Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-21 / 44. szám, kedd

Jelentőségének megfelelő szinten SZLOVÁKIAI ÉRTEKEZLET AZ ISKOLAI HONVÉDELMI NEVELÉSRŐL Bratislavában a közelmúltban szlovákiai értekezletet tartottak az iskolai honvédelmi nevelésről. Az alábbiakban ismertetjük a konferen­cián elhangzott beszámolók fontosabb megállapításait. A honvédelmi nevelés egész oktatási rendszerünk ré­sze. Már az óvodában is érvénye­sülnek elemei, a gyermek életko­rának megfelelően, az erkölcsi, az érzelmi, a testi és esztétikai neve­lés során. A honvédelmi nevelés elsősorban a játék folyamán való­sul meg. Jelenleg a szakemberek az óvodai nevelés végleges prog­ramjának kidolgozásán munkál­kodnak, s az 1984-85-ös tanév­ben bevezetésre kerülő program­ban még nagyobb mértékben jut­nak kifejezésre a honvédelmi ne­velés alapelemei. Az alapiskolák honvédelmi nevelését az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szó­ló dokumentum rögzíti. A szocia­lizmus felépítésének és védelmé­nek egységéről szóló lenini elvek szellemében hangsúlyozza a hon­védelmi nevelés jelentőségét és helyét az osztályszempontból ta­golt világban. Az alapiskolában a honvédelmi nevelés a kommu­nista nevelés szerves részeként az egész oktató-nevelő munkában valósul meg. Az alapiskolákban végzett fel­mérés eredményei azt mutatják, hogy az új program szerinti okta­tásban az egyes tantárgyak tanítói jobban érvényesítik a honvédelmi nevelés elemeit, mint a korábbiak­ban. Míg az alsó tagozaton ez a munka eredményesebb lett, ad­dig a felső tagozat honvédelmi nevelése nem problémamentes. A pedagógusok hangsúlyozzák, hogy a szaktantárgyuk tananya­gának túlméretezettsége miatt ke­vés idő és hely marad a honvédel­mi anyag átvételére. Nincs lehető­ségük a saját szaktárgy ismeret- anyagának elmélyítésére és rög­zítésére sem, ennélfogva a tanu­lók nemigen tehetnek szert a szükséges honvédelmi jártassá­gokra. Ez a fogyatékosság azzal magyarázható, hogy a pedagógu­sok és az ellenőrzéssel megbízott felügyelők egy része nem értette meg kellőképpen a honvédelmi nevelés helyét és szerepét oktató­nevelő munkánkban. A hiányos­ság felszámolására az oktatási minisztérium megfelelő intézkedé­seket hozott. Meghatározta, hogy a tanulóknak a tantervekkel össz­hangban milyen honvédelmi isme­retekre kell szert tenniük, s feltéte­leket teremtett arra, hogy lehető­ségük legyen ezeket elsajátítani. E z idő tájt még nem elemez­hetjük a honvédelmi neve­lés eredményeit, hiszen az alapis­kolák korszerűsítése csak június­ban fejeződik be. Ennek ellenére bizonyos észrevételek már most megfogalmazhatók. A tanulók fizi­kai rátermettségét, állóképességét nagy mértékben növeli az iskolai testnevelés A tantervek megfelelő teret hagynak a honvédelmi neve­lés testnevelési alkotóelemeinek realizálására is. Lehetővé teszik, hogy a fiatalok gyakorlati készsé­gekre tegyenek szert, megtanulja­nak mozogni és tájékozódni a te­repen, s ezáltal fejlődjenek erköl- csi-akarati tulajdonságaik. Vala­mennyi járásban eredményesen megszervezték az úszótanfolya­mot. Az alapiskolák tanulóinak mintegy 70 százaléka itt tanul meg úszni. Az alapiskolák honvédelmi nevelésének javításához nagy mértékben hozzájárul majd, ha az iskolákban létrehozzák a honvé­delmi nevelés vezetőinek tisztsé­gét. Az új erők hivatásuk betölté­sére specializált tanulmányi for­mában készülnekiel. A középiskolákban a honvédel­mi nevelést az 1974-75-ös tanév­ben önálló tantárgyként vezették be. A szakemberek külön tanter­veket, tankönyveket és módszer­tani kézikönyveket adtak ki e tan­tárgy tanítására. Ezen a fokon megteremtettük a feltételeket ah­hoz, hogy a honvédelmi nevelés komplex módon valósuljon meg. Ennek eredményeként gyarapod­tak a középiskolai tanulók ismere­tei, fokozódott honvédelmi ráter­mettségük, javultak készségeik. Ez elősegítette a diákok katonai pályákra irányítását. Az eredmé­nyek ellenére azonban nehézsé­gek is akadnak, nem aknázzák ki például teljes mértékben az összes lehetőséget a tanulók hon­védelmi felkészítésének javításá­ra; kevésbé használják ki az egyes tantárgyak tananyagát ezekre a célokra, a honvédelmi gyakorlatok tartalma és formái nem elég hatékonyak, nem járul­nak hozzá a fiatalok honvédelmi jártasságainak megszilárdításá­hoz, szervezési képességeiknek tökéletesítéséhez. Az említett fo­gyatékosságok a középiskolai ta­nárok nem megfelelő felkészültsé­gével magyarázhatók. Tartaléka­ink vannak az irányító, főleg pedig az ellenőrző munkában is. A kö­zépiskolák honvédelmi nevelésé­nek új koncepciója elsősorban e kötelező tantárgy tanítása során valósul meg, de arra kell töreked­ni, hogy az összes tanítási órán helyet kapjon. Meg kell szervezni a tanulók honvédelmi gyakorlatait és szakköri tevékenységét is. Az új tantervek, tankönyvek és mód­szertani kézikönyvek kiadásával korszerűsítettük a középiskolák honvédelmi nevelését. A honvédelmi gyakorlatok és tanfolyamok irányelveinek módosítását a középiskolák kor­szerűsítése követelte meg. Ez vi­szont csoportos foglalkozást felté­telez. A honvédelmi gyakorlatok feladata, hogy akivizálja a fiatalo­kat, fejlessze önállóságukat és al­kotó képességüket. Szükséges hangsúlyozni, hogy mindez ked­vezően befolyásolja a fiatalok pá­lyaválasztását, főleg a katonai pá­lyákra irányítását. A katonai okta­tási intézmények iránti érdeklődés Szlovákiában megfelel a követel­ményeknek. A szlovákiai egyetemeken és főiskolákon már három évvel eze­lőtt bevezették a honvédelmi ne­velést. Valamennyi felsőoktatási intézmény biztosítja a fiatalok honvédelmi nevelését, helyenként önálló karok vagy tanszékek látják el ezt a feladatot. Életképes szer­vezetek ezek, gondoskodnak ar­ról, hogy az egyetemeken, főisko­lákon megfelelő színvonalú legyen a nevelés. Az utóbbi három évben fordulat történt a honvédelmi ne­velés tudományos kutatásában. Jobb és eredményesebb lett az ilyen irányú tudományos diákköri munka is, de még így is vannak tartalékok, hiszen a mostaninál még több hallgatót kell bevonni ebbe a tevékenységbe. Jelentős szerepet töltenek be a hallgatók honvédelmi nevelésében a felső- oktatási intézmények katonai tan­székei. Feladatuk elsősorban az ifjak felkészítése a kötelező kato­nai szolgálatra, de nagy érdeme­ket szereznek abban is, hogy egy­re több főiskolai hallgatót nyernek meg a katonai hivatásnak. összegezésképpen elmond­hatjuk, hogy a honvédelmi nevelés feladatait az egész oktató-nevelő munkában valóra váltjuk a közép­iskolákban a honvédelmi nevelés önálló tantárgya, az alapiskolák­ban pedig minden tantárgy kereté­ben. A tanfelügyelők megállapítá­sa szerint a tanulóifjúság honvé­delmi-politikai ismereteinek szín­vonala emelkedik, jobb lett a vi­szonyuk a honvédelmi nevelés­hez. A kedvező eredmények elle­nére a tanulók, különösen a közép- iskolások egy része nem képes osztályszempontból elemezni a jelenlegi helyzetet, a fejlődési tendenciákat, s ebből helyes politi­kai következtetéseket levonni. Ez azzal magyarázható, hogy a pe­dagógusok egy része még nem tudatosítja kellőképpen a honvé­delmi és világnézeti nevelés esz­mei szerepét. Kevésbé használjuk ki a társadalomtudományi tantár­gyak honvédelmi nevelési elemeit is. A testnevelés során nem sikerül fokoznunk a fiatalok fizikai ráter­mettségét, ügyességét és formál­nunk erkölcsi-akarati tulajdonsá­gaikat. Fiataljainknak több mint egyharmada nem tud úszni. Ez azért van, mert sok helyütt elha­nyagolják a honvédelmi nevelés testedzési elemeit, és nem ponto­sítják a testnevelés és a honvédel­mi nevelés sajátos funkcióját. A honvédelmi nevelés célja, az is, hogy felkészítse a fiatalokat a nehézségek leküzdésére, s bátor kiállásra nevelje őket. Az alapisko­lákban jó színvonalúak a pionírok honvédelmi játékai, a közép­iskolákban pedig a honvédelmi ver­senyek. Gyengébben működnek a műszaki szakkörök, holott nagy jelentőségük van a honvédelmi ne­velésben is. S zlovákia oktatási rendszeré­ben céltudatosan és terv­szerűen valósul meg a honvédelmi nevelés. Helytelen viszont, hogy még mindig túlságosan adminiszt­ratív ennek afolyamatnak az irányí­tása, s a szervezés háttérbe szorít­ja a tartalmat. Az igényesebb fel­adatok megkövetelik, hogy e téren is javulást érjünk el. A Rigoletto - lemezen A zenetörténetből tudjuk, hogy Verdi kitűnő négyfelvonásos ope­rája, a Rigoletto keletkezése ide­jén csak hosszas viták és huzavo­nák után kerülhetett színpadra. Is­meretes, hogy a Rigoletto nem más, mint Victor Hugo ,,A király mulat" című drámájának zenés változata. A Hugo-drámát a XIX. század harmincas éveinek elején mutatták be Párizsban, de a darab megbukott. A királypártiak és a klerikálisok a darabot erkölcste­lennek minősétették és el is érték a betiltását. I. Ferenc francia király emlékének megsértését emleget­ték, ám felháborodásuk valódi oka az volt, hogy bár Hugo a hajdani királyokról és udvaroncokról szólt, mégis mindenki rögtön rájött, hogy tulajdonképpen saját koráról mon­dott lesújtó ítéletet. A mű opera­változatának bemutatójára a ve­lencei Fenice színházban 1851. március 11-én került sor. Verdi Rigolettója azóta meghó­dította az egész világ operakedve­lő közönséget, diadalmenetben járja be a világot és számos teljes hanglemezfelvétele is előkerült. A legutóbb készített teljes Rigolet­to lemezfelvételek közül kétségte­lenül az egyik legfigyelemremél­tóbb az EMI Records vállalat fel­vétele, mely a közelmúltban ná­lunk is megjelent a Supraphon és az EMI Records közös gondozá­sában. A felvételen a Verdi-opera a következő, valóban parádés szereposztásban hallható: A man- tuai herceg - Alfredo Kraus Rigo­letto, udvari bolond - Sherrill Mil- nes, Gilda, a leánya - Beverly Sills, Sparafucile, a bérgyilkos - Samuel Ramey, Maddalena, a nővére - Mignon Dunn, Monte- rone gróf - Samuel Ramey, Marul- lo, udvaronc - John Rawnsley, Borsa, udvaronc - Dennis O’Neill, Ceprano gróf - Malcolm King, Ceprano grófné - Sally Burgess. A kíséretet a Philharmonia Zene­kar szolgáltatja Julius Rudel ve­zényletével, közreműködik az Ambrosian Opera Chorus, karve­zető: John McCarthy. A főszereplők legtöbbje a New York City Opera ismert kiválósá­ga, akiknek már tapsolt szinte az egész világ operakedvelő közön­sége, hiszen a világ szinte vala­mennyi számottevő operaszínpa­dán szerepeltek már. A három lemezből álló teljes operafelvéte­len is brilliáns előadásban, eredeti olasz nyelven hallhatjuk a nagy­szerű Verdi-operát. A lenyűgöző zenei élmény hatását csak fokoz­za a zenekar ragyogó teljesítmé­nye, ami nemcsak a kiváló muzsi­kusoknak, hanem a ‘kiváló kar­mesternek, Julius Rudelnak is kö­szönhető. A lemezalbum mellék­leteként adták ki az opera teljes olasz nyelvű librettóját, melyet Victor Hugo ,,A király mulat“ című drámája alapján Francesco Maria Piave írt SÁGI TÓTH TIBOR- UJ FILMEK Circus Maximus (magyar) Attraktív környezet,' fordulatos cselekmény, vonzó, érdekes hő­sök - tömören így jellemezhet­nénk Radványi Géza filmjét, amelynek története 1944 nyarán, a súlyos drámáktól és halálos tra­gédiáktól terhes, vészjósló napok­ban játszódik. A film egy ágrólsza- kadt, három rozoga kocsiból álló vándorcirkuszról szól, amelynek tulajdonosnője jó pénzért üldözött­jeit menekíti át a megszállt Ma­gyarország határán. De nézzük a zötyögő, lóvonta- tású cirkuszkocsi utasait: van köz­egészen váratlan dolgok derülnek ki, s a végén azt is megtudjuk, a vállalkozást a Gestapo szervezi és fedezi, hogy a valódi menekü­lők hitelesítésével saját embereit is átdobhassa... Egy vándorcirkusz utazása a háborún át olyan szituáció, amely hatalmas alkalmakat kínált a rendezőnek. S az alkotó élt is a lehetőséggel, filmje mégsem egyértelmű siker. A zsúfolt cselek­mény, a remek ötletek, a kalandfil­mek hatáselemeire emlékeztető váratlan fordulatok, a látvány, í ' Margittay Ági és Máté Gábor (anya és fia) a magyar film egyik jelenetében tűk ellenálló, zsidó, katonaszöke­vény, vagyona után külföldre tá­vozni akaró üzletember, eltévedt amerikai ejtőernyős, kém, tudós, kislány. S Carlotta, a cirkusz tulaj­donosa truppjában bújtatja saját, elmegyógyintézetből szökött ka­maszfiát, és kétes múltú-érzelmű szeretőjét is. Vasakarattal és férfi­bátorsággal dirigálja a cirkuszka­ravánt a csendőrjárőrökkel, várat­lan igazoltatásokkal teli háborús országutakon. Nagyon különbö­zők ezek az emberek, mind­egyikük alkalmas lenne arra, hogy központi figurája legyen egy izgal­mas filmnek. A déli országhatár, Horvátország, az eltiport Szerbia irányába menekülő társulatból a viszontagságos úton ugyanis a vándorcirkusz színes egyénisé­gei, a mutatványos, lélegzetelállító jelenetek - tehát a nagyszerű részletek, a túlburjánzó ötletek el­fedik az egészet, vagyis a tártai­mat, a gondolatot, a mondanivalót. A nézőnek nem marad ideje, hogy ráeszméljen a látottakra, az alap- gondolat szinte belevész az alap­ötletbe. Kiváló a Sára Sándor fényké­pezte film szereposztása: Margit­tay Ági Carlotta szerepében való­ban remekel. Mesteri hitelesség­gel személyesíti meg az őrült ka­maszt Máté Gábor, de telitalálat a többi színész kiválasztása is: Reviczky Gábor, Sir Kati, Bács Ferenc, Gábor Miklós, Páger An­tal, Major Tamás és Antal Imre. Veronika Voss vágyakozása (NSZK-beli) Rainer Werner Fassbinder, mo­dern korunk egyik kivételes tehet­ségű alkotója, a nyugatnémet film­gyártás fenegyereke hatalmas életművet hagyott hátra; életének alig harminchat éve alatt elké­pesztő gyorsasággal dolgozott, szinte ontotta a mozi- és tévéfil­meket, csaknem húsz filmben szí­nészként szerepelt, számos szín­házi előadást rendezett és tizen­hét színdarabot is írt. Filmjeiben (negyvenet alkotott) főleg az NSZK viharos eseményekben gazdag történelmével foglalkozott, s mindegyik magán viseli erős és egyénies eredeti tehetsége kéz­jegyét. A Veronika Voss vágyakozása éppúgy, mint a trilógia másik két része, a Maria Braun házassága és a Lola az ötvenes évek Nyugat- Németországát, Adenauer világát, a gazdasági csoda éveit tárja a néző elé. A történet ismét sok­szólamú. HqI drámai erő izzítja, hol bűnügyi elemekkel átszőtt, hol melodráma, hol pedig lélektani elemzés. A néző töprenghet. Az 1982. évi nyugat-berlini fesztivál nagydíjával kitüntetett film egyébként megtörtént esetet dolgoz fel: egy hajdani UFA- filmsztár, Sibil la Schmitz (1909-1955) testi-lelki összeomlá­sát, életének öngyilkosságba tor­kolló szakaszát mutatja be. Vero­nikát, az egykor ünnepelt színész­nőt is eléri a szép nők végzete: rendezők, producerek kíméletle­nül éreztetik vele, hogy elmúltak felette az évek. A még mindig vonzó nőt a véletlen összehozza egy sportújságíróval; a színésznő egyénisége, hervatag szépsége lenyűgözi a férfit, s elhatározza, hogy megkeresi öt. Kideríti: Vero­nika egy ideggyógyásznő karmai­ba került, aki szisztematikusan rombolja egészségét. (Azért, hogy örökölje a vagyonát.) Az orvosnő maga is nagyvilági hölgy, beavatja az újságírót a titokba: a színésznő rendszeres morfiumfogyasztó, már csak roncsa önmagának. Vé­gül is különböző manipulációkkal öngyilkosságba kergeti. Az újság­író barátnője segítségével megpró­bál bizonyítékot szerezni az or­vosnő ellen, de a lány, kezében a terhelő recepttel, „véletlen“ autóbaleset áldozata lesz. Aztán arra is fény derül, hogy az orvosnő ngy kábítószerbanda vezére. Fassbinder érzékletesen, az ,ipró részletekre is kiterjedő figye­lemmel idézi meg az adenaueri ötvenes éveket. Egy letűnt világ olykor nosztalgikus, máskor taszí­tó hangulatával vonja a nézőt a film bűvkörébe. Rendezői keze most is felismerhető a filmen, de oly gyakran elismert társadalmi problémalátása most csak nyo­maiban fedezhető fel. A Veronika Voss vágyakozása művészi igé­nyességét tekintve elmarad a Ma­ria Braun házassága és a Lola mögött. A gyönyörűen fényképe­zett fekete-fehér film főszerepét Rosel Zech játssza; nagy tehet­séggel villantja föl egyéni tragédi­áján túl a szép sztárokat mindig fenyegető hervadást és az ezzel járó reménytelenséget. -ym­ÚJ SZÓ 4 1984. II. 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom