Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-28 / 24. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Január 21-töl 27-ig Szombat: A lengyel kormány nyilatkozatban követelte az összes amerikai szankció megszüntetését • Iránban a Tudeh-per befejeztével kommunista vezetőket ítéltek el Vasárnap: Az Egyesült Államok múholdromboló űrfegyvert próbált ki • A Brandt-bizottság római ülése atomfegyver-moratóriumot javasolt Hétfő: Zárt plenáris üléssel folytatódott a stockholmi konferencia • Kiprianu elnök Athénban tárgyalt a ciprusi kérdésről • Párizs közelében francia-brit csúcstalálkozóra került sor Kedd: Jurij Andropov interjút adott a moszkvai Pravdának • A szovjet fővárosban megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának 109. ülése • A kínai kormányfő elutazott Ottawából Szerda: Reagan amerikai elnök előterjesztette üzenetét az Unió helyzetéről • Az osztrák kancellár megkezdte belgrádi tárgyalásait Csütörtök: A szejm ülésén új törvényeket fogadtak el • Washingtonba utazott a japán külügyminiszter Péntek: Berlinben folytatódtak az NDK-francia külügyminiszteri tárgyalások • Thatcher brit kormányfő Rómában olasz kollégájával találkozott. i rugs : vNYELVOR. Bodnárok és bognárok Többen kérdezték már tőlem, van-e valami jelentéseltérés a bodnár és a bognár szavak között. Némelyek úgy vélik, hogy ezek ugyanannak a szónak kissé eltérő alakjai. Ezt a hiedelmet erősíti az a tény is, hogy nálunk, Csehszlovákiában a keletszlovákiai tájakon, az északkeleti nyelvjárásterületen, sót a palóc vidék keleti részén is csak a bodnár alak él köznévként is, családnévként is. A Csallóközben s általában Szlovákia nyugati részén a bognár alak használatos mind köznévként, mind családnévként. S a köznévi alakoknak a jelentése is közel áll egymáshoz: a bodnár is, a bognár is fával dolgozik, fából készíti kisipari termékeit. Hogy aztán mit készít a bodnár, mit a bognár, azt ma már kevesen tudják. Nem is csoda, hiszen olyan kisiparágakról van szó, amelyeknek szerepét már nagyrészt vagy átvette a nagyipar, vagy már erősen csökkent a jelentőségük. De nézzük meg a kérdést alaposabban is! A bodnár a hordókészító kisiparost jelenti a keletibb részeken. Hordókat, kádakat készít, régebben szapulókat, dézsákat is csinált, amíg nem volt mosógép, s szükség volt ezekre az eszközökre. De régi mérőeszközöket is, mint a véka, félvéka stb., egyszóval minden olyan edényfélét, amely dongából készül. De vajon miért nem ismerik a bodnár szót a Csallóközben s általában a nyugatibb részeken? Itt talán nem volt szükség az említett eszközökre? Dehogynem, csak azokat a mesterembereket, akik ezeket készítették, másképp hívták. Itt kádár, volt a nevük. A kádár a kád szóból származik. Megjegyezzük, hogy vannak vidékek, ahol nem bodnár-nak, nem kádár-nak, hanem pintér-nek hívták a mestereket. Ez meg a pint bormérő eszköznek a nevéből ered - gondolhatnánk, de nem így van, mert valójában bajor-osztrák eredetű; a binder pintér, pünter alakból vált pintérré. Egyébként a pint is német közvetítéssel került hozzánk - ott Pinte - vagy a franciából (pinte), vagy az olaszból (pinta). De ha a hordókészítót kádár-nak vagy pintér-nek hívták egyes helyeken, nem bodnár-nak, sőt nem is bognár-nak, ki volt akkor a bognár? Mivel foglalkozott ez a kisiparos? Mint a bevezetőben jeleztük, ez is fából készítette termékeit: szekereket, szekéralkatrészeket, szerszámnyeleket s más kisebb faeszközöket faragott. S vajon a keleti