Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-08 / 58. szám, csütörtök
[ VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG 1 A kereskedelmi mérleg a nemzetgazdaságban Az egyes országok külföldi gazdasági kapcsolatainak az alakulását legjellemzőbben a nemzetközi mérlegek (fizetési mérleg, kereskedelmi mérleg, elszámolási mérleg, nemzetközi teljesítmények mérlege stb.) mutatják ki. Ezeknek a mérlegeknek a jelentősége évről évre nő - nem utolsósorban a nemzetközi gazdasági együtt- müködés gyorsuló mélyülésével összefüggésben. Ezért szeretném röviden ismertetni a kereskedelmi mérleg szerepét a nemzetgazdaság nemzetközi gazdasági kapcsolataiban. A kereskedelmi mérlegben a kivitel és a behozatal különbsége fejezi ki egy bizonyos ország külföldhöz való kapcsolatát. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi mérleg felállításánál többnyire a külkereskedelem számbeli feljegyzéseiből indulnak ki, vagyis ebbe jegyzik az egyes államok kivitelének és behozatalának értékét, tekintet nélkül a számla kiegyenlítésének időpontjára és módjára. Ez azt jelenti, hogy ha egy bizonyos államnak aktív a kereskedelmi- mérleg-szaldója, nem lesz ugyanabban az esetben aktív a fizetési pozíciója a külföldhöz mérten is, és fordítva. A kereskedelmi mérleg nem mutatja ki közvetlenül egy bizonyos államnak a fizetési pozícióját a külföldhöz mérten. A nemzetgazdaság külföldhöz viszonyított fizetési pozícióját a fizetési mérleg mutatja ki. A fizetési mérleg pénzmozgásainak az alapja egy anyagi ekvivalens (de nem minden esetben), mely a kereskedelmi mérlegben van bejegyezve. Természetesen a pénzmozgásoknak egy része a fizetési mérlegben nem disponál adekvált tétellel a kereskedelmi mérlegben (ezek nemkereskedelmi fizetségek: turistaforgalom, vagyonátutalások, nemzetközi létesítmények fenntartására szolgáló fizetések stb.). A kereskedelmi mérleg egyrészt valuta-territoriális szempontból, másrészt áruösszetétel szerint osztódik fel. A burzsoá közgazdaság kezdeti korszakában az egyes nemzetgazdaságokban a kereskedelmi mérleget tulajdonképpen egy külgazdasági mérlegnek tartották. A kereskedelmi mérleg valójában - amint már említettük - áru- szemléletű, a naturális folyamatokat tükröző összeállítás, amely a valóságos árumozgásokat kívánja bemutatni. Ez azonban csak értékben történhet, s így felvetődik az ár és a paritás kérdése. A kereskedelmi mérleg összeállításánál a tényleges árakat alkalmazzák. Az árak természetes számos költségelemet tartalmaznak, s lehetnek alacsonyabbak vagy magasak, attól függően, hogy pl. a fuvarköltséget az exportőr vagy az importőr viseli-e. Ez adja az ún. paritás lényegét. A kereskedelmi mérleg szám- szerűségeiben, közelebbről a kivitel és a behozatal szintjében, volumenének, áruösszetételének, egyenlegének alakulásában igen összetett gazdasági és pénzügyi összefüggések testesülnek meg. Ezek közül érdemes néhányat kiemelni. 1. A kivitelnek és a behozatalnak a volumene, a nemzeti jövedelemhez mért részaránya jelzi, hogy az adott ország milyen mértékben vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban, milyen mértékben függ más országok piaci helyzetétől. Ha kivitelének részaránya magas, a belföldi termelés, foglalkoztatottság, jövedelemképzés, felhalmozás igen nagymértékben a külföldi értékesítési lehetőségek alakulásának függvénye. Vannak országok, amelyeknek a kereskedelmi mérlege passzív, ami azonban még nem feltétlenül a gazdasági egyensúlyhiány jele. Problémát ez általában akkor jelent, ha a behozataltöbblet olyan mértékűre duzzad fel, amit már nem fedez a nemkülkereskedelmi jellegű külföldi bevételek összege. A gazdasági fejlődés szempontjából átmenetileg előnyös is lehet a kereskedelmi mérleg hiánya, ha az pl. beruházási gépek behozatalából származik, s a fejlődés hosz- szabb távon kiegyensúlyozottá, avagy gyorssá vált. 2. Amikor a külföldi piacokon nagy a fizetőképes kereslet, az exportőr országok kivitele általában dinamikusan bővül, kereskedelmi mérlegükben nő az aktívum, gyarapodnak devizatartalékaik. Ha a piacokon dekonjunktúra van, nehezül az értékesítés, a kivitel stagnál vagy visszaesik. Az, hogy egy ország hogyan tudja kihasználni a konjunktúrát, vagy mennyire ellenálló a külföldi kereslet csökkenésekor, elsődlegesen a versenyképességének függvénye. A versenyképesség komplikált fogalom - a szállítókészség, minőség, termelékenység, árak, határidők, csomagolástechnika, szerviz, adott esetben hitelnyújtási készség mellett sok minden idetartozik. 3. Vannak olyan esetek is, amikor egy ország kereskedelmi mérlege tartósan és jelentős összegben aktívummal zárul. Bár devizális oldalról ez egyértelműen kedvezőnek látszik, pénzügyi szempontból mégsem minden esetben az. Ilyenkor ugyanis az a veszély áll fenn, hogy devizabevételek formájában túl sok pénz áramlik be az országba és a bankokon keresztül hazai valutára váltódik át. Ez idővel inflációs veszélyt jelenthet (importált inflációról van szó). Az említettek tulajdonképpen bizonyítják, hogy az államnak a külkereskedelmi helyzete, azaz a külkereskedelmi politikája szorosan összefügg pénzpolitikájával is. Természetesen a külkereskedelmi politikának megvannak a sajátos eszközei, mint például: a kivitel és behozatal dotálása, sokféle pénzpolitikai eszközök, vámpolitika stb. Persze, ahogy a kereskedelmi mérlegnek általában megvan a maga fontossága, megvan a szerepe a szocializmusban is. Ez volt többek között az oka, hogy a fentiekben foglalkoztunk lényegének ismertetésével, tartalmával és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásával. GEORGINA MARTINOVA docens, a bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára Szovjet-jugoszláv automatizálási együttműködés A Ljubljana belvárosában levő erőd törésein keresztül tisztán látható a szlovén főváros egész képe. A lakónegyedeken túl, északnyugat felé, a Siska gyárkerület tárul a néző szeme elé. Jugoszlávia egyik legnagyobb vállalatának, az ,,lszkrá“-nak néhány üzeme is itt van. Ez az egyesülés elektronikai, automatizálási, hírközlési eszközöket gyárt. A tudomány és a technika gyorsított ütemű fejlesztése széles körű nemzetközi együttműködés nélkül nem képzelhető el. Éppen ezért törekszik a cég arra, hogy - mint azt Miloš Kobe vezérigazgató-helyettes megállapította - bővítse az együttműködést a szovjet partnerekkel, közös konstrukciókat, korszerűbb termékeket és technológiai eljárásokat dolgozzon ki. Ezek a szavak jutottak az eszembe, amikor ellátogattam a vállalat egyik üzemébe - a Siskában levő „Iszkra-automatiká“- ba. Ennek a kollektívája nemrég tágas, új épületet kapott, korszerű INNEN - ONNAN Idegenforgalom az ázsiai országokban Az ázsiai országok kormányai nagy gondot fordítanak a turistaforgalom növelésére, amiből egyre jelentősebb a valutabevételük. Ezeknek az országoknak gazdaságuk fellendítéséhez és a lakosság életszínvonalának emeléséhez nagy szükségük van valutára. Indiában például a turizmusból származó bevétel összege már meghaladta az évi 750 millió dollárt. 1983-ban Indiába 12 millió külföldi turista látogatott, s a jövőben kiépítik utazási irodáik külföldi hálózatát, hogy a vendégekért eredményesebben versenyezhessenek a nyugat-ázsiai országokkal. berendezésekkel, technológiával és műszerekkel látták el.- Itt születnek azok a bizonyos LJUMO garnitúrák, amelyek olyan népszerűek voltak az „Automatizálás ’83“ moszkvai kiállításon- mutat az egyik világos, tágas műhelycsarnokra dr. Bruno Stig- lec, a vállalat egyik vezetője.- Igaz ugyan, az első mintapéldányokat a fejlesztőknél konstruálták, akik a szovjet szakemberekkel együtt dolgoztak e fontos téma megvalósításán. Gyakran előfordul, hogy a szekrénykülsejú kiállítási tárgyak nem keltenek figyelmet a látogatók körében, és csak az üzemi dolgozókban keltenek élénk érdeklődést. A LJUMO-val is így volt. Az „Iszkra“ kiállítási boxában két egyszerű, sorozatban gyártott szerszámgép működött, szovjet szakmunkások kezelték őket. Nem véletlenül álltak ott: azoknak a programvezérlő és számkijelző rendszereknek az új, eredeti mintapéldányaival látták el őket, ameNövekvő m űtrágyagy á rtás Indiában sikerrel valósítják meg a hazai műtrágyagyártás programját. Mielőbb hazai termékekkel akarják fedezni az ország mütrágyaszükségletét. Az utóbbi három évben a műtrágya importja jelentősen csökkent. 1981- ben az állami fejlesztési programmal összhangban három új vegyiüzem kezdte meg a termelést. Ugyanakkor a kormány 19 üzemet jelölt ki, melyekben a hatodik ötéves tervidőszak végéig (1985) bevezetik a műtrágyagyártást, illetve a meglevő vegyi üzemeket mütrágyagyártó részlegekkel bővítik ki. (Azija i Afrika) lyeket a szovjet és a jugoszláv szakemberek közösen konstruáltak. A rendszerek a két főváros - Ljubljana és Moszkva - neve után a LJUMO elnevezést kapták. Egyesek úgy vélhetik, hogy a LJUMO - az elektronikus számítógépekkel felszerelt, fémmegmunkáló központok egyik válfaja, de tévednek. Az ilyen központok számára speciális technológia szükséges, szuperpontos adogató szerkezetek, motorok stb. kellenek. A LJUMO pedig a közönséges, sorozatban készült szerszámgépekkel művel csodát. Alkalmazása módot nyújt arra, hogy kiváló minőségű termékeket kapjanak, és jelentősen megkönnyíti a gépkezelő munkáját. Ugyanakkor a berendezés termelékenysége növekszik: a marógépeké 60, az esztergapadoké pedig mintegy 140 százalékkal lett nagyobb. A LJUMO-rendszerek bevezetése lehetővé teszi a közönséges, sorozatgyártású szerszámgépek automatizálásának operatív elvégzését - ez pedig a maga részéről lehetőséget teremt arra, hogy mind nagyobb arányban ki lehessen elégíteni a népgazdaságnak a nagy teljesítményű, modern berendezések iránti szükségletét. És nem szabad elfelejteni azt, hogy a LJUMO-rendszerek sokkal-sok- kal olcsóbbak, mint a programszámvezérlésű szerszámgépek... A két szocialista ország szakembereinek kooperációja a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti együttműködés egyik fontos tényezője. Ehhez nagymértékben hozzájárul az „Iszkra“ vállalat sokezres kollektívája. PJOTR ALJOHIN (APN) KOMMENTÁLJUK Egymástól is kell/ene/ tanulni Hónapokkal ezelőtt az egyik gép- és traktorállomás újításokért felelős előadója mondta: „Amikor megbíztak az újító tevékenység szervezésével már ismert újító voltam, de irányító tapasztalatokkal nem rendelkeztem. Éppen ezért nem szégyelltem elmenni olyan üzembe, ahol hatékonyan és eredményesen dolgoztak az újítók, mert ösztönzően és rugalmasan irányították őket. Amit láttam, megtanultam, azt saját munkámban is hasznosítottam“. Tegyük hozzá, hogy nem akármilyen eredménnyel, hiszen a szóban forgó gép- és traktorállomás sikeres újítómozgalmáért az utóbbi években kétszer is kapott minisztériumi oklevelet. Időben és térben máskor s másutt mondta az egyik, ugyancsak országos viszonylatban is élenjáró állami gazdaság üzemi pártbizottságának elnöke az új tehéntelep átadásával kapcsolatosan. „Az új telep újszerű munkaszervezést, adatrögzítést, állatvédelmet és ösztönző bérezést igényel, amit nem lehet csak úgy kitalálni. Éppen ezért felkerestünk olyan üzemeket, ahol már vannak hasonló telepek, s jó eredményeket érnek el. A tapasztaltakat átvesszük és a saját viszonyainkra módosítva alkalmazni fogjuk.“ Mindössze pár hete jegyeztem füzetembe az egyik gépszerelő, egyben élenjáró újító szavait, aki egy minden tekintetben kimagasló eredményeket elérő egységes földművesszövetkezet komplex racionalizációs brigádjának a tagja. „A zöldségkertészet vezetője említette, hogy a szomszédban átalakították a kazánt és szénnel fognak fűteni. Meg kellene nézni. Természetesen elmegyünk, és ha jó, akkor mi is átalakítjuk kazánunkat, hogy a korábbiaknál olcsóbban fűt- hessük ki az üvegházat és a fóliasátrakat.“ A példákból a tanulságot nem nehéz levonni, sőt az egyik járási gazdaságpolitikai aktívaértekezleten a járási pártbizottság vezető titkára ezt meg is tette helyettünk. Hangsúlyozva, hogy: „Az 1984-es feladatok igényesek, de teljesíthetők. Feltéve, hogy sehol és semmit sem bíznak a véletlenre, ugyanakkor megragadnak minden hasznosnak ígérkező kezdeményezést. A korszerű és gazdaságos eljárást a szomszédtól sem szégyen ellesni...“ Vannak persze, akiket biztatni sem kell. Már korábban és önmaguktól rájöttek, hogy érdemes mások munkájára is odafigyelni, a közelebbi, távolabbi szomszédtól ezt-azt ellesni. Mert ha különbözőek, mások is a saját viszonyok, azért nem annyira, hogy némi módosítással és átalakítással ne lehetne hasznát venni a máshol bevált módszernek, eljárásnak. Ugyanígy az is természetes, sőt törvényszerű, hogy egy adott helyen mindent nem lehet kitalálni, amivel ellensúlyozhatják a hiányzó alkatrészek, gépek stb. okozta problémákat. Az viszont már elképzelhető, sőt tény és való, hogy valamit azért mindenütt kigondolnak, korszerűsítenek és fejlesztenek, az egyik helyen így, a másikon úgy próbálkoznak, keresve és meg is találva a járhatóbb utat. A sok egyéni, de ugyanakkor mindmegannyi jó és hasznos ötlet természetesen annál érdekesebb, minél nagyobb körben és többen hasznosítják azokat. Ezért lényeges és fontos, hogy a feltaláló ne titkolja el az újat, hanem propagálja, hogy mások is tudomást szerezhessenek róla. Az éremnek azonban ezúttal is két oldala van. Ugyanis amilyen fontos és szükséges a kellő propagáció, legalább annyira kívánatos az átvevő kezdeményezőkészsége. Ne várja senki, hogy nógassák, hívják, menj, gyere el, nézd meg már, hogy mi hogyan csináljuk. És a tény se riasszon senkit vissza, hogy az új bevezetésével esetleg többletgondjai és feladatai lesznek, hiszen a haszon mindezt sokszorosan ellensúlyozza. Ugyanis valóban igaz, hogy érdemes (és ráadásul nem is szégyen), sőt kimondottan kötelező mások jó példáiból tanulni. S úgy igaz, hogy az okosak ezt meg is teszik. Tettük helyességét pedig eredményeik bizonyítják. EGRI FERENC A strakonicei Cseh Motorkerékpár Gyár legkorszerűbb szerkezetű, kipufogógázokkal meghajtott turbótöltő berendezéseit többnyire a LIAZ tehergépkocsiknál és különféle típusú traktoroknál alkalmazzák. E berendezések segítségével a motor teljesítménye 35 százalékkal növelhető, miközben az üzemanyag-fogyasztás nem csökken. A korszerű gépsor segítségével évente 46 ezer darabot gyártanak. A képen: Jaroslav Kudlata az új berendezéseket próbálja ki. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČSTK) ÚJ SZÓ 4 1984. III. 8.
