Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-09 / 7. szám, hétfő

A KOMMUNISTÁK ÉV ELEJI TANÁCSKOZÁSAI ÚJ szú 3 1964.1.9. Az igényes feladatok jobb munkát követelnek írta: Mikuláš Benő, a CSKP KB titkára A pártalapszervezetek év eleji taggyűléseinek rendkívül fontos szerepük van a fő társadalmi feladatok megoldásában. Jelentős láncszemei a párt és az egész társadalom munkájának. A CSKP Központi Bizottsága egységes programot határozott meg az év eleji taggyűlések számára: megtárgyalni az alapszervezetek ez évre szóló fő feladatait a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak megvalósí­tása során. A Központi Bizottság 9. ülése a pártszerveket és -szervezeteket fokozott erőfeszítésre és a munka hatékonyságának növelésére ösztönözte s arra, hogy a CSKP KB Elnökségének 1983 októberi határozata értelmében az alapszervezetek taggyűlései alkotó és konstruktív légkörben valósuljanak meg. A múlt év végén megkezdődött a taggyűlések előkészítése. E fontos tanácskozások célja olyan tárgyszerű és konkrét határozatok elfogadása, amelyek megteremtenék a kellő feltételeket ahhoz, hogy a munkakollektívák minden területen biztosítsák a gazdasági és szociális fejlődés tervé­nek teljesítését és tűlteljesítését, hogy aktívan hozzájáruljanak a kongresszusi feladatok megvalósításához a 7. ötéves tervidőszak negyedik évében. I. A pártmunkában már hagyomány, hogy az évet jó gazdához illően értéke­léssel kezdjük. Sehol sem lenne szabad hiányoznia a pártmunka hatékonysága igényes elemzésének, a bevált tapasz­talatok és a hibák elemzésének. Csak így lehet a figyelmet a fő feladatokra irányítani, növelni a párt befolyását, s meghatározni az idei év céljainak meg­felelő konkrét utakat, intézkedéseket hozni a kommunisták aktivitásának növe­lésére, arra, hogy a munkakollektívákban dolgozó alapszervezetek összehangol­tan dolgozzanak. Az 1984-es év küszöbén gazdasági és szociális fejlődésünk tervének különösen két jellegzetes vonását kell tudatosíta­nunk. A terv az intenzifikáció révén és a munka társadalmi termelékenységének növelésével a gazdasági növekedés na­gyon igényes dinamikáját határozza meg. A kitűzött célok reális jellege a fej­lett termelési és tudományos-műszaki bázisra, az emberi munka széles körű alkotó potenciáljára támaszkodik, ami a termelésben elsősorban a tudomá­nyos-műszaki haladás megvalósításának felgyorsítására irányul. Az 1984-re szóló terv másik fontos szempontja, hogy a gazdasági és szociá­lis fejlesztési program fő feladatait bo­nyolultabb belső, de főleg külső gazdasá­gi és politikai feltételek közepette kell megoldani. A veszélyesen kiéleződött nemzetközi helyzetben, amikor az impe­rializmus atomkatasztrófával fenyegeti a világot, meg kell teremtenünk a szüksé­ges forrásokat az elért magas életszínvo­nal és a szociális biztonság szavatolásá­hoz, s ezzel együtt biztosítanunk kell országunk védelmi képességét. Nem szabad n^egengednúnk, hogy megvaló­suljanak az Egyesült Államoknak a kato­nai-stratégiai erőfölényt célzó tervei. A Szovjetunióval és az egész szocialista közösséggel, valamint a világ háborúelle­nes és békemozgalmaival együtt elég erőnk, szilárd akaratunk és határozottsá­gunk van ahhoz, hogy ne engedjük meg e veszélyes tervek megvalósítását. Szá­munkra ebből az következik, hogy tovább növeljük szocialista társadal­munk erejét, elsősorban a gazdaság fokozott erősítésével. Igényes program ez, de teljesíthető. Megmutatja a jövőt, s mozgósító erőt jelent a tudatos, kezde­ményező tevékenység fejlesztéséhez. A CSKP Központi Bizottsága meggyő­ződését fejezi ki, hogy nemcsak a kom­munisták, hanem egész dolgozó népünk becsületes munkával, konkrét tettekkel és alkotó aktivitással támogatja a párt és a szocialista állam politikáját, a fejlett szocialista társadalom építésének és ha­zánk védelmi képességének politikáját. Hazánk, valamint az egész szocialista közösség erejében és egységében, a Szovjetunióhoz fűződő megbontha­tatlan barátságban és együttműkö­désben rejlik népünk békés életének, jövőjének szilárdsága és biztosítéka. Pártunk az építés és a haza védelmé­nek mély, belső egységét tekinti politikája pillérének és a társadalom további fejlő­dése legalapvetőbb szükségletének. Ezek a létfontosságú kérdések képezik a legfelsőbb párt- és állami szervek min­dennapi munkájának magvát, mondotta Gustáv Husák elvtárs újévi beszédében. A Központi Bizottság 9. ülésén is hang­súlyozták, hogy a nemzetközi esemé­nyek következményei visszatükröződnek mindennapi munkánkban, gazdasági fej­lődésünk kérdéseinek megoldásában, politikai nevelő munkánkban és másutt. Pártunk és szocialista államunk szá­mára sosem volt olyan sürgető a fel­adat, hogy a népgazdasági terv felada­tait összekapcsolja a nemzetközi hely­zet alakulásával és a haza védelmével. A feladatok sokasodása megköveteli, hogy fejlesszük a párt, a szocialista állam és a Nemzeti Front szerveinek és szerve­zeteinek szervező munkáját. Az a célunk, hogy lakosságunk legszélesebb rétegei helyesen tájékozódjanak. A társadalmi szükségletek szempontjából az első helyre a következő stratégiai feladatot helyezzük: következetesebben valósít­suk meg a munka hatékonyságának és minőségének hosszú távú gazdaságpoli­tikai irányvonalát, ésszerűen használjuk ki a termelési, a tudományos-műszaki és a munkaerőpotenciált, érvényesítsük a gazdaságosságot és minden forrás felhasználásának elvét, tökéletesítsük az irányítást, fejlesszük a dolgozók kezde­ményezését és céltudatosan kapcsoljuk be gazdaságunkat a szocialista gazdasá­gi integrációba. Az, hogy mindenki megértse pár­tunk politikáját, hogy meggyőződjön helyességéről és következetesen megvalósítsa, megköveteli az ember sokoldalú nevelésével kapcsolatos igények emelését. Az embereket öntu­datos, áldozatkész munkára, szocia­lista hazafiságra, szocialista és prole­tár internacionalizmusra kell nevelni. A CSKP Központi Bizottságának 9. ülésén elfogadott határozat azzal fordult minden pártszervhez és -szervezethez, hogy a kommunisták mutassanak példát a munkakollektívákban, a pártonkívülie- ket alkotó kezdeményezésre, nagyfokú felelősségre és fegyelemre ösztönözzék. II. Az év eleji taggyűlések a fő figyelmet a párt gazdásági és szociális programjá­nak megvalósítására, valamint az 1984- es terv feladatai megoldásához szüksé­ges feltételek megteremtésére irányítják. Rendkívül fontos, hogy a pártszerve­zetek a kommunisták, a vezető káde­rek és a munkakollektívák elért ered­ményeinek sokoldalú, bíráló elemzése után lássanak hozzá a jövö feladatai­nak végrehajtásához. A taggyűléseken a kommunisták érté­kelik, hogy az alapszervezet bizottsága, a pártcsoportok, a tagok és a tagjelöltek hogyan vették ki részüket a pártmunká­ból, miért nem teljesítették feladataikat, s a taggyűlések kötelessége az is, hogy intézkedéseket foganatosítsanak a hibák eltávolítására. A taggyűléseken nem mindig lesz idő minden kommunista munkájának részletes értékelésére. Itt a pártbizottságoknak, a pártcsoportoknak és a részlegszervezeteknek kell ezt meg­tenniük. A mindennapi pártmunka azt igazolja, hogy a kommunisták kollektív megismerése jelentős mértékben gazda­gítja a dolgozók, az újítók, az ésszerúsí- tők és mindazok tapasztalatait, bíráló megjegyzéseit és ötleteit, akik aktív hoz­zájárulásukkal elősegítik a kitűzött célok elérését. Szükséges, hogy a párttaggyú- lések és a hozzájuk kötődő nyilvános taggyűlések előkészítése is ezeken a ta­pasztalatokon alapuljon. Az év eleji taggyűléseken az értékelés több, nagyobb jelentőségű az egyszerű mérlegkészítésnél. A feladatok teljesíté­sének mélyreható, névre szóló és tárgy­szerű elemzésével fény derül a hiányos­ságokra, a felületességre és a formaliz­musra. Általánosítják a jó tapasztalato­kat, a hatékony munkaformákat és -mód­szereket, amelyeket alkotó módon tovább kell fejleszteni. A gyakorlat nem­egyszer bebizonyította, hogy a formális, felületes és nem konkrét hozzáállás rendszerint újraszüli a hiányosságokat, tompítja a felelősséget és a fegyelmet. A pártszervezetek számos jó és idő­szerű határozatot fogadnak el, de nem egyformán teljesítik őket. Az eredmények bíráló értékelése, a hibák következmé­nyeiből való következtetések levonása hozzájárul a fegyelem és a felelősség, valamint a kommunisták pártos harcias­ságának növeléséhez. Ezért a taggyűlé­seken felelősségteljesen kell elemezni azoknak az alapvető feladatoknak a telje­sítését, amelyeket a XVI. pártkongresz- szus határozott meg. Pártunk figyelmének középpontjában a társadalmi élet minden területe további tökéletesítésének legfontosabb kérdései állnak. Ez az irányvonal kifejezi a szocia­lista fejlődés objektív törvényszerűségeit, népünk reális szükségleteit és érdekeit. Tömören fogalmazva: a termelőerőkben végbemenő mélyreható minőségi vál­tozások meggyorsításáról s a társa­dalmi viszonyok ennek megfelelő fej­lesztéséről van szó azzal a céllal, hogy biztosítsuk az egész társadalomnak és minden egyes tagjának további sok­oldalú fejlődését. III. Ismeretesek Lenin gondolatai arról, hogy ha helyesen határozzák meg a célo­kat és elérésük módját, akkor minden a munkaszervezésen, valamint a káderek színvonalán és munkáján múl'k. A hatékony pártvezetés fejlesztése, valamint a dolgo­zók öntudatos támogatása dönt végered­ményben a legbonyolultabb kérdések sorsáról is. Nagyon fontos a CSKP KB Elnöksége határozatának az a követelménye, hogy a taggyűlések a párt és a társadalom előtt a magas fokú felelősség légkörében valósuljanak meg, hogy azok tárgyszerű, konkrét és ellenőrizhető határozatok elfo­gadásával érjék el tetőpontjukat. Az előttünk álló feladatok megkövete­lik, hogy formáljuk a dolgozók gazdasági gondolkodásmódját, elsősorban a vezető gazgasági dolgozókét, az egész pártaktí­váét, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezet vezető dolgozóiét. Ez kétség­kívül a népgazdaság intenzív fejlesztésé­hez vezető út egyik nagyon fontos lánc­szeme. Az alkotó és tudományosan megalapozott munka, amelyre a tettek és a szavak egysége a jellemző, a ga­ranciája annak, hogy a fő feladatok felelősségteljesen és megfelelő szin­ten tükröződjenek a politikai szervező, az eszmei-nevelő és a tömegpolitikai munkában, valamint a párt káder- és ellenőrző munkájában. Az elfogadott határozatok végrehajtá­sában kulcsfontosságú szerepet játszik az alulról és felülről végrehajtott haté­kony ellenőrzés. Az ellenőrző tevékeny­ségben jelentős helyet foglal el a gaz­dasági vezetőség ellenőrző jogának komplex érvényesítése. Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az az igény, hogy a vezető káderek felelősségtelje­sen, pártosan lássanak hozzá a feladatok teljesítéséhez. A pártszervezetnek meg kell követelnie, de ugyanakkor meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy a vezető dolgozók következetesen telje­sítsék feladataikat, ne térjenek ki a ké­nyes kérdések megoldása elől, és ne támaszkodjanak csak az utasításokra. Követelmény az is, hogy magas szakmai színvonalon és széles politikai látókörrel vezessék a dolgozókat a munkahe­lyeken. A gazdaság intenzifikálásának cél­programjával igyekszünk társadalmunk sokoldalú fejlődésének magasabb fokát elérni. Ez megköveteli, hogy az egész párt, annak minden láncszeme, minden kommunista és munkakollektíva ne hát­ráljon meg az akadályok és a problémák előtt, hanem alkotó módon keresse meg­oldásuk módját. Szükséges, hogy minde­nütt ne csak a feladatok teljesítése alap­ján értékeljék a munkát, de aszerint is, hogyan használták ki a lehetőségeket, a feltételeket és az erőforrásokat. Az elmúlt év eredményeit és az idei év feladatait elemezve Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB novemberi ülésén két lénye­ges tényre hívta fel a figyelmet: „Elő­ször, hogy népgazdaságunk a kapaci­tások, tapasztalatok és szakképzett emberek szempontjából rendelkezik kellő feltételekkel és lehetőségekkel ahhoz, hogy az elkövetkező években gyorsabban fejlődjön, és megbirkóz­zon az igényesebb feladatokkal. Má­sodszor: bebizonyosodott, hogy e le­hetőségek kiaknázásához elengedhe­tetlenül szükséges az offenzív politikai hozzáállás.“ Ez az alapvető szemlélet vonatkozik az alapszervezetek tanácsko­zására is. Megköveteli, hogy vállaljuk a felelősséget azokért a nehéz felada­tokért, amelyek megvalósítása minde­nütt reális, ahol a kommunisták a párt következetes harcosaiként járnak el. A taggyűlések színvonala nagymér­tékben függ majd attól, hogyan sikerül e fontos határozatot gondolkodássá és tettekké, az erkölcsi és anyagi értékelés kritériumává változtatni. A XVI. pártkong­resszus fejezte ki a „szocialista módon gondolkodni, élni és dolgozni“ jelszó al­kotó erejét. Hangsúlyozta, hogy az em­berekben olyan óriási alkotóerő van, amely képes mozgósítani a társadalmat a legbonyolultabb feladatok teljesítésére. A gazdaság intenzifikálásában kima­gasló eredményeket csak akkor érünk el, ha felhasználunk minden újat, ami a munkahelyeken, üzemekben és falvak­ban születik. Ha támogatjuk és tovább­adjuk a bevált tapasztalatokat, népszerű­sítjük az élenjáró munkakollektívák, a szocialista munka úttörőinek példáját. Minden kerületben és járásban van példa arra, hogy a pártszervezet vezette kollek­tívák nemcsak a terv kidolgozásában látják a feladatok teljesítését, hanem szüntelenül keresik a társadalmi szük­ségletek minél jobb kielégítésének útjait. Példaként hozhatjuk fel azokat a párt- szervezeteket és munkakollektívákat, amelyek a szovjet tapasztalatokat hasznosítják. A taggyűlések előkészítésében je­lentős helyet foglal el az élenjáró kol­lektívák példájának alkotó felhaszná­lása elsősorban ott, ahol nem teljesítik a tervet. Ez kétségkívül a pártmunka magasabb formája, amely a feladatok, a problémák és az emberek mély ismere­tén alapszik, s ez az az út, amely meg­mutatja, hogyan lehet hatékonyan és gyorsan alkalmazni a potenciális lehető­ségeket. E szempontból a kerületi és járási pártbizottságok az alapszervezetek irányítási rendszere tökéletesítésének je­lentős időszakát élik, amely a hatékony segítségnyújtásra, a differenciált és indi­viduális megközelítésre épül. Az irányí­tásnak igényes, de bevált formája ez. Feltételezi, hogy rendszeresen gondos­kodjanak a pártaktíváról, hogy alaposan ismerjék az egyes pártszervezetek és munkahelyek problémáit. Lehetővé teszi, hogy megismerjék a kádereket, az alap­szervezetek bizottságainak és elnökei­nek képességeit, s így emeljék a párt- szervezetek végrehajtó erejét. A fölösle­ges és hatástalan papírmunkától csak úgy szabadulhatunk meg, csak úgy erő­síthetjük meg az élő politikai munkát, ha a munka individuális formáját a pártszer­vezetekben végzett munkával egészítjük ki, s a választott aktíva eszmeileg és politikailag magas színvonalon áll. Felmerülhet a kérdés: nem követe­lünk-e túl sokat az alapszervezetektől és a taggyűlésektől? Nem támasztunk-e túl­ságosan magas igényeket? Világos, hogy nem lehet azonnal mindenütt és mindent egyszerre elérni. A pártvezetés lenini stílusának részét képezi a türel- messég, a valósághű megközelítés és a pártpolitika céljaiért vívott küzdelem távlatának ismerete. Az év eleji taggyű­lések lehetőséget biztosítanak arra, hogy igényes feladatokat tűzzünk ki. Nem tekinthetjük egyszeri akciónak, hanem a pártszervezetek akcióképes­ségének és minden kommunista akti­vitásának további növeléséért folyta­tott küzdelem fontos mérföldkövének. Célunk az, hogy mindenütt ilyen szel­lemben készítsék elő a taggyűléseket, hogy az elmúlt időszakban végzett mun­ka sokoldalú értékelése alapján a.pártpo­litika jelenlegi feladatai az alapszerveze­tekben konkrét kifejezést kapjanak. Ez annyit jelent, hogy úgy kell növelni a párt­munka hatékonyságát, hogy az a terve­zett feladatok teljesítéséhez, a lehetősé­gek kihasználásához s a tervfeladatok túlteljesítéséhez vezessen. Fontos, hogy minden kommunista konkrét feladatainak és felelősségének tudatában távozzon a taggyűlésről. Ebből kell kiindulnia a pártbizottság beszámolójának, a vitának, a határoza­toknak. A tárgyszerű, átdolgozott és moz­gósító erejű határozatok jó alapot biztosí­tanak a tervezett nyilvános taggyűlések­hez is. A párt politikájának megvalósításáért szüntelenül pártos, harcos, elvhú és szí­vós harcot kell folytatni. E harc szerves részét képezik az év eleji taggyűlések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom