Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-02 / 1. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1984. I. 2. Elemzés és útmutatás A BÍRÁLAT ÉS AZ ÖNBÍRÁLAT ELMÉLYÍTÉSÉVEL Február 6-án tartja év eleji taggyűlését a sző- gyéni (Svodín) Csehszlovák-Szír Barátság Efsz 65 tagú pártalapszervezete, hogy értékelje 1983- ban végzett munkáját, s főleg kitűzze az idei feladatokat. £ községben három éve van külön- külön alapszervezete a földművesszövetkezet­ben dolgozó párttagoknak, illetve a helyi nyug­díjasoknak, tanítóknak, üzleteseknek. A 26 tagú falusi szervezet már január 16-án megtartja év eleji taggyűlését. Mindezt Árva Jolántól, az érsek­újvári (Nové Zámky) járási pártbizottság plénu- mának tagjától, a szövetkezet pártalapszerveze- tének elnökétől tudom meg. A nyitrai Az­beszt-Cement­gyár 1984-ben újabb innovált termékek soro­zatgyártását kezdi meg, amelyek között számos import­pótló termék ta­lálható. Ilyen például az a fal­burkoló lemez, ahol az azbeszt egy részét cellu­lózzal helyet­tesítik. A felvé­telen: Mária Tovaryšová (jobbról) és Anna Miklošová a Dupronit lemezek gyár­tása közben. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) A felemelkedés útján Több gyerek az óvodákban • A beilleszkedés feltétele - a szakképzettség • Társadalmi összefogással A cigánylakosság helyzetével rendszeresen foglalkozó párt és állam­irányítási szerveken kívül a közelmúltban egy széles körű társadalmi aktívaértekezlet is tanácskozott Rimaszombatban (Rimavská Sobota). A korábbi esztendők kormányhatározatainak teljesítését tekintették át. Elégedetten állapíthatták meg az általános előrehaladást, nem kendőz­hették el azonban a meglevő hiányosságokat, az újraéledő negatív tendenciákat sem.- Év elejei taggyűlésünkre már elkészült a fő feladatok terve- mondja. - Ez nemcsak a tanács­kozás pontos dátumát, megkez­désének óráját tartalmazza, ha­nem például azt is, ki a felelős a helyiség előkészítéséért. Egyéb­ként a helyi művelődési házban lesz a februári taggyűlésünk. Más­kor is ott szoktuk tartani gyűlése­inket. Készül a beszámoló- Hogyan, minek alapján készül a beszámoló? - kérdem.- December végéig ülést tartott mindhárom pártcsoportunk: a nö­vénytermesztésben, az állatte­nyésztésben és a gépesítésben dolgozó kommunisták csoportja, hogy értékelje munkáját. Az érté­kelést írásban megkapja a partbi­zottság. Ugyancsak alapanyagot szol­gáltat (január 15-ig) a beszámoló elkészítéséhez az efsz elnöke, fő­állattenyésztője, főagronómusa, főkertésze, főüzemgazdásza, az építkezés vezetője és maga a pártelnök. Ezek az alapanyagok- akárcsak a beszámoló is - jelen­tősebb terjedelmet szentelnek majd a feladatoknak, mint az el­múlt időszak értékelésének. Egy háromtagú koordinációs bizottság összesíti az egybegyújtött adato­kat, értékeléseket. A szervezet el­lenőrei pedig a tagok igazolványait nézik át a februári gyűlés előtt, beleértve a tagdíjfizetést is. Az értékelő tanácskozás előkészíté­sében segítséget jelent az alap­szervezetnek, hogy igen szoros kapcsolatban állnak Rudolf Pa- koš elvtárssal, a szervezet aktivis­tájával. A pártcsoportok Közben megérkezik beszélge­tésünk színhelyére a fiatal Volter Béla mérnök, az állattenyésztés­ben dolgozó pártcsoport vezetője, aki gazdasági tisztségét tekintve a sertéstelep vezetője.- Mi december másodikai cso­portgyűlésünkön értékeltük az ál­lattenyésztésben elért eredmé­nyeket, tagjaink aktivitását, cso­portgyűléseinket - tudom meg tőle.- Mi mindennel foglalkoznak a pártcsoportgyüléseken, illetve milyen kérdéseket vetettek föl a csoport tagjai? Az energiaválsággal összefüg­gő gazdasági kihatások rendkívül időszerűvé teszik, hogy a fával, mint legfontosabb nyersanyagaink egyikével a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodjunk. Ez annál is fontosabb, mivel a világ faszükséglete állandóan emelke­dik, s a FAO (az Egyesült Nemze­tek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) előrejelzése szerint évszázadunk végére eléri az évi 4,5 milliárd köbmétert. Nyers­anyag-termelés szempontjából így a fa képezi - a kőolaj és a szén után - a harmadik legjelentősebb nyersanyag-forrást. Sajnos, az elmúlt évtizedek nagymértékű erdőirtásainak kö­vetkeztében a világ erdeinek összterülete állandóan csökken (jelenleg a szárazföldnek csupán egyötödét teszik ki), s feltételez­hető, hogy az évszázad végén (2000 körül) a szárazföldnek csu­pán egyhatodát borítják majd er­dők. Különösen nagy jelentőség­gel bírnak az erdők Európában, melynek várható faszükséglete az évszázad végéig előreláthatólag mintegy 50-80 százalékkal nö­vekszik. Az előrejelzések arról ta­núskodnak, hogy az európai erdők a megnövekedett szükségletnek csupán 80 százalékát lesznek ké­pesek fedezni. Ugyanakkor jelen­tős eltolódás várható a fa felhasz­nálása terén is. Feltehetően- Például bírálták, hogy egyes abraktakarmányokból nem volt jó az ellátás. Az állattenyésztésben a szövet­kezet nem minden téren teljesítet­te az 1983. évi tervfeladatait. A tej­termelés tervét teljesítette, de a húseladásét nem. Ennek fő oka természetesen a rendkívül aszá­lyos esztendő. A kommunistáknak azonban tudatosítaniuk kell, és tu­datosítják is, hogy minden még­sem fogható a szárazságra. Ezt az is bizonyítja, hogy azonos feltéte­lek mellett az egyes gondozók s általában egyes szövetkezeti dolgozók különböző eredménye­ket értek el. Például az állatok súlygyarapodásában, leválasztá­sában, fölnevelésében, a tejter­melésben. A legkiválóbbak közé tartoznak például az állattenyész­tésben Simonka Mária, Muzslai András, Nágel Emerencia; a ker­tészetben Csókás Bertalan; a szőlészetben Király Margit, Si­monka Erzsébet, Kucsera Kata­lin; a gépesítésben Vavrecki Im­re. Venye Béla szocialista brigád­ja az aratásban ért el kiváló ered­ményt. A kukorica kombájnosok közül Zvoncsár Vincét és Bo­gyók Károlyt kell megemlíteni. Az őszi szántásban a Škoda 180-as nyergében ülő Szabó Ferenc, az őszi vetésben Moncz József je­leskedett, aki 154 hektárt vetett be. Figyelmet érdemel a szövetke­zet 9 szocialista munkabrigádja is, különösen a gépjavítóműhely kol­lektívája, melynek élén Csókás János áll. Komplex racionalizáci- ós brigád most van alakulóban a szövetkezetben. A babtermesz­tők lesznek a tagjai. Mindenképpen említést érde­melnek az újítók is, például Ha­lász Imre, és Smíd László, a pártszervezet tagjai, valamint Árendás Rudolf. Két ifjúsági munkacsoport is létesült a szövet­kezetben, az egyik a műhelyben, a másik pedig a központi irodá­ban. Konterman Lászlónak, a műhely vezetőjének egyben pártfeladata is a fiatalokkal való törődés.- A pártfeladatok teljesítését szigorúan ellenőrizzük - szól is­mét Árva elvtársnő. - A taggyűlé­sen és a pártoktatáson való meg­jelenést szintén. Hiányzásért párt­jelentős mértékben csökken a tű­zifa felhasználása, míg a cellulóz, papír és kartonféleségek, valamint a farost- és faforgács lemezek gyártásában jelentős emelkedés várható. * Bár hazánk aránylag magas er­dősültséggel rendelkezik, az el­mondottak alapján nálunk is egyre nagyobb figyelmet kell szentelni a fanyersanyaggal való takarékos­ság kérdésének. Az ipari fejlődés következtében hazánkban is a fa hatékonyabb felhasználásának módjai kerülnek a jövőben előtér­be. E tekintetben jellemző, hogy a kitermelt fa mintegy 30 százalé­ka a vegyi, elsősorban a cellulóz - és papíriparban kerül feldolgozás­ra. Nem lebecsülendő például az a tény, hogy 1981 -ben nem keve­sebb, mint 11 000 tonna cellulózt és 270 tonna papírt exportáltunk. Ugyanakkor a papírfogyasztás belföldön is egyre növekszik, s 1990-ben eléri az egy főre eső 87,5 kilogrammot. A fa vegyi feldol­gozásának rendkívül nagy előnye, hogy erre a célra a kevésbé érté­kes, ún. hulladékfa is jól felhasznál­ható, amelyet elsősorban a kiter­melt fák ágai, a gyönge minőségű törzsek, a tüskök, valamint egyéb hulladékok képeznek. Ugyancsak alkalmas a vegyi felfolgozás céljai­ra a vékonyfa is, melyet a 7 centi­méternél vékonyabb törzsrészek alkotnak. Ezeknek jelentős hánya­büntetést is kiszabtunk. Csak ak­kor engedjük el a pártbüntetést, ha az illetőnél valóban tapasztalható javulás. Az év eleji taggyűlés be­számolójában konkrétan, név sze­rint rámutatunk, ki hányszor hiány­zott. Minden kérdésre válaszolnak Értékelni fogja az év eleji tag­gyűlés a kommunisták felszólalá­sait is az eddigi tanácskozásokon. Annál is inkább, mert előfordul, hogy egyes gazdasági vezetők nem helyesen reagálnak a bírálat­ra. Ezért a pártalapszervezet azon lesz, hogy hatáskörében megle­gyenek a konstruktív bírálat és az önkritika érvényesítésének feltéte­lei. A taggyűléseken felszólalók minden felvetett kérdésre választ kapnak, természetesen nem min­dig azonnal. Megtörtént, hogy a járási pártbizottságot is be kellett avatni a felvetett kérdés megoldá­sába. így volt ez például a kenyér kései szállítását szóvá tevő fel­szólalás esetében. Megoldódott az a panasz is, amelyik a hideg­völgyi részleg vagyonjogi rende­zésére vonatkozott. Az efsz ugyanis a Párkányi (Štúrovo) Álla­mi Gazdaságtól átvette a hideg­völgyi részleget, ahol a jövőben kacsatelepet létesít. A termelési-gazdasági eredmé­nyekről a beszámoló pozitív és negatív értékelést is fog tartalmaz­ni. Az 5400 hektár területen gaz­dálkodó efsz az érsekújvári járás élenjáró szövetkezetei közé tarto­zik. A gazdasági mutatók ez idei tervét előreláthatólag 104 száza­lékra teljesíti. Nem érte el a terve­zett hektárhozamot a kukoricater­mesztésben és a sűrűn vetett ga- bonaneműek termesztésében. Vi­szont túlteljesítette a napraforgó, a lucerna és a szőlőtermesztés tervét. Az év eleji taggyűlés tehát elemzi a tagok eddigi munkáját, s megjelöli azt az utat, amelyen a szövetkezetben dolgozó pártta­goknak és a pártonkívülieknek ha­ladniuk kell, hogy még jobb ered­ményeket érjenek el. Éppen ezért röviddel a kommunisták tanácsko­zása után nyilvános gyűlést is tar­tanak, hogy az efsz minden egyes dolgozója felismerje az alapszer­vezet által kitűzött célokat, s járul­jon hozzá megvalósításukhoz. FÜLÖP IMRE da a fakitermelés után ma még felhasználatlanul a vágásterületen marad, ahol aztán rakásokba hord­va elégetik, illetve elkorhadni hagy­ják. Csupán kis részét hasznosítja tűzifaként a helybeli lakosság Ha tekintetbe vesszük, hogy a fakitermelés során keletkező hulladékfa összmennyisége (a zöld levélmasszával együtt) eléri hazánkban az évi 9 millió köbmé­tert, nyilvánvalóvá válik, hogy a hulladékfa hasznosításával je­lentős mértékben megoldható az egyre növekvő fanyersanyag­szükséglet kielégítése, elsősorban a vegyi feldolgozás területén, ne­vezetesen a cellulóz- és papír­iparban. A papírgyártás alapanyaga ugyanis a cellulóz, melyet külön­böző vegyi eljárások alkalmazásá­val a fás növények rostjaiból nyer­nek. A cellulózgyártáshoz szüksé­ges fát azonban előzőleg megfele- • lő gépi berendezések segítségé­vel aprítani kell. A cellullózgyártás céljaira a legmegfelelőbb a 6,3-38 milliméteres hosszúságú apríték, mivel a rövidebbek csökkentik a gyártmány mennyiségét és mi­nőségét, míg a hosszabbak gyár­tási nehézségeket idézhetnek elő. A korszerű aprító berendezések arra is alkalmasak, hogy az ágak­ból elkülönítsék a leveleket, ami további vegyi feldolgozásra kerül, Amint az Michal Megela elvtárs­nak, a jnb elnökének vitaindító beszámolójából is kiviláglott, a legutóbbi fél évtizedben az erő­feszítések középpontjában az óvodás korú gyermekek nevelése, az általános iskolák végzős tanu­lóinak elhelyezése, valamint a fel­nőtt cigánylakosság foglalkoztatá­sa és életkörülményeinek javítása állt. A járás területén kilenc óvodá­ban csupán cigánygyermekeket oktatnak s öt további ilyen óvoda épül. A tapasztalatok egyértelmű­en pozitívak, ami persze koránt­sem jelenti az elkülönítésre való törekvést. A legutóbbi iskolai év­ben már 855 apróság óvodai elhe­lyezését oldották meg, ami a kor­osztály 62,3 százalékának felel meg. Az alapiskolákban is megkülön­böztetett figyelem kíséri a cigány tanulókat. Az alapvető gondot azonban mindmáig az iskolaláto­gatás okozza. A szülők, pedagó­gusok és a helyi nemzeti bizottsá­gok összefogása azonban nem eredménytelen. A javulás jeleit mutatja a hiányzások statisztikája is. Amíg az 1977/78-as iskolai évben az egy tanulóra eső hiány­zás meghaladta a 98 órát, az 1981/82-es tanévben ez „mind­össze 76,97 óra volt. A többi tanuló átlagosan 40 órát mulasz­tott az elmúlt tanévben. A cigány- tanulók mulasztásának átlaga sok­kal kedvezőtlenebb Sajógömörön (Gemer), Rimaszécsen (Rimavs­ká Seč), Tornaiján (Šafárikovo) és Meleghegyen (Teplý Vrch), ahol jóval meghaladja a száz órát. Nem lehetnek elégedettek illetőleg takarmánykészítés céljai­ra használható fel. Jóllehet a hulladékfából történő apríték termelése bizonyos mű­szaki és gazdasági nehézségekbe ütközik, például a hulladékfa föld­del szennyezett, az aprító beren­dezések kései hamar elkopnak, szükségessé válik a tuskók kiter­melése stb., összaránya, bár csak fokozatosan, világméretben mégis állandóan növekszik. Erről tanús­kodik az aprító gépi berendezések egyre növekvő választéka. A hul­ladékfa feldolgozásának különö­sen nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunióban, Lengyelország­ban, valamint a skandináv álla­mokban, ahol már egész sor aprí­tó berendezést fejlesztettek ki. A korszerű aprító berendezések sok esetben a speciális erdei gé­pek alvázára szerelhetők, s így jó manőverező képességgel rendel­keznek a nehéz erdei terepen is. Az aprítékot megfelelő berende­zés konténerbe fújja, amely az aprító berendezés részét képezi. Az utóbbi időben gyártásra kerül­tek olyan konténerek is, amelyek az automobilok alvázára szerelhe­tők, s így az apríték közvetlenül a fafeldolgozó vállalat üzemébe szállítható. A hazánkban elért eddigi ered­mények és tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a hulladékfa haszno­sításának kérdése megoldható, s nagy mértékben hozzájárulhat áz egyre növekvő faszükséglet ki­elégítéséhez. KOHÁN ISTVÁN a napközi otthonok látogatottsá­gával sem, jelenleg az 1 —4 osztá­lyos tanulóknak csupán harminc százaléka van pedagógiai felü­gyelet alatt a nap második felében is. A tapasztalatok szerint éppen a felügyelet nélkül maradt gyere­kek a leghajlamosabbak a csavar­gásra, a csínytevésre, sót a bűn- cselekmények elkövetésére is. A fokozott gondoskodást tanúsítja, hogy csupán egy tanévben félmil­lió koronánál nagyobb összeget fizetnek ki pedagógusaiknak pót­lék címén. A cigánylakosság életkörülmé­nyeinek javítása érdekében az el­múlt évben 14 telepen 134 putrit számoltak fel. Ennek ellenére ma még 18 telepen összesen 178 put­rit tartanak nyilván, felszámolásu­kat az évtized végéig tervezik. Kü­lönösen Guszonán (Husiná), Kle- novecen, Várgedén (Hodejov), Lénártfalván (Lenartovce), Tornai­ján, Rimaszécsen és Rimapílában jelent nagy gondot a cigánylakos­ság lakáskérdésének megoldása. A fő probléma abból adódik, hogy sokan csupán az állami támoga­tásra hagyatkoznak, s önerőből, esetleg munkaadójuk segítségé­vel meg sem próbálkoznak lakás­hoz jutni. A cigánylakosság foglalkoztatá­sa az egyik legégetőbb gond. A legutóbbi felmérés szerint a pro­duktív korban levő férfiak 95, a nők 55,8 százaléka dólgozik rendszeresen. A statisztikából az is kiderül, hogy a 15-18 éves fia­talok közül kerül ki a legtöbb mun­kakerülő, ami főként a képesítés hiányára vezethető vissza. A me­zőgazdasági üzemekben, ahol 1841-gyen dolgoznak - a foglal­koztatottak csupán 11,9 százaléka rendelkezik valamilyen szakmá­val. A fizikai munkások 22,2 szá­zaléka végzett alapiskolát, 50 szá­zalékuk azonban nem fejezte be a nyolc osztályt, a munkások 10 százaléka pedig írástudatlan. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a munkahelyek vezetői sem tesz­nek meg mindent képzésük érde­kében. Pedig a tornaijai ruhagyár és a tisoveci mészégető üzemek példázzák, hogy a törődés nem eredménytelen. Fontos szerep hárul a tömeg­szervezetekre. Ezen a téren külö­nösen a Szlovákiai Nőszövetség járási bizottsága és alapszerveze­tei mutatnak jó példát, melyek fő- ző- és varrótanfolyamokat szer­veznek. A Vöröskereszt tisztasági versenyek kiírásával, egészség- ügyi felvilágosító munkával tesz értékes szolgálatot a cigánylakos­ságnak. Ugyanakkor - s ezt az említett tanácskozáson is hangsú­lyozták - sokkal többet tehetne a Szocialista Ifjúsági Szövetség és más tömegszervezetek. A rimaszombati járásban jelen­leg mintegy 16 ezer cigány él, az elmúlt évek, évtizedek jelentős ál­lami és társadalmi segítségének eredményeként - emberhez méltó körülmények között. Az elkövetke­ző időszakban anyagi forrásaink korlátozottsága következtében a cigánylakosság problémáinak megoldását sokkal inkább a társa­dalmi segítségre és összefogásra alapozzuk. ' -p. a.­A hulladékfa felhasználásának jelentősége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom