Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-25 / 21. szám, szerda

------------------------------- PRÁGAI HELYZETKÉP ..................................... A színvonalasai szolgáltatásokért A stresszről A mai modern világ nagyon igénybe veszi az ember ideg- rendszerét. Az ember a fejlődés folyamán ugyan megtanulta a maga javára kihasználni a természetet, hogy fenntartsa életét, de mint áltálában a leg'öbb dolgoknak, így ennek is vannak bizonyos negatív következményei. A környezetbe való emberi beavatkozást gyakran kíséri a légkör és a vizek szeny- nyezése. A nagyvárosok lakosa1 állandó zajban élnek, sokan érzékelik közülük az élet gyorsított ütemét. Ez fárasztja és kimeríti az embert. Az élettempó azonban mindezek ellenére még tovább fog gyorsulni. Ebből következik tehát, hogy min­den ember idegrendszerének ellenállóképességét egyre jobban próbára teszik. A kimerült ember nehezen visel el bármilyen megerőlte­tést, érzékenyen reagál rá. így természetesen még jobban nö­veli kimerültségét. Ez az alapja az alkalmazkodás elméletének, amit a magyar származású, ko­máromi születésű Selye János, világhírű kanadai orvos állí­tott fel. öt tartjuk a stressz­elmélet megalapozójának. A stressz Selye szerint olyan állapotot jelent, amikor vala­milyen élő rendszer mozgósítja védelmi rendszerét a külső be­hatások ellen. Az okot amely a stresszet előidézi, stresszor- nak nevezzük. A stressz fogal­ma alatt tehát csak azt értjük, hogy hogyan reagál a szerve­zet a megterhelésre, vagyis bi­zonyos védekezési folyamatok összességét. Az élő rendszer belső egyen­súlyára állandó hatást gyako­rol környezete. A környezet változásakor változik a belső egyensúly is, az élőlény alkal­mazkodik. Bizonyos határokon belül ez az alkalmazkodás a feltétele annak, hogy életben maradjon. Ha azonban olyan nagy változás áll be, hogy fel­borítja a szervezet belső egyen­súlyát, már stressz-állapotról beszélünk. Az alkalmazkodás Selye kísérleti úton bebizo­nyította, hogy a stresszor ha­tásakor az alkalmazkodás há­rom fázisban fejlődik ki. 1. A „riadó reakció“ az első változás, ami bekövetkezik. Az embernél stresszor lehet pél­dául a hiányos táplálkozás, tes­ti sérülés, betegség, félelem stb. Ez az első reakció bonyo­lult biokémiai és élettani fo­lyamatok eredménye. Általános reakcióról van szó, mivel min­den embernél egyforma tünetei vannak, függetlenül a stresz- szor minőségétől. Ezek a tüne­tek a következők: fejfájás, hő- emelkedés, fáradtság, izom és izületi fájdalom, étvágytalan­ság, kimerültség. 2. Ha az egyed továbbra is ki van téve a stresszor hatásá­nak, kifejlődik a második fá­zis, az ellenállás fázisa. Ügy tűnik, hogy a szervezet ellen­állóvá válik a továbbra is je­lenlévő stresszorral szemben. A „riadó reakció“ tünetei már nincsenek jelen. Ezt az agy­függelék és a mellékvese foko­zott működésével magyaráz­zuk. 3. Ha a stresszor túlságosan sokáig hat a szervezetre, elér­kezik az a fázis, amikor a szervezet már képtelen a to­vábbi védekezésre. Bekövetke­zik a kimerülés állapota. Az agyfüggelék és a mellékvese már nem tudja tovább fokozni működését. Újra megjelennek az első pontban említett tüne­tek. Ha a stresszor még ilyen­kor is tovább hat, nagyon ha­mar bekövetkezik a halál. Sze­rencsére azonban az ilyen erős stressz hatása legtöbbször meg­szűnik még mielőtt az utolsó stádiumba jutna az ember. Adott helyzetben minden em­ber másként reagál. A lelki higiénia szempontjából nagyon fontos a következő ismeret: ha a szervezet kifejleszti az ellen­állóképességét egy bizonyos stresszor ellen, nagyon csök­ken az ellenállóképessége más stresszorokkal szemben. Az em­ber gyakran drágán fizet az alkalmazkodásáért. Különböző betegségek támadhatják meg: magas vérnyomás, reumatiz­mus, izületi gyulladások, gyo­morfekély, különböző allergi­ák és elmezavarok. A szakiro­dalom gyakran ' bizonyítja a stressz és a szervi megbete­gedések szoros összefüggését. Megfigyelték például, hogy száz szívinfarktusos betegből kilencvenegynél az infarktust sztresszhatás előzte meg. A kellemetlen hír, amibe az egészséges ember bele tud nyu* godni, megtöri ugyanezt az embert, ha fáradt, kimerült, vagy hosszabb ideje megterhelő munkát végez. Az a férj és fe­leség, akiknek sok ellentétes nézete van, sok hibát lát egy­másban, hosszú évekig képes kölcsönösen elnéző lenni. Ha azonban valamilyen nagyobb megterhelés jelentkezik (öreg­ség, betegség, gyermekeik si­kertelensége) házasságuk ment­hetetlenül szétesik. A szervezet tehát úgy reagál, mintha csak egy bizonyos mennyiségű al­kalmazkodási energiája lenne. Mii váltja ki a stresszet Milyen tényezők válthatják ki a stresszet napjainkban? Mi­lyen stresszorok hatnak ránk? Környezetünkben stresszor a zaj, por, elégtelen megvilá­gítás, nagy tömeg, kis helyi­ség. Napirendünkben stresszor a kevés alvás, sietség, rend­szertelen étkezés, anyagi ne­hézségek, túl sok apró köteles­ség. Az emberek közötti kapcsola­tokban stresszor a szerelmi kapcsolatok, a családi együtt­élés, a szülők iránti kapcsolat, a beosztott és fölöttes kapcso­lata. Lelki életünkben is van­nak stresszorok. Az ember sa­ját magát is stresszelheti, ha mindent nagyon komolyan vesz, túlzottan rágódik a saját hibáin, szorong. A védekezés Hogyan védekezzünk a stressz ellen? A gyengébb, nem kie­gyensúlyozott ember nagyon érzékeny mindenre, ami hatást gyakorol rá. Az ilyen ember­nek például egy idegfeszítő krimi megtekintése a TV-ben fölöslegesen erős inger. Ha nincs rá valami különös oka, akkor jobb elkerülnie az ilyen helyzetet, mivel csak fölösle­gesen kimeríti. A túlzottan kimerítő ingerek elkerülésével megtakaríthatják az alkalmaz­kodási energiájukat azok is, akik viszonylag egészségesek, de kiegyensúlyozottabbak sze­retnének lenni. Az emberek közötti konflik­tusok is nagy energiaveszte­ségekkel járnak. Az izgalom, a veszekedés képes néhány napra csökkenteni a figyelmet. Fontos dolog, hogy az ember­re ne hasson egyszerre több külső inger. — Az információk­kal való túltelítettség stressz- állapottá válik. Vannak, akik úgy védekez­nek a számukra fárasztó, ki­merítő helyzetekkel szemben, hogy különféle módszereket találnak ki, amelyek csökken­tik az érzékelőképességüket. Ilyen módszer az, amikor a szellemi dolgozó, hogy ne zavarja őt az utca zaja, bedug­ja a fülét, hogy jobban oda tudjon figyelni a munkájára. Ha az ember kénytelen együtt élni valakivel, akinek a monda­nivalója őt nem érdekli, sőt idegesíti, jó módszer a nyuga­lom megőrzésére, ha figyel­münket csak az illető külsejé­re összpontosítjuk. Ahelyett te­hát, hogy a beszédét hallgat­nánk. Mindenki más-más módszert alkalmaz a stressz elleni vé­dekezésben, még akkor is, ha ezt nem tudatosítja. Ha meg­tanulunk jobban odafigyelni a mindennapi életünkre, meg­találhatjuk minden kellemetlen­ségünknek okát. Az okok is­meretében aztán már csak raj­tunk múlik, hogy ezeket kikü­szöböljük, és így tudatosan védjük saját és embertársaink egészségét. RÄCZ GÁBOR Társadalmunk egyik fontos feladata a szolgáltatások szín­vonalának emelése. Ezt igazolta a CSKP KB 6. ülése is, amely útmutatót adott a feladat tel­jesítéséhez. A szolgáltatások iránti keres^ let különösen a nagyvárosokban nő. Kielégítésében — szervezett irányító munkájukkal — fontos szerepet játszanak a nemzeti bi­zottságok. Vladislav Barešsel, a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizott­ság ipari és szolgáltatási osz­tályának gazdasági vezetőjével az elmúlt év legégetőbb problé­máiról beszélgettünk. — Tavaly egyes szolgáltatások drágábbak lettek. Hogyan befo­lyásolta ez a változás a keres­letet? — Mindenekelőtt le kell szö­geznünk, hogy következtetése­ket még korai lenne levonnunk. Vannak azonban már bizonyos tapasztalataink. Vegyük például a mérték utáni szabóságot. Az áremelkedés előtt a kereslet csökkenő tendenciát mutatott. Közvetlenül előtte — érthetően — hirtelen megnőtt, olyannyira, hogy még egy félévvel az ár­rendezés után is a régi árakon varrtunk. Igen, ez azt jelenti, hogy csak félév alatt tudtuk a megnőtt igényeket kielégíteni. Ezután a kereslet ismét ugrás- szereűn csökkent, úgyhogy, je­lenleg elfogadható, néhány he­tes határidőn belül tudjuk a szolgáltatást elvégezni. A cipőjavítás iránti kereslet már huzamosabb ideje csiökken. Most újabb hétszázalékos csök­kenést tapasztaltunk. Persze itt is számos tényezőt kell figye­lembe vennünk, mielőtt az álta­lános érvényű következtetést le­vonnánk. Felfigyeltető például a fiatalok cipőviselete. Az utób­bi időben nagyon divatos és el­terjed a különböző tornacipők viselete, még ilyenkor, télidőben is. Végső soron azonban ez nemcsak divat kérdése. A torna­cipő praktikus, viszonylag so­káig kitart és ami a legfonto­sabb — olcsó. — Javítás he­lyett eldobható. — Nagy gondot jelent Prágá­ban a lakáskarbantartás. Mivel járulnak hozzá a nemzeti bizott­ságok a jelenlegi helyzet javí tásához? — A lakáskarbantartásban ez ideig abban mutatkozott a leg­nagyobb ellentmondás, hogy az Hogyan építsünk kisvízerőművet? Az elmúlt év utolsó napjai­ban a Szlovák Energetikai Vál­lalatok vezérigazgatósága az energiafogyasztás ésszerűsítése keretén belül — Hogyan épít­sünk kisvízerőművet — cím alatt egy propagációs brosúrát bocsátott ki a lakosság számá­ra. A füzet célja egyrészt a le­állított, de üzemképes, vagy már részben megsemmisített kisvízerűművek, vízmalmok, fű­résztelepek felújítására való ösztönzés, másrészt a — leg­nagyobb 60 kW teljesítményű — ún. mikrovízerőművek épí­tésének népszerűsítése. A brosúra tájékoztatást nyújt az építést megelőző teendők felől, ismerteti az építés meg­valósításának feltétteleit és az összes szükséges tudnivalókat. Mikroerőművet építhetnek: szocialista szervezetek, szövet­kezetek, nemzeti bizottságok, különböző egyesületek, erdő­vagy halgazdaságok, iskolák és magánszemélyek is. A brosúra díjmentesen meg­kapható a bratislavai, a žilinai és a kassai (Košice) kerületi energetikai vállalatoknál, vala­mint a Trenčíni Vízerőművek mellett működő tanácsadó szol­gálatnál, ahol az érdeklődők bővebb tájékoztatást is kaphat­nak. (A tanácsadó szolgálat címe: Vodné elektrárne, Trenčín Po­radenská služba Hurbanova 58 91169 Trenčín MIKLÓS ISTVÁN mérnök, a Szlovák Energetikai Müvek munkatársa apróbb javítások elvégzése a szolgáltatóvállalatoknak nem volt kifizetődő, sőt a vállalatok terveikben szinte kizárólag na­gyobb munkákkal számítottak. Nem is beszélve az üveges mun­kákról! Elzen úgy próbálunk se­gíteni, hogy a lakásgazdálkodá­si vállalatok olyan munkacso­portokat szerveznek, amelyek­nek feladata az apróbb munkák elvégzése. Persze a gyakorlat­ban ez korántsem egyszerű, nem kis gondot okoz megérteni, hogy nemcsak a „nagy teljesítmények­re“ van szükség. — Ügy érzem, a csúszópénz nagy gondot okoz. Lépten-nyo- mon harcolunk a „fusizás* el­len, ugyanakkor vajon ki merné komolyan megróni azt, aki ne­talán pénzt ad, hogy egy fon­tos Mztartási kellék — például gázkályha — beszerelése ne két-három évet, hanem csak egy hónapot vegyen igénybe? — Abban egyetérthetünk, hogy amíg a kínálat nem lesz összhangban a kereslettel, vagy azt kissé felül nem múlja, igen nehéz harcról lesz szó. Nos, az említett szolgáltatások esetében nagyon bonyolult a probléma. Valóban sok szakember hiány­zik, de ugyanakkor sok az olyan ingyenélő is, aki „borzasztó nagy szívességet“ tesz, amikor szóba áll velünk, ök aztán még mesterségesen is fenntart­ják ezt a hiányt. Érdemes meg­említeni az autójavítás jelenle­gi helyzetét. A benzin árának VEGYES ■ Az érsekűjvári (Nové Zám­ky) Magyar Tannyelvű Alapisko­la igazgatósága tudatja, hogy az 1984/85-ös tanévre való beíratás 1984. február 2-án és 3-án lesz az iskola épületében (Czuczor Gergely utca 10. sz. alatt) 8,00 és 17,00 óra között. GF-5 ■ A Kisállattenyésztők Szlová­kiai Szövetségének nyáradi (To- pofovec) szervezete értesíti az érdeklődőket, hogy előzetes megrendelés alapján minden péntek délután (4 órától 6 óráig) és szombaton (7 órától 10 óráig) a 219-es házszám alatt naposcsibéket — fehér Plymouth a Hampshirre fajtákat — vásárolhatnak. Megrendeléseket a 99-157-es te­lefonszámon veszünk fel; Írásban a következő címre küldjék: Zväz drobnochovatelov, 930 06 To- polovec 219, okr. Dunajská Stre­da. OP-9 ÁLLÁS Q A Városi Kultúrház — 897 09 Bratislava, Suché Mýto 17 azonnali belépéssel felvesz — üzemi konyhába kisegítőket. Érdeklődni az alábbi címen le­het: Jiráskova 10, telefon 33 66 63. ŰF-8 KÖSZÖNTŐ ■ Pálinszky Péternek De>: regnyőre (Drahňov) 80. születés­napja alkalmából szívből gratu­lálnak és még sok-sok egészség­ben eltöltött, örömökben gazdag évet kívánnak szerettei körében lánya: Margitka, veje: Antal, unokái: Éva, Mónika és Laci. 0-3259 ■ A drága jó édesanyának, nagymamának, özv. Megyeri Irmának Szapra (Palkovičovo) 54. szüle­tésnapja és nyugdíjba vonulása al­kalmából szívből gratulálnak, sok erőt, egészséget és nagyon hosszú boldog életet kívánnak 5 lánya, 2 fia, 5 veje, menye, 17 unokája, idős édesanyja és az egész rokonság. 0-189 ■ A drága férjnek, apának és nagyapának. Magyar Gyulának Jesztére (Jestice) 44. születésnapja alkalmából szívből gratulálnak. emelése óta ésszerűbben hasz­náljuk a személygépkocsikat. A takarékosság természetesen a kocsik állapotában is tükröző­dik, nincs annyi hibásodás. A kereslet és a kínálat között egy­szerre egyensúly jött létre, s máris megkezdődött a diffe­renciálódás folyamata. A be­csületes, ügyes szerelő most is kap elég munkát, de az eddig megtűrt ingyenélőt a munkatár­sak is igyekeznek maguk közül kiközösíteni. — Mennyiben pótolják a fe­hér foltokat a nemzeti bizottsá­gok által engedélyezett, szak­emberek által, munkaidőn túl végzett szolgáltatások? — 1982-ig 320 engedélyt ad­tunk ki. A CSKP KB 6. ülése után ez a szám viszonylag gyors időn belül 570-re emelke­dett, de még így is elenyésző. Még akkor is. ha hozzászámít­juk a nemzeti bizottságok kis üzemrészlegeit. Persze a meg­oldást nem is erről a részről várjuk, még ha szívesen is fo­gadunk minden segítő kezet. Közös erőfeszítésre van szük­ség, amely a valóságból kiin­dulva, lehetőleg minden ténye­zőt figyelembe véve oldhatja csak meg a problémákat. Ilyen irányú útmutatást adott a CSKP KB 6. ülése, amely józa­nul és nagyon kritikusan ele­mezte az adott helyzetet és ho- zot konkrét intézkedéseket. GÁh JENŐ további jó erőt, egészséget és hosszú boldog életet kívánnak felesége, fiai, lányai és kis unokája, Beátka, aki a nagy­apát sokszor csókolja. 0-197 ■ A drága jó apának és nagy­apának, O t r e k k a 1 Istvánnak Ipolyságra (Ša­hy). aki január 15-én ünnepelte 60. születésnap­ját, szívből gratulálnak és még hosszú boldog életet kívánnak fiai: István, János, Sándor, lá­nya: Éva, három menye, veje valamint 15 unokája. 0-222 ■ Január 25-én ünnepük há­zasságkötésük 40. évfordulóját Nagylőton (Veiké Lovce) S a 1 I a i József a felesége S a 1 i a i Mária. E szép ünnep alkalmából szív­ből gratulálnak, további jó egész­séget és szeretteik körében el­töltött sok boldogságot kívánnak lányaik: Márti és Ida, fiuk: Józsi, menyük: Erzsi, vejük: Jancsi, kis unokáik: Zsuzsika, Mónika, Pétiké és a kis Tomi ka, akik számtalanszor csókol­ják a nagyszülőket. 0-232 ■ Zoller Mihályné, szül. Béres Er­zsébetnek Jur nad Hronomba 80. születésnapja alkalmából további jó erőt, egészséget és hosszú, nyugodt életet kívánnak gyermekei, veje, menye, négy unokája és hat dédunokája. 0-258 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Nincs nagyobb fájdalom, mint ha a halál egy fiatal embert ra­gad ki szerettei köréből. Köszöne­tét mondunk minden kedves rokonnak, jó barátnak és isme­rősnek, munkatrásaknak, valamint mindazoknak, akik 1983. november 20-án elkísérték utolsó útjára a farnadi (Farná) temetőbe a sze­rető férjet, drága jó édesapát. Nagy Ferdinándot, aki 27 éves korában, tragikus kö­rülmények között hunyt el. Kö­szönjük a sok koszorút és virá got, melyekkel enyhíteni igyekez­tek mély fájdalmunkat. Emlékét örökké őrző felesége, gyermekei és a rokonság. 0-255 APRÓHIRDETÉS ÚJ SZÓ 6 ' 1984. I. 2a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom