Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-09 / 59. szám, péntek
ÚJ szú 3 (984. III. 9. A Nyugat kitér a szocialista országok javaslatainak megvitatása elől (ČSTK) - A stockholmi konferencián a szocialista országok küldöttségvezetői ismét olyan javaslatokat tettek, amelyek megvalósítása hozzájárulna az európai biztonság és bizalom megszilárdításához. Ljuben Petrov bolgár nagykövet a Balkán atommentesítésére vonatkozó javaslatot indokolva hangsúlyozta, hogy a stockholmi konferencia résztvevőinek támogatniuk kellene az atommentes övezetek létrehozását, és tiszteletben kellene tartaniuk státuszukat. Az atomhatalmaknak kötelező Hartnak kedvez Mondale csökkenő népszerűsége (ČSTK) - Az amerikai Harris intézet legutóbbi közvéleménykutatása arról tanúskodik, hogy a Demokrata Párt jelöltjére szavazni kívánók többsége még mindig Walter Mondale egykori alel- nököt támogatja. A közvéleménykutatás New Yorkban tegnap nyilvánosságra hozott adatai azonban megmutatták, hogy Mondale népszerűsége az elnökjelöltségre pályázó demokraták között az elmúlt hónapban jelentősen megcsappant. Míg februárban a választók 49 százaléka támogatta, most ez az arány csak 37 százalék volt. A másik potenciális demokrata párti elnökjelölt - Gary Hart coloradói szenátor - pozíciói ezzel szemben megerősödtek. A mostani közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a megkérdezettek 27 százaléka az ő jelölését támogatja, míg februárban csupán a szavazók 4 százalékát tudhatta maga mögött. Rakétaellenes tüntetés (ČSTK) - A brit hadügyminisztérium épülete előtt tüntetők tiltakoztak az amerikai robotrepülö- gépek nagy-britanniai rendszerbe állítása ellen. A tüntetők a rakétatelepítést „erkölcstelen és értelmetlen“ lépésként ítélték el. A londoni rendőrség négy tüntetőt letartóztatott. Általános sztrájk (ČSTK) - Franciaországban tegnap 24 órás általános sztrájkot tartottak a közalkalmazottak. Becslések szerint a 7 millió állami alkalmazott 60 százaléka vett részt a tiltakozó akcióban. A dolgozók a vásárlóerő csökkenése ellen tiltakoznak, s azt követelik, hogy a kormány jobban hangolja össze a bérek növekedését az infláció ütemével. A sztrájk elsősorban Párizsban és a többi francia nagyvárosban okozott tegnap reggel óta kritikus helyzetet. Párizsban megbénult az autóbuszközlekedés, csak néhány metrószerelvény indult útnak, a postahivatalok, takarék- pénztárak, a múzeumok, az iskolák zárva tartottak, több helyütt szünetelt az áramellátás. A vonatoknak tegnap reggel csupán az egynegyede indult el a pályaudvarokról, s nagy zavar volt a légi közlekedésben is. nemzetközi jogi garanciákat kellene vállalniuk ezen övezetekkel kapcsolatban. Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában ismét hangsúlyozta, hogy az atomfegyverek elsókénti alkalmazásáról való lemondás nagymértékben hozzájárulna a nemzetközi helyzet javulásához. A nyugati nukleáris hatalmakat ugyanilyen kötelezettségvállalásra szólította fel. Constantin Éne román nagykövet támogatta a katonai erő alkalmazásáról való lemondásra irányuló szerződés megkötését. Hangsúlyozta, hogy a stockholmi konferencia résztvevői megvitathatnák a kérdést és kidolgozhatnák e szerződést. A román küldött rendkívül jelentősnek nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. A NATO-országok képviselői ismét tagadták, hogy az amerikai rakétatelepítés új helyzetet teremtett Európában. Kitértek a szocialista országok elvi jelentőségű javaslatainak megvitatása elől, és a tanácskozás figyelmét a részlet- kérdésekre igyekeztek irányítani. Kádár—Markovics találkozó (ČSTK) - Kádár János, az MSZMP KB első titkára, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Jugoszláviában, tegnap délelőtt folytatta megbeszéléseit Dra- goszlav Markoviccsal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnökével. A két politikus