Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-23 / 46. szám, csütörtök
Bulgária gazdaságának fejlődése A Bolgár Népköztársaság gazdasági és szociális fejlesztési tervét tavaly a főbb mutatók vonatkozásában teljesítették. A nemzeti jövedelem 1982-höz viszonyítva 3 százalékkal növekedett, és az összes gazdálkodó és nem mezőgazdasági szervezetben és vállalatnál a tiszta termelés értéke 6,1 százalékkal növekedett, a társadalmi munkatermelékenység pedig 5 százalékkal. A BNK minisztertanácsának tájékoztatója kiemeli, hogy a tiszta termelés értékének és a munkatermelékenységnek a tervét túlteljesítették. A nyersanyagok és egyéb anyagok, illetve a tüzelőanyagok, az energia megtakarítására irányuló törekvések azonban nem hozták meg minden tekintetben a várt eredményt, noha a száz leva bruttó termelési értékre átszámított felhasználásuk 1982- höz képest 0,9 százalékkal csökkent. A gazdálkodó szervezetek nyeresége 674 millió levával növekedett, s ezt a mutatót 4,7 százalékkal teljesítették túl. A társadalmi munkatermelékenység növekedése csaknem 90 százalékban járult hozzá a nemzeti jövedelem növekményének eléréséhez. A munkatermelékenység növekedése a mindennemű anyagi termelés intenzifikálásának köszönhető. Az új tudományosműszaki ismeretek kihasználására irányuló gazdasági tervet teljesítették, miközben a kutatási és fejlesztési munkáknak több mint a fele a gyártmányfejlesztésre, illetve a gyártási folyamatok tökéletesítésére irányult. Ezenkívül a bolgár gazdaságban 520 új gépesített és automatizált rugalmas gyártósor kezdte meg a termelést és 236 termelési szakaszt automatizáltak, illetve gépesítettek. A bolgár ipar teljesítette termelési tervét, és 1982-höz képest 4,6 százalékkal növelte termelését. Az ipar 1,7 milliárd leva értékkel több árut termelt, mint az előző évben, s árutermelése összesen 37,7 milliárd levát ért el. Ugyanakkor a legnagyobb növekményt a gépipar (az elektrotechnikai és elektronikai iparral együtt - +11,7 százalék) ért el, továbbá a Központi Szövetkezeti Szövetség üzemei (+7,5%), a vegyipar (+5,8%) és az energetika (+4,9%). A bolgár ipar tavaly mintegy 4 milliárd 4eva értékben állított elő új, illetve tökéletesített termékeket, ebből a teljesen új termékek értéke 1,6 milliárd leva volt. 1982-höz képest Bulgáriában tavaly 5,4 százalékkal, 42,62 milliárd kilowattórára növekedett a villamos energia termelése, a szén- jövesztés 0,8 százalékkal növekedett és 33,8 millió tonnát ért el, a hengerelt lemezek gyártása 7,4 százalékkal növekedett és 1,42 millió tonnát tett ki, a nitrogén műtrágya termelése 9,7 százalékkal növekedett és 831 ezer tonnát ért el stb. Bulgáriában összesen körülbelül 8 milliárd levát fordítottak beruházásokra, s beruházási tervüket teljesítették. A beruházási eszközöknek mintegy 73 százalékát az anyagi termelésben használták fel. Az építőipari és szerelő vállalatok munkatervüket 3,8 milliárd leva értékben teljesítették, a növekedés 3,5 százalékos volt az előző évhez viszonyítva. Az egész népgazdaságban pedig több mint 7 milliárd leva értékű állóalapot helyeztek üzembe. Bővült például a termelőkapacitás a trojanovói bányákban, a Sztará Zagora-i vegyipari kombinátban és másutt. Dimitrovgrádban befejezték a vegyipari kombinát korszerűsítését és egyéb korszerűsítési akciókat valósítottak meg. Tavaly a tavaszi időszakban 200 ezer hektáron öntözték meg a búza- és árpavetést. A mező- gazdasági vállalatok több mint 1 millió tonna