részeken nem volt szükség bognárra, hogy ott nem ismerik ezt a szót? Dehogynem, csak ott kerékgyártó-nak hívták azt a mestert, aki ezeknek a faeszközöknek a készítésével foglalkozott. Ott azért nem használatos a bognár szó. Most pedig nézzük meg a bodnár és a bognár szavak eredetét! A bodnár szláv eredetű szó: a szláv nyelvekben debnár, bednár és más hasonló alakokban fordul elő. A szlovén és a szlovák népnyelvi bednár-ból könnyen magyarosodott a magánhangzóilleszkedés kialakulásával bodnár-rá. A bognár nem szláv, hanem bajor-osztrák eredetű. Tulajdonképpen a Wagner alakult át bogner-rá, majd magánhangzóilleszkedéssel és a bodnár szó hatására - bognár lett belőle. Végül megemlíthetjük, nem új keletű az a jelenség, hogy saját jelentése mellett a bodnár szóhoz hozzáfűzik a .kerékgyártó“, a bognár-hoz meg a ,kádár' jelentést. Már a régebbi forrásokban is találunk erre adatokat. Ennek nyilván az volt és ma is az az oka, hogy a két mesterség sok tekintetben hasonlít egymáshoz. Ma azonban már az értelmező szótáraink mindkettőnek egy-egy, az eredeti jelentését tüntetik fel, s ha használjuk e szavakat, használjuk őket a megfelelő jelentésükben! JAKAB ISTVÁN A költő leírja... Középiskolás diákok dolgozataiból idézek. „József Attila a munkások sorsát írja le Mondd, mit érlel? című versében“; Tersánszky Józsi Jenő „a Rózsi nevű lóval való találkozásait írja le“. Az idézetek, gondolom, önmagukért beszélnek. Amikor a teáknak arról kell nyilatkoznia, hogy mit mond, miről ír egy-egy költő vagy író, gyakran választja a legkézenfekvőbb, éppen ezért leg- elkoptatottabb állítmányt: leírja. A költő leírja ezt vagy azt. Semmi baj sincs ezzel az állítmánnyal, ha a diák a leíró műfajok tájain jár. Petőfi valóban leírja az alföldi tájat, Jókai a Vaskaput, Juhász Gyula a tiszai vidéket, József Attila a külvárost. Más esetekben azonban a leírja állítmány, kopogós, esetlen, stílustalan. Jó lenne, ha a bevezetésképpen idézett mondatokat minél több diák írná le - tudniillik a dolgozatfüzet papírjára vagy az érettségi tétellapra - a következő módon: József Attila a munkások sorsáról ad világméretű áttekintést, Tersánszky Józsi Jenő pedig a Rózsi nevű lóval való találkozásait idézi fel. A költő leírja? Érzékelteti, bemutatja, képet rajzol róla, felhívja rá a figyelmünket, feltárja, feleleveníti, ecseteli, előtérbe állítja... Nyelvünk gazdagsága kimeríthetetlen. Diákjainknak is meg kell érteniük, hogy ezzel a gazdasággal élni nemcsak érdemes, hanem kötelesség is. G. TÍMÁR GYÖRGY Párbeszédet, de ne a párbeszéd kedvéért A nemzetközi élet legfontosabb e heti témája az az interjú, amelyet Jurij Andropov legfelsőbb szovjet párt- és állami vezető adott kedden a moszkvai Pravdának. A legtekintélyesebb nyugati lapok is bő terjedelemben idézték az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének válaszait, és az interjúban foglalt megállapításokat a múlt heti Reagan- beszédre adott hivatalos szovjet reagálásként értelmezték. Andrej Gromiko külügyminiszter már a múlt héten, egy nappal Ronald Reagan beszédének elhangzása után a stockholmi konferencia szónoki emelvényén leleplezte az amerikai elnök békét és párbeszédet sürgető kijelentéseinek álszent voltát. Jurij Andropov keddi interjújának első válaszában szintén megállapította, hogy valótlanok azok a fehérházi és NATO-körökben utóbb mind gyakrabban hangoztatott állítások, miszerint a nemzetközi helyzetben semmilyen aggasztó dolog nem történt, és hogy a jelenlegi viszonyok között a világ biztonságosabbá vált. Leszögezte, hogy a mostani helyzet nem ad okot az ilyen megállapításra, sőt, épp ellenkezőleg, veszedelmes világméretű feszültség tapasztalható. Feltette a kérdést, vajon nagyobb biztonságra tett-e szert Európa az amerikai rakéták telepítésének megkezdésével, s tüstént kategorikus nemmel válaszolt erre. Kijelentette, hogy a telepítés nemcsak a katonai, hanem a politikai feszültséget is fokozta, tehát nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Rögvest hozzáfűzte, ez nem csupán a Szovjetunió és a többi szocialista ország véleménye, hanem határozottan erre utal a nyugat-európai békemozgalmak növekvő aggodalma is. Jurij Andropov interjújából a legtöbb tömegtájékoztatási eszköz azt a gondolatot emeli ki, hogy a Szovjetunió kész az őszinte és komoly tárgyalásokra az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján, de ugyanakkor visszautasítja az olyan dialógust, amelyre Reagan elnök említett beszédében utalt ,,az erő és a párbeszéd kéz a kézben halad“ kijelentésével. A moszkvai vezetés változatlan elvi álláspontját tükrözi az a kijelentés, hogy a Szovjetunió csakis akkor hajlandó a genfi tárgyalások felújítására, ha az USA is hajlandóságot mutat visszatérni a rakétatelepítést megelőző helyzethez. A szovjet vezető tehát ismét megerősítette, hogy a két nagyhatalom párbeszéde előtt nyitva áll az ajtó az esetben, ha a megbeszélések valóban gyakorlati megállapodások elérésére irányulnak. Nem hagyott kétségeket afelől, hogy Moszkva abban az esetben kész visszatérni a genfi tárgyaló- asztalhoz, ha ott nem pusztán a párbeszéd kedvéért folyik a párbeszéd, hanem a másik fél is hatékony, gyakorlati leszerelési megállapodások elérésén fog munkálkodni. Áttételesen ez any- nyit jelent, hogy a Fehér Háznak fel kellene hagynia militarista politikájával, mivel a tárgyalások a leszerelést - elsősorban a nukleáris leszerelést - célozzák, míg az amerikai kormány eddigi és kilátásba helyezett lépései ellenkező előjelűek és az elnök változatlanul az erő pozíciójából kíván tárgyalni a Szovjetunióval. A párbeszéd felújításának lehetőségét, illetve a Szovjetunió ezzel kapcsolatos elvi álláspontját tartalmazó Andropov-nyilatkozatról leszögezhető, hogy a Szovjetunió az említett feltételek mellett továbbra sem zárkózik el az építő párbeszéd elöl. Egyértelműen a washingtoni kormányzat értésére adta, hogy ne csak szavakban deklarálja állítólagos békeszándékait, hanem komoly politikai magatartást és jószándékot tanúsítva végre a tettek mezejére lépjen, mert nem üres békeszólamokra, hanem konkrét, hatékony leszerelési lépésekre van szükség az atomháborús veszély elhárítása, a béke és a biztonság megőrzése érdekében. Reagan üzenete és a valóság Ronald Reagan újraindulási szándékának bejelentése előtt négy nappal, szerdán hangzott el az elnök szokásos évi üzenete az Unió helyzetéről a kongresszus két háza előtt. Félórás beszédét Washingtonban úgy értékelték, hogy az gyakorlatilag első kortes- beszédének tekinthető, hiszen a lehető legrózsaszínűbben igyekezett feltüntetni eddigi hároméves kormányzásának kül- és belpolitikai eredményeit. Megismételte azt, ami már fentebb említett korábbi beszédében elhangzott: szerinte elnöksége alatt országa biztonsága és a nemzetközi biztonság egyaránt fokozódott, s azt az amerikai vezetés politikai irányvonala sikerének tulajdonítja. Ismét az erő pozíciójából való párbeszédre szólított fel, s ezzel gyakorlatilag elutasította az Andro- pov-interjúban elhangzott tárgyalási feltételeket. Beszédét ismét békeszólamokkal tűzdelte tele, s azt állította, hogy az USA nem folyamodott agresszióhoz és nem tart megszállva idegen területeket Ellenzéki demokratapárti törvényhozók az üzenet ismertetése után Grenada és Libanon példáját emlegették, cáfolva ezzel Reagan elnök agresszív lépéseinek elkendőzése céljából tett korábbi kijelentéseit. Jellemző, hogy miközben az Egyesült Államok béketörekvéseiről szónokolt, alig pár órával később a Pentagonban bejelentették: az elnök már január elején aláírta a műholdromboló fegyverek kifejlesztését és gyártását előirányzó ötéves programot. A hét elején e program keretében már ki is próbálták az ilyen műholdak megsemmisítésére szolgáló űrfegyvert, igaz ezúttal még nem konkrét kozmikus célpont ellen. A Fehér Ház szóvivője tegnap azt közölte, hogy az elnök február elsején terjeszti a kongresszus elé azt a javaslatát, amelyben pénzkeretet kér a lézerfegyverek kifejlesztéséhez és gyártásához. Miközben tehát a szenátorok és képviselők a fehér Ház állítólagos bé- ketörekvéseiról beszélt, gyakorlati lépéseivel viszont valójában zöld utat adott a „csillagok háborújára“ való előkészületeknek. Beszédének belpolitikai részét is a szavai és a valóság közötti ellentmondás jellemezte. A helyzet idillikus lefestésére törekedett azt állítva, hogy az USA végleg túljutott a válság nehezén és a fellendülést - melynek egyenlőre még csak szórványos jegyei tapasztalhatók - gazdaságpolitikája sikerének tartotta. Nem szólt ugyanakkor arról, hogy még mindig 8 millió felett van a munkanélküliek száma, akikkel nehezen tudná elhitetni, hogy valóban olyan rózsásak a kilátások, mint amilyennek azokat az Unió helyzetéről szóló üzenetében ecsetelte. Összeállította: P. VONYIK ERZSÉBET Kulturális hírek A budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központ az idén a Szlovák Nemzeti Felkelés 40., a csehszlovák-magyar szövetségi szerződés aláírásának és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 35. évfordulójára készül. Az 1984-es esztendő rendezvényeinek jó része a cseh zene évének jegyében zajlik. Tizenöt komoly - és könnyűzenei koncertet terveznek. Többek között fellép a világhírű Janáček vonósnégyes, a győri csehszlovák-magyar barátsági napok keretében pedig a bratislavai Új Színpad operetténekesei mutatkoznak be. A hagyományos szakmai beszélgetéseken ezúttal a sörgyártásról, a gyógyfürdőkről, a vadászatról és a halászatról, valamint a bábjátszásról lesz szó. Az utóbbi eszmecserére meghívják a Spejbl és Hurvínek Színház képviselőjét. Az igényeknek megfelelően Magyar- ország szlovák nemzetiség lakta területein ugyancsak ad műsort a kulturális központ. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nyolcadik taskenti filmfesztiválját május 23. és június 2. között rendezik meg. A békéért, a társadalmi haladásért és a népek szabadságáért címmel. Moszkvában a hét derekán tartották meg a KGST végrehajtó bizottságának 109. ülését, melyen a csehszlovák küldöttséget Rudolf Rohlíček szövetségi miniszterelnök-helyettes, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője vezette. Az ülésen elsősorban a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének elmélyítésével és az integráció további gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. Felvételünkön a moszkvai tanácskozás résztvevői láthatók. ÚJ SZÓ 4 1984. I. 26.
