Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-24 / 72. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. III. 24. A taggyűlés határozata Javítják a termelőmunka politikai feltételeit A HROBOŇOVÓI Csehszlovák-Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet az utóbbi években egyre több elismerésre méltó sikert ért el. Fokozatosan nőtt hírneve, hiszen a korábbi sereghajtóból a középmezőny erős tagja lett, sőt néhány eredményével felzárkózott a járás élenjáró földművesszövetkezeteihez. Mindez az év eleji pártgyülésen elhangzott beszámolóból is kitűnik. A földművesszövetkezet 1983-ban közel hat százalékkal túlteljesítette bruttó tervét, és a vártnál nagyobb lett az évi nyereség. A szántóföldek minőségéhez viszonyítva kiugró siker és a földművesszövetkezet fennállása óta csúcseredmény a búza 6,28 tonnás átlaghozama. Az is figyelemre méltó tény, hogy a beszámolóban elemzett tizennyolc állattenyésztési mutató közül csak kettőnél nincs túlteljesítés. A napi súlygyarapodás a hízómarháknál 0,02, a hízósertéseknél pedig 0,01 kilogrammal-volt kisebb a tervezettnél. A földművesszövetkezet dolgozói hústermelési feladatuknak persze ennek ellenére eleget tettek, mégpedig 109,2 százalékban, így az említett „szépséghibákat“ akár el is hallgathatták volna. Ezt mégsem tették. A beszámoló elemző, bíráló és önbíráló volt.- Ezt ífcjy kell csinálni, hiszen az igényes elemzés elengedhetetlen feltétele eredményeink további javításának - hangsúlyozta Czucz Kálmán, a pártalapszervezet elnöke. - Az értékelő taggyűlést követően számba vettük a kommunisták tanácskozásán elfogadott határozatokból adódó feladatokat, mindenekelőtt azokat, amelyekkel elsődlegesen a termelőmunka politikai feltételeit akarják hatékonyabbá tenni. - A gazdaságpolitikai pártmunkában egyik nagyon lényeges követelmény a pártcsoportok munkájának további javítása. A faluban nincs külön pártalapszervezet, a hetvenegy tag közül tizenheten nem a szövetkezetben dolgoznak. Ezért a termeléssel összefüggő kérdéseket, az adott munkahelyen és ágazatban felmerülő problémákat, esetleges hiányosságokat elsősorban a pártcsoportok ülésein vitatjuk meg. Az egyes taggyűléseken mindig napirendre tűzzük valamelyik pártcsoport tevékenységének értékelését, az egész tagság így szervez tudomást a munkáról. Ezzel elejét vesszük annak, hogy a taggyűlésen csak a tagok bizonyos részét érdeklő témák szerepeljenek. A HATÁROZATBÓL adódó további lényeges feladat a gazdasági propaganda és politikai agitáció még hatékonyabbá tétele. A teendők részletezése előtt megnéztük az irodaépület folyosóján, illetve a bejárati ajtó előtt látható központi faliújságot. Az előbbi az üzem- gazdasági osztályé, így természetesen ilyen jellegű információkat közöl, míg az utóbbi rendszeresen foglalkozik az időszerű bel- és külpolitikai eseményekkel, ismerteti a havi és negyedévi gazdasági eredményeket, és természetesen a legfontosabb tájékoztatások is megtalálhatók rajta a földműves- szövetkezet jelenéről.- Az egyes munkahelyeken, telepeken és központokban is vannak faliújságok, amelyeken már nem általánosságban, hanem az adott helyen dolgozó csoportok, sőt egyének szerint foglalkozunk az elért eredményekkel. Az ilyen minősítés és rangsorolás ösztönzően hat. Mindenkit érdekel, hogyan minősítik munkáját, s mivel az embereket bántja, ha elmarasztaló az értékelés, ez arra készteti őket, hogy elgondolkozzanak munkájuk javításán. Éppen ezért a jövőben gazdasági propagandánkat még emberközpontúb- bá akarjuk tenni. Ennek lehetőségeit és feltételeit már az év eleji taggyűlést követő februári tanácskozásunkon megvitatjuk. Harmadikként, de nem utolsósorban került szóba a tagok aktivitása, s ezzel összefüggésben az eszmei-politikai nevelés kérdése. Mindkettővel szemben nagyobb az elvárás, s nem véletlenül. Az elmúlt év tizenhárom taggyűlésén kilencvenegy felszólalás hangzott el. Persze ezek között túlnyomó többségben voltak a gazdasági vezetők. Szeretnénk, ha még többen szólalnának fel a pártgyűléseken. De ezt nem úgy kívánjuk elérni, hogy előre kijelöljük a felszólalókat, hanem úgy, hogy mindenki belső kényszerből, felelősséget érezve szóljon hozzá az adott témához. És ezt csakis a még következetesebb eszmei- politikai neveléssel, a korábbinál is hatékonyabb tömegpolitikai munkával lehet s kell elérni. NEM VÉLETLEN tehát, hogy a határozatból adódó feladatok első csoportja a pártoktatással, a tagjelöltek kiválasztásával és felvételével, valamint a fiatal kommunisták nevelésével kapcsolatos. Mindezzel hatékonyabbá tehetik a gazdaságpolitikai pártmunkát, s következetesebben segíthetik a termelési feladatok teljesítését. Az újszerű feladatokat külön is kiemeli a határozat. A növénytermesztésben például harminc százalékra kell növelni az évente szerves trágyával kezelt szántóföld részarányát. Az álattenyész- tésben az eddigi termelékenységi mutatók további javítása mellett ügyelni kell, hogy a folyamatban levő építkezéseket határidőre befejezzék, s azokban a korszerűség adta lehetőségeket teljes mértékben kamatoztassák. A gépesítésben a karbantartás, a szezon utáni javítások, valamint a téli védelem jobbá tételével csökkenteni kell az üzemeltetési költségeket. S mindezek közepette természetesen a faluról sem szabad megfeledkezni. Segíteni kell a választási program teljesítését, de nemcsak gépekkel, és eszközökkel, hanem meggyőző politikai munkával is. Ez pedig csak az eszmeileg fejlett, szilárd politikai ismeretekkel rendelkező tagságtól várható el. EGRI FERENC IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS Az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság plénuma rendszeresen foglalkozik a járás területén levő üzemek, vállalatok munkájával, figyelemmel kíséri a lakpsság élelmiszerellátását, s februári ülésén - első ízben- megtárgyalta a járási élelmiszer- ipari termelés helyzetét, fejlődését. A mezőgazdaság fejlettségétől, a termelés színvonalától függ az élelmiszeripar fejlettsége- a mezőgazdaság és állattenyésztés növelése tehát az alapja és feltétele az élelmiszeripari termelésnek. Ezért örvendetes, hogy az elmúlt három évben a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is nőtt a növénytermesztés és a bruttómezőgazdasági termelés. A kedvező eredményt az is befolyásolta, hogy sikerült megakadályozni a termőföld egyéb célokra való felhasználását. Tizenegy élelmiszeripari vállalat, üzem, illetve üzemegység működik a járásban - háromezernél több embert foglalkoztat - s a nyugat-szlovákiai kerület élelmiszer- ipari termelésének 14,2 százalékát biztosítja. František Remiáš elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára beszélt az egyes üzemek nem kielégítő, elavult felszereléséről s a kapacitáshiányról szólva rámutatott, hogy épp itt keresendő például olyan jelenség oka, mint az elhúzódó répakampány, amikor is a cukorrépa tárolásában bekövetkezett veszteségek sem kicsik. Az elavult felszerelés okoz fennakadást a járás több pékségében is, ezért lenne rendkívül fontos, A Praga-Union fejlesztési és ésszerűsítési intézetének libereci műhelyében elkészítették egy nitridáló berendezés prototípusát. E berendezés segítségével nagymértékben keményíthetök az acélfelületek, s egyúttal munkaerőt, energiát és alapanyagot takarítanak meg. A legfontosabb megtakarítás azonban abban rejlik, hogy többszörösére nő az így megmunkált gépalkatrészek élettartama. A képen: Augustín Frey kutatási dolgozó és Jirí John technikus a megmunkálandó darabokat kétkamrás vákuum-kemencébe helyezi (Jan Vrabec felvétele - ČTK) hogy az évek óta tervezett pékség felépítéséhez minél hamarabb hozzákezdjenek. Az elmúlt időszak eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy az üzemek többsége becsülettel helytáll termékeivel, s erre hiteles bizonyíték, hogy egyes árucikkek, alighogy megjelentek a piacon, máris keresett hiánycikkek. A minőség kérdése szorosan összefügg a tudományos-műszaki fejlődés eredményeivel, az újító, a feltaláló mozgalom sikereivel. A konzervgyárban az ez év elején megalakult kutatói-fejlesztői műhely feladata lesz a kutatási eredmények és az újítások gyakorlati alkalmazása. A hetedik ötéves terv három éve alatt összesen 180 újítási javaslatot nyújtottak be, s 107-et már meg is valósítottak - ennek haszna másfél millió korona. A járás élelmiszeripari üzemeiben foglalkoztatott több mint háromezer alkalmazott 85 százaléka munkás - többségük szak-, illetve betanított munkás. Érdekességként jegyezzük meg, hogy közülök több mint a fele nő, de vezető beosztásban csak 20 százalékuk dolgozik, ott is csak alsóbb szinten. A beszámoló hangsúlyozta továbbá a vezető gazdasági szakemberek állandó szakmai és politikai képzésének szükségességét, lévén ez korunk követelménye. Elismerték az eredményeket, ugyanakkor rámutattak a tartalékokra, s birálőan szóltak a hiányosságokról is. Hangsúlyozták, hogy minőségi nyersanyagból csak minőségi terméket szabad előállítani - ez elsőrendű feladat. A pártszervek politikai-szervezői és irányítómunkájának ezt állandó figyelemmel kell kísérnie, és rendszeresen ellenőriznie az idei terv teljesítését, a lelkiismeretes munkavégzést - minden szakaszon. Ez valamennyi kommunista kötelessége. (köp) Egy panaszlevél nyomában Kiköszörülik a csorbát...)!?) Hogy mostanság mennyien vélekednek elismerően a pelsőci (Plešivec) új autóbuszállomásról, azt pontosan nem tudni. Ám e Sajó menti helység lakói közül alighanem sokan örülnek annak, hogy falujukban az autóbuszok már nem dübörögnek végig olyan gyakran, mint ezelőtt. Bár az országúinak a falu peremére történt kihelyezését általában hasznos, közérdekű tettnek könyvelik el, a vele szoros összefüggésben álló buszállomás áthelyezését jó né- hányan mégsem tartják tökéletes megoldásnak. Legalábbis egyelőre nem. S amint arról Gál Edit gömörhorkai (Gemerská Hôrka) olvasónk levele alapján a helyszínen is meggyőződtünk - jogosan. A panaszlevél tartalma fedi a valóságot „... nincs nálunk olyan értekezlet, gyűlés, ahol szóba ne kerülne ez a probléma, de úgy látszik, hiába. Azt sem értem, hogy a város (a környéken sokan városnak tartják Pelsőcöt - a szerk. megjegyzése) fejlesztési tervében nem lett volna megoldás arra, hogy valami elfogadható zárt, fűtött helyiséget építsenek a megállóra. Mert nem is az a baj, hogy az új buszállomás a város szélén van, hanem az, hogy kellemetlen időben sehol sem lehet ott meghúzódni. Pedig olyan központi településről van szó, amelynek az alapiskoláiban a környékről sok gyermek tanul s ugyanakkor több faluból oda járnak a betegek az orvoshoz is... Szeretném, ha valaki megértené és kijönne szétnézni, esetleg egy egész napot eltöltene a pelsőci megállón és úgy írná meg véleményét...“ - vázolta a helyzetet levelezőnk. , Kimentünk, de őszintén megváltjuk, az egész nap helyett csak egy órácskát tartózkodtunk ott. Csak egy órát, mert annyi is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy meggyőződjünk róla, milyen körülmények között várakozik az utazóközönség a főút tőszomszédságába került buszállomáson. Dél felé járt az idő s havazott. A két „pléhbódéban“ vagy húszán, - köztük Garan Erzsébet ardói (Ardovo), Farkas Erzsébet, Makai Júlia, Vladár Gyuláné, Gye- nes Irén, özvegy Mórik Józsefné borzovai lakosok - szorongtak. Ki az orvosnál járt, ki bevásárolni volt, vagy más ügyet intézett Pel- sőcön, ki pedig munkába tartott. Jóformán csak bemutatkoztunk egymásnak, kérdezni nem is igen kellett.- A múltkorában még villanyvilágítás sem volt...- Bizony igen rossz itt ácsorog- ni, ha fúj a szél, vagy esik... s főleg akkor, ha az iskolások is itt várakoznak...- Amikor még a főtéren volt az állomás, ott az ember hamarabb meghúzódhatott valahol, hiszen ott van a vendéglő, a cukrászda, meg más üzlet is, de itt...?!- Most is itt várunk már jó ideje, de ki tudja meddig késik a buszunk.. . ... A régi állomás közelebb volt az orvosi rendelőhöz...- Mi, akik Kecsőről (Kečovo), Ardóról, Borzováról meg Hosszúszóról (Dlhá Ves) járunk ide az orvoshoz, azt szeretnénk, ha ide- jövet a reggeli járatról a piactér közelében szállhatnánk le, nem pedig itt, Pelsőc másik végén, ahonnan aztán totyoghatunk visz- sza néhány száz métert...- A jegyárusító iroda pedig maradt a régi helyén, a piactéren...- Annak idején inkább a benzinkutat tették volna ide. Az most a központban van, a buszállomás pedig a periférián... Milan Hegedűs és Hugyák István a szabad ég alatt várakoztak. Munkahelyükre, Gömörhorkára tartottak. - Mi tagadás - fejtették ki ők is véleményüket ide is elkelne már egy tisztességes váróterem. Szóvá tettük nemegyszer, de valahogy úgy megy ez itt, mint a kultúrház építése... Bacsó Barnabás gömörhorkai lakos: - Pártgyűlésen is foglalkoztunk már ezzel a kérdéssel. Panaszkodott egy buszvezető is: - Kellemetlen számomra, hogy az orvoshoz igyekvő betegeket reggel nem tehetem le a központban, valahol a Kecsői út sarkán... De ha egyszer ott nincs megálló, akkor nem állhatok meg. Az illetékesek érvei és tervei A helyi nemzeti bizottságon Július Schwarcz titkárral és Balogh Itt még le sem ülhet az ember... (A szerző felvétele) Miklós elnökkel beszélgettünk. Nem mélyedtünk el a múltban, hiszen azzal, ha „kiderítjük“, hogy egy kicsit előrelátóbb helyi tervezéssel a buszmegálló most másképpen nézhetne ki, nem mondunk semmi újat és nem oldjuk meg a problémát. Sokkal értékesebb lehet az, amit az idei év elejétől elnökösködő Balogh Miklós mondott: - Az utazóközönség jogos panaszaival mi is foglalkozunk. Elhatároztuk, hogy a közeljövőben lócákat helyezünk el az állomáson, s még az idén hozzálátunk egy olyan váróterem építéséhez, amelyben egy utasellátó büfé meg a jegyárusító iroda is elférne. Szeretnénk oda egy újságárus kioszkot is. Amint azt a Rozsnyói (Rožňava) Járási Nemzeti Bizottság közlekedésügyi osztályán megtudtuk, a „járás“ nem bánik mostohán Pelsőccel. íme rá a bizonyíték: 1982-ben 200 ezer koronát szánt az új autóbuszállomás betonpályájának építésére, valamint a községi villanyhálózat felújítására; tavaly 50 ezer koronát a gyalogjárda portalanítására (kihasználatlan), az idén pedig húszezer koronát a buszállomás közvilágításának elkészítésére... S nyilván, nem tagadja meg az ilyesfajta segítséget a jövőben sem. Mivel a váróterem építése teljesen a helyi nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik, jó lenne, ha a pelsőciek elfogadnák a járási nemzeti bizottság illetékeseinek tanácsát, hogy az autóbuszállomás várótermét a hnb, valamint az ottani üzemek (van belőlük egynéhány) közös erőből építsék fel. A kecsőiek, borzovaiak, ardóiak és a hosszúszóiak által felvetett buszmegálló-létesítés lehetőségeiről Jozef Bal'ot, a Csehszlovák Állami Gépkocsiközlekedési Vállalat kassai (Košice) igazgatóságának igazgatóhelyettesét kérdeztük. Válasza egyszerű és világos:- Amennyiben az említett községek helyi nemzeti bizottságai szükségesnek tartják, hogy a reggeli autóbuszok közül azok, amelyekkel a betegek is utaznak, megálljának Pelsőcön másutt is és ne csak a végállomáson, s ezt hivatalosan a tudtunkra adják, mi felülvizsgáljuk a kérelmüket és megpróbálunk segíteni. GAZDAG JÓZSEF
