Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 4. szám, csütörtök
HATÉKONYABB MUNKÁVAL KÖZÖS CÉLJAINK ELÉRÉSÉÉRT EREDMÉNYEK ★ ★ ★ PROBLÉMÁK ★★★ TAPASZTALATOK ★ ★ ★ JAVASLATOK ÚJ SZÚ 5 1984. I. 5. Eredményes év volt Tizenöt-húsz évvel ezelőtt a tavalyihoz hasonló szélsőséges időjárás nehéz helyzetbe hozta volna szövetkezetünket. A termelési és pénzügyi terveket valószínűleg csak rendkívüli erőfeszítésekkel sikerült volna teljesítenünk. Ezzel szemben, mivel a múlt évben is eredményesen alkalmaztuk a tudományos alapokon nyugvó agrotechnikai eljárásokat, sikerült mérsékelnünk az időjárás okozta nehézségeket. Ez nem utolsósorban a színvonalas vezetésnek köszönhető, és annak, hogy minden szakaszon megfelelő képesítésű dolgozók végzik felelősségteljes munkájukat. Gazdaságunkban tizenegy mérnök és ötvenkét középiskolai képesítésű műszaki káder dolgozik. Sikerült olyan termelési programot kidolgoznunk, amely számolt az esetleges kilengésekkel is, és ily módon az egyes termelési szakaszok eredményei kiegészítették egymást. A tervszerű és átgondolt munka eredménye nem maradt el. Az év elején úgy gondoltuk, hogy megközelítőleg 11 millió koronás tiszta haszonnal zárjuk az évet. A háromnegyed éves értékelés alapján és a további felmérések eredményeinek ismeretében december közepén úgy láttuk, hogy legalább húszmillió korona lesz a tiszta haszon. Ez azt jelenti, hogy minden szakaszon a hatékonyságra és a költségek csökkentésére törekedtünk. Látva az időközben előforduló nehézségeket, bizonyos tartalékokat teremtettünk a hiányok pótlására. Amint már említettük, az aszály elsősorban a növénytermesztést sújtotta, de mivel kevesebb tömegtakarmány termett, éreztette hatását az állattenyésztésben is. Ennek ellenére a növénytermesztésben is sikerült jó eredményeket elérnünk. A sűrűn vetett gabonafélék átlagos hektárhozama 5,7 tonna volt, ezzel az eredménnyel az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a negyedik helyre kerültünk. Jól bevált a sörárpa - főleg az Opál, a Rubin és a Korái fajta -, amelynek hektárhozama 5.2 tonna volt és fehérjetartalma nem haladta meg az előírt normát. Kiemelhetjük még a napraforgót, amit 300 hektáron termeltünk. Színvonalas növényvédellemmel és helyes agrotechnikával védtük a betegségek ellen. Hektáronként 2.3 „ tonnát takarítottunk be, és a minősége is I. osztályú volt. Általában elmondhatjuk, hogy a termelésben a minőségi mutatókra helyeztük a súlyt. Cukorrépából nem értük el a tervezett hektárhozamot, mégis megtaláltuk számításainkat. Az átlagos cukor- tartalom 16,3 százalék volt, tehát a feldolgozó üzem jó pénzt fizetett érte. Javította a növénytermelés pénzügyi mérlegét a lucernamag is. 165 hektárról 55 tonnát takarítottunk be belőle. A szőlő szintén megérezte a vízhiányt, de a jó talajművelésnek, a tápanyagok idejében való földbe juttatásának köszönhetően bő termést adott. Kétszáz hektáros területen az átlagos hektárhozam 12,2 tonna volt. A termésből 180 tonna csemegeszőlőt juttattunk a piacra. A Pannónia Kincse és más cse- megeszőlő-fajta hektárhozama 15 tonnánál is nagyobb volt. A termésből 180 tonna csemegeszőlőt juttattunk a piacra. Az őszibarack és a meggy rendkívül jó termést adott, ezzel szemben az alma és a kajszibarack termése csak átlagos volt. Itt is megmutatkozott a gondos munka, mert a meggy és a kajszi 90 százalékát kiváló minőségben takarítottuk be. Nagy segítséget nyújtottak a bevált gyü- mölcsrázó-gépek. A zöldségkertészetben a korai káposzta, a kelkáposzta, a karfiol és a paprika hozott jó hasznot. Az előzetes összegezés után úgy számítjuk, hogy a növénytermesztésből származó bevétel tervét megközelítőleg 3 millió koronával teljesítjük túl Az állattenyésztésben a már említett tervszerű munkának, a lehetőségek jó kihasználásának és a munkafegyelem megszilárdításának eredményeként egyenletes volt a termelés. A tervezett 3 800 000 liter tejet az év végéig hiánytalanul leszállítottuk. Az intenzitást bizonyítja, hogy egy hektár földterületre