vág- menti Gépgyár úttörőnek számít. A vállalat 1982-ben vezette be ezt a haladó munkaszervezési és ja­vadalmazási formát egyik 50 tagú kollektívájában, melynek vezetője František Cibík gépbeállító. Ez a lelkes és a haladásért küzdő kollektíva már a módszer alkalma­zásának első évében átlagosan 4.4 százalékkal szárnyalta túl a teljesítménynormákat, csökken­tette a túlórák számát, mégpedig a dolgozónkénti havi 10,5 óráról 6.5 órára, továbbá a fluktuációt 32 százalékkal csökkentette; ennek hatása a bérezésben is lecsapó­dott, hiszen a kollektíva tagjainak havi átlagbére 267 koronával emelkedett. A szóban forgó kollektíva ta­pasztalatait előbb a gépgyár többi munkahelyén népszerűsítették, később a járás többi vállalatánál, majd a közép-szlovákiai kerület­ben is. Az igyekezet termő talajra hullott, hiszen a Vágmenti Gép­gyárban ma már 12 kollektíva összesen 407 dolgozója érvénye­síti ezt a módszert. Kerületi vi­szonylatban az elsők között kezd­ték követni a gépgyáriakat a hnúš- t’ai Szlovák Háncsgyárban, a pú- chovi Május 1 Gumigyárban, a Számítástechnikai Müvekben, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalatnál, a Nehézgépipari Mű­vek martini, detvai és dubnicai vállalatánál, a podbrezovái šver- ma Vasműben, a Füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságban, a Nagykür­tösi (Veľký Krtíš) Állami Gazda­ságban, a Liptovská Osada-i Efsz- ben és más vállalatoknál. Jelenleg 88 gazdálkodó szervezet 456 kol­lektívájának összesen több mint 9600 dolgozója érvényesíti ezt a formát. Az eddigi tapasztalatok bizo­nyítják, ha az üzemek és vállala­tok politikai-gazdasági vezetősé­ge a szakszervezettel együtt he­lyesen irányítja az alkotó kezde­ményezést, a dolgozók képesek az önelszámoló brigád keretében úgy megszervezni a munkát, hogy az a munkatermelékenység tartós növekedéséhez, nagyobb haté­konysághoz, a munkaidő követke­zetesebb kihasználásához stb. vezet. A közép-szlovákiai kerületi pártbizottság azon tapasztalatai, melyeket a brigádrendszerü mun­kaszervezés és javadalmazás ér­vényesítésével kapcsolatban szerzett, azt bizonyítják, hogy szá­mos üzemben, vállalatnál és szer­vezetben még mindig lebecsülik ezt a területet, és nem követik az erre vonatkozó párthatározatok ál­tal kijelölt utat. A konkrét politikai­szervezési intézkedések fogana­tosítása helyett az erre a munka- szervezési formára történő átté­réskor számos felelős irányító dol­gozó különböző táblázatot dolgoz ki, mutatókat innovál és értékelési rendszereket „újít fel“, csupán a javadalmazás kérdését tartja szem előtt, illetve annak indoklá­sát, hogy miért nem tudják érvé­nyesíteni a brigádrendszerű mun­kaszervezést és javadalmazást szervezetükben. Ez teljesen hibás gyakorlat, az ilyen magatartás nem egyeztethető össze a felelős gazdasági dolgozó posztjával. így nem csodálkozhatunk azon, hogy esetenként a vállalatoknál a pre­mizálási rendszerben eszközölt változásokon kívül a kollektívák életében és munkájában nem kö­vetkezett be semmilyen változás. A brigádrendszerű önelszámolá­sért való felelősséget gyakran csak a munkagazdálkodási osz­tályra hárítják, s eközben nem él­nek a kezdeményező tervezés, az újító- és feltalálómozgalom nyúj­totta lehetőségekkel, nem teremtik meg a feltételeket a progresszív technológiai módszerek széle­sebb körű bevezetéséhez. Az ilyen visszásságok nem tűrhetők. Mindenütt, ahol lebecsülik a brigá­dok politikai-szervezési felkészíté­sét és tevékenységét, a vezetők­nek késedelem nélkül radikális be­avatkozást kellene eszközölniük. A CSKP KB 8. és 9. ülése határo­zatainak teljesítésével összhang­ban e feladatokhoz ismételten vissza kell térni, s az alapszerve­zeti, illetve a vállalati pártbizottsá­gokon hatékony intézkedéseket kell foganatosítani, melyek értel­mében a felelős dolgozókat köte­lezik a brigádrendszerü önelszá­molás azonnali érvényesítésére. Pártunk az igényes célok kijelö­lésekor mindig a progresszív fejlő­dési irányzatokból indul ki, számol a túlhaladott módszerekről az újakra való átéréssel, hogy a gya­korlati életben következetesen ér­vényesítsünk minden haladót. És e tekintetben az önelszámoló bri­gádok nagyon fontos szerepet töl­tenek be. Tevékenységükkel hoz­zájárulnak a munkatermelékeny­ség növeléséhez, az állóalapok jobb kihasználásához, a munka- és technológiai fegyelem szilárdí­tásához, illetve az érdem szerinti javadalmazás elvének megtartá­sához. Ugyanakkor nem törek­szünk-e forma minden áron való bevezetésére. Ellenkezőleg: a bri­gádrendszerü munkaszervezésre és javadalmazásra történő átté­rést minden esetben következete­sen végig kell gondolni és a dolgo­zókkal sokoldalúan meg kell vitat­ni. A brigádrendszerű önelszámo­lás csak így teljesítheti feladatát. E munkaforma alkalmazásának főleg az építőiparban kell nagy figyelmet szentelni, ebben az ága­zatban 226 kollektíva kapcsolódott be ebbe a szervezési formába. Ez kétségtelenül siker, csakhogy e forma szerint csupán ideiglene­sen dolgoznak a kollektívák, min­dig egy bizonyos építkezésen. Az építkezés befejeztével a kollektí­vák többnyire szétesnek, illetve tagjaik más munkahelyekre kerül­nek. Azt a gyakorlatot is le kell állítani, amelynek értelmében a munkacsoportok részlegesen használják ki a Zlobin módszert, s ebből automatikusan áttérnek a brigádformára. A formalizmus­nak ilyen megnyilvánulásával a szakszervezetekben kell foglal­kozni, és küzdeni kell a brigád­rendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás teljes érvényesíté­séért. A dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének ilyen jellegű kibonta­koztatása során nagy jelentőséget tulajdonítunk a termelési-gazda- sági egység szerepének. A komp­lex intézkedések értelmében a ter­melési-gazdasági egységek képe­zik az irányítás alapvető láncsze­mét, tehát objektíven felmerül a követelmény, hogy az irányító dolgozók helyesen reagáljanak a kollektívák kezdeményezésére, hogy rugalmasan készítsenek módszertani anyagokat 3 prog­resszív forma alkalmazásával kapcsolatban, a dolgozók irányí­tásban való részvételének elmé­lyítésével összefüggésben. Ezek a módszertani anyagok a termelé- si-gazdasági egységek keretében segédanyagként is szolgálnának az irányító bizottságok, az előadó testületek és a konzultációs köz­pontok számára. Ezzel ha­tékonyabban hozzájárulhatnak a népgazdaság intenzifikálásá- hoz, a tudomány és technika leg­újabb eredményeinek gyakorlati alkalmazásához. Kerületünkben a brigádrend­szerü munkaszervezéssel és ja­vadalmazással kapcsolatban még csak az első tapasztalataink alap­ján beszélhetünk, s hozzá kell fűz­nöm, hogy ezek kedvezőek. És éppen ezért hangsúlyozhatjuk, hogy minden érdekelt kapcsolód­jon be ebbe a mozgalomba, hogy erőteljesebben vegye ki részét a szocialista munkához fűződő vi­szony elmélyítéséért folyó küzde­lemből. A közép-szlovákiai kerüle­ti pártbizottság a kerület kommu­nistáit és többi dolgozóját ebben az értelemben ösztönzi a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonal kö­vetkezetesebb teljesítésére. JÁN CIPOV, A közép-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára Az ígéret szép szó, ha megtart­ják úgy jó - mondja a régi köz­mondás. A múlt évben e szerint dolgoztak a galántai (Galanta) já­rás lakosai és dolgozói is, hiszen járási kötelezettségvállalásukat magasan túlszárnyalták. A Szlo­vák Nemzeti Felkelés és a kárpát- duklai hadművelet 40. évfordulóját is értékes, 97 219 453 korona ér­tékű kötelezettségvállalással kö­szöntik. Többek között, a minőségi mutatók szem előtt tartása mejlett nagy gondot fordítanak az anyag­takarékosságra. Huszonegy üzem vállalta, hogy egy napig a megta­karított nyersanyagból és energiá­val dolgoznak, s így több mint tizenkét millió korona értéket hoz­nak létre. A települések fejleszté­se során a járás dolgozói és lako­sai 2,2 millió órát dolgoznak társa­dalmi munkában. Több kerül a piacra Az egységes földmüvesszövet- kezetek dolgozóinak kötelezett­ségvállalása csaknem tízmillió ko­rona értéket képvisel. Többek kö­zött a termelési tervet 6 320 000 koronával túlteljesítik, terven felül 3 830 000 korona árut juttatnak a piacra, s csaknem másfél millió koronával csökkentik a termelési költségeket. A kertbarátok szövet­ségének tagjai úgy határoztak, hogy kiültetnek 5500 gyümölcs- és díszfát, tíz park fölött pedig véd­nökséget vállalnak. A települések fejlesztését 45 440 óra társadalmi munkával segítik elő, és aktívan kiveszik részüket a mezőgazdasá­gi idénymunkákból is. A halászszö­vetség városi szervezetének tagjai az idén 7500 kiló halat akarnak értékesíteni, húsz horgászver­senyt rendeznek, s 11 700 órát dolgoznak társadalmi munkában. Kitesznek magukért Az ifjúsági szövetség és annak pionírszervezete az évforduló tisz­teletére többek között vállalta, hogy tagjai 233 újítási javaslatot nyújtanak be, 3 577 650 korona értékű nyersanyagot és 1 207 650 korona értékű energiát takarítanak meg. Értékesítenek 887 985 kiló ócskavasat, 215 814 kiló egyéb másodlagos nyersanyagot, 651 - en pedig térítésmentesen adnak vért. Kiültetnek 4193 fát, illetve bokrot, 14 450 kiló gyógynövényt és 50 630 koronát utalnak át a szolidaritási alapra. A mezőgaz­daságban 223 825 órát, a telepü­lésfejlesztésben pedig 119 788 órát dolgoznak társadalmi mun­kában. A Honvédelmi Szövetség járási szervezetének tagjai 51 650 óra társadalmi munkát végeznek, 125 mázsa ócskavasat és 96 mázsa papírt értékesítenek és 75-tel nö­velik az önkéntes véradók számát. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alapszervezetei 56 645 órányi társadalmi munkát vállal­tak, 31 110 kiló másodlagos nyersanyagot akarnak értékesí­teni. Színvonalasabb szolgáltatás A járás területén levő ipari szö­vetkezetek is méltó felajánlással köszöntik a jelentős évfordulókat. A Novoplast dolgozói elhatároz­ták, hogy tíz újítási javaslatot ve­zetnek be a termelésben, megta­karítanak nyolcezer kilowattóra villanyáramot, s úgy takarékos- kodnak, hogy az év egy napján a megtakarított nyersanyagból dolgozhassanak. Az említetteken kívül huszonöt szövetkezeti tag térítésmentesen ad vért. A Slov- odev ipari szövetkezet dolgozói kö­telezettségvállalásukban azt ígé­rik, hogy terven felül 100 000 ko­rona értékű árut adnak a hazai piacra, 15 000 korona értékű nyersanyagot és 1000 kilowattóra villanyáramot takarítanak meg, öt­ven ezer koronával túlszárnyalják a lakosságtól eredő bevétel tervét és 1 500 kiló hulladékpapírt érté­kesítenek. -nj­A Nyugat-szlovákiai Téglagyárak vállalat pezinoki melléküzemében elkészítették az első példányokat az UKM-05-ös típusú téglarakó gépből, amely a Coneco építőipari kiállításon díjat nyert. A hazai alkatrészekből szerkesztett korszerű berendezés a régebbi típusú téglagyárakban is felhasználható. Elvégzi a fárasztó munka jelentős részét. Az eddig külföldről behozott gépekhez képest nagyobb teljesítményű, energiafogyasztása feleannyi, nagyobb az élettar­tama, és mintegy ötödébe kerül csak. A képen: Vladimír Brezník lakatos az UKM-05-ös típusú gépet szereli. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1984. III. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom