Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-10 / 8. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Közös felelősség Az élet első nagy döntése vár ezekben a napokban az alapiskolák nyolcadikosaira: pályát kell választaniuk. A feladat nem könnyű, hiszen a tizennégy éves gyerekeknek még nincsen elég önismeretük, kellő élettapasztalatuk, megfelelő ítélőképességük, esetleg képességeik, készségeik sem alakultak ki teljesen. Érezhetnek ugyan kedvet egy-egy foglalkozás iránt, de azt nem várhatjuk tőlük, hogy életre szólóan és felelősen egymaguk döntsenek jövőjükről. A pályaválasztás során ezért nő meg a felnőttek szerepe, főleg a szülőké, akik felelősek gyermekük sorsáért. Szlovákiában ebben a tanévben 74 350 gyerek hagyja el az alapiskolát. A gimnáziumokban 11 ezer, a szakközépiskolákban 14 955, a szakmunkásképző intézetekben pedig 48 395 férőhely várja az első osztályosokat. A tervszámok alapján bízvást állíthatjuk, hogy minden tanulónak jut hely valamilyen intézményben, gond, nehézség mégis lesz; nem csak azért, mert a jelentkezők megoszlása évről évre egyenlőtlen, hanem azért is, mert 1984 szeptemberétől az alapiskola befejezése után egyetlen fiatal sem vállalhat azonnal munkát, hiszen az új oktatási törvény értelmében a tankötelezettség tizenhat éves korig fog tartani, aki tehát nem folytatja tanulmányait valamilyen középiskolában, annak legalább két évig szakmát kell tanulnia. Az előzetes felmérések szerint 1300-ra tehető azoknak a száma, akik nem szándékoznak továbbtanulni; sorsukról - a szülőkkel való megegyezés alapján - a kerületi, illetve járási nemzeti bizottságok illetékesei döntenek majd. Nagy feladat vár tehát az iskolavezetésre, a tantestületre, az osztályfőnökre és a pályaválasztási felelősre, hiszen sokféle motiváló tényezőt figyelembe Véve kell a tanulókat megfelelő pályára irányítaniuk. Még akkor is, ha az elképzelésük esetleg a szülők ellenállásába ütközik. Akadnak ugyanis akik mindenképpen tovább akarják taníttatni a gyermeküket, függetlenül annak adottságaitól és képességeitől. Ilyen esetben az iskolára, a nevelőre hárul a gond, hogy a tanulót a személyiségének legjobban megfelelő pályára, szakmára irányítsa. Gyakran előfordul azonban az is, hogy a tehetséges, rátermett gyereket a szülei nem engedik továbbtanulni, mert nem vállalják az iskoláztatás költségeit, vagy sokszor a szülök az anyagi hasznot fontosabbnak tartják, mint a szellemi értéket és az örömmel végzett munkát. Nemegyszer érvelnek azzal is, hogy az alacsony iskolai végzettségű fizikai dolgozó fizetése kétszer annyi, mint kezdetben az ajánlott pályán dolgozóké. Helytelenül gondolkodnak és cselekszenek tehát az ekképpen mérlegelők, hiszen a pillanatnyi előnyért megfosztják a gyereket attól, hogy tehetségét és képességét kibontakoztathassa. A tisztán anyagi szempontok szűklátókörűségre utalnak, figyelmen kívül hagyják a tanulás, az önművelés, a szellemi előbbre jutás értelmét, holott az anyagi boldogulásnak is végső soron ez az alapfeltétele. Hari\arosan eljön a végső döntés ideje. Érdemes hát még egyszer minden szülőnek, gyermeknek végiggondolnia, helyesen határozott-e. A tavalyi felvételi eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a tanulók vágyai, elképzelései nincsenek arányban az adott lehetőségekkel. A kelleténél még mindig jóval többen ostromolják a felkapott szakközépiskolákat (az óvónői, a közgazdasági, a művészeti, az egészségügyi szakközépiskolákat) s lényegesen többen jelentkeznek némely divatos, jól jövedelmező, borravalóval is kecsegtető mesterségre (fodrász, kozmetikus, autószerelő, tévé- és rádiójavító) is, mint amennyi a férőhely. Ugyanakkor a népgazdaságilag fontos szakmák (a bánya-, kohó-, építőipari, közlekedésgépészeti) munkaerő-után- pótlási gondokkal küszködnek. Csekély az érdeklődés - néhány szakközépiskola két-három- szoros tüljelentkezéséhez képest különösen az - a gimnáziumok iránt. A szlovák fővárost kivéve a jelentkezők száma a műit évben nem fedte a tervszámot, s a helyzet előreláthatólag az idén sem lesz jobb. A fiatalok - főleg a fiűk, s nem ritkán éppen a jó előmenetelűek - mellőzik a gimnáziumot, attól tartva, ha nem veszik fel őket egyetemre vagy főiskolára, nem tudnak majd mit kezdeni. Megfeledkeznek arról, hogy a gimnázium nem jelent zsákutcát azoknak sem, akik nem tanulnak tovább, hiszen a fakultatív rendszerű képzés bizonyos szaktudást nyújt, s ezáltal lehetővé válik a diákok elhelyezkedése. Fontos lenne tehát, ha a rátermett, jó képességű tanulók gimnáziumba mennének, s az érettségi után a jelenleginél többen folytatnák tanulmányaikat műszaki főiskolán, természettudományi karon vagy katonai főiskolán. Vonatkozik ez természetesen, sőt még fokozottabban a magyar tanítási nyelvű iskolák növendékeire, hiszen itt a továbbtanulásra jelentkezők száma még nincs összehangban a társadalmi igényekkel. Ahhoz, hogy a pályázók aránya megfeleljen a lakosság nemzetiségi összetételének, a jövő tanévben a nyolcadikosok mintegy 20 százalékának gimnáziumban, 30 százalékának pedig szakközépiskolában kellene továbbtanulnia. A szülők vagy a fiatalok törekvéseit, elképzeléseit nem köny- nyü összhangba hozni a realitásokkal, a társadalmi elvárásokkal. Ehhez is körültekintő nevelőmunka szükséges. A szülői ház és az iskola közötti jó kapcsolat tehát e téren is eredménnyel járhat, mert ha a szülők érzik, hogy a pedagógusnak is a gyermek boldogulása a célja, akkor nemcsak igénylik, hanem el is fogadják a tanácsát. Hiszen a végső cél közös: a gyerek adottságainak leginkább megfelelő pálya kiválasztása. TÖLGYESSY MÁRIA Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke ma 71 éves Fogadás a bratislavai várban A barátság és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséért (ČSTK) - Viliam Šalgovič, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap a bratislavai várban Peter Colotka szlovák miniszterelnök jelenlétében fogadta a bratislavai konzuláris hivatalok vezetőit. Nevükben Vagyim Sztyepanov szovjet főkonzul, a bratislavai konzuláris testület doyenje sok sikert kívánt dolgozóinknak s Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának évében a fejlett szocialista társadalom építése programjának megvalósításához. Elismeréssel szólt népünk múlt évi sikereiről, és nagyra értékelte, hogy a szocialista Csehszlovákia a világbéke megőrzésére törekszik. Viliam Šalgovič köszönetét mondott az őszinte jókívánságokért. Nagyra értékelte a konzuláris hivatalok vezetőinek hozzájárulását az általuk képviselt országokkal való barátság, együttműködés és jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez. Bár az 1983-as esztendő a nemzetközi helyzet alakulását tekintve nem hozta meg a várt enyhülést, hanem - az imperialista körök irreális politikája következtében - a nemzetközi feszültség kiéleződéséhez vezetett, kifejezte azt a meggyőződését, hogy sikerül érvényesíteni a békepolitika elveit, és 1984-ben a nemzetközi helyzet kielégítően alakul. Hozzáfűzte, hogy dolgozó népünk ezt országépítő munkájával mozdítja elő, tudatosítva, hogy az ember boldog élete nemcsak kívánság, hanem reális cél. KEDD 1984. január 10. XXXVII. évfolyam 8. szám ★ Ára 50 fillér Munka Érdemrend átadása (ČSTK) - Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Jirí Semínnek, a CSKP KB munkatársának átadta a Munka Érdemrendet, amelyet 60. születésnapja alkalmából a CSKP és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves tevékenységéért adományoztak. Jókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára jókívánságait fejezte ki Herbert Miesnek, a Német Kommunista Párt elnökének újraválasztása alkalmából. Nagykövet kinevezése (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Ján Pappot kinevezte hazánk rendkívüli és meghatalmazott romániai nagykövetévé. Egyidejűleg felmentette tisztsége alól Josef Šimont, az eddigi nagykövetet. Karel Hoffmann a nymburki járásban (ČSTK) - Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke tegnap a nymburki járásba látogatott. František Brabenecnek és Jirina Veseiának, az SZKT titkárainak társaságában megtekintette a Nymburki Vasúti Javítóüzem és Gépgyár több részlegét, ahol mozdonyokat és vagonokat javítanak. Megismerkedett a vállalat történetével és jelenlegi feladataival, valamint a dolgozók munka- és szociális feltételeivel. A vállalat az idén ünnepli megalapításának 110. évfordulóját. Karel Hoffmann elvtárs a Vasúti Szakmunkásképző Iskolában is járt, amelyben 1500 fiatal tanul. Ezután részt vett a nyumburki járás dolgozóinak gyűlésén, amelyen a szakszervezeti tagok idei feladataival foglalkoztak. A tanácskozás vitájában válaszolt a dolgozóknak a szakszervezeti munkával kapcsolatos kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy gazdasági téren nagyobb gondot kell fordítani a szállító-megrendelői kapcsolatok javítására és a tervek teljesítésére, s kiemelte, hogy elsőrendű feladat a tervezői tevékenység tökéletesítése, és hogy minden szinten következetesen érvényt kell szerezni a jóváhagyott tervek tekintélyének. A NOSZF és a felszabadulás tiszteletére Határidő előtt átadják az új átrakóállomást (Tudósítónktól) - Hazánk legnagyobb „szárazföldi kikötője“, az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) átrakóállomás népgazdasági jelentőségét nem hiszem, hogy bárki is vitatná. Csaknem negyven esztendővel ezelőtt létesült, és 1947 óta - amikor az első fontos szállítmányok, köztük a számunkra az életet jelentő kenyérgabonával megrakott vasúti szerelvények megérkeztek a Szovjetunióból - az ország lakosságának emlékezetébe igen mélyen bevésődött, mit jelent számunkra a esernyői állomás és a rajta keresztül lebonyolított árucsere-forgalom. Annak idején, 1947-ben naponta ötszáz tonna árut raktak át szovjet vasúti kocsikból: harminc évvel később, 1977 körül évente több mint 20 millió tonna érkezett. Ez a mennyiség évről évre növekszik, s a esernyői átrakóállomás lassan már képtelen lenne a beérkezett árumennyiséget folyamatosan fogadni, illetve továbbítani. Ezért vált szükségessé egy újabb átrakóállomás építése a Nagykaposhoz (Veľké Kapušany) közeli Matyóc (Matovce) község mellett. Építéséhez a Bratislavai Állami Közlekedési Tervezőintézet tervei alapján az idén fognak hozzá. A több mint 300 millió korona ráfordítást igénylő új határ menti átrakóállomás átadási határidejét eredetileg 1985 januárjára tűzték ki. A kivitelező intézmények kollektívái azonban felajánlották, hogy az állomást 1984. november 7-én, a NOSZF 67. évfordulóján átadják rendeltetésének. Oto Pončak mérnöktől, a vasútépítő vállalat kelet-szlovákiai ki- rendeltségének igazgatójától megtudtuk, hogy a szóban forgó felajánlás reális, a vállalt határidőt be tudják tartani.- Nagy népgazdasági jelentősége van ennek a kezdeményezésnek, hiszen az új átrakóállomás üzembe helyezésével nagymértékben tehermentesül a esernyői állomás és a jövőben, ez év november 7-étől nemcsak a Csap, hanem a Uzsgorod felől érkező szovjet vasúti szerelvényeket is fogadhatjuk hazánkban. A gyümölcsöző csehszlovák -szovjet együttműködésnek tehát egy újabb jelentős kapuja nyílik meg ott, ahol 1944 novemberében megjelentek az első felszabadító szovjet egységek. Ennek a tudata kétségkívül lelkesíti és eredményes munkára sarkallja az építőket. , (kulik) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!