számítva 380 kilogramm húst adunk el. Ugyancsak eredményes volt a hústípusú baromfitenyészetünk is. 1 500 000 csibét keltettünk. A kelési átlag 87 százalékos volt. Más termelőüzemeknek 300 000 darab naposkacsát adtunk el. Ha figyelembe vesszük a kissé már elavult technológiai berendezéseket, a 73 százalékos keltetési átlag is jó eredménynek számít. Visszatérve az állattenyésztés eredményeire, az intenzitás foka 45 százalékkal magasabb a járási átlagnál. Az állatok gyarapodása arányban van a lehetőségekkel. Különösen kiemelkedóek az eredmények a kocatenyésztésben. Becslésünk szerint kocánként legalább 19 malacot választunk el. Szövetkezetünkben és más mezőgazda- sági üzemekben szerzett tapasztalatok alapján az 540 férőhelyes tejtermelő farmon a napi átlagos tejhozam tehenenként tíz liter. Tehát megcáfoltuk azt az állítást, hogy a korszerű istállókban alacsonyabb az állatok termelékenysége, mint a hagyományos istállókban. Persze, építés közben ésszerű változásokat eszközöltünk, amelyeket a tervezőkkel és a kivitelezőkkel megbeszéltünk Értékelve múlt évi munkánkat, elmondhatjuk, hogy eléggé nehéz körülmények között dolgoztunk. Mind a vezetőségnek, mind a tagságnak komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy a termelési és pénzügyi terveket teljesíthessük. Bátran alkalmaztuk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket. Elmarasztaltuk és pénzügyi megrovásban is részesítettük a munkafegyelem megszegőit. Azokat viszont, akik a lehető legjobb teljesítményt igyekeztek nyújtani, elismerésben részesítettük és megjutalmaztuk. Az anyagi érdekeltség a termelés minden szakaszán megmutatkozott. Az önálló elszámolási rendszer alaposabb munkára ösztönzött mindenkit. Ezen belül mintegy másfél millió koronát fizettünk ki ösztönző prémiumként és más formában. A szigorú termelési és pénzügyi fegyelem meghozta a várt eredményeket. A mezőgazdasági termelés értéke egy hektárra számítva 24 ezer korona. Hozzá kell fűznünk, hogy melléküzemágból nincs bevételünk. A gazdaság élén dolgozó vezetőség a tagsággal együtt a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozásával igyekszik minél nagyobb bevételt elérni. Azt állítjuk, hogy a jelenlegi feltételek között lehet nyereségesen és magas szinten termelni, ha magas szintű az irányítás, rugalmas a szervezés és a termelés minden szakaszán alkalmazzuk a tudomány és technika legújabb vívmányait. Nem lehet megállás - ezt évtizedek óta tapasztaljuk szövetkezetünkben mindig az újra kell törekedni, új utakat keresni a termelésben, és akkor a siker nem marad el. KOVÁCS FERENC mérnök, a szőgyéni (Svodín) Csehszlovák-Szíriai barátság Efsz elnöke, PAXOS KORNÉLIA mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza és PUSKÁS LAJOS mérnök, agronómus a növénytermesztési ágazat vezetője A Rakovniki Szerszámgépgyár konszernvállalat helybeli üzemében 1981 óta a hidraulikus elemek gyártására szakosodnak. Az új, korszerű elemek helyet kapnak a mezőgazdasági gépekben csakúgy, mint a fémfeldolgozó iparban és a közlekedésben. A felvételen Jaromír Huml műszaki ellenőr a Cyclop mérőműszerrel vizsgálja a szivattyú rotorját. (Felvétel: ČTK - Libor Hajský) Tejtermelés - terven felül Gazdaságunk, a Rimajánosi (Rimavské Janovce) Egységes Földmüvesszövetkezet vezetősége az elmúlt évek során rendkívül nagy erőfeszítéseket tesz az állat- tenyésztés, ezen belül a tejtermelés fellendítésére. A fokozott gondoskodás eredményeképpen az utóbbi esztendőkben már nemcsak a terv teljesítésére, hanem többlettermelésre is futotta az ágazat erejéből. Különösen eredményesnek tekinthetjük az elmúlt esztendőt, amikor már hetekkel a határidő előtt közfogyasztásra került az előirányzott 2 millió 400 ezer liter tej, s szilveszterig még 220 ezer litert értékesítettünk. Ma már az egy tehénre eső 3660 literes fejési átlagunkkal kerületi viszonylatban is a legjobb gazdaságok közé kerültünk, ezt a szintet az elkövetkezőkben nemcsak megtartani, hanem növelni is szeretnénk. Termelési eredményeink titka a jó tenyészmunkában, a kiválasztásban, a gondozásban és az etetésben, s nem utolsósorban a takarmányozásban rejlik. Gazdaságunk több mint 800 darabos tehénállományának 85 százalékát a szlovák tarka és a fekete tarka lapáj keresztezése adja, melynek tejelőképessége köztudottan igen jó. A hosszú évek türelmes munkájával kitenyésztett fajta azonban csak abban az esetben képes kiemelkedő teljesítményre, ha gondozása, takarmányozása is megCélunk a folyamatos szállítás A Bratislavai Sütőipari-Cukrászati Kombinát 03-as üzemében az új év első műszakjában dolgozók 16 tonna kenyeret és mintegy 150 ezer péksüteményt készítettek. A felvétel a vasárnapi műszak idején készült. (Felvétel: Magda Borodáčová -ČSTK) Bár a Csehszlovák Államvasutak kelet-szlovákiai körzetében tavaly a vasúti pályatestek nagyobb méretű felújítási munkái, illetve a szükséges karbantartási munkák olykor lassították a vasúti teherszállítást - mégis örömmel jelenthetem: kiváló munkaeredmények elérését mondhatjuk magunkénak. 1983-ban a szállítási tervet körülbelül 1,4 százalékkal túlteljesítettük. Tavaly 747 000 tonnányi áruval többet szállítottunk, mint az előző esztendőben. Az árumozgatásban az évek folyamán sok jó tapasztalatra tettünk szert. Ezek felhasználása is hozzásegített ahhoz, hogy az áruátrakási tervet 101,4 százalékra teljesítettük, vagyis a tervezettnél 435 000 tonnával több árut raktunk át. A vasúton az egyik munkavégzés szorosan összefügg a másikkal. Nálunk á siker titka éppen ezért a jól összehangolt munkában rejlik. Ez természetesen csak akkor érhető el, ha minden dolgozó tökéletesen ismeri a reá háruló feladatokat, s azokat hiánytalanul teljesíti. Ezen a téren általában elégedettek lehetünk, dolgozóink többsége felelösségtudóan, az elvárásoknak megfelelően végzi munkáját. El kell mondanom, hogy a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak értelmében a szállító- eszközeink jobb kihasználására tavaly is több intézkedést foganatosítottunk. Ezek a dolgozók körében megértésre találtak, és a rugalmasabb munkával, nem kevésbé a céltudatosabb munkaszervezéssel sikerült is a tevékenységünket fokozatosan tovább javítani. A kocsiforduló idejét például 1983-ra 2,06 napban határoztuk meg. Igaz, hogy ezt a tervünket csak 95,1 százalékra teljesítettük, de ez így is jó eredménynek mondható, hiszen az 1982-es valósághoz viszonyítva 0,20 nappal sikerült rövidítenünk a tehervagonok fuvarozási ciklusidejét. A tranzitkocsik esetében a kocsiforduló lerövidítése főleg annak köszönhető, hogy Kralovanyban a teher- vonat-szerelvények fogadása pontosan, zökkenőmentesen történt. Korábban a főbb vasúti csomópontokban előfordult, hogy vesztegelni kényszerültek a teher- vonat-szerelvények. Az elmúlt években ezeken a helyeken is mintegy két órával sikerült csök- kentenünk a szerelvények állásidejét. Elmondható továbbá az is, hogy vasúti körzetünkben a más vasúti körzetekből ide érkező vasúti kocsikkal is jól gazdálkodtunk, hiszen a norma szerinti állásidőt csaknem 11 órával csökkentettük. Ágcsernyőben a széles nyomtávú vágányon érkező szovjet vasúti kocsik állásidejét is jelentős mértékben rövidítettük. Mindemellett nagy súlyt fektetünk a minőségre. Átrakóállomásaink dolgozói arra törekedtek, hogy a vagonok rakte- rét maximálisan kihasználják. Ez sikerült is, hiszen a korábbi gyakorlathoz képest minden kocsiegységbe 240 kilogrammnyi áruval többet raktak. A vasúti kocsik üzemeltetési normáit a kassai, a prešovi, a Spišská Nová Ves-i, a poprádi, a Liptovský Mikuláš-i, a michalovcei, a humennéi, a pel- sőci (Plešivec), a margecanyi állomások teljesítették. Az ágcsernyőiek, a haniskóiak és a nagykaposi- ak (Veľké Kapušany) ugyanezt viszont nem mondhatják el magukról. Ezeken a helyeken a kocsirendezésben és főleg a kész vonat- szerelvények indításában mutatkoztak hiányosságok. Az itt felmerült problémákat már nagyobbrészt korrigálták, s a jelek arra bátorítanak, hogy okkal bízhatunk a tartósabl? helyzetjavulásban. A Ružomberok-Liskova vasútállomáson viszont továbbra sem kielégítő a helyzet. A cellulóz- és papírgyár képtelen a faanyag folyamatos kirakására és elszállítására. A vagonok állásideje sokkal nagyobb, mint a vállalat és a vasút közötti szerződésben szerepel. Van úgy, hogy Ružornberokban és a közeli kitérővágányokon néha több vonatszerelvény vesztegel. Az igazsághoz tartozik, hogy ebben - véleményünk szerint - az itteni vasútállomás vezetői is ludasak. Ki kell mondani, hogy nem állnak a feladatuk magaslatán. Ahelyett, hogy a helyszínen, a valós helyzetnek megfelelően hoznának rugalmas döntéseket, - szívesebben folyamodnak az úgynevezett rutinszerű „távirányításhoz“. A jövőben pártbizottságunk megkülönböztetett figyelmet fog fordítani erre a vasútállomásra. Hisszük, hogy jobb szervezéssel itt is rövid időn belül pozitív változásoknak kell beállni. A vasúti szállítások színvonala Ružornberokban és másutt is a folyamatos, jó munkavégzéstől függ. DR. KOCSKA GYULA, a Csehszlovák Államvasutak kelet-szlovákiai körzeti pártbizottságának elnöke felelő. S ez utóbbi érdekében gazdaságunk vezetése és a növény- termesztési ágazat különösen sokat tett. A nem éppen jó természeti adottságokkal rendelkező gazdaság az 1982-es esztendőben any- nyi tömegtakarmányt termelt, hogy még a tavaly nyári hónapokban is silókukoricát tudtunk etetni állatainkkal. A múlt esztendőben viszont rendkívül kevés csapadék hullott földjeinkre, s ez a takarmánytermesztésben is megmutatkozott. A tervezett szükségletnek csupán 86 százalékát sikerült előállítani. Ennek ellenére az irányító szervünk által javasolt 2 millió 450 ezer literes termelési terv 100 ezer literrel való emelését kértük. Mire alapoztuk merész célkitűzéseinket? Mindenekelőtt a takarmányozásban szerzett múlt esztendei tapasztalatainkra. Az élelmiszeripari melléktermékek hasznosításával ugyanis már régebben is próbálkoztunk, s mindig pótolni tudtunk néhány százaléknyi takarmánytermelési kiesést. Az idén is erre számítunk. A rimaszombati (Rimavská Sobota) Sör- és Malátagyárból naponta mintegy 2000 liternyi folyékony sörélesztőhöz jutunk, s úgyszintén szerződést kötöttünk cukorgyári melléktermékek hasznosítására is. Ma már megfelelő tehenészetünk szervezettsége is. Bevált az a gyakorlat, hogy minden tehén külön elletőben borjazik, s az ezt követő időszakban az ún. ráete- téssel megállapítjuk a fejősök teljesítőképességét is. Ezután a termelőképességüknek megfelelő istállókba kerülnek az állatok, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy külön telepre kerülnek a 15-20, a 20-25 és a 25-30 litert adó tehenek. így további megfigyelésre, sőt külön takarmányadagolásra nincs már szükség. Szakosított istálóink közül pillanatnyilag csupán a Sárközi telepen nem érjük el a kívánt termelési szintet, éppen ezért született határozat az ottani technológia módosítására. Az állattenyésztésben dolgozók többségére nem lehet panaszkodni, becsülettel teljesítik napi feladataikat, s ugyanez vonatkozik a technikusokra is. A jelenlegi legnagyobb gondunk a jövőt illetően a vetésforgóból adódik, mely eleve kizárja az állomány számára megfelelő mennyiségű terimésta- karmány biztosítását. Fokozza gondjainkat az a tény, hogy a központi előírások még szigorodnak: az idén több gabonát és olajnövényt kell termesztenünk, ezenkívül kötelezettségeink vannak a feledi szarvasmarha-tenyésztő közös vállalkozás ellátására is. Mivel az egy hektárra eső állatsűrűség már így is igen magas (3. a kerületben) veszélyeztetve látjuk távlati céljaink megvalósítását. Mi ugyanis az elkövetkező évek során el szerettük volna érni a 4500 literes átlagos termelést. Mindezt gazdasági érdekünk kívánja meg, hiszen már jelenleg is közel 1,80 filléres nyereséggel értékesítjük a tej literét. A jó termelés tehát bizonyos fokú stabilizációs tényezője kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező gazdaságunknak, s még inkább az lehet a jövőben. BORBÁS KÁLMÁN, a rimajánosi Efsz fő zoqtechnikusa i
