Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-16 / 65. szám, péntek

A termelés döntő tényezője az ember ......... u ..................—fc KOMMENTÁLJUK , ST™**' 5* ^ J — ... A mezőgazdaság fejlődése a CSKP történelmi IX. kongresz- szusát és az efsz-ekről szóló tör­vény elfogadását követő időszak­ban a tőketerebesi (Trebišov) já­rásban is igazolta a lenini szövet­kezeti terv helyességét és nem­zetközi érvényességét. Járásunk mezőgazdaságának anyagi-mű­szaki alapja az 1948-as évhez viszonyítva több mint hétszeresé­re nőtt, s jellege is megváltozott. A korszerű gépek és berendezé­sek, a kemizálás, a termelési kon­centráció és a szakosítás a tudo­mányos-műszaki haladással együtt megteremtette a feltétele­ket a termelési folyamatok fokoza­tos iparosításához. Ebben az időszakban kétszere­sére nőtt a mezőgazdaság terme­lési értéke, miközben a termőterü­let 10 százalékkal, a dolgozók lét­száma pedig több mint 60 száza­lékkal csökkent. A mezőgazdasági dolgozók száma csupán 1960-tól számítva több mint 4000 személy- lyel, vagyis 25 százalékkal lett ke­vesebb a járásban. Ez azt jelenti, hogy alapvető mértékben nőtt a munka termelékenysége, ami elsősorban a tudományos-műsza- ki haladás és a technika követke­zetes gyakorlati alkalmazásának köszönhető. Az ember azonbán a tudomá­nyos-technikai forradalom korsza­kában is a termelőerők döntő ré­szét képezi. A kutatók véleménye szerint a mezőgazdasági termelés eredményessége 75 százalékban a termelés emberi tényezőitől, 25 százalékban pedig a természeti feltételektől függ. Ezt a gyakorlati tapasztalatok is bizonyítják. Ezért jelenleg két alapvető irányzat kerül az előtérbe: növekszik a dolgozók állóeszközökkel való ellátottsága, valamint ezek műszaki színvona­la, ami csökkenti a dolgozók fizikai igénybevételét és növeli a munka hatásfokát, emellett pedig a dolgo­zók abszolút létszáma is csökken járásunk mezőgazdaságában, is emelkedik politikai és szakmai színvonaluk. Az állóeszközök egy állandó dolgozóra számított értéke csupán az 1970 óta eltelt időszak­ban 65 ezer koronával, vagyis 1,4- szeresére nőtt. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy járásunk jelentős mértékben lemarad ebből a szem­pontból a kerület és Szlovákia élenjáró járásaitól. A munka műszaki ellátottságá­nak javulása változásokhoz vezet annak jellegében és tartalmában. Fokozódik a szakképzett munka jelentősége, változnak a mező- gazdasági dolgozók munka- és életfeltételei. A termelés ipari jelle­gének erősödése megköveteli a dolgozók kor és szakképzettség szerinti összetételének módosítá­sát. Habár főleg az utóbbi évtized­ben jelentős haladást értünk el ezen a területen, amikor az 1975- től >1982-ig terjedő időszakban 17 százalékkal nőtt a szakképzett dolgozók részaránya, az elért színvonal még mindig nem felel meg a követelményeknek. Ez fő­leg a munkáshivatású dolgozóknál nyilvánul meg, ahol a teljes lét­számnak csak 54,8 százaléka rendelkezik az előírt szakképzett­séggel. A műszaki-gazdasági dol­gozóknál lényegesen jobb a hely­zet, habár itt sem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Itt a dol­gozók 87 százalékának van középiskolai vagy főiskolai vég­zettsége. A dolgozók szakképzett­sége szempontjából azonban nagy különbségek vannak az egyes vállalatok között. Amíg pél­dául a Zemplínske Hradište-i Efsz-ben a munkáshivatású dol­gozók 78,3 százaléka rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, a Nagykaposi (Veľké Kapušany) Efsz-ben ez az arány csak 38 százalékos. Az a tény, hogy a munkáshiva­tású dolgozók szakképzettségi színvonala elmarad a műszaki el­látottság színvonalától, szükség­szerűen visszatükröződik a gépek alacsony fokú kihasználtságában és gyakori meghibásodásukban. Különösen megnyilvánul ez a ki­rályhelmeci (Kráľovský Chlmec) és a hriadkyi nagyüzemi tehénfar­mokon, de a többi nemrég átadott szarvasmarha-tenyésztési far­mokra is vonatkozik, ahol gyakran fordulnak elő különböző üzemza­varok a dolgozók elégtelen szak­mai felkészültsége miatt. Az új technika és technológia a mezőgazdaságban is megköve­teli, hogy kezelésüket olyan em­berekre bízzák, akiknek megfelelő ismereteik vannak az elektronika és a mechanika területéről, járta­sak a munkaszervezés, az agro­technika és az állattenyésztés alapvető kérdéseiben. A tapaszta­latok azonban azt bizonyítják, hogy járásunkban a mezőgazda­sági vállalatok jelentős része nem fordított kellő figyelmet a dolgozók szakmai képzésére. így van ez például a Parchovanyi Efsz, a Bo- lyi (Boľ) Efsz, a Vel’atyi Állami Gazdaság, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaság, valamint egy sor to­vábbi vállalat esetében. Az az igazság, hogy az állattenyésztés­ben a dolgozók nagyüzemi tech­nológiára való felkészítését már az objektumok műszaki tervezé­sénél el kell kezdeni, s folytatni kell az építés egész ideje alatt. Erre az igazságra fel kell hívni a Leleszi (Leles) Efsz és a Plecho- ticei Efsz dolgozóinak a figyelmét, valamint másokét is, ahol a követ­kező hónapokban kerül sor a nagyüzemi állattenyésztési ob­jektumok befejezésére. A mezőgazdaságban a tudo­mányos-műszaki haladást embe­rek nélkül nem lehet megvalósíta­ni. Amint azt a CSKP KB 8. ülése is hangsúlyozta, ezt a folyamatot a saját érdekükben is csak politikai és szakmai szempontból jól felké­szült, a munkához elkötelezetten viszonyuló emberek tudják végre­hajtani, mégpedig konkrét anyagi és erkölcsi ösztönzés alapján, a komplex módon értelmezett irá­nyítással létrehozott, megfelelő munkafeltételek között. E cél eléréséhez az egész újra­termelési folyamat, a mezőgazda­ság anyagi-műszaki alapjának és a dolgozók társadalmi fejlődésé­nek komplex irányítására van szükség. Ez azt jelenti, hogy min­den efsz-ben, állami gazdaság­ban, de a járási irányítási szerv­ben is fel kell számolni a tervezési rendszernek azt az eddigi gyakor­latát, amikor az évi végrehajtási tervekben, az ötéves tervekben és a fejlesztési irányzattanulmányok­ban csak a termelési és a gazda­sági feladatok, valamint az ezek­kel összefüggő anyagi-műszaki és szervezési kérdések szerepeltek, s kevesebb szó esett ezekben a tervekben a dolgozók létszámá­ról, s még kevesebb az életkor, a szakképzettség és a szakmák szerinti összetételükről. Ezeket az új szempontokat a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézeté­ben, valamint az egyes mezőgaz­dasági vállalatok fejlesztési kon­cepcióinak kidolgozásában részt vevő további intézményekben is jobban figyelembe kellene venni. Az utóbbi években ezen a terü­leten nagyon pozitív szerepet töl­töttek be a szociális fejlesztés komplex programjai, amelyek gyö­keres változásokhoz vezettek az emberről való gondoskodásban. Járásunk minden szövetkezeté­nek és állami gazdaságának saját üzemi étkezdéje van, amelyekben napi átlagban 3248 ember étkezik, s számuk a nyári csúcsmunkák idején a 6740-et is eléri. A dolgo­zókat saját autóbuszaikkal szállít­ják a munkahelyre. Évente 1746 dolgozó vesz részt gyógykezelé­sen vagy üdültetésen. A lakásvi­szonyok is javultak, s egy sor további problémát is sikerült meg­oldani. E feladatok teljesítésében különösen nagy haladást értek el a Bodrogszerdahelyi Állami Gaz­daságban, a Nagykaposi Efsz-ben és a Vojčicei Efsz-ben. A legköze­lebbi időszakban a járási egész­ségügyi intézet vezetőségével, valamint a járási nemzeti bizottság egészségügyi osztályával együtt­működve a dolgozók üzemi orvosi ellátásának a kérdését is meg kell oldani. Intenzíven kell folytatni a munkafeltételek javítását és a lakásépítést, s a családtagokról sem szabad megfeledkezni. Első­sorban üzemi óvodák és bölcső­dék építéséről van szó a falvak ellátottságának javítására szolgá­ló eszközök társítása alapján. A legfontosabb kérdéseknek a megoldása döntő mértékben elősegíti a növénytermesztés di­namikájának a megújítását, s az állattenyésztés jelenlegi szükség­leteinek a kielégítését. Mindez egyúttal a mezőgazdasági vállala­tok jövedelmi helyzetét is javítani fogja. FRIDRICH FEHÉR, az SZLKP tőketerebesi járási bizottságának titkára Kutainkkal is törődjünk Nemcsak felszíni vizeinket és a felszín alatti ivóvízkészle­teinket kell óvnunk a szennyeződéstől. Kutainkat is. Hiszen egyelőre még százezres a nagyságrendje azoknak, akik innen nyerik az élethez nélkülözhetetlen vizet. Községek, tanyák és kiskertek tulajdonosai. S ezek a kutak, ki tudja milyen hányadukban, nem éppen a legszakszerűbben készültek és nem minden esetben igazodtak szigorúan a kötelező higiéniai előírásokhoz. Például ahhoz, hogy milyen távolságban szabad kutat fúrni a trágyateleptől, a kerti árnyékszéktől, miként védjük meg vizét minden olyasmitől, ami esetleg felülről is szennyezheti, milyen legyen a mély­sége, az építészeti megoldása stb. Persze, sokat segített és segít az ilyen munka végzésében a múlt minden jó tapasztalata, a helyi mesterek több-keve- sebb hozzáértése. De azért még gyakran leselkedik veszély a kúthasználókra. Annál is inkább, mivel alapvetően megvál­toztak bizonyos körülmények, amelyek elsősorban a belter- jesebb gazdálkodással függnek össze. Ide soroljuk egyebek között azt, hogy ugrásszerűen megnőtt a műtrágya és a növényi védőszerek használata. Ezeknek nem lebecsü­lendő hányada belekerül a talaj mélyebb rétegeibe, követke­zésképpen a kutak egy részének vizébe is. Köztudottan vonatkozik ez például a nitrátokra, amelyeknek a megenge­dettnél nagyobb koncentrációja főleg a csecsemők egészsé­gére veszélyes. Nincs okunk félreverni a harangokat, hiszen az említett körülmények következtében tömeges megbetegedések nem fordulnak elő. Az viszont igaz, hogy a kutak ivóvize sokhe­lyütt - jóllehet nagyobb baj nélkül fogyasztják ilyen vagy olyan szempontból joggal kifogásolható. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért sokat tehetünk és kell is tennünk. Mire gondolunk főleg? A régi kutaknál a tulajdonos jól felfogott érdeke, hogy ösztökélés nélkül is kikérje a járási közegészségügyi szolgálat szakvéleményét. A vízminta labo­ratóriumi vizsgálása ugyanis meghatározza a további lépése­ket. Az ilyen jellegű törekvéseknek az eddiginél nagyobb segítséget nyújthatnak a helyi nemzeti bizottságok. Gondo­sabban kellene ügyelniük arra is, hogy vajon a kutaktól megfelelő távolságra vannak-e a különféle szennyező forrá­sok s amennyiben ez nincs így, jogkörükkel élve, az eddigi­eknél szigorúbban ragaszkodhatnának a helyzet rendezésé­hez. Ezen túlmenően törődni kell a kutak fertőtlenítésével is, amiről sok kúttulajdonos megfeledkezik. Pedig az ilyen célt szolgáló hatásos fertőtlenítő szerek állnak rendelkezésükre, így például a Savó, a nátriumhipoklorit, a Sagen, a Chlora- min-B. Az új kutak fúrásánál pedig ajánlatos kikérni a szakem­berek véleményét, akik tisztában vannak azzal, hogy mit ír elő ilyen esetekre a kötelező állami norma. Esetleg áttanul­mányozhatják az idevágó szakirodalmat és igazodhatnak a bennefoglalt tanácsokhoz. Az értelmes ember tisztában van vele, nem valamiféle bürokratikus szabályok betartása a cél, hanem legértéke­sebb kincsünknek, egészségünknek a megóvása. Lényegében alig valamivel több munkával, utánjárással és - ami szintén fontos - nagyobb költségek nélkül. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségekről Az ostrava-zábrehi kerületi kórház és rendelőintézet belgyógyászati osztá­lyának részeként átadták az infarktusok és más szívbetegségek gyógyítá­sára létesített szakaszt. Az új létesítmény 5 és fél millió korona ráfordítással épült, és a legkorszerűbb technikával szerelték fel. A képen: dr. Antonín Káňa főorvos (jobboldalt) és Jana Janošcová ápolónő hemodinamikai vizsgálatot végez. (Petr Berger felvétele - ČTK) A közvélemény nézete szerint a rosszindulatú daganatok főleg idősebb korban fordulnak elő. Csak kevesen tudják, hogy ez a betegség, sajnos, a gyermek­korban is felléphet. Mai cikkünk­ben ezzel szeretnénk foglalkozni., Megfigyelve a halálozási okok pontos statisztikáját megállapít­hatjuk, hogy a gyermekkori elhalá­lozási okok között első helyen a súlyos balesetek állnak, s köz­vetlen utána a rosszindulatú meg­betegedések következnek. A rosszindulatú megbetegedések a statisztika számadatai szerint főképp négyéves korban szedik áldozataikat. Ebben a korban rendkívül gyors a kifejlődésük. Na­gyon fontos a betegség korai felis­merése, mert csak ekkor lehet eredményesen kezelni. A gyógyí­tás műtéttel, röntgenbesugárzás­sal vagy gyógyszerekkel történik. Mely szerveket támadja meg leggyakrabban ez az alattomos kór? Az agydaganatok az összes rosszindulatú daganatok tizenkét százalékát teszik ki, s a gyermek­korban az elhalálozás egy száza­lékát a koponyaüregben levő da­ganatok okozzák. Sajnálatos tény, hogy ezekben az esetekben sok­szor nem ismerték fel idejekorán a betegséget. Éppen ezért a gyer­mekek esetében is gondolni kell ennek a betegségnek a lehetősé­gére, főképp, ha a kis beteg nagy­mérvű, szinte csillapíthatatlan fej­fájásban szenved, vagy indokolat­lan szédüléssel járó rohamokról panaszkodik, gyakori nála a hány­inger, továbbá, ha jellembeli és pszichikai változások figyelhetők meg nála. Milyen tünetekkel jelentkeznek a rosszindulatú agydaganatok? Jellemzője lehet a tartós fejfájás, amelyhez gyakran látási zavarok is kapcsolódnak, például a szem előtt jelentkező rezgő mozgások, becsukott szemmel történő járás­nál támolygás, egyensúlyzavarok, sőt esés is előfordulhat vagy a tár­gyak kiesnek a beteg kezéből, megváltozik a kézírása, álmatlan- * ság léphet fel, előzetes rosszullét nélkül hányás jelentkezhet. Ha e tünetek valamelyikét észleljük, azonnal orvoshoz kell fordulni. Meg kell említenünk továbbá, hogy a bandzsítás lehet kezdeti tünete a szemben jelentkező da­ganatnak, a szivárványhártya (re­tina) gliomás daganatának, amely egyike a legveszélyesebb megbe­tegedéseknek. Ha a kezelés ideje­korán történik, a gyermekek ötven százalékát meg lehet menteni, sőt a látás élességét is huszonöt szá­zalékban javítani lehet. E beteg­ségnél kezdetben a retina kitágul, tehát a két szem pupillája nem egyforma. Tipikus jelenség az ún. ,,macskaszem“ tünet, a pupillák sárgára való elszíneződése. Az agy és a szemdaganatokon kívül melyek a gyermekkorban fel­lépő leggyakoribb rosszindulatú megbetegedések? Külön kell megemlítenünk a leukémiát, amely a gyermekkori rosszindula­tú betegségeknek egyötödét teszi ki. Ezenkívül számításba kell ven­nünk a vesében fellépő daganato­kat is, amelyek rendkívül rosszin- dulatúak, nagyon gyorsan nőnek és áttétet képeznek (metasztázist) a tüdőben és a májban. Azok a gyermekek, akik ebben a beteg­ségben szenvednek, legtöbbnyire tízéves korig meghalnak. Ha a be-% tegséget korán felismerik, a gyer­mekek kilencven százaléka meg­menthető a vese eltávolítása ré­vén, s a műtét utáni besugárzás­sal. Gyógyszeres kezelést is alkal­maznak. A betegséget idejében felismerhetjük a következő tüne­tekből: vért találunk a vizeletben (megjegyzendő, hogy ez jóindula­tú megbetegedések esetén is elő­fordul), azután alapos vizsgálat során kemény daganat tapintható ki a jobb bordaív alatt, s a hasüreg egy irányban kidomborodik. Fel­léphet továbbá láz, hányás, has­menés, feltűnő sápadtság, ét­vágytalanság, testsúlycsökkenés. Ha a gyermek kéz, comb, bor­da, medence és térdfájásról pa­naszkodik, s ezek a panaszok egy hétnél tovább tartanak, okvetlenül vigyük el őt szakorvoshoz, mert a várakozás halálos következmé­nyekkel járhat. Ez a betegség fő­képp a combon és az első lábszá­ron fordul elő. A beteg végtagot minél előbb amputálni kell. Ez az ún. chondroszarkoma igen rossz­indulatú, viszont nagyon jól rea­gál a röntgenbesugárzásra, de a legradikálisabb operáció ellené­re is csak az esetek 10 %-ában várható javulás. A csonthártya- szarkóma az összes csontszarkó- mák ötven százalékát képezi, s ál­talában a rosszindulatú daganatok négyötödét teszi ki. Ez főképp pu­bertáskorban jelentkezik. A szar­koma az arcon és a nyakon jelent­kezik, mint a nyirokmirigyek rosszindulatú daganata. A rákos megbetegedés elleni küzdelemben igen nagy gondot jelent az akut leukémia és a nyi­rokmirigyek rosszindulatú daga­nata. Igen allattomos és rosszin­dulatú az ún. melanoszarkoma is, amely az anyájegyekből fejlődik ki, ha nincsenek megfelelően ke­zelve. A rosszindulatú daganatos be­tegségek megelőzése végett a gyermekeket az első életévük­ben havonta legalább egyszer, hatéves korig pedig háromhóna­ponként, a későbbi időszakban évente legalább kétszer ajánlatos szakorvossal megvizsgáltatni. Dr. MAKAI FERENC docens, kandidátus ÚJ SZÚ 4 1984. III. 16-

Next

/
Oldalképek
Tartalom