a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Kádár János ugyancsak tegnap találkozott Mika Spiljakkal, a JSZSZK Elnökségének elnökével. Bonni parlamenti képviselők Berlinben (ČSTK) - Horst Sindermann- nak, az NDK Népi Gyűlése elnökének meghívására tegnap Berlinbe érkezett a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának küldöttsége. A delegációt Horst Ehmke, az SPD-frakció alelnöke vezeti. A nyugatnémet parlamenti képviselők kétnapos látogatásuk során találkoztak az NDK törvényhozásának elnökével és a parlament több bizottságának képviselőivel. A politikai bizottság megállapítása szerint az a tény, hogy a küldötteket csaknem teljes egyhangúsággal választották meg, valamint az új Legfelsőbb Tanács társadalmi és nemzetiségi összetétele kedvező feltételeket teremt a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szervének munkájához, az előtte álló feladatok elvégzéséhez. Az SZKP pártszervezeteiben mintegy fél éven át tartó különböző szintű beszámoló és választó gyűlésekről szólva a politikai bizottság megállapította, hogy azok a kommunisták magas fokú tudatosságát és aktivitását, a párt egységét és a központi bizottság körüli egybeforrottságát tanúsították. A gyűlésekre és konferenciákra az igényesség, az elvszerű kritika és önkritika volt jellemző. Több mint 3 millió kommunista szólalt fel rajtuk, és fontos eredménynek tekinthető az is, hogy jelentős mértékben megújultak, új erőkkel gazdagodtak a választott pártszervek. Az újjáválasztott pártbizottságoknak most biztosítaniuk kell a taggyűléseken elfogadott határozatok maradéktalan végrehajtását - szögezte le az SZKP KB Politikai Bizottsága. A helyi pártbizottságok és pártszervezetek feladata, hogy javítsák a gazdasági Noha az Egyesült Államok egyre többet költ a salvadori partizánellenes elit alakulatok kiképzésére és felszerelésére, a kormányhadsereg sikertelenül harcol a gerillák ellen, ezért újabban a felégetett föld taktikájához folyamodnak. Reagan elnök azt kérte a Kongresz- szustól, hogy a következő pénzügyi évre a salvadori rendszernek nyújtandó katonai segélyt 312 millió dollárra emelje. - A képen: az Egyesült Államokban kiképzett gerillaellenes egység egyik katonája. (Telefoto - ČSTK) LIPCSÉBEN tegnap megkezdődött az NSZEP KB kétnapos szemináriuma az ipari, építőipari és közlekedési kombinátok vezér- igazgatóinak és pártmunkásainak részvételével, melynek fő témája a népgazdaság hatékonyságának növelése. NYUGAT-BERLINBEN öt személyt elítéltek 32 hónaptól 36 hónapig terjedő börtönbüntetésre, amiért részt vettek 1982 júniusában a Reagan amerikai elnök látogatása elleni tüntetésekben. Az akkori tiltakozó akciók során több mint 280 embert tartóztattak le Nyugat-Berlinben. A libanoni államfő múlt heti damaszkuszi útja nem is annyira azt a szándékát tükrözte, hogy megbékéljen az országa helyzetének rendezésében jelentős szerepre hivatott Szíriával, mint inkább annak beismerése volt, hogy az Izraellel, de elsősorban az Egyesült Államokkal közösen szőtt, tisztességesnek éppen nem nevezhető tervei kudarcot vallottak. Magyarán: Gemajel kapitulált. Nem volt ez valami heroikus tett, de még mindig jobbnak bizonyult, mint kivárni, hogy ellenfelei elsöpörjék. Bizonyára akkor ért meg benne az elhatározás, amikor a nemzeti hazafias erők a baabdai elnöki palota közvetlen közelébe verekedték magukat, és a kötelező tiszteletet mellőzve fenyegették az államfő életét. A büszke Gemajelnek biztosan nem volt könnyű fejet hajtania ellenzéke és a szíriaiak előtt, de könnyebb, mint eleget tenni Valid Dzsumblatt, a drúzok vezére és Nabih Berri, a síita Amal vezetője követelésének, hogy mondjon le elnöki tisztségéről. Amin Gemajel valójában véletlenül lett Libanon elnöke. Pierre papa, a falangisták fő-fő vezére népes famíliája minden tagjának kiosztotta a feladatokat: a kedvenc, Basir