Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-15 / 64. szám, csütörtök

Beszédhibás gyermekek Könyv, zene, színház A cseh kultúra barátai körének programjáról Ha nyitott füllel járunk, hamar észrevehetjük, hogy a 3-6 éves korú gyermekek kczött bizony sok a beszédhibás. Különösen kitűnik ez az óvodában, ahol 25-30 azo­nos korú gyermek van együtt. A beszédhiba felismerése és javí­tása minden szülőnek, óvónőnek kötelessége. Ehhez azonban nemcsak akaratra, hanem bizo­nyos, legalább alapszintű logopé­diai ismeretre van szükség. Mi is a logopédia? A logopédia a beszédzavarok felismerésével és javításával foglalkozik. Célja: a beszédhibák megelőzése, a már kialakult beszédhibák és a másod­lagos tünetek megszüntetése. Na­gyon fontos a beszéd és a hallás fiziológiájának ismerete. Közis­mert, hogy az idegrendszeri té­nyezők, a környezet nagyon befo­lyásolja a beszéd kialakulását. Ép hallás, ép idegrendszer, ép beszé­lőszervek, egészséges, szépen beszélő környezet - a szép be­széd kialakulásának a feltétele. Az öröklött és a szerzett tényezők is befolysásolják a beszéd kialaku­lását. Melyek az óvodáskor leggyak­rabban előforduló beszédhibái? 1. Megkésett beszédfejlődés, 2. pöszeség, 3. dadogás. Ha hároméves kor után kezd beszélni a gyermek, akkor megké­sett a beszédfejlődése. (Termé­szetesen kizárjuk az értelmi fo­gyatékosságot és a siketséget.) A megkésett beszédfejlődés kivál­tó oka az elhanyagoló, ingersze­gény környezet. Előfordulhat pél­dául ikertestvérek esetében is. Tü­netei: csökkent beszédkészség (leáll a szókincsgyarapodás), a gesztus nélküli beszédet nem érti a gyermek, késik a mozgásfej­lődés (lehet pöszeségre számíta­ni), ja mese nem köti le, csak a képleírás. Ezekkel a gyermekek­kel idejében el kell kezdeni a fog­lalkozást, és irányított családne- veléSt kell folytatni; fontos megbe­szélni a szülővel, hogy otthon ho­gyan foglalkozzon gyermekével. A logopédiai terápiában az anyai beszéd sajátosságait is meg kell figyelni. Gyakori beszédhiba a pö- szeseg is, mely a beszédhibák 70-80 százalékát teszi ki, s be- szédtjsztaság-zavart jelent. Oka: hiányzik a beszédmozgás kivitele­zési képessége. Például a gyer­mek a nyelvét kidugja a foga kö­zött vagy rossz helyen (oldalt a fognál) fújja ki beszéd közben a levegőt. A pöszeségnek lehet veleszületett oka is: hibás fogsor, Az elmúlt hangverseny-idé­nyekhez hasonlóan az 1983-84- es idényben is igényes, a legkü­lönfélébb elvárásoknak is megfe­lelő programok között válogathat a Szlovák Filharmónia közönsége. Március elején például Gustav Mahler tájainkon ritkán játszott nagyszabású, csodálatosan szép (vegyeskarra, szoprán és alt szó­lóra, s nagyzenekarra írt) 2. c-moll szimfóniája hangzott el. A Filhar­mónia ének- és zenekarát az idős mester, Rajter Lajos vezényelte a tőle joggal elvárt magas művészi színvonalon, korát meghazudtoló frisseséggel, finoman árnyalt dina­mikával és imponáló precizitással. A mezzoszoprán szólót a Cseh­szlovákiában jól ismert londoni Angela Hickey, a szoprán szólót pedig a bratislavai Cecília Lévayo- vá énekelte. A romantikus zene- irodalom e - maga nemében egye­dülálló - mélyen filozofikus, az emberi lét értelmét kutató, a szenvedélyeknek sok-sok szín­nel hangot adó, fennkölten höm­pölygő költeményének előadásá­val a