Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-21 / 69. szám, szerda
ÚJ szú 3 1984. III. 21. Kubai-angolai közös nyilatkozat Biztosítani kell a dél-afrikai népek békéjét és függetlenségét CAMPAIGN (ČSTK) - Fidel Castro és Jósé Eduardo dos Santos Havannában hétfőn közös nyilatkozatot írt alá, amelyben hangsúlyozzák: kormányaik készek ismét megkezdeni az-Angolában tartózkodó kubai internacionalista kontingens kivonását, amennyiben ebből az afrikai országból egyoldalúan távoznak a dél-afrikai egységek. Az MPLA-Munkapárt elnöke, Angola államfője, valamint a Kubai KP KB első titkára, az állam- és a minisztertanács elnöke a dokumentumban a kubai egységek kivonása további elengedhetetlen feltételének tartja az ENSZ BT 435. számú határozatának megtartását, Namíbia függetlenségének biztosítását, továbbá azt, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok és szövetségesei szüntessék meg agresszív tevékenységüket Angola ellen, és ugyancsak szüntessék meg az UNITA kormányellenes szervezetnek és más hasonló csoportosulásoknak nyújtott támogatást. A kubai-angolai közös nyilatkoA Dominikai KP III. kongresszusának határozata (ČSTK) - A Dominikai Kommunista Párt Santo Domingóban megtartott III. kongresszusának küldöttei határozatot fogadtak el a nemzetközi helyzetről, amelyben hangsúlyozzák: az amerikai kormány agresszív militarista politikája a konfrontáció fokozására és a világuralom megszerzésére irányul. Washington nem veszi figyelembe a Szovjetunió és a többi szocialista ország erőfeszítéseit a nukleáris katasztrófa elhárítására és a világbéke megszilárdítására. Az argentin államfő beszéde (ČSTK) - Raúl Alfonsin argentin elnök Mar del Plata városban az ország, valamint Latin-Amerika üzleti köreinek képviselői előtt mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is a más államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvéből kiinduló független külpolitikát kíván megvalósítani. Elítélte az ŰSA és szövetségeseinek a fejlődő, mindenekelőtt a latinamerikai országokkal szemben érvényesített diszkriminációs politikáját. zat hangsúlyozza, hogy ezeknek a feltételeknek az elfogadása megfelelne a nemzetközi jog normáinak, az ENSZ alapokmányának és a Biztonsági Tanács, az ENSZ-közgyűlés, az el nem kötelezettek mozgalma és az Afrikai Egységszervezet több határozatának. A két fél a dokumentumban emlékeztet rá, hogy az 1982. február 4-i közös nyilatkozatban világosan kifejtették az Afrika déli részén kialakult feszült helyzettel kapcsolatos elvi álláspontjukat, s az elmúlt időszak bizonyította álláspontjaik helyességét. A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy az internacionalista szövetségesei által szilárdan támogatott angolai nép hősi harca meggyőzte az imperialista agresz- szorokat arról, hogy lehetetlen megtörni Angolát, felszámolni az angolai forradalmi folyamatot. A kubai-angolai nyilatkozat kitér rá, hogy a luandai kormány folyamatosan tájékoztatta Havannát a Dél-afrikai Köztársasággal és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásairól, amelyek célja a konfliktus elvi alapokon való megoldásának keresése, s így olyan feltételek létrehozása volt, amelyek lehetővé tennék az ENSZ BT 435. számú határozatának teljesítését és Namíbia függetlenségének elérését. Az Angola által kifejtett békeerőfeszítések keretében az 1982. február 4-i közös nyilatkozat teljes mértékben megőrzi érvényességét és elvi alapot jelent bármiféle olyan tárgyalásos rendezéshez, amely véget vetne a jelenlegi feszültségnek. A pretoriai rezsim embertelen és erkölcstelen politikát folytat (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársaság egyházi vezetőinek küldöttsége az ENSZ New York-i központjában sajtóértekezleten terjesztette elő jelentését, arról, hogyan hajszolják erőszakkal szülőfaluikból a bantusztánokba az afrikai lakosságot. A jelentés megállapítja, hogy a pretoriai rezsimnek ez az embertelen és erkölcstelen politikája már mintegy 3,5 millió afrikai erőszakos áttelepítését eredményezte. A színes bőrű lakosság kitelepítése a számukra létesített rezerAz USA a közép-amerikai válság katonai megoldására törekszik Daniel Ortega a fokozódó ellenforradalmi támadásokról (ČSTK) - Daniel Ortega a nicaraguai kormány irányító tanácsának koordinátora hétfőn megerősítette, hogy a sandinista népi hadsereg naponta súlyos harcokat folytat a Hondurasból és Costa Ricából behatoló ellenforradalmi csoportokkal. Ortega rámutatott, hogy ezek a bandák az Egyesült Államok politikájának eszközei, s a helyzet egyre inkább azt mutatja, hogy az USA a közép-amerikai válság katonai megoldására törekszik. Hugo Torres, a sandinista hadsereg politikai csoportfőnöke Nicaragua függetlenségét közvetlenül fenyegető fejleményként értékelte azt a washingtoni döntést, hogy az ország partjaihoz amerikai hadihajókat irányítanak, és Hondurasban helyezik el a 82. amerikai ejtőernyős hadosztály egy részét. Háborús konfliktus esetén a Pentagon tervei szerint épp ezek az erők hatolnának be elsőként Nicaragua területére. Managuában közölték, hogy Nueva Segovia, Madriz és Esteli tartományban az ellenforradalmi csoportok és a sandinista hadsereg közötti összecsapások során legkevesebb 20 terroristát megöltek, s elesett 3 nicaraguai katona is. Az egyik faluból az ellenforradalmárok 10 embert hurcoltak el. vatum-államokba rendkívül kegyetlen körülmények között zajlik. Amennyiben a hatóságok nem tudják csupán utasítások és megfélemlítés által távozásra kényszeríteni az embereket, színre lép a hadsereg és a rendőrség, s az afrikaiakat katonai tehergépkocsi- . kon szállítják a kietlen, megélhetést alig biztosító térségekbe. Az említett egyházi küldöttség vezetője, Peter Storey, az Egyházak Dél-afrikai Tanácsának volt elnöke a pretoriai rezsim akcióit a náciknak a hitleri Németország idején folytatott politikájához hasonlította. Hangsúlyozta, a fajüldözőknek az az állítása, hogy a békére és stabilitásra törekednek, nem igaz, s hogy Afrika déli részén nem lehet béke addig, amíg az apartheid rendszer nem változtat saját népéhez való hozzáállásán. események margójára? Seregni szabad Hétfőn este szabadon engedték Liber Seregni tábornokot, a betiltott baloldali uruguayi Széles Front koalíció vezéralakját. Seregni csaknem tíz évet töltött a diktatúra börtönében. A katonai rezsim további 2 évre megfosztotta politikai jogaitól, ami egyebek között azt jelenti, hogy nem jelöltetheti magát a november 25-re tervezett választásokon. Seregnit a börtön kapui előtt híveinek százai várták, s egészen lakásáig kísérték, miközben diktatúraellenes jelszavakat hangoztattak és követelték a demokráciához való visszatérést. Seregni tábornokot, aki a Széles Front elnökjelöltje volt 1971-ben, röviddel az 1973 júniusi reakciós puccs után börtönözték be azzal a váddal, hogy „összeesküvést szőtt az alkotmány ellen“ és „zavargásokat szított“. 1974-ben ugyan szabadon engedték, de a katonai hatóságok felügyelete alatt maradt, és 1976-ban ismét letartóztatták: 14 évi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadítását világszerte különböző szervezetek és ismert személyiségek tucatjai követelték. , Seregnit röviddel azután engedték szabadon, hogy az uruguayi katonai hatóságok - ugyancsak a nemzetközi közvélemény nyomására - kénytelenek voltak kiengedni börtönéből Jósé Luis Masserát, a kiemelkedő kommunista politikust. Az uruguayi ellenzék Seregni szabadulását jelentős győzelemként üdvözölte. A tábornok a háza előtt összegyűlt több ezres tömeg előtt mondott beszédében az uruguayi politikai foglyok szabadon bocsátását követelte. A rögtönzött nagygyűlés a betiltott baloldali pártok híveinek legnagyobb tüntetése volt az 1973-as puccs óta. (č) SALVADOR Az elnökválasztás közeledtével fokozódik a belpolitikai feszültség (ČSTK) - Azt követően, hogy a salvadori rezsim csapatainak kísérlete az északi Morazán és San Miguel tartományokban levő partizánbázisok felszámolására teljes csődöt mondott, az amerikai tanácsadók által kiképzett néhány elit zászlóaljat hasonló céllal az ország délkeleti térségeibe, elsőKOMMENTÁRUNK A jelenlegi feszült nemzetközi légkörben a béke és biztonság megőrzése érdekében alapvető fontosságú a különböző társadalmi rendszerű országok közötti párbeszéd folytatása. A béke és a biztonság kérdéseivel, a leszerelés problémáival jelenleg két jelentős tanácskozás is foglalkozik: a genfi leszerelési konferencia, a háromhónapos szünet után Bécsben felújított kö- zép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások, s május 8-án folytatja munkáját a stockholmi értekezlet is. Ez utóbbi feladatköre mindenekelőtt a nemzetközi bizalom és biztonság növelése. A stockholmi tárgyalássorozat résztvevői azokat a lehetőségeket hivatottak megvizsgálni, amelyek módot nyújtanának az érintett államok katonai-biztonsági területen történő együttműködésére. A tanácskozás múlt hét péntekjén befejeződött első szakaszában megmutatkozott, hogy az egyes országcsoportok álláspontja még mindig lényegesen eltér egymástól. Az Egyesült Államok és egyes NATO-szövetségesei továbbra is demagóg módon azt állítják, hogy az európai biztonság csak közvetett módon, a bizalomerősítő intézkedések elfogadásával szilárdítható meg. Ezzel szemben a szocialista országok álláspontja az, hogy a biztonságerösítés elsőrendű fontosságú, s természetesen meg kell őrizni a történelmileg kialakult erőegyensúlyt. A szocialista országok ennek szellemében kezdeményezték, hogy a részt vevő államok szerződéses formában kötelezzék magukat arra: lemondanak a katonai erő alkalmazásáról. A tanácskozáson egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg e javaslat iránt, jelentősen csökkent a bizalom. A szocialista országok ezért hangsúlyozzák: nem tűr halasztást a katonai erő alkalmazásáról való lemondásról szóló szerződés megkötése. Nagy felelősséget vállalnak magukra azok, akik megkísérlik a végtelenségig halasztgatni a stockholmi konferencián e javaslat tényleges megSzünet Stockholmban s a szocialista országok indítványát több nyugati ország is támogatja. A mostani tárgyalási szünet alkalmat ad a résztvevők álláspontjainak mérlegelésére, a képviselők konzultációira. Méltán hangsúlyozta a szovjet küldöttségvezető: ha minden részt vevő állam építő szándékkal, igazságos és objektív alapon folytatja a tárgyalásokat, a stockholmi konferenciának van jövője. A tanácskozás legfőbb kérdése az volt - és az is marad hogy jelentős, az európai helyzet gyökeres megjavítását célzó javaslatok elfogadása irányába halad-e tovább a munka, vagy pedig a jelentéktelen, rutinjellegű részletekről való szócsatákba torkollik. E z a kérdés különösen élesen merül fel most, amikor az Egyesült Államok és szövetségesei tevékenysége nyomán Európában kiéleződött a helyzet és vitatását, vagy pedig annak előzetes feltételéül szabják csaknem minden vitás kérdés, nemzetközi probléma megoldását. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára e hó elején elhangzott beszédéből, amely a szovjet nemzetközi politika folyamatosságát erősítette meg, kicsengett az a meggyőződés, hogy bízik az események kedvező, a béke és a biztonság javát szolgáló fordulatában. Utalt arra, hogy megvannak a lehetőségek egy kedvezőbb fordulatra a világpolitikában, mert az enyhülés gyökerei mélyek. De ugyanakkor nyomatékosan leszögezte azt is, hogy a Szovjetunió nem tesz egyoldalú engedményeket, fenntartja védelmi képességét. A stockholmi konferencián a Szovjetunió ugyancsak síkra- száll azért, hogy katonai téren is dolgozzanak ki és fogadjanak el olyan bizalomerősítő intézkedéseket, amelyek a helsinki Záróokmányban foglaltak továbbfejlesztését jelentenék, de azoknál jelentősebbek és átfogóbbak. Meggyőződése, hogy a jelenlegi feszült helyzetben is van lehetőség arra, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között kölcsönösen elfogadható megállapodások szülessenek. Ezt bizonyítja a madridi találkozó sikeres befejezése is, s a stockholmi tanácskozásnak, az ott folyó vitának maga a ténye ugyancsak arról tanúskodik, hogy az enyhülés eszméi tovább élnek földrészünkön. A svéd fővárosban május első keddjén ismét a tárgyalóasztalhoz ülnek a részt vevő országok küldöttségei. A szünet után a világ békeszerető közvéleménye azt várja, hogy a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok képviselői ne propagandaszólamok hangoztatására, végnélküli meddő vitákra igyekezzenek felhasználni ezt a fontos fórumot, hanem megfelelő politikai akaratot és felelősséget tanúsítsanak a kölcsönös megállapodások elérésére. Hisz valamennyi ország számára sorsdöntő feladat, hogy megőrizzük az enyhülés elmúlt évtizedének vívmányait, a kelet -nyugati kapcsolatok terén elért eredményeket, megakadályozzuk a fegyverkezési verseny folytatódását, elhárítsuk egy világpusztító háború kitörését. PROTICS JOLÁN sorban Usulután tartományba helyeztek át. A hazafiak rádióadója közölte, hogy a legutóbbi fegyveres összecsapások során ebben a térségben a kormánycsapatok érzékeny veszteségeket szenvedtek. A Fa- rabundo Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front speciális egységei az elmúlt napokban ugyancsak több eredményes szabotázsakciót hajtottak végre. A vasárnapra kiírt elnökválasztás előtt tapasztalható belpolitikai feszültséget tovább fokozza a mintegy 25 ezer salvadori állami alkalmazott folytatódó sztrájkja. A salvadori kereskedelmi kamara, amelyet a fasiszta Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARENA) párt politikai bástyájának tartanak, a sajtóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben nyíltan megtorlással fenyegeti azokat a külföldi újságírókat, akik esetleg „hamis“ információkat adnának a salvadori helyzetről. Nyilván nem véletlen, hogy ezek a fenyegetések néhány nappal azt követően látnak napvilágot, hogy kormánykatonák Suchitoto város közelében agyonlőtték John Hoag- landot, a Newsweek amerikai folyóirat fotoriporterét. Két évvel ezelőtt négy holland újságírót gyilkoltak meg a salvadori rezsim egységei. * Srí Lanka Az elnök rendelete (ČSTK) - Julius Dzsajavardene államfő rendelete alapján Srí Lankában további egy hónappal meghosszabbították a rendkívüli állapotot. Ezt tavaly május 18-án hirdették meg a szingalézek és a tamil kisebbség közötti konfliktus elmérgesedése miatt. Az országban mindeddig nem konszolidálódott a helyzet. A brit hatóságok továbbra is engedélyezik számos újfasiszta és fajgyűlölő szervezet tevékenységét. Ezek tagjai országszerte provokatív üléseket rendeznek, s a gyűlölet és az erőszak légkörét szítják az afrikai kisebbségekkel szemben. A brit lakosság azonban több alkalommal tüntetéseken fejezte ki tiltakozását e szervezetek ellen. A napokban pl. Sheffieldben vonultak fel a fajgyűlölet ellenzői (képünkön), s az ellen tiltakoztak, hogy a hatóságok megengedték a legaktívabb újfasiszta csoportosulás, az ún. Nemzeti Front tagjainak provokatív menetét a város utcáin. (Telefoto - ČSTK)