műtrágyát használtak fel, a mezőgazdaság gépparkja pedig 2900 traktorral és 1700 kombájnnal, illetve egyéb betakarító gépekkel gyarapodott. A géppark növekedése ellenére 1982- höz viszonyítva kevesebb búzát, napraforgót, cukorrépát, almát és szőlőt takarítottak be. Ugyanakkor növekedett a zöldségfélék, főleg a korai zöldségfélék hozama, néhány gyümölcsből és takarmányféléből is többet takarítottak be, mint az előző évben. Az állattenyésztésben 3 százalékkal növekedett a termelés, tejből például 2,44 millió litert, tojásból 2,64 milliárd darabot, gyapjúból csaknem 35 500 tonnát termeltek. A juh- és baromfiállomány meghaladta az előző évit. Bulgáriában a közlekedési szervezetek 1,3 százalékkal több árut szállítottak, vagyis 5,9 millió tonnával többet, mint az előzó évben. Az utasszállítás 2,1 százalékkal növekedett. A postai szolgáltatások 9,4 százalékos növekedéséről adhattak számot, bővült a telefon- és távíróhálózat, a rádióhálózat, és növekedett a televízióállomások száma. A BNK külkereskedelmi forgalma az előző évhez képest 8,3 százalékkal növekedett. Tovább stabilizálódott az ország deviza- mérlege, és a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködése ugyancsak tovább erősödött. Bulgária külkereskedelmi forgalma 23,7 milliárd devizalevát tett ki, ebből a KGST-országokkal lebonyolított forgalom több mint a háromnegyede. Bulgáriát több mint 5,7 millió külföldi látogatta meg. A környezetvédelemre az országban tavaly 351 millió levát fordítottak, 541 környezetvédelmi létesítményt helyeztek üzembe és egyéb akciókat valósítottak meg. A Bolgár Népköztársaság lakosságának reáljövedelme az értékelt időszakban 2,8 százalékkal növekedett. Az egy dolgozó havi keresete 2,4 százalékkal növekedett, és átlagosan 202 levát tesz ki. Az ipari üzemek a tervezettnél 820 millió leva értékkel több árut szállítottak az árualapba, tehát megteremtették a feltételeket a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékos növekedéséhez. A kiskereskedelmi forgalom egyébként 13,8 milliárd levára növekedett. A legnagyobb vásárlásokat cipőből, felsőruházati áruból jegyezték fel, továbbá halból és haltermékekből, automata mosógépekből, varrógépekből, konyhai tűzhelyekből és padlóburkoló anyagokból. Ugyanakkor a lakosságnak nyújtott szolgáltatások 10,1 százalékkal növekedtek. 1983-ban Bulgáriában 68 798 lakást adtak át. A társadalmi fogyasztási alapok értéke 3,6 százalékkal, 6,9 milliárd levára növekedett. Ebből a legtöbbet a szociális ellátásra, az iskolaügyre és az egészségügyre fordítottak. LEV LABSKÝ INNEN-ONNAN Iparfejlesztési program A Financial Times értesülése szerint Szaúd-Arábiában - királyi rendelettel - még e hónapban létrehozzák az országos iparfejlesztési vállalatot (NIC), amelynek célja, hogy az elkövetkező években mintegy 3 milliárd dollár összegű beruházást koordináljon a belföldi feldolgozóipar kiépítése céljából. A szinte kizárólag hazai tőkével megalakuló NIC terveiben egy sor ipari termék - a többi között gépjárművek, gyógyszerek, különféle beruházási javak és ipari műanyagok - gyártásának hazai meghonosítása szerepel. A tervek megvalósítása érdekében lehetővé teszik közös vállalatok létrehozását külföldi cégekkel, amelyek bekapA lengyel vegyipar termelése a tervek szerint az 1981-1985- ös időszakban 23-24 százalékkal növekszik. Felvételünkön a grzybówi széndiszulfid gyártó üzem egyik részlege látható. Az üzem a lengyel ipar ez irányú szükségleteinek kielégítésén kívül a KGST-orszá- gok keretében is szakosodik e termék gyártására. (ČSTK-felvétel) csolódására számítanak a vállalat- irányítás, marketing, technológia és a karbantartás területén is. Már folynak tárgyalások a japán Mitsubishi konszernnel teherautók gyártását illetően, s előrehaladott állapotban van egy nagy kapacitású gyógyszergyár létrehozása. Szaúd-Arábiában jelenleg 11 milliárd összegű petrolkémiai és acélipari beruházás van folyamatban. Az új, diverzfikált iparfejlesztési program célja, hogy csökkentse az országnak az olajtól való függőségét, egyben csökkentse behozatalát, amely 1983-ban 20 milliárd dollárt tett ki. 3,5 milliárd turista A madridi Idegenforgalmi Világ- szervezet (WTO) jelentése szerint 1983-ban mintegy 3,5 milliárd idegenforgalmi célú utazásra került sor, s az ezzel kapcsolatos összes bevételek több mint 1 billió dollárt tettek ki. Világviszonylatban az idegenforgalomnak mintegy 90 százaléka jutott a belföldi turizmusra, míg a nemzetközi utazásokban 286 millióan vettek részt, s ezek összesen mintegy 100 millió dollárt költöttek, ami megfelelt a világexport 5 százalékának. Bővülő kapcsolatok Törökországgal Mindkét fél kifejezte óhaját a kölcsönös üzleti kapcsolatok bővítésére - közölte a szovjet külkereskedelmi minisztérium azt követően, hogy az elmúlt napokban Jekrem Pakdemirel államminiszter vezetésével török gazdasági delegáció tárgyalt Moszkvában. A megbeszélések napirendjén szerepelt a többi között annak a lehetősége, hogy a Szovjetunió földgázt szállít Törökországba, továbbá növeli az oda irányuló vílla- mosáram-szállítást. (F) Értékelés és minősítés A nem termelő ágazatokban már befejeződtek, a gyárak és az üzemek munkahelyein pedig most tartják a pártalapszer- vezetek év eleji taggyűléseit. A tanácskozásokra az egység és a pártos hozzáállás a jellemzó, az alapszervezetek pártbizottságainak beszámolói híven tükrözik a munkahelyek légkörét és azokat az erőfeszítéseket, melyeket a dolgozó kollektívák a XVI. pártkongresszus határozatainak sikeres teljesítéséért fejtenek ki. Szinte mindenütt újból és újból megfogalmazodnak a termeléssel kapcsolatos igényes követelmények. A mérce - akár a termelés hatékonyságáról, a gyártmányok minőségéről, a műszaki fejlesztésről, a ráfordítások és a hozamok, jövedelmek alakulásáról, az egész tevékenység népgazdasági hasznáról legyen is szó - magas. örvendetes, hogy a pártbizottságok nem azon mérik le munkájuk eredményét, hogy hány új szocialista munkabrigád és komplex racionalizációs brigád alakult a gyárakban, üzemekben, hanem azon, hogy az egyes kollektívák milyen sikereket mutathatnak fel a gazdálkodás intenzív tényezőinek érvényesítésében, a célprogramok teljesítésében, a dolgozók mozgósításában. „Ha eddig a párttagnak erény volt jól dolgozni - hangsúlyozták egyebek közt a nyitrai (Nitra) Plastika 6. sz. alapszervezet taggyűlésén - akkor ma alkotó módon és hatékonyan munkálkodni minden kommunistának politikai kötelessége“. Bár a fentiekből úgy tűnik, hogy a tanácskozások elsődlegesen a termelésre összpontosítják figyelmüket, a legtöbb helyen a pártépítés kérdéseivel, a tagság ideológiai nevelésével, a tagsági gyűlések színvonalának emelésével is behatóan foglalkoznak. Ennek kapcsán a Csallóközaranyoshoz (Zlatná na Ostrove) tartozó Ekeli (Okoličná) Efsz alapszervezetének értékelő taggyűlésén jogos bírálat érte a pártbizottságot amiatt, hogy elhanyagolja a fiatalok nevelését, egyetlen egyet sem vett fel közülük a tagjelöltek sorába, holott az ifjú nemzedék tagjai munkabeosztásukban jól végzik feladataikat. Sürgősen változtatni kell a szemléleten azokban az alapszervezetekben, ahol úgy gondolják, hogy a fiatalokkal való törődés kizárólag a SZISZ feladata. A pártbizottságok kötelessége segítséget és tanácsot nyújtani a fiatalok nevelésében. Az értékelő taggyűléseken is megkülönböztetett figyelmet kell szentelni e kérdéseknek. Elemezni a hiányosságok okait, és megkeresni a megoldás leghatékonyabb módszereit. Ezen a téren sok még a javítanivaló. Jelzi ezt az is, hogy több pártbizottsági beszámoló csak nagy általánosságban foglalkozott az ilyen jellegű hibákkal. Név szerint is bírálni kell azokat, akik sorozatosan megsértik az alapszabályzatot, nem teljesítik pártmegbízatásaikat és aláássák a párt tekintélyét. A pártmunka gondos elemzése, értékelése és minősítése egyben megalapozója az 1984-re tervezett gazdasági feladatok politikai segítésének is. Ezzel összefüggésben még hatékonyabbá kell tenni a pártmunkát, növelni a kezdeményező cselekvőkészséget. y SZOMBATH AMBRUS A lakásépítési terv teljesítése Közép-Szlovákiában Tavaly a közép-szlovákiai kerületben egymást követően másodszor épült szlovákiai méretekben a legtöbb lakás, szám szerint 11 932. Az építőipari szervezetek ebből 8231 lakásegységet adtak át, aminek jelentős hányada (6100) a lakásszövetkezetek számára készült. Vállalatonként megoszlásban: a Žilinai Magasépítő Vállalat 3830, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat 3146, a prievidzai Priemstav pedig 986 lakást adott át. Ez utóbbi vállalat januárban befejezte az idei első 28 lakást ebben a kerületben. A legtöbb lakást az ipari központokban fejezték be: Banská Bystricában 988 lakást a Rudlová- Sásová II és a Radvaň III lokalitá- sokban, és ,467 lakást a zvoleni Nyugat lakótelepen. A žilinai magasépítők Považská Bystrica Rozkvet városrészében 625, Žilina Solinky I lakótelepén 622, Dubnica nad Váhom Centrum lll-as részében 532 lakásegységet fejeztek be. ötszáznyolc lakással gazdagodott Martin Košú- ty II és Ľadoveň III lokalitása, közel négyszázzal (396) Liptovský Mikuláš Podbrezinka része és háromszáznegyvenhéttel Ružomberok Kľačno I lakótelepe. A kerület déli járásaiban a legtöbb lakás Losoncon (Lučenec - több mint 400) és Rimaszombatban (Rimavská Sobota), Šafáriko- vóban 208, Nagykürtösön (Veľký Krtíš) 144, Füleken (Fiľakovo) 110, Hnúšťában és Krupinában 80-80, Ipolyságon (šahy) 30 lakást fejeztek be. A prievidzai Priemstav tavaly Banská štiavnicában 204, Prievi- dzában 196, Handlovában 182, Dolné Vestenicében 168, Bánovce nad Bebravouban 140, Žarno- vicában 96 lakásegységgel készült el. Az Árvában Dolný Kubín 249, Tvrdošín 106 új otthonnal gazdagodott. A Kysucában Čadca 106, Kysucké Nové Mesto 42 új lakáshoz jutott. -IVAN SCHWARZ A Példás határ menti község címet viselő Žulová a nemzeti bizottságok versenyében az idén elnyerte a Cseh Belügyminisztérium elismerő oklevelét. A 2760 lakosú községben már tíz éve maradéktalanul teljesítik a választási programokat. Korszerű üzletek, rendezett utcák, takaros hazak, egy uj szálloda és új bölcsödé tanúskodnak a helyi nemzeti bizottság, a helyi szervezetek, a munkahelyek és a lakosság jó együttműködéséről. A felvételen Marie Záplatová, a helyi nemzeti bizottság elnöke a község egyik üzletének ellátását ellenőrzi. (Ladislav Galgonek felvétele) ÚJ szó 4 1984. II. 23. KOMMENTÁLJUK