a miliciák kegyetlen parancsnoka volt, Amin a párt fő- ideológusa, s az is kellett volna, hogy maradjon. A pártnak Izraellel és az USA-val folytatott titkos (?), a Libanon elleni izraeli inváziót megelőző alkudozásai eredményeként az eróskezű Basirra várt az elnöki hivatal. Az övé is lett, de nem sokáig élvezhette, öccse meggyilkolása után Amin kapta feladatul, hogy elméleteit a gyakorlatban érvényesítse. A terv már adott volt, csak meg kellett valósítani: Izrael lerohanja a palesztinokat, megsemmisíti, kiűzi őket Libanonból, majd - természetesen a jobboldali miliciák részvételével - felmorzsolja a libanoni hazafias erőket, s végül megsemmisítő csapást mér az ország keleti részében állomásozó izraeli egységekre. A tervnek volt még egy fontos mozzanata: a tűzijátékot Washington pénzeli, amiért cserébe a Gemajel-klán hozzájárul, hogy egy nagy támaszponttá változtassa Libanont. Márpedig Reagan számára az új támaszpontok ígérete az a mézesmadzag, aminek nem tud ellenállni. E bbe a „körültekintően“ kimódolt tervbe csak azt felejtették el bekalkulálni, hogy a palesztinok nem ólomkatonák, hogy a megosztott libanoni hazafias erőket éppen egy ilyen egyeztetett támadás kovácsolhatja össze, hogy a szíriaiak pont azért vannak Kelet-Libanonban, hogy a hasonló tervek megvalósítását megakadályozzák. A palesztinok, elsősorban a harcosok jobbára ugyan elhagyni kényszerültek Libanont, de a mozgalom megsemmisüléséről szó sincs. A Nemzeti Megmentési Frontba tömörült falangistaellenes libanoni ellenzék pedig sorra aratta győzelmeit a jobboldali befolyás alatt álló kormánycsapatok és a falangista miliciák ellen a Súf- hegységben, Bejrút déli külvárosaiban és Nyugat-Bejrútban. Dél- Libanonban fokozódó erővel folyik a qerillaháború az izraeli megszállók ellen. Kelet-Libanonban szilárdan tartják állásaikat a szíriai csapatok, s néhányszor már megleckéztették az izraeli, sőt az amerikai légierőt is. Viszont az amerikai tengerészgyalogosok kénytelenek voltak „átcsoportosulni“ a partoknál horgonyzó hadihajóikra, s kivonják az olasz és a francia egységeket is Bejrútból. Ilyen a jelenlegi hadihelyzet Libanonban, amelyet a jobb- és baloldal közti, hosszabb-rövidebb ideig tartó tűzszünetekkel megMit ér a „nem“, ha Gemajel mondja? szakított csatározások tesznek mozgalmassá. Ez az egyértelműen a nemzeti hazafias erőknek kedvezőbb helyzet késztette Amin Gemajelt arra, hogy nemet mondjon Izraelnek és az Egyesült Államoknak, hatálytalanítsa a tavaly május 17-én Khaldéban amerikai gyámkodással kötött libanoni-izraeli csapatkivonási egyezményt, amely - mint láthatjuk - sok mindent eredményezett, csak éppen a megszálló egységek kivonását nem. Az már szinte biztos, hogy hétfőn a svájci Lausanne-ban összeül a tavaly novemberben Genfben megtartott libanoni nemzeti megbékélési konferencia második szakasza. Az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front és a vele szövetséges Amal mozgalom közösen terjeszti elő reformjavaslatait Libanon jövőjét illetően. Csak találgatni lehet, de a szövetséges szervezetek vezetőinek korábban elhangzott nyilatkozataiból ítélve a közös javaslatok minden bizonynyal az eddigi, nagyon is elavult felekezeti államrend gyökeres megváltoztatását követelik majd. Gemajelt a hétfőn kimondott „nem“ talán megmenti; megőrizheti elnöki pozícióját. Ennek legbiztosabb jele, hogy a szíriai vezetés Valid Dzsumblattot és Nabih Berrit felkérte, ne támadják az elnök személyét, ne tegyék még bonyolultabbá a libanoni helyzetet. Érdemes felidézni, hogyan reagált Izrael és az USA az egyezmény felbontására, amit az arab világ egyöntetűen helyeselt. Tel Aviv nyilatkozata vészjósló volt: „Libanon kimondta a halálos ítéletet függetlensége és szuverenitása felett“. Washingtonban meglehetősen higgadtan fogadták a hírt. A külügyminisztérium csak „sajnálkozott“. Nyilván a kárba veszett erőfeszítések miatt. Akárhonnan nézzük is, ez okos lépés volt Washington részéről, hiszen ha háborog, beismeri, hogy Libanonban kudarcot vallott. Ezt pedig a Fehér Ház nem engedheti meg magának, mivel vészesen közeledik az elnökválasztás időpontja. Egyes vélemények szerint az iráni kudarc volt Carter elnökösködésé- nek sírásója. Reagan - érthetően - nem szeretné, ha Libanon az ő Iránja lenne. T alálgatni, jósolgatni a külpolitikában - nem a legokosabb dolog. Gemajel ,,nem“-jének valódi értéke is csak akkor lesz meghatározható, ha már tudni fogjuk, mire mond Lausanne-ban ,,igent“-t. GÖRFÖL ZSUZSA FRANCIAORSZÁG aláírja a biológiai és vegyi fegyverek gyártása, fejlesztése és raktározása betiltásáról, valamint e fegyverek megsemmisítéséről szóló, 1972- ben született nemzetközi megállapodást - közölte Max Gallo, a kormány szóvivője. Az egyezmény 1975-ben lépett érvénybe, és már több mint 60 ország csatlakozott hozzá, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok. LONDONBAN közzétették az Afrikai Népi Kongresszus (ANC) közleményét, amely követeli, hogy -a Dél-afrikai Köztársaságban azonnal bocsássák szabadon a politikai foglyokat. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Pretoria már 20 éve tartja fogva az ANC olyan vezetőit, mint Nelson Mandela, Walter Sisulu, Govan Mbeki és másokat. AZ INDIAI HATÓSÁGOK tegnap feloldották az éjszakai kijárási tilalmat, amelyet három héttel ezelőtt léptek érvénybe Pandzsáb szövetségi állam 6 legjelentősebb városában a szikh szeparatisták zavargásai miatt. A NICARAGUAI ÁLLAMTANÁCS jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint az ország minden 16. életévét betöltött állampolgára aktív szavazati jogot nyer. Az eddigi választási korhatár 21 év volt. RODOLFO SEGUEL, a chilei ellenzék egyik vezető személyisége, a rézbányászok szakszervezetének elnöke tárgyalásokat kezdett a két legbefolyásosabb chilei ellenzéki szervezet, a Demokratikus Szövetség és a Népi Demokratikus Mozgalom vezetőivel valamennyi ellenzéki szervezet egyesítése céljából. Biztosítani kell a taggyűléseken elfogadott határozatok végrehajtását Az SZKP KB Politikai Bizottságának ülése (ČSTK)'- A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága összegezte a március 4-én megtartott legfelsőbb tanácsi választások és az SZKP pártszervezeteiben január végén véget ért beszámoló és választó taggyűlések tapasztalatait. munka irányítását. Állandóan ellenőrizniük kell, hogyan folyik a január 1-én beindult, a vállalatok önállóságának és felelősségének növelése érdekében kezdett országos gazdasági kísérlet. A politikai bizottság ülése megvitatott néhány más kül- és belpolitikai kérdést is. Madrid magyarázatot kér Párizstól (ČSTK) - Francia - spanyol diplomáciai konfliktushoz vezetett a francia parti őrség fegyveres beavatkozása két spanyol halászhajó ellen, amelyek a Vizcayai-öbölben, a Franciaország által ellenőrzött közöspiaci vizeken illegálisan halásztak. A fegyveres beavatkozás során 9 spanyol tengerész megsebesült. Fernando Mórán Lopez spanyol külügyminiszter Franciaország madridi nagykövetétől kért magyarázatot az incidensre. Kijelentette, még az engedély nélküli halászás sem indokolja, hogy fegyvert használjanak egy ,,baráti ország" hajói ellen. A spanyol külügyminisztérium nyilatkozata megállapítja ,,a spanyol hajók elleni erőszak alkalmazása nehezen magyarázható lépés volt, s igen komoly következményekkel járhat a két ország közötti kapcsolatokra“. A francia közlekedési és tengerügyi minisztériumi államtitkár szóvivője Párizsban ezzel szemben kijelentette: Franciaország ebben az esetben jogosan járt el, mivel a spanyol hajóknak nem volt engedélyük arra, hogy ebben a térségben halásszanak, s ezzel megsértették a Spanyolország és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodást.
