Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-11 / 9. szám, szerda

ÚJ szú 3 i&b4. I. 11. Sorozatos támadások érik Nicaraguát Honduras területéről Miguel d’Escoto a panamavárosi eredményekről A portugál dolgozók a napokban hatalmas tüntetést tartottak Lisszabon­ban. Elítélték a jelenlegi kormánykoalíciónak a nagytőke érdekeit kiszolgáló gazdasági és pénzügyi politikáját. (Telefoto: ČSTK) Az egykori diktátor vissza akar térni Grenadára Eric Gairy cinikus kijelentései • Amerikai üzletemberek utaznak a szigetországba (ČSTK) - Gyorsnaszádok és repülőgépek hondurasi területről már a hatodik egymást követő na­pon támadták Potosi nicaraguai kikötőt. A harci repülőgépekről több ra­kétát lőttek ki a kikötőre, a gyors­naszádokról leadott ágyútűz cél­pontjai lakóházak voltak. Az ellen­forradalmárok támadásai ezúttal is csak anyagi károkat okoztak. A katonai akciókkal párhuza­mosan Nicaragua északi tartomá­nyaiba is behatoltak az ellenforra­dalmi bandák, amelyeknek az a feladatuk, hogy az Egyesült Álla­mok támogatásával megdöntsék QUITO Latin-amerikai' gazdasági konferencia (ČSTK) - Quitóban 33 ország 180 küldöttének a részvételével tegnap megkezdődött az első la­tin-amerikai gazdasági konferen­cia, melyen a térség súlyos gaz­dasági nehézségeinek a megoldá­sával foglalkoznak. A szombatig tartó tanácskozásra Oswaldo Hurtado ecuadori elnök kezde­ményezésére került sor. A tanácskozás első napján fel­szólalók a térség országait szoro­sabb gazdasági együttműködésre szólították fel és sürgették, hogy helyezkedjenek egységes állás­pontra az iparilag fejlett tőkés or­szágokkal kapcsolatban. Arra fi­gyelmeztettek, hogy a latin-ameri­kai országok gazdaságát az utób­bi években nagyon hátrányos helyzetbe juttatták a nyugati or­szágok mesterségesen magasan tartott kamatlábai, illetve az, hogy 1982-től kezdődően korlátozták a hitellehetőségeket. Mindez a ter­melés csökkenéséhez, a munka- nélküliség növekedéséhez és a gazdasági válság elmélyülésé­hez vezetett a latin-amerikai or­szágokban. (ČSTK) - A salvadori Farabun- do Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) rádióadója közölte, hogy december 30-a és január 8-a között - a hazafiak újabb offenzí- vájának első tíz napja alatt - a partizánok a rezsim 321 kato­náját tették harcképtelenné, és je­lentős mennyiségű fegyvert zsák­mányoltak. Szombaton a partizá­nok újabb akciót hajtottak végre San Vicente és Toluca városok között, s ennek következtében ez a körzet villanyáram nélkül ma­radt. Az USA Today amerikai napi­lap is rámutatott arra, hogy a foko­zódó amerikai támogatás ellenére sem képes a salvadori rezsim fel- tartóztani a forradalmi erők előre­törését. A lap vezércikkében hangsúlyozza, hogy a Salvador­nak nyújtott 328 millió dollár csak azt eredményezte, hogy a parti­zánmozgalom ma erősebb, mint bármikor korábban, a kormány vi­szont teljesen tehetetlen. A lap Kiprianu tárgyalásai az USA-ban (ČSTK) - Az egyesült államok­beli látogatáson tartózkodó Szpi- rosz Kiprianu ciprusi államfő hét­főn az ENSZ főtitkárával tárgyalt a szigetország helyzetéről, amely kiéleződött az ún. független török állam kikiáltásával Ciprus északi részén. Megbeszéléseik elsősor­ban az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak tavaly novemberben hozott határozata érvényesítésének le­hetőségeit érintették, amelyben a BT törvénytelennek minősítette a „török állam“ kikiáltását, és döntésük visszavonására szólítot­ta fel a ciprusi törököket. Szpirosz Kiprianu Washington­ban hétfő este ugyancsak a ciprusi helyzetről tárgyalt George Shultz amerikai külügyminiszterrel. a managuai forradalmi rendszert. Ezekre az akciókra olyan idő­pontban került sor, amikor a tér­ség 9 külügyminisztere panama­városi konferenciáján a Contado- ra-csoport kezdeményezésére többek között megállapodott ab­ban, hogy tilos bármelyik ország területéről akciókat indítani a tér­ség más országa helyzetének az aláásása céljából. A panamavárosi tanácskozás­ról nyilatkozva Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter kije­lentette, hogy bizonyos haladás történt a konferencián, azonban továbbra is fennáll az Egyesült Államok közép-amerikai katonai agressziójának a veszélye. A Reagan-kormányzat szavakban ugyan „védi a térség békéjét“, a valóságban viszont pénzeli, és szervezi a Nicaragua elleni felfor­gató akciókat. NAGY-BRITANNIA Vádemelés rakétaügyben (ČSTK) - Londonban tegnap bíróság elé állították Caroline Tis- dallt, a brit külügyminisztérium 23 éves titkárnőjét azzal a váddal, hogy megszegte a hivatali titoktar­tásra vonatkozó törvényt. A titkárnőt hétfőn beidézték a Scotland Yardra, ahol az után nyomoznak, hogy a The Guardi­an napilap tavaly októberben mi­ként juthatott az amerikai szár­nyas rakéták brit területen való telepítésére vonatkozó titkos do­kumentum szövegéhez, amelyet a lap nyilvánosságra hozott. Eb­ben a memorandumban Heselti- ne hadügyminiszter arról tájékoz­tatta Thatcher kormányfőt, hogy mikor érkeznek az első nukleáris rakéták a Greenham Common-i támaszpontra, és hogyan tájékoz­tatják erről a közvéleményt és a parlamentet. rámutatott arra is, hogy Salvador kérdése része egy sokkal széle­sebb körű problémának, amely a térség nemzeteinek elégedet­lenségéből fakad a nyomor és az igazságtalanságok- miatt. (ČSTK) - Grenada egykori dik­tátora washingtoni sajtóértekezle­tén jelezte azt a szándékát, hogy vissza kíván térni a karibi szigetor­szágba, ahonnan 1979-ben szám­űzte őt a népi forradalom. Eric Gairy azt a meggyőződé­sét fejezte ki, hogy az amerikai invázió után hatalomra segített bábrezsim által tervezett „parla­menti választásokon meggyőző győzelmet arat“ a Grenadai Egye- f sült Munkáspárt, amelyet több éven át vezetett. Hozzáfűzte, ha ez megtörténik, akkor Grenadán állandósulhat az amerikai és a brit katonai jelenlét. Az IPS hírügynök­ség jelentése szerint a sajtóérte­kezleten azzal kérkedett, hogy Grenada lakosai őt „a nemzet ve­zérének“ tartják. Egy szóval sem említette viszont azt a terrort és megtorlást, amelyet rezsimje 12 éven át gyakorolt, hasonlóképpen azt is elhallgatta, milyen módon űzték ki őt Grenadáról. Arra a kér­désre, miért nem tért haza koráb­ban, Gairy azt válaszolta, hogy „nagyon elfoglalt volt Washing­tonban, mivel a Grenadának nyúj­tott amerikai támogatást intézte“. A jelek szerint az exdiktátor há­lás az Egyesült Államoknak ezért a „támogatásért“, mivel kijelentet­te, hogy a Grenadán épülő új repülőteret Ronald Reaganról nevezik majd el. Ez a kijelentése egyúttal határtalan cinizmusáról is tanúskodik. A napokban számos amerikai nagytőkés látogat el Grenadára, akik azt „tanulmányozzák“, mi­lyen beruházásokat valósíthatná­nak meg az országban, és amint úti céljukat hivatalosan megindo­kolták, „hogyan segíthetnék elő Grenada gazdasági és szociális fejlődését“. Valójában azonban arra irányuló kísérletről van szó, hogy Grenadát az Egyesült Álla­mok mezőgazdasági és nyers­anyaggyarmatává változtassák. (ČSTK) - Javier Pérez de Cu­ellar ENSZ-főtitkár az ENSZ afri­kai tagállamai küldöttségeinek ve­zetőivel folytatott tanácskozást a kontinens több országában kia­lakult gazdasági helyzetről. Az ENSZ-főtitkár rámutatott, misze­rint az említett országok súlyos gazdasági nehézségeinek az oka, hogy alacsonyak a nyersanyag- árak, kedvezőtlenek a kereskedel­mi feltételek, és nagy a külföldi eladósodásuk. Az ENSZ szakértőinek vélemé­nye szerint csak 1980-1982-ben a mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok ára 30 százalék­kal csökkent, és a nyugati orszá­gok által létrehozott protekcionista gátak következtében jelentősen AFGANISZTÁN 200 ellenforradalmár tette le a fegyvert (ČSTK) - A Hezbe Iszlámi nevű kormányellenes szervezetnek több mint 200 tagja tette le a fegyvert, és adta meg magát az afgán hatóságok­nak a karabaghi járásban, Kabultól 60 kilométerre északra, jelentette tegnap a hivatalos afgán rádió. A csoport döntése, hogy véget vet a harcnak a néphatalom ellen, azoknak a határozott akcióknak egyik következ­ménye, amelyeket az afgán fegyveres erők a múlt év végén és ennek az évnek az elején nemcsak a főváros környékén, hanem a határ menti tarto­mányokban is végrehajtottak. Ezek közül az egyik legsikeresebb egy 700 tagú banditacsoport felszámo­lása volt Badahsan tartományban, az ország északkeleti részén, amikor is a kormánycsapatok 200 ellenforradal­márt foglyul ejtettek, a többit pedig harcképtelenné tették. A csoport pa­rancsnoka Mohammed Mehdi interjút adott afgán újságíróknak, és ezt teg­nap közölték a kabuli lapok. Agrárpolitikája csőddel fenyegeti a Közös Piacot (ČSTK) - Brüsszelben folytató­dott a Közös Piac mezőgazdasági minisztereinek tanácskozása. Az ülés első napján Gaston Thorn, a brüsszeli bizottság elnöke kije­lentette: ha a Közös Piac azonnal nem változtat mezőgazdasági po­litikáján, az év végén költségveté­se legjobb esetben is 1,3 milliárd dolláros hiánnyal zár. Sőt még az agrárkiadások befagyasztása is csődbe juttatja a Közös Piacot. A problémát az okozza, hogy a kö­zösség jelenleg költségvetésének kétharmadát a mezőgazdaság tá­mogatására fordítja. csökkent az afrikai országok kész­termékkivitele is. A Time hetilap szerint az afrikai országok adós­sága a Nyugattal szemben elérte a 100 milliárd dollárt. KB-ülés Adenben (ČSTK) - Adenben hétfőn összeült a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottsága Ali Nasszer Mohamednek, a párt KB főtitkárának elnökletével, hogy megvitassa a JSZP KB Politikai Bizottságának jelentését és a pártépí­téssel összefüggő kérdéseket. Az ülés résztvevői megismerkednek az 1983- as évre szóló társadalmi és gazdasági fejlesztési terv teljesítésének eredmé­nyeivel, és megvitatják a jelenlegi öt­éves tervidőszak (1981-85) feladatait.- Gyorsan! - mondtam Hogsgoodnak a külügyminisztériumban. - Sietek. Mi az álláspontunk az emberi jogokkal kapcso­latban?- Kiállunk értük, azt viszont ellenezzük, hogy ennek bizonyítását követeljék tőlünk.- Ez mit jelent?- Azt például, hogy az elnök nemrég meg­vétózta azt a kongresszusi törvényjavaslatot, amely a Salvadornak nyújtott katonai segélyt az emberi jogok helyreállításához és a föld­reformhoz kötötte.- És miért vétózta meg?- Politikai állásfoglalásunkat akarja halla­ni, vagy az igazságot?- Mindkettőt.- Nos, álláspontunk az, hogy a képviselő­ház törvényjavaslata a salvadori baloldal kezére játszik, és aláássa az elnök külpoliti­kai tekintélyét. Az igazság pedig az, hogy Salvadorban a választások, óta a legcseké­lyebb előrelépés sincs sem az emberi jogok, sem a földreform terén.- No és hogy állunk a jobboldali halálbri­gádokkal?- Miféle jobboldali halálbrigádokkal? A mi politikai vonalunk szerint a jobboldali halál­brigádok valójában baloldali halálbrigádok, amelyek így akarják befeketíteni a jobboldalt.- Maga elhiszi ezt?-Az elnök azt mondja, hisz ebben, ez pedig nekünk éppen elég.- A salvadori népnek tehát semmi oka sincs félni a jobboldali halálbrigádoktól?- Politikai vonalunk az, hogy nem bocsá­tunk meg sem a szélsőbalos, sem a szélső- jobbos halálbrigádoknak. Fő feladatunk' megszilárdítani a helyzetet a térségben, mégpedig a salvadori hadsereg támogatá­sával.-A hadsereg a jelek szerint támogatja a halálbrigádokat.- Ez csak félrevezető propaganda. A nemrég újjáválasztott vezetők elkötelezték magukat a demokrácia és a szabadság mel­lett, de mindaddig semmit sem tudnak tenni, amíg ki nem söprik a baloldalt. Art Buchwald: Igazság vagy politika?- Na és mi a helyzet a földreformmal?- Mi mellette vagyunk!- De hát semmi jel sincs arra, hogy bármi is történt volna ezen a területen Salva­dorban.- Politikai vonalunk szerint a katonai se­gítséget nem lehet a földreformhoz kötni. Miért adjunk földet a parasztoknak, ha a marxisták úgyis elvennék tőlük?- Ez a politikus véleménye. De mi az igazság?- Az, hogy a salvadori kormány gondolni sem akar a földreformra. ,-A kongresszus a katonai segélyt az emberi jogok helyreállításához és a földre­formhoz kötötte abban a törvényjavaslatban, amelyet az elnök a törvényhozási szünetet kihasználva megvétózott. Mi lesz akkor, ha az ismét összeülő kongresszus újra elfogad egy hasonló tervezetet?-Arra törekszünk, hogy húzzuk az időt mindaddig, amíg ki nem söpörjük a marxista lázadókat Salvadorból.- Lehetséges, hogy az elnök még több pénzt kér majd a salvadori kormányzat szá­mára?- Majd akkor, ha bizonyítani tudjuk, hogy van haladás az emberi jogokban és elkezd­ték a földreformot.- De hogyan fogják ezt bizonyítani?- Ottani nagykövetünk szolgáltatja a bizo­nyítékokat.- És ha tegyük fel, erre képtelen?- Akkor majd olyan valakit ültetünk a he­lyébe, aki képes erre.- Láthatja majd a kongresszus is a bizo­nyítékokat?- Csak ha már bizonyítani tudjuk, hogy a kommunista országokban még rosszabbul áll a helyzet az emberi jogokkal és a földre­formmal.- De hogy tudjuk ezt bizonyítani?- Úgy, hogy ezt mondjuk. Általában ez a taktikánk velük szemben.- ön szerint helyes dolog azt mondani, hogy képtelenek vagyunk bármiféle nyomást gyakorolni a salvadori kormányra?- Politikai vonalunk az, hogy felmérhetet­len hatalom van a kezünkben végrehajtatni a szükséges reformokat, és élni is fogunk vele, ha azok ott nem látják be, milyen rosszak a módszereik.- Na és mi ebben az igazság9- Az igazat nem mondhatom meg önnek. Ez ellenkezik a kormány politikájával. (Megjelent az International Herald Tribune-ban) SALVADOR Sikeresen folytatódik a partizánok offenzívája Súlyos több afrikai ország gazdasági helyzete

Next

/
Oldalképek
Tartalom