Szlovák Filharmónia sokáig emlékezetes élményt szerzett ze­nerajongó törzsközönségének. Az 'A és B hangverseny-ciklus­ban március 8-án és 9-én Richard Strauss (op. 61 -es) Ünnepi prelú­diuma, Vladimír Sommer mai cseh zeneszerző háromtételes Gordon­kaversenye és Georges Bizet C- Dúr szimfóniája hangzott el a Fil­harmónia koncerttermében. A fii­állkapocs vagy áll, hallászavar, megkésett beszédfejlődés, méhen belüli ártalom. Szerzett oka: szüle­téskor történt sérülés, ujjszopás, helytelen beszédpélda, rossz hal­lás. Ha a pöszeség ötéves korig nem szűnik meg, javítani kell. A pöszeség lehet szenzoros: a gyermek nem tudja hallás után differenciálni a hangokat; motoros: érzi, hogy mi a rossz, de nem tudja kijavítani; kondicionáiis: másoknál észreveszi, magánál nem. A gyermek túlzott figyelmezte­tése nem helyes, mert átmehet dadogásba. Gyógyítása érdeké­ben meg kell teremteni a helyes kiejtés feltételeit. Legeredménye­sebb a játékos, nem túlmagyarázó gyógymód. Talán a legfeltűnőbb beszédhi­ba a dadogás, mely összerende- zettségi zavar, az egész egyéni­ségre kihat. Kiválthatja környezeti hatás és hajlam is. Melyek a tüne­tei? Klónusos: ba-ba-ba-baba, tó­nusos: nem tudja elkezdeni a be­szédet (ez súlyosabb). A dadogás pszichikus sajátosságai: a be­szédtől való félelem, következté­ben sérül a beszéd önirányítása. Súlyos dadogás esetén együtt­mozgás is felléphet. Kísérötünetei: ritmustalanság, mozgásgörcs. Feltételezett okai: örökletes, szer­zett, pszichés. A beszédhibajaví­tás a szülővel közösen történik. Komplex terápia: gyógyszersze­dés (ideggyógyász írja elő) és já­tékterápia. Létezik még úgyneve­zett intenzív terápia is, amikor he­tente négy alkalommal foglalkoz­nak a gyermekkel. Még megemlít­hetjük mint beszédhibát az orr- hangzósságot, amely veleszüle­tett, azoknál a gyermekeknél sú­lyos, akik ajak- és szájpadhasa- dással születtek. Előfordul a disz- fónia is, amely a hangadás zavara (túleróltetett). Lehet alkati és pszi- chogén eredetű. Alkati: aszimmet­ria áll fenn a gégében, a hangszá­lak nem egyformák. Pszichogén: teljes hangadás-képtelenség, mely idővel megszűnik. Milyen nyelvi játékokat ajánla­nak a logopédusok? Az óvódéban a legcélszerűbb a didaktikus játék, mert lehetőségei szinte határtala­nok, bővíthető, a variációk soka­sága alakítható ki. Az alapeszkö­zök akkor jók, ha sok funkciót töltenek be. Fejlesztik a beszéd­emlékezetet, beszédfigyelmet, beszédreprodukciót. Jól alkalmaz­ható családon belül is a labdaado­gató játék: a gyermekek körben harmónia-zenekart Ondrej Le- nárd, a Csehszlovák Rádió Szim­fonikus Zenekarának vezető kar­mestere vezényelte. Szólistaként Ferdinand Kiinda, a neves szlovák orgonaművész és a fiatal Daniel Veis cseh gordonkaművész sze­repelt a két hangversenyen. Richard Strauss a bécsi Kon- zerthaus megnyitására (1913) komponálta az Ünnepi prelúdiu­mot, mely a kor követelményeinek és az alkalomnak megfelelően himnikus és patetikus hangvételű alkotás. A Filharmónia koncertter­mének nagyorgonája, melyet Fer­dinand Kiinda magabiztosan, ám ugyanakkor érzékenyen kezelt, jól kiemelte azokat a hangeffektuso­kat, amelyeket a szerző a főként fúvósokkal kibővített zenekar se­gítségével az ünnepi pillanatnak megfelelően hangsúlyozni kívánt. A Klement Gottwald Állami Dí­jas Vladimír Sommer, aki zenepe­dagógusként is tevékenykedik, el­sősorban Vokális szimfóniájával szerzett hírnevet a hazai és külföl­di hangversenypódiumokon. A most elhangzott gordonkára és szimfonikus zenekarra írt verseny­műve 1979-ben született, s a ma­ga műfajában - főként gazdag motívumvilágával és modern hangzásszerkezetével - kivívta a szakmai körök elismerését is. A tapasztalt filharmónia-zenekar jól megbirkózott az egyébként bo­nyolult dinamikájú és szerkezeti felépítésű művel. A szólista, Dani­állnak, az óvónő középen. Dobja a labdát, közben egy szót mond - a labdát elkapó gyermeknek ezt a szót kell ismételnie. Fontos a céltudatosság, hogy az óvónő tudja, melyik gyermeknek milyen beszédhibája van, ezért olyan szót kell mondania, mellyel javítja azt (lehet gyakorolni a sziszegő han­gokat, ,,r“ hangzót stb.). Csoport- foglalkozás keretében egyéniesí- tés történik. Célzottan közeledünk a csoporthoz (beszédfigyelem) és az adott gyermekre konkrét célunk van. Jó, ha az óvónő feltérképezi a gyermekek beszédét és szókin­csét. Csoportosíthatja a gyerme­keket a hangzó kiejtésének hibája szerint (r hang, sziszegő hangok, általános pöszeség, vagy majd­nem minden mássalhangzó ejtése problémás). Jól bevált módszer az ugyanazzal a szótaggal éneklés: du-du, re-re, szi-szi, pá-pá. Segít­ségével nyitottá válik a beszéd, helyes lesz a légzés, tudatosodik a hangerő, koordinálódik a beszéd és a ritmus. Jó segédeszköz még a különböző állatfigurákat tartal­mazó állatcsomag, mely játéküz­letben kapható. Általa játékszituá­ció teremthető, játék közben a gyermek önkéntelenül beszédre kényszerül. Jól alkalmazható a képtábla (több képecske egy­más mellett), valamint ugyanezek a képek feldarabolva. Az óvónő felmutatja a kisképet, a gyermek megmondja, mit lát, képtábláján kikeresi ugyanazt, és ráhelyezi. A képpel kapcsolatban mondatot is mondhat. Kiváló módszer be­szédhiba javítására a meséltetés és a bábozás. Fontos, hogy a me­séltetés tárgyakhoz kötött és rö­vid, kb. egyperces legyen. Jó a csoportmesélés is, amikor az óvónő által elkezdett meséhez, történethez hozzámondanak vala­mit, és így kialakul a mese. Na­gyon érdekes ezt magnóra felját­szani és visszahallgatni. Minden szülőnek, óvónőnek vá­gya, hogy gyermekei tisztán, ért­hetően beszéljenek. Tegyünk meg ennek érdekében mindent; a be­szédhibákat nem szabad csak tu­domásul venni, helytelenül néha még át is venni. Szakembertől kell tanácsot kérni, türelemmel, szere­tettel, játékosan kell a beszédhi­bás gyermekkel foglalkozni. Nem szabad csúfolni, kerülni kell a túl­zott szerepeltetését, de ugyanak­kor időnként sikerélményben kell részesíteni. Fáradozásunk meg­hozza gyümölcsét. el Veis bebizonyította, hogy virtu­óz mestere hangszerének, s meg­érdemelten nyert első díjat a Prá­gai Tavasz nemzetközi vetélkedő­jén, a második díjat a moszkvai Csajkovszkij-gordonkaversenyen. Az est legmélyebb zenei élmé­nyét Bizet négytételes - C-Dúr szimfóniája jelentette, mely stílu­sában közismerten a bécsi zenei klasszicizmus hagyományait kö­veti. Bizet Carmen című müvével nemcsak a modern operairodalom alapjait rakta le, hanem hangsze­res, elsősorban szimfonikus szer­zeményeivel jelentős mértékben meghatározta a francia zene fejlő­dését a múlt század második felé­ben. Az andalúziai népzenéből is merítő, újszerű és gazdag melodi- kájú szimfóniának minden bája és kecsessége kitűnően érvényesült a filharmónia-zenekar érzékletes, a játékos részeket is igen hűen és érzékenyen tolmácsoló előadá­sában. Ondrej Lenárd meggyőző szak­mai tudással, kellő művészi szín­vonalon, a tökéletes összjátékra mindvégig odafigyelve vezényelte a Szlovák Filharmónia zenekarát. Ennek köszönhetően a közönség ismét szép, tartós zenei élmé­nyekkel gazdagodva távozhatott mindkét utóbbi hangversenyről, még akkor is, ha a Sommer-mű szokatlan hangzásával nem min­den hallgatónak nyerte meg a tet­szését. K. J. Tavaly, a cseh színház évében .alakult meg Bratislavában a cseh kultúra barátainak köre, melynek tevékenységét élénk érdeklődés kíséri. Okkal, mert színvonalas, művelődést és szórakozást egy­aránt szolgáló rendezvényeket szervez. Anna Kállayová, a titkár­ság vezetője előzetes tájékozta­tást adott az év első felében sorra kerülő, jelentősebb rendezvé­nyekről. A Művészetek Házában márci­us 22-e és április 4-e között kiállí­tást rendeznek, melyen bemutat­ják a kortárs cseh irodalmat és könyvkiadást. A kiállítás kereté­ben minden második napon író­olvasó találkozón olyan neves al­kotók dedikálják majd műveiket, mint Ivan Skála, Zdenék Pluhár, Jan Pilar és több fiatal író, költő. A kiállítás megnyitásának napján a Hviezdoslav Színházban irodal­mi estet rendeznek Ladislav Pe- šek, Kvéta Fialová, Radovan Lu- kavský, Jiŕina Švorcová és Vlasta Fabiánová vendégszereplésével. Lévén 1984 a cseh zene éve, a kör szokásos és már hagyomá­nyos hangversenyein kívül A prá­A bratislavai bolgár kulturális központban március végéig Stefka Arojoova képeivel ismerkedhetnek meg a képzőművészet kedvelői. Arojoova a szép tengerparti város­kában, Primorszkban született 1951 -ben. 1972-ben fejezte be ta­nulmányait Szófiában a képzőmű­vészeti főiskolán. Azóta több kiállí­táson szerepelt már hazájában és külföldön, nevét ismerik Grúziá­ban, Moszkvában, Koppenhágá­ban, Berlinben, Ljubjanában. 1983-ban önálló kiállítása volt Varsóban, Krakkóban, s van most nálunk. Kezdetben családi képek festé­sével próbálkozott, majd a csen­des érzelmi-lelki kapcsolatok áb­rázolásában vélte megtalálni saját hangját. Kísérletezései során elju­tott a részletező formákhoz. A szí­nek megválasztásában és alkal­mazásában mindig az egyensúlyt kereste. Elemző, önelemző kor­szakában a finom részletek ábrá­zolásában merült el, s a grafikus Kellemes találkozó színhelye volt a közelmúltban Stonava, a karvinái járásban; a városba lá­togattak a Kassa (Košice)-vidéki járás azon pedagógusai, akik az alapiskolákban a pályaválasztási felelős tisztségét töltik be. Dr. Pé­ter Jenő vezetésével jöttek, aki a járási pedagógiai és pszichológi­ai tanácsadó intézetet képviselte. Megtekintették hazánk legkorsze­rűbb bányaüzemét, a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség bányáját Stonaván, ahol a vendégeket An­ton Duris brigádvezetővel az élen a brigád tagjai fogadták. A vendé­gek megtekintették hazánk legfia­talabb városát, Havírovot, majd a jubiláló üzemet, mely nemrég ünnepelte 25 éves fennállását. Az üzem alapkövét 1958 őszén tették le, és az építkezést ifjúsági építkezésnek nyilvánították. A ter­mészet nagy nehézségeket gördí­tett az építők elé, de a technikusok és a munkások közös erőfeszíté­sének nem tudott ellenállni. A föld mélyéből 1969. január 1-én hoz­ták felszínre az első tonna szenet. Ma, 25 év után üzemünk naponta 10 ezer tonna jó minőségű szenet termel. A termelés technológiája a legkorszerűbb. A legmodernebb gai Parnas Bratislavában címmel zenei rendezvénysorozatot indíta­nak. Minden hónap utolsó péntek­jén bemutatkozik majd egy-egy zenei együttes. Elsőként Antonín Viktori dzsessz-zenekara, később Ladislav Deczi vezényletével a CELLUIA együttes a Viklický vonósnégyes stb. Április végén a Zenei Színház és a Lyra Pra- gensis vendégszerepei Szlovákia fővárosában. Két alkalommal, április 9-én és 10-én a Štúdio S színpadán külön programmal lép a szlovák közön­ség elé a prágai Viola. Április 18- án és 19-én pedig a híres Semafor vendégszerepei a Szakszerveze­tek Házában, mégpedig teljes tár­sulattal, premierműsorral. Májusban egyebek között gyűj­teményes kiállításon mutatják be Jirí Anderle alkotásait. A cseh kultúra barátai körének tervében számos gyermek- és if­júsági program is szerepel. Példá­ul az újjáépített prágai Nemzeti Színház épületének és egyik elő­adásának megtekintésére tanulmá­nyi, honismereti kirándulást szer­veznek. HAJDÚ ANDRÁS pontosságával rajzolta alakjait; a rejtett szépségeket leste meg. Mikor az értekező, filozofikus témakört kimerítette, áttért a na­gyobb „drámai“ képekre. „Átfo­gó“ női aktokat fest, úgynevezett Antivénuszokat, akiknél nem a for­ma és az arányok a lényeg, ha­nem az, hogy „testüknek köszön­hetően“ igazi, emberi vágyakkal telítettek. Stefka Arojoova a válto­zatlan emberi értékekről mesél ké­pein, olykor már-már heroizálva, balladás hangvétellel. Az útkeresés korszaka után ki­kristályosodott saját stílusa. A már előtte felderített utakra többé nem tér vissza, de tapasztalatait bele­építi újabb képeibe. A kiállítóterem kirakatában lát­ható Csendélet fehérben, Nyár, Virágcsokor méltó „reklámja“ a tárlatnak. Azt sugallja, hogy ér­demes belépni és megtekinteni a többi húsz alkotást is. HORVÁTH MÁRTA gépek dolgoznak a bányászok he­lyett, akik ma már csak névleg vájárok. A valóságban géplakato­sok, villanyszerelők stb. Orszá­gunknak nagy mennyiségű első­osztályú kőszénre van szüksége, melyet éppen üzemünk fedez nagy részben. A vendégek Karvinára is elláto­gattak, ahol felkeresték a bánya­ipari szakmunkásképző iskolát, és meggyőződhettek arról, hogy az üzem kitünően gondoskodik a jövő szakembereiről is. Az iskolában Karéi Pechánec igazgatóhelyettes fogadta vendégeinket, és megmu­tatta az egész intézetet, amely felszereltségét tekintve a szakis­kolák büszkesége. A terlicei üdülőtelepen Bruno Bobrek igazgatóhelyettes üdvö­zölte őket. Élénk beszélgetés bon­takozott ki az üzem képviselői, a vendéglátó Duris brigád és a pe­dagógusok között. Az igazgatóhe­lyettes hangsúlyozta, hogy nem­csak Kassáról, hanem az egész országból szívesen fogadják ifja- inkat, minél nagyobb számban, mivel az üzemnek mindig nagy szüksége van fiatal szakemberek­re. TATTINGER JÁNOS GÖRCS MARIA Tartós zenei élményekkel gazdagodva Klasszikus és mai művek a Filharmónia műsorán Egy festő Bulgáriából llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Bányászok között ÚJ szó 6 1984. III. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom