Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-16 / 40. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. II. 16. Közép-Amerika Nicaragua a Sandino-évfordulóia készül Magas szintű találkozók a szovjet fővárosban A salvadori partizánok újabb várost foglaltak el (ČSTK) - Az Augusto César Sandino tábornok meggyilkolásá­nak 50. évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezésekről számolt be managuai sajtókonfe­renciáján Bayardo Arcé, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front országos parancsnoksága politikai bizottságának koordináto­ra. Elmondta, hogy a nicaraguai nemzeti hős meggyilkolásának évfordulóján, február 21 -én Mana­gua főterén hatalmas nagygyűlést rendeznek, s több mint 30 ország­ból már 116 külföldi küldöttség jelezte részvételét. Arcé emlékeztetett rá, hogy So­moza véres diktatúrája igyekezett felszámolni Sandino tábornok va­lamennyi harcostársát. Ezzel azt akarta elérni, hogy a nicaraguai nép felejtse el az idegen interven-. ciósok és a helyi oligarchia ellen folytatott hősi harcát. Akik azon­ban túlélték a diktatúrát, valamint a nicaraguaiak új nemzedéke, tovább folytatták Sandino művét, és 1979. július 19-én győzelemre vitték a népi forradalmat - mon­dotta Arcé. Sandino tábornokot, aki 1926 és 1933 között vezette a nicara­guai nép fegyveres harcát az észak-amerikai intervenciósok el­len, 1934. február 21 -én Washing­ton és Somoza diktátor parancsá­ra meggyilkolták. xxx A salvadori hadsereg főpa­rancsnoksága Chalatenango tar­tományból kivonta egyik speciális, partizánellenes harcra kiképzett zászlóalját. Az elmúlt napokban az elit egységek hiába igyekeztek ki­szorítani a tartományból a haza­fiakat. Egyetlen „harci sikerük“ a polgári lakosság körében vég­zett mészárlás volt. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front egységei a fővárostól mintegy 120 km-re, La Libertad tartományban fekvő Villa el Triunfo várost kedden el­Ez is demokrácia? Az őszi amerikai elnökvá­lasztást megelőzően a legna­gyobb részvénytársaságok úgynevezett politikai akcióbi­zottságokat hoznak létre az egyes jelöltek választási had­járatának támogatása céljából. Már tavaly 21,9 millió dollár gyűlt össze az említett bizott­ságok számláján. A hírt Wa­shingtonban hozta nyilvános­ságra a Congress Watch elne­vezésű társadalmi szervezet. A bizottságok eszközt jelen­tenek a monopóliumok érde­keinek a keresztülvitelére a tör­vényhozásban, és elsősorban azokat a jelölteket támogatják anyagilag a költséges válasz­tási kampányban, akik készek megbízhatóan síkraszálini a monopóliumok érdekeiért. De nem kevés pénzt áldoznak a számukra kényelmetlen tör­vényhozók kibuktatására is. Az említett szervezet jelentése le­szögezi, hogy sok esetben ezen a támogatáson és pénz­összegen múlik az egyes szenátorok és képviselők újra­választása. Anyagilag legjobban Howel Heflin szenátor áll, aki a külön­böző bizottságoktól már 358 ezer dollárt kapott. Őt a hadi­ipari komplexum érdekei felett őrködök listáján Albert Gore törvényhozó követi, aki idén a Szenátusba akarja beválasz­tatni magát. Jelentős összege­ket kaptak már az újraválasz­tásukra törekvő más szenáto­rok is. A társadalmi szervezet a felsorolt tényekre hivatkozva rámutat az említett választási rendszer fonákságaira és sür­geti a ,,politikai akcióbizottsá­gok“ megszüntetését, ame­lyek az amerikai választásokat a ,,demokrácia megcsúfolásá­vá“ teszik. (ČSTK) foglalták, s ugyancsak ellenőrzé­sük alá vontak a tartományban egy nagy farmot. xxx Guatemalában az elmúlt na­pokban a rendőri razziák során több mint 800 személyt vettek őri­zetbe, köztük több 15 év körüli gyermeket. Ezt az Enfoprensa guatemalai hírügynökség közölte. Ezzel az idén letartóztatott guate- malaiak száma elérte a 2000-et. Ugyancsak a fenti hírügynök­ség jelentette, hogy az elmúlt na­pokban megnőtt az emberrablá­sok és a gyilkosságok száma. San Marcos nyugati tartományban a helyi lakosság már néhány napja rendszeresen a kínzás jeleit ma­gukon viselő tetemekre bukkan. Az országút szélére dobott vagy a fákra felakasztott áldozatok többségét a guatemalai hadsereg laktanyáinak közelében találták meg. (Folytatás az 1. oldalról) nicaraguai kollégája, Miguel d’Escoto. A rövid eszmecsere so­rán a két ország képviselői első­sorban a közép-amerikai helyzet­tel foglalkoztak. Határozottan elí­télték az Egyesült Államok azon törekvését, hogy a térségben fo­kozza a feszültséget, és beavat­kozva a közép-amerikai országok belügyeibe, rájuk kényszerítse akaratát. Ugyancsak hangsúlyoz­ták, hogy a problémákat politikai eszközökkel kell megoldani vala­mennyi nemzet jogainak tisztelet­ben tartása alapján. Konsztantyin Csernyenko a szovjet nép támo­gatásáról biztosította a szabadsá­gát és függetlenségét védő nica­raguai nép igazságos ügyét. Az SZKP KB főtitkára Moszkvá­ban fogadta Truong Chinhet, a Vietnami KP KB Politikai Bizott­ságának tagját, a VSZK Államta­nácsának elnökét. Ezen a megbe­szélésen is részt vett Andrej Gro­miko és Konsztantyin Ruszakov. A véleménycsere során az SZKP és a VKP, a szovjet és a vietnami Haiti Duvalier választási „győzelme“ (ČSTK) - Jean- Claude Duvalier „örökös“ haiti elnök kormányzó pártja a múlt vasárnap megtartott parla­menti választásokon megszerezte mind az 59 mandátumot. Annak ellenére, hogy Duvalier nem­zeti gárdája erő­szakkal kényszerí­tette a haitiakat a szavazásra, a vá­lasztásokon a jogo­sultaknak csupán a 39,5 százaléka vett részt. Duvalier a választásokat azt kö­vetően hirdette meg, hogy Wa­shington ígéretet tett: növeli a dik­tatórikus rezsimnek nyújtott pénz­ügyi támogatást, amennyiben az országban bizonyos „liberális“ in­tézkedéseket hajtanak végre. A jelek szerint Washingtont kielé­gítik a mostani választások, s így az USA növeli a haiti rendszernek nyújtott katonai és pénzügyi támo­gatást. Haitin már több mint 20 éve a Duvalier család kegyetlen dikta­túrája uralkodik, s ez alatt az idő alatt az ország egyetlen nagy bör­tönné változott. Haiti a világ legel­maradottabb országai közé tarto­zik. A Duvalier-rezsim elsősorban korruptságáról és széles körű csa­lásairól ismert. Az üldöztetés vagy a nyomor elől több mint 1 millióan menekültek el a szigetországból. A külföldről érkező segélyek az elnök és legközelebbi munkatársai bankszámláira kerülnek. Nyilatkozatok, állásfoglalások a béke és a leszerelés mellett (ČSTK) - Az elmúlt napokban újabb nyilatkozatok, állásfoglalások hangzottak el a béke és a leszerelés védelmében, illetve újabb tiltakozó akciókra került sor Washington militarista tervei ellen. LONDON - A nukleáris lesze­relésért küzdő brit szervezet, a CND azt tervezi, hogy kiterjeszti a brit területen levő Greenham Common melletti bázison elhelye­zett amerikai szárnyas rakéták el­leni tiltakozó akcióit a brit kikötők­be behajózó amerikai hadihajókra is. Ezekben a kikötőkben tiltakozó akciókra szólította fel a CND a bé­keaktivistákat saját lapjának, a Sanitynak a legutóbbi számá­ban. A lap rámutat, hogy júniustól a brit kikötőkben horgonyzó ame­rikai hadihajókon és tengeralattjá­rókon is megkezdik a tengerről indítható szárnyas rakéták telepí­tését. WASHINGTON - Neil Kinnock, az ellenzéki brit Munkáspárt Wa­shingtonban tartózkodó vezére Weinberger hadügyminiszterrel való találkozása során kijelentette: pártja választási győzelme esetén azonnal elküldi az országból az oda telepített amerikai nukleáris eszközöket. Kinnock bírálta a Rea- gan-kormányzatnak azokat a tö­rekvéseit, hogy katonai fölényre tegyen szert a Szovjetunióval szemben. RÓMA - Nápoly mintegy 14 ezer lakosának 95,2 százaléka az elmúlt hét végén megtartott nép­szavazáson sürgette a szicíliai Comiso támaszpontra telepített amerikai közepes hatótávolságú rakéták eltávolítását, míg 94,6 százalékuk országos népszava­zás megtartását követelte az elsó- csapásméró amerikai rakéták te­lepítésének ügyében. A szavazási akció két héttel ezelőtt kezdődött Olaszország-szerte a békéért küzdő nemzeti koordinációs bi­zottság kezdeményezésére, és március végéig tart. Eredményeit a március derekán Comisóban sorra kerülő békemanifesztáción teszik közzé, amikor az ottani tá­maszponton kilövésre kész álla­potba helyezik az elsó 12 szár­nyas rakétát. OTTAWA - A kanadai legfel­sőbb bíróság Ottawában meg­kezdte a vitát arról, vajon nem ellenkezik-e az alkotmánnyal a kanadai kormánynak az a lépé­se, miszerint országa területén engedélyezte az amerikai szár­nyas rakéták kipróbálását. A bírósági eljárás annak követ­kezménye, hogy 26 különböző ka­nadai szervezet úgy vélte: a raké­takísérletek a lázas fegyverkezést ösztönzik, és növelik az atomhá­borús veszélyt. Tehát fenyegetik a kanadai érdekeket, s ezért ellen­tétben vannak az alkotmánnyal, amely az állampolgárok biztonsá­gának szavatolására kötelezi a kormányt. A vádat tavaly novemberben a kormány visszautasította, de a fellebbviteli bíróság helyt adott neki. A társadalmi szervezetek ezt követően a legfelsőbb bírósághoz továbbították. nép barátságának és együttműkö­désének a továbbfejlesztéséről esett szó. A Szovjetunió és Viet­nam kötelességének tartja, hogy következetesen folytassa a nem­zetek békéjének és biztonságának megszilárdításáért vívott harcot. Konsztantyin Csernyenko és Tru­ong Chinh hangsúlyozta, hogy fontos a baráti kapcsolatok és az együttműködés erősítése az ázsi­ai kontinensen. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szerdán Moszkvában találkozott Samora Machellal, a FRELIMO párt elnökével, mo­zambiki államfővel. A megbeszé­lésen áttekintették a szovjet-mo- zambiki kapcsolatok állását és megállapították, hogy a két ország viszonya a barátsági és az együtt­működési szerződés szilárd alap­jain fejlődik tovább. A szovjet kormányfő a Kreml­ben fogadta Agatha Barbara asz- szonyt, a Máltai Köztársaság elnö­két. A megbeszélésen mindkét fél hangsúlyozta annak fontosságát, hogy valamennyi békeszerető or­szág fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi helyzet javítása és a kölcsönös bizalom megerősíté­se érdekében. A két ország képvi­selői kifejezték készségüket, hogy továbbfejlesztik a kölcsönösen előnyös szovjet-máltai kapcsola­tokat különböző területeken, egyebek között a kereskedelem és a gazdaság terén. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke a Kremlben tegnap fogadta Szpi- ros Kiprianu ciprusi államfőt. A baráti eszmecsere során a két fél megelégedését fejezte ki a két­oldalú kapcsolatok alakulásával, s megállapította, hogy a Szovjet­unió és Ciprus további gyümölcsö­ző együttműködéséhez megvan­nak a további kedvező feltételek. A szovjet kormányfő ugyancsak fogadta Mario Soarest, a portugál kormány elnökét. A két fél a tár­gyalások során hangsúlyozta: kész fejleszteni a kölcsönös kap­csolatokat minden területen, ahol erre a két ország érdeklődést mu­tat. Rámutattak, hogy ez hozzájá­rul az európai biztonság megszi­lárdításához és az államok közötti békés együttműködéshez. Andrej Gromiko szerdán a Kremlben fogadta Abe Sintaro japán külügyminisztert. A szovjet fél a megbeszélésen hangsúlyoz­ta, továbbra is törekedni fog a Ja­pánnal való kapcsolatok fejleszté­sére, mégpedig a jószomszédság és az együttműködés szellemé­ben. Gromiko megállapította, amennyiben Japán kész lesz ugyan­erre, az pozitív visszhangra talál a Szovjetunióban. Az erre irányuló készség azonban, sajnos, egyelő­re nem nyilvánul meg a japán politikában. A felek annak a véle­ményüknek adtak hangot, hogy a szovjet-japán kapcsolatok javu­lása hozzájárulna a Távol-Keleten és egész Ázsiában kialakult helyzet javulásához. A szovjet külügyminiszter még kedden megbeszélést folytatott olasz kollégájával, Giulio Andre­otti val. Több nemzetközi problé­máról és a szovjet-olasz kapcso­latok néhány kérdéséről tárgyalva a két fél hangsúlyozta a kapcsola­tok és a párbeszéd jelentőségét. Megállapították, hogy ez hozzájá­rulna az európai és általában a nemzetközi helyzet javulásához. Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnöke kedden folytatott eszmecserét Mi­ka Spiljakkal, a JSZSZK államel­nökségének elnökével és Dra- goszlav Markoviccsai, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. A szívélyes és elvtársi megbeszé­lés alkalmával áttekintették a szovjet-jugoszláv kapcsolatok jelenlegi állását, és megelégedés­sel szóltak az együttműködés fej­lődéséről. Mindkét fél megerősí­tette, hogy kész tovább bővíteni a Szovjetunió és Jugoszlávia, az SZKP és a JKSZ sokoldalú kap­csolatait. A találkozón időszerű nemzetközi kérdésekről is véle­ménycserét folytattak. Gejdar Alijev, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első alelnöke Wan Lit, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának alelnö- két fogadta. A találkozón közös érdeklődésre számot tartó néhány kérdést vitattak meg. Gejdar Alijev kijelentette, hogy a szovjet veze­tés továbbra is a két szomszédos nagyhatalom kapcsolatainak javí­tására törekszik. A kínai fél reméli - mondta Wan Li -, hogy a két ország közös erőfeszítéseivel tovább fejlődhetnek Kína és a Szovjetunió kapcsolatai. Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek össz-szövetsé- gi Központi Tanácsának elnöke Moszkvában megbeszélést folyta­tott Ibrahim Zakarijával, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitká­rával, valamint Johannes Gal- land-nal és Pierre Gensous-val, a francia Általános Munkaszövet­ség (CGT) titkáraival. A külföldi szakszervezeti vezetők ugyan­csak Jurij Andropov temetésén vettek részt. Kohl a NATO fegyverkezéséről (ČSTK) - A nyugatnémet had­sereg parancsnokainak háromna­pos tanácskozásán mondott teg­napi beszédében Helmut Kohl kancellár a NATO hagyományos fegyverzetének további erősítése, valamint a tömb nukleáris stratégiá­ja mellett foglalt állást. Azt állítot­ta, hogy az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai rendszerbe állítása „megerősítette“ a NATO-t. A Bundeswehr 400 tábornoká­nak, tengernagyának és több más magas rangú tisztjének tanácsko­zását az NSZK békeszeretó köz­véleményének éles tiltakozásai kí­sérik. Az értekezlet színhelyén, Travemünde kikötővárosban és a közeli Lübeckben a rendőrség a tiltakozó akciók résztvevői ellen durván fellépett. Josepf Mengele, az auschwitzi haláltábor tömeggyilkos „kísérletező“ orvosa egyes hirek szerint Paraguayban bujkál. Klarsfeld asszony, aki háborús bűnösök után kutat Latin-Amerikában, úgy értesült, Mengelének a Stroess- ner-rendszer ad menedéket. A francia jogásznő előzőleg Chilében járt azzal a céllal, hogy elérje egy másik háborús bűnös, Walter Rauff kiadatását, ezt azonban Pinochet tábornok elutasította. Rauff a második világháború idején készítette el „önjáró“ gázkamráit, amelyekben mintegy 200 ezer ember pusztult el. Az ötvenes években szökött Chilébe, az 1973-as puccs után „tanácsadóként“ működött Pinochet hatalmi szerveinél. Képünkön: Rauff a második világháború idején é3 az egyik „önjáró“ gázkamra. (Telef®to